Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-06 / 54. szám, szombat

CL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS Orosz-észt megállapodás Moszkva. Oroszország és I t íir 1-' <; c.... n . ... i j.'TT: C' vCl rott határmegállapodást írt alá, amely véget vet a csak­nem nyolc éve, Tallinn füg­getlenné válása óta tartó te­rületi vitáknak. A szerződés ratifikálása után megkez­dődhetnek a demarkációs munkálatok a 333 kilomé­teres szárazföldi határon. Emellett az 500 kilométeres tengeri határról is megálla­podás született. A szakértői egyeztetések nyomán ki­sebb területcsere is lesz a két állam között, de ez alig 10 négyzetkilométert érint. Ugyanakkor Pecsori ­amelyet a tartui békeszer­ződés egyértelműen észt te­rületnek tekintett - megma­rad orosz fennhatóság alatt, vagyis Tallinn lemondott erről az igényéről. (MTI) Poplasent menesztették Szarajevó. Carlos Westen­dorp, a nemzetközi közös­ség boszniai főmegbízottja tegnap azonnali hatállyal elmozdította hivatalából Nikola Poplasent, a boszni­ai Szerb Köztársaság elnö­két. A Reuters értesülése szerint Westendorp dönté­sét közvetlenül az váltotta ki, hogy Poplasen e héten lépéseket tett Milorad Do­dik ügyvivő miniszterelnök eltávolítására. A nyugati diplomaták Dodikot támo­gatják; úgy vélik, egyedül ő tudja biztosítani a parla­menti többség támogatását és a nemzetközi pénzügyi köröknek a boszniai Szerb Köztársaságba irányuló se­gélyekhez elengedhetetlen bizalmát. (MTI) Madeleine Albright értékelése az indonéziai helyzetről és az ország jövőbeni kilátásairól Bimbózó demokrácia Nikola Poplasen, a menesz­tett elnök (ČTK/AP) William Cohen ígérete Nápoly. Az észak-iraki re­pülési tilalmi övezetben katonai célpontokat táma­dó amerikai harci repülő­gépek a jövőben megpró­bálják elkerülni, hogy meg­rongálják az iraki olajat Törökországba szállító ve­zetéket -jelentette ki teg­nap Nápolyban a közel-ke­leti körútra indult William Cohen amerikai védelmi miniszter. Kiemelte, hogy az üzemzavar rövid ideig tartott, és nem szándéko­san idézték elő. (MTI) Enyhítés Noriegának Miami. Egy amerikai szö­vetségi bíró tíz évvel - azaz negyvenről harminc eszten­dőre - csökkentette a Ma­nuel'Noriegára korábban kiszabott börtönbüntetést. A volt panamai diktátort ­akit annak idején pénzmo­sásért és kábítószer-keres­kedelemért ítéltek el ­hét-nyolc esztendőn belül feltételesen szabadlábra he­lyezhetik. (MTI) /VT I L-HIKEK Jakarta. Madeleine Albright tegnap Jakartában biztatóan nyilatkozott az indonéziai „bim­bózó demokráciáról", de nem rejtette véka alá aggodalmait e hatalmas ország belső problé­máival kapcsolatban. Az ameri­kai külügyminiszter indonéz kollégájával, Ali Alatasszal tar­tott közös sajtóértekezletet ázsi­ai körútjának ezen az állomá­sán, ahová Thaiföldről érkezett. Albrightot derűlátással töltötték el a június 7-i parlamenti válasz­tások előkészületei. „Földünk­nek ez a hatalmas országa most döntő történelmi pillanatot él át" - mondta. Az elkövetkező hónapok alapvetően meghatá­rozzák majd Indonézia demok­ratikus fejlődését, visszaállíthat­ják a békét és a társadalom nyu­galmát az országban - véleke­dett, hangot adva aggodalmá­nak is, amely a gazdasági vál­ságból való kilábalást és a kelet­timori helyzetet illeti. Alatas elmondta vendégének, hogy az indonéz kormány a ke­let-timori helyzet békés megol­dására törekszik. Az amerikai külügyminiszter leszögezte: bármilyen megoldás is szülessék e tartomány ügyében, annak fel­tétlenül elfogadhatónak kell lennie a nép számára is. Albrightnak lehetővé tették, hogy találkozzék a 20 évi sza­badságvesztésre ítélt Xanana Gusmao kelet-timori vezetővel, akit a találkozóra házi őrizeté­ből átszállítottak a jakartai kül­ügyminisztériumba. Albright a 45 perces megbeszélést követő­en nem nyilatkozott a sajtónak, ám kíséretének egyik tagja el­mondta: Washington nemzet­közi jelenlétet szorgalmaz Ke­let-Timoron a válság felszámo­lása céljából. Ennek mibenlétét a diplomata nem pontosította, de jelezte: az Egyesült Államok elképzelhetőnek tartja az ENSZ kelet-timori jelenlétét. Albright váratlanul lerövidítette indonéziai látgatását, és az ere­deti tervektől eltérően nem ha­za, hanem Londonba utazott, ami feltehetően a koszovói vál­sággal van összefüggésben. Az amerikai külügyminiszter találkozhatott Xanana Gusmao kelet-ti­mori vezetővel (TA SR/AP) Feltétel az ukrán nyelv Munkácsi­rendelet Ungvár. Munkácson mostantól csak azok tölthetnek be közhiva­talt, akik levizsgáznak ukrán nyelvből. A balti államokból is­mert, de Ukrajnában eddig pá­ratlan intézkedést Viktor Baloga polgármester vezette be Kárpát­alja soknemzetiségű második legnagyobb városában. Rendele­tében, amely az ukrán nyelv mű­ködését hivatott fejleszteni Mun­kács életében, feltételül szabja az állami alkalmazottak, peda­gógusok, művelődési dolgozók és rendőrök számára az állam­nyelv ismeretét. Ukrán nyelvtu­dásukról az érintetteknek szak­mai minősítő vizsgán kell szá­mot adniuk. Akik ezen megbuk­nak, azokat ukrán nyelvtanfo­lyam elvégzésére kötelezik a he­lyi tanárképző főiskolán. Á polgármester rendelete értel­mében Munkács területén csak ukrán nyelvű feliratok és reklá­mok helyezhetők el. A jövőben a rendezvényeket is csak állam­nyelven lehet megtartani a vá­rosban. (MTI) NATO tárgyalásokra hívta meg Brüsszelbe a szerbeket és a koszovói albánokat A drávaszögi, szlavóniai magyarokért Dole Szkopjéig jutott Sokmilliós támogatás Brüsszel/Belgrád/Pristina. A NATO meghívta az atlanti szervezet európai erőinek belgiumi főhadiszállására a szerbek és a koszovói albá­nok képviselőit a remény­beli békemegállapodást fel­tételezhetően követő kato­nai műveletek tisztázása végett. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Ha a két fél elfogadja a Javier Solana NATO-főtitkár által kez­deményezett meghívást, az első tanácskozás már holnap meg­kezdődhet a belgiumi Mons vá­rosban. Diplomáciai források szerint a találkozó célja a félre­értésekből adódó esetleges re­akciók kiküszöbölése, és a két fél meggyőzése arról, hogy a NATO nemzetközi békeerői részrehajlás nélkül fogják telje­síteni feladatukat. Kérdés, lesz-e, aki az albánok de­legációját vezesse. A szerb ható­ságok ugyanis le akarják tartóz­tatni a koszovói albánok tárgya­lóküldöttségének vezetőjét, Ha­sim Tacit, aki egyben az átmene­ti koszovói kormány „miniszter­elnök-jelöltje" az utóbbi időben. Mint a belgrádi B92 rádió tegnap jelentette, a pristinai körzeti ügyészség vezetője, Danica Ma­rinkovics közölte: „a rendőrök azonnal le fogják tartóztatni Tacit, amint nyomára bukkan­nak és bárhol meglátják". Marin­kovics szerint Taci két évvel ez­előtt részt vett „több terrortáma­dásban Glogovac körzetében", az ügyben akkor tárgyalás folyt le, és azon Tacit - távollétében - 10 év börtönre ítélték. A szerbeknek a rendezéshez való hozzáállását jellemzi az a hír is, hogy a koszovói válságban köz­vetítő Bob Dole volt amerikai szenátor nem kapott beutazási engedélyt a jugoszláv hatóságok­tól, ezért Macedónia fővárosá­ban találkozott a koszovói albá­nok képviselőivel. Dole tegnap délelőtt érkezett Szkopjébe. Tár­gyalópartnere Ibrahim Rugova koszovói albán „elnök" és Red­zep Chosja, a radikális Egyesült Demokratikus Mozgalom nevű pártszövetség vezetője. V. PAIZS GÁBOR Budapest. Az Orbán-kormány 40 milliárd forintot zárolt az or­szág költségvetési tartalékából, de e megszorítás nem érinti a határon túli magyarok támoga­tására tett korábbi ígéreteket. A Magyar Közlöny című hivata­los lapban most jelent meg a horvátországi magyar települé­sek újjáépítésének támogatásá­ról szóló kormányhatározat. En­nek értelmében a büdzsé általá­nos tartalékából 200 millió fo­rintos segélykeretet különítenek el. A keret felhasználásának fel­tételeit a külügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértés­ben állapítja meg, a lebonyolí­tást a Határon Túli Magyarok Hivatala végzi. A kormány a segélykeret banki számlaszámának közzétételével támogatásra kérte a gazdálkodó szerveket és a tehetős állampol­gárokat. Az első magánalapít­vány - 100 ezer forintos alaptő­kével - különben még 1992-ben Gödöllőn, a szerbek által lerom­bolt szentlászlói iskola újjáépí­tésérejött létre. Izraeli légitámadás dél-libanoni célpontok ellen Büntetés Izraelnek A síliftkatasztrófa ügyében békülékenynek mutatkozik az olasz védelmi miniszter A közvélemény elégedetlen MTI-TUDOSITAS Róma. Az olaszországi síliftka­tasztrófát okozó amerikai pilóta felmentésének ügye „elgondol­kodtat a nemzetközi szerződések igazságszolgáltatást szabályozó záradékain" - közölte tegnap az olasz védelmi miniszter. Carlo Scognamiglio azonban óva intett olyan következtetésektől, ame­lyek „csorbát ejthetnének a két nép és a két kormány közti barát­ság és szövetség tartós, történel­mi kapcsolatain". Az olasz védel­mi miniszter tegnap hosszú tele­fonbeszélgetést folytatott ameri­kai kollégájával, William Cohen­nel, aki sajnálkozott ugyan a tör­téntek miatt, de kifejtette, hogy „mint minden jogállamban, az ügyészségek Amerikában is füg­getlenek a kormánytól, így nem volt lehetőség a beavatkozásra". Másfelől - mondta Cohen ­Ashby százados ellen még függő­ben van az az eljárás, amelyet az igazságszolgáltatás akadályozása címén indítottak ellene. Umberto Ranieri, az olasz külügyminiszté­rium államtitkára azt mondta, hogy az amerikai hadbíróság íté­lete nem szolgáltatott igazságot az áldozatoknak. Parlamenti kép­viselők pedig azt követelték Massimo D'Alema kormányfőtől, hogy Amerikából hazatérve a képviselőházban adjon tájékozta­tást a kormány szándékairól. HIROSSZEFOGLALONK Bejrút/Jeruzsálem. Izraeli har­ci gépek tegnap a dél-libanoni Tirusz (Szúr) kikötőváros köze­lében ismét a Hezbollah milícia feltételezett állásait támadták ­közölték dél-libanoni rendőrsé­gi források. Két repülőgép két rakétát lőtt ki egy völgybe, az Iz­rael által megszállva tartott te­rületsáv szélén. Az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy befagyasztja az Izraelnek szánt 1,2 milliárd dol­lárnyi pótlólagos pénzsegélyt, ha a zsidó állam nem tesz eleget a tavaly októberben Wye Planta­tionben tető alá hozott béke­megállapodásban foglaltaknak - közölte tegnap Jeruzsálemben egy név nélkül nyilatkozó kor­mányilletékes. Ama feltételezé­sének adott hangot, hogy Wa­shington, amelynek nem tetszik a Bili Clinton amerikai elnök közvetítésével létrejött béke­megállapodás megvalósításá­nak izraeli felfüggesztése, meg­kísérelhet befolyást gyakorolni a májusi izraeli általános válasz­tásokra. Épp a wye-i békemeg­állapodás okozta Netanjahu kormányának kudarcát, amely miatt május 17-re idő előtti vá­lasztásokat írtak ki. A Háárec cí­mű izraeli napilap szerint Stuart Eizenstat amerikai külügyi ál­lamtitkárjelezte, hogy a palesz­tinoknak ígért 400 millió dollá­ros segélyt viszont folyósítani fogják. Borisz Jelcin menesztette Borisz Berezovszkijt, a FÁK végrehajtó titkárát Rövidesen megszűnik az egészségügyi válsághelyzet Primakov megint csatát nyert A gondok maradnak MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Borisz Jelcin orosz el­nök javasolta Borisz Berezovsz­kij „mielőbbi" menesztését a Független Államok Közössége végrehajtó titkárának posztjáról „hatáskörének túllépése", illetve a FÁK elnöke - az orosz államfő tölti be ezt a posztot - utasításai­nak figyelmen kívül hagyása mi­att. Jelcin egyben Ivan Korotcse­nyát - aki Berezovszkij előtt volt a FÁK titkára - bízta meg az ál­lamközösség titkári feladatkö­rének ellátásával, s erről üzene­tet is intézett a FÁK-tagorszá­gokhoz. Az orosz elnök döntése nem volt váratlan, mert az orosz milliárdos - aki elévülhetetlen érdemeket szerzett ugyan Jelcin 1996-os elnökválasztási kampá­nyában - az utóbbi években a Kreml egyik legnagyobb intriku­sa volt, s hatalmi játékaira hasz­nálta fel a Jelcin családjára, első­sorban az elnök lányára, Tatyja­na Gyjacsenkóra gyakorolt befo­lyását. A FÁK titkárává való kine­vezése - 1998 áprilisának végén - gyakorlatilag „száműzetés" volt, de Berezovszkij nem adta fel egykönnyen pozícióit, s régi ellenfelével, Jevgenyij Primakov kormányfővel is nyílt összecsa­pásba keveredett az elmúlt he­tekben. Az összetűzésből a jelek szerint Primakov került ki győz­tesen: Berezovszkijról gyakorla­tilag bebizonyosodott, hogy le­hallgattatta Jelcin feleségének és lányának telefonjait. A kegyvesztett milliárdos (ČTK/AP) PETERFI SZONYA Pozsony. Az évek során felgyü­lemlett gondok orvoslása nem várható egyik napról a másikra, de tudatosítani kell azt is, hogy az egészségügy transzformálása pénzforrásokat követel. Az eklé­zsia viszont szegény - adott hely­zetjelentést Tibor Šagát egész­ségügyi miniszter. Elmondta, a tárca hiánya 4,9 illetve 3,3 milli­árd koronát követel, az ország gazdasági helyzete miatt azon­ban csupán 506 milliós emelke­déssel számolhatnak. Bíznak vi­szont abban, hogy a második fél­évben újabb rendkívüli források­hozjutnak. A miniszter szerint az alap- és szakorvosi ellátás Szintje nem változik, gondot a kórházak finanszírozása okoz. Annak elle­nére, hogy február 15-ével új gyógyszerjegyzék érvényes, az alapellátást nyújtó orvosok to­vábbra is azokat az orvosságokat rendelik, amelyek már nem tar­toznak a biztosítók által térítet­tek csoportjába - mondta Jozef Slaný, a minisztérium gyógysze­részeti osztályának vezetője. Hangsúlyozta, hogy egyes terápi­ás csoportokban legalább egy gyógyszerfajta ára térítésmentes, ám ha azt a beteg egészségi okok­ból nem szedheti, a térítést illető­en a revíziós orvosok kivételt te­hetnek. A minisztérium illetéke­sei beismerték, hogy a jegyzékbe hibák csúsztak, ám ezeket a beteg érdekeit szem előtt tartva nyom­ban kijavították.

Next

/
Thumbnails
Contents