Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-08 / 55. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 8. KOMMENTÁR Baloldali minimum TÓTH MIHÁLY Márcus első napjaiban Milánóban megtartották az Európai Szocialisták Pártjának 4. kongresszusát, amelyen régiónk „új demokráciáinak" baloldali vezetői is ott voltak. A nemzetközi tömörülés a DBP-t, a szlovák, valamint a cseh szocdemeket, illetve a Magyar Szocialista Pártot társult taggá fogadta. A volt kommunista országok küldöttségvezetői azóta már hazatértek. A pártelnökök kivétel nélkül azzal kezdték az élménybeszámolót, hogy kiemelték: az EU 15 tagállamából 13-ban kormánytényező a szociáldemokrácia, sőt, 11 országban baloldali a miniszterelnök. Mind all kormányfő ott volt a milánói tanácskozáson. Impozáns adatok, amelyek már-már azt sugallják, hogy kontinensünkön minden korábbi jövendöléssel ellentétben a kommunizmus bukása után következik be a baloldal virágkora. Egy dolog volt, ami engem, a szociáldemokráciának drukkoló megfigyelőt zavarba ejtett: a térségünkbeli posztkommunista szociáldemokraták úgy sorolták fel nyugat-európai testvérpártjaik eredményeit, mintha ezek kovácsolásában döntő szerepük lett volna. Olyan „kitünetésként viselték" all nyugat-európai szociáldemokrata kormányfő létének tényét, mint a pártállami apparatcsikok annó dacumal a Munka Érdemrendet. Kétségtelen, egy hosszú folyamat eredménye, amíg az európai baloldal eljutott odáig, hogy nevének említésekor a demokráciát féltők és a diktatúrát rettegők közül senki se kényszerül ilyedtében a szívéhez kapni. A kontinensünk boldogabb tájain élők ma már éppen úgy napirendre térnek a baloldaliak kormányra kerülése láttán, mint amikor a konzervatívok, netán a liberálisok győzedelmeskednek. „Nagyjából már szociáldemokratának minősíthető a DBP." Úgyszólván nem múlik el hét, hogy a szlovákiai vagy külföldi sajtóban valaki ne vélekedne ilyen értelemben a demokratikus baloldaliakról. Az elmúlt 9 év tapasztalatai azt mutatják, érdeke lenne a DBP-nek megfogalmazni és érvényesíteni azt a baloldali minimumot, amelynek két első pontja valahogy így hangzana: 1. A nacionalizmus minden megnyilvánulásának elutasítása; 2. Az átmeneti időszakban a jobboldali gazdaságpolitika csak elkerülheteden rosszként való elfogadása. Ne kozmetikázzunk, lássuk be, hogy a DBP szalonképessé válásáról van szó. A nemzeti megoldás keresése külföldön, a jobboldali gazdaságpolitika kritikádan elfogadása pedig a választók körében tehet szalonképtelenné egy baloldali pártot. JEGYZET Ülnökök és álnokok BUCHLOVICS PÉTER Most, az alapítványi pénzek kibulizásának idején AIDSvírusként teljed egy új betegség, mely fertőzni ugyan fertőz, de csak arra nézve halálos, aki bedől neki. A kór neve: GPT, azaz Globális Politikai Tisztánlátás. Rendszerint cseppfertőzés útján terjed, mert a „gazdaállatok" bizottsági üléseken, önkormányzati gyűlések fröccsszünetében, utófarsangi évzárók dáridójában súgják az áldozat fülébe, rosszabb esetben rágják a szájába ezt a varázsszót. Mintegy végső érvként a feltevésre: vajon miért ne egyenesen a kórusvezetők, amatőr rendezők, koreográfusok, klubvezetők nyúljanak a zsozsóért, ha már egyszer hol vérrel, hol verejtékkel megírták a pályázatokat, ráadásul a kapott pénz így személyes felelősséggel elszámoltatható, a mannaosztásokat másképp ki se írják. Nos, ekkor jönnek ők. A jelentős, a Megkerülhetetlen Láncszemek. A gépéték. Akik az „átkosban" is, most is csak fontoskodnak, nyüzsögnek, pártpolitikai érdekekről, magasabb szempontokról filóznak. Legalább annyira bölcs és komoly ábrázattal, mint Babits Székely Aladár fotóján (bocs', mester). Majd ők kézbesítik a projectet, kielőszobázzák, kiseggelik, kiülnöklik a lóvét. Nehogy má' ne legyenek nélkülözhetetlenek! Annó dominó ők az ilyen-olyan szövetségekben is „kultúrát csinátak": álszolgálati utakra jártak, ittott sikkasztgattak, gyűléseken állva aludtak, besúgtak egy picinyt, véleményük szinte soha semmiről nem volt, de annál globálisabb politikai tisztánlátással bólogattak. Profimód takarták a Semmit, amit valaha is leraktak a szlovákiai magyar kultúra asztalára. Pardon, talán a tagsági könyvecskét meg a bélyegzőt kivéve. Nem baj, a karrierista túlélők jól informált vigyorával biccentgetnek Budapest, Pozsony meg Elefántcsontpart felé, majd őméltóságuk intézkedik... Közbenjár. Körbenyal. Etelközbe. Apropó, tán nincs is olyan magyar párt és mozgalom a honi palettán, ahová nem léptek volna be, és ahonnan ne léptek volna ki. Naná, elvből. Uj szelek fújnak, fényesen csillognak a régi szélkakasok. «tHi iÜ&wsSsÉf! Ills ''0f ifilťV Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341,58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Viszi az átvilágítási bizonylatait. Van neki minden fajtából, rendszere válogatja, hogy melyiket használja (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ ELPAlS Két hónappal a nagy történelmi terv megvalósulása, az euro bevezetése után úgy látszik, hogy nem sok minden változott és Európa irányvesztetten hajózik, nemzeti vagy politikai ellentétektől darabokra szabdalva - írja a spanyol lap, amely az EU problémái közül az agrár- és a költségvetési vita elmérgesedését tartja a legkomolyabbnak, s ha ezeket nem sikerül rendezni, annak következményeit a legfontosabb eredmények - köztük az euro szenvedhetik el. „Ami az agrárvitát illeti, nem lehet újfent nulláról indulni, amit az egyes országok már elértek a tej-, a gabona, a marhahús, a bor- és más kvóták kérdésében. A vitának nem lehetnek győztesei és vesztesei sem". A lap úgy véli, nem elegendő a francia- német tengely az EU működtetéséhez, ugyanakkor elengedhetetlen. Az OECD február eleji értékelése szerint Szlovákia gazdasága sordöntő kereszteződéshez érkezett Szombati válságstáb Az áremelések után a hatalom végre az ügyeskedőket is célba vette. TUBA LAJOS A múlt héten nyilvánosságra hozott februári statisztikai adatok számszerűsítették az állami költségvetéssel kapcsolatban hetek óta nyilvánvaló aggodalmakat. Eszerint a költségvetés hiánya februárban 7 milliárd korona, az év első két hónapjában pedig több mint 3 milliárd koronával nagyobb volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ezt hallva a leggyakrabban a vámpótlék újbóli bevezetését emlegetik. Csak azt neta szabad elfelejteni, hogy ez az intézkedés csak ideiglenes, s ha közben nem számoljuk fel az ennél is komolyabb gondokat, eltörlése után újra ott leszünk, ahol a part szakad. A költségvetési bevételek ilyen súlyos, mindmáig megoldadan problémája a hozzáadottérték-adó. Ez a legnagyobb bevételi tétel, a tervezett 179,9 milliárd koronából 58 milliárdot várnak ebből a forrásból, 2,7 milliárd koronával többet, mint tavaly. Eközben közismert, hogy az érintettek közül sokan már művészi szintre fejlesztették a maximális hozzáadottérték-adó visszatérítés technikáit, azokról nem is beszélve, akik már a szervezett bűnözésig is eljutottak. A helyzet odáig fajult, hogy Dzurinda kormányfő vezetésével szombaton külön találkozót tartottak mindazok, akik együttműködése elengedheteden a fordulathoz: a pénzügyminiszter, a belügyminiszter, a rendőrfőparancsnok, az adó-, illetve a vámigazgató. Ez több szempontból is fontos hír. Egyrészt a különféle áremelésekkel sújtott átlagember látja, hogy olyanokat is utolér a gazdasági rendszerváltás, akik a már létező törvényeket is évek óta kijátszák. Másrészt pedig végre olyan elképzelésekről hallunk, amelyek már túlmutatnak a tűzoltás eddigi gyakorlatán. Az adórendszer átalakítása alapvető társadalmi érdek. Ha az államigazgatás képes lesz rendet rakni a hozzáadottérték-adó körül és elfogadható keretek közé szorítja a feketegazdaságot, akkor lehet szó a személyi jövedelemadó módosításáról. Egy olyan időszakban, amikor az állami költségvetés az öszszeomlás szélén táncol, az előbb említett sorrend felborítása nem több olcsó demagógiánál. Egyébként a tervek szerint március közepére készülne el a hasonlójellegű és már régen aktuális intézkedéseket tartalmazó javaslat-csomag. Az eddig kiszivárgott tervek közül érdemes megemlíteni a társadalombiztosítási díj, az adófizetés megtagadásának bűntettként való besorolását, illetve az adó- és vámügyi eljárás szigorítását. Szintén a múlt hét fontos információi közé tartozik a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem elemzése, amely szerint a hazai vállalatok 70 százaléka veszteséges. Az OECD február elején nyilvánosságra hozott értékelése szerint gazdaságunk sorsdöntő kereszteződéshez érkezett, miután a gazdasági növekedést biztosító eddigi mechanizmusok kifulladtak. A szervezet legfontosabb teendőként újabb költségvetési megszorítások bevezetését és a bankkonszolidációt jelölte meg. Az utóbbihoz kapcsolódik egy újabb múlt heti adat, amely szerint a hazai bankszféra hitelállományának fele problémás, miközben 1995-ben ez az arány még csak 30 százalék volt. Egy gazdaságtörténész számára bizonyára érdekes követni, hogy vajon meddig képes romlani egy ország bankrendszere teljes öszszeomlás nélkül. Azok számára azonban, akik egy-egy bankcsőd esetén sokéves keserves munkával összekapart megtakarításaikat veszthetik el, ez kevés vigaszt jelent. Nekik csak azt ajánlhatjuk, hogy próbáljanak tájékozódni és pénzüket mentsék ki a lehető legbiztonságosabb helyre. Az államigazgatás és a politika ebben anynyit segíthet, hogy a lehető legrövidebb időn belül megbízhatóvá alakítja a bankrendszert A teendőket már felvázolták, most arra van szükség, hogy ezeket erőltetett ütemben el is végezzék. Nem biztos, hogy mindennel támogatja az állam a kisebbségeket, amit nem von meg tőlük Kulturális számítástechnikák Kňažkótól VRABEC MARIA Ivan Hudecot biztosan elöntötte a sárga irigység, amikor meghallotta a nemzetiségi kultúrák támogatására szánt összeg kiszámításának Kňažko-féle képletét. Hogy neki ilyen zseniális módszer nem jutott eszébe, pedig milyen egyszerű az egész. Hát persze, hogy mindennel támogatja az állam a kisebbségeket, amit nem von meg tőlük. Nyitva áll a zsolnai városi könyvtár egy magyar előtt? Nyitva. Megnézheti a nyitrai színházban a Pacho viszszatér című naivnacionalista népi OLVASÓI LEVELEK Érdemes megfejteni? Cikkemet talán meg sem írtam volna, ha nem olvasom az 1999. március l-jén megjelent Géniusz magazin reklámját a következő címmel: Érdemes megfejteni. Reagálva a nagy reklámhadjáratokra, íme a Géniusz rejtvénymagazin is megtette a magáét. Érdemes megfejteni, beküldeni és a nyeremusicalt? Meg. Beengedik a Nemzeti Múzeum Nagy-Morva tárlatára? Be bizony. Hát akkor miért ne adnák hozzá a nevezett intézmények költségvetésének bizonyos százalékát a nemzetiség támogatására szánt összeghez. Rögtön több lesz az, mint 50 millió, és ha egy kicsit jobban körülnézünk, talán még a 140-et is meghaladja. Mert ugyan ki merné megkérdőjelezni, hogy a filharmonikusok nekünk is muzsikálnak, a csillagok nekünk is ragyognak, és minden, ami kerek e hazában művészet címszó alatt létezik, a miénk is. Legfeljebb, ha ményről értesülni. Hangsúlyozom: értesülni. Vagyis közzéteszik, ki a nyertes, de a nyeremény sajnos nem érkezik meg. így történt ez 1998-ban, amikor is a 12. számban közölték, hogy 500 korona értékben, könyvcsomagot nyertem. Két levélben is reklamáltam a szerkesztőségben, de sajnos fél szóra sem méltattak. így hát nem tudom, ki nyerte..., vagyis azt tudom. Azt nem tudom, ki kapta a nyereményt. Érdemes megfejteni?! Medo István' Zseliz nincs a helyi könyvtárban magyar nyelven írott könyv egy szem se, olvassunk szlovákul. Legyen nekünk elég az, hogy a bejelentőlapon számon tartják a nemzetiségünket - lehet, hogy épp a könynyebb százalékmeghatározás miatt. És ez még csak a kezdet, mert a módszer tovább tökéletesíthető: mondjuk úgy, hogy amíg pénzhiány miatt ídmúlik az öszszes „csak" kisebbségi intézmény, addig a tárca kimutatásaiban egyre nagyobb összegek szerepelnek a nemzetiségi kultúrák címszó alatt. Elvégre miért is kellene nekünk kizárólag nemzetiséNyugdíjas batyubál' Községünkben hagyománya van a batyubálnak, de az idei rendhagyó, „Nyugdíjas batyubál" volt. A rendezők úgy gondolták, hogy kellemes estét szereznek a falu idős polgárainak, s ez sikerült is. Az asztalokat a résztvevők rakták tele ínycsiklandó finomságokkal, de jó borról, szomjoltó üdítőkről, zenéről a rendezőség gondoskodott minden ellenszolgáltatás nélkül. gi alapon kulturálódnunk, miért nem vagyunk egy kicsit liberálisabbak, és miért nem hisszük el, hogy az állam akkor támogat a legjobban, ha észre sem vesszük. Olyan ez, mint az etnikai alapokon szerveződő pártok létjogosultságának megkérdőjelezése csak annyi a különbség, hogy a Kňažko-féle kultúrkampf még Slotának is tetszeni fog. El tudom képzelni, milyen jól szórakozhatott a zsolnai polgármester, amikor kapásból kiszámolta, hogy a komáromi Matica-ház költségvetésének 72%-ával a magyar kultúrát támogatja. Sőt, a belépés is díjtalan volt. A rendezvényt a művelődési ház és az önkormányzat kezdeményezte, az anyagiakat velük együtt a falu magánvállalkozói teremtették elő. Olyan bőkezűen adakoztak, hogy a batyubálon még tomboladíjakat is kisorsoltak. Az idős embereknek is jólesik egy kis derű, szórakozás, hiszen a jókedv „az élet sója". A nyugdíjasok nevében mondok ezúton is köszönetet a szervezőknek és a támogatóknak. Németh Lajosné Jóka