Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-05 / 53. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 662. PoLiTika - hiRdetés 5 9 CÉDULAJEGYZET Szabó Ottó kiállításának megnyitója Rozsnyó. Ma 15.30-kor nyitják meg Szabó Ottó „Sok ember van, ki érzéketlen, mint én..." című kiállítását a Rozsnyói Galériában (Bányászok tere). A kiállítás március 31-ig tekinthető meg. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Hat szerep keres egy szerzőt 19 KIS SZÍNPAD: Marcus Aurelius a Garamnál 19 a ha SZÍNHÁZ: A hóban 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Tom Sawyer kalandjai 10 GYŐR NEMZETI SZÍNHÁZ - NAGYSZÍNHÁZ: Az ügynök halála 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Vízhordó (am.) 17,19,20.45 OBZOR: Az adósságok ideje (am.) 15.30,18,20.30 MLADOSŤ: Erzsébet királynő (am.) 15.15 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Pokoli szerencse (cseh) 16 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-Iengy.-fr.) 18.30,20.30 Lolita (am.) 17.30 Ha eljön Joe Black (am.) 16.30, 19.30 Iván gyermekkora (szovjet) 20 Méhek völgye 19.30 KASSA DRUŽBA - A vízhordó (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA - Szikiszökevény (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL - Pokoli szerencse (cseh) 16 A vízhordó (am.) 18, 20 ÚSMEV - Ha eljön Joe Black (am.) 16,19.15 IMPULZ-A szerelem lángjai (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Egy bogár élete (am.) 16, 18 GALÁNTA - VMK: A tó királynője (cseh) 15,17.30 VÁGSELLYE - VMK: X-akták (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ronin (am.) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Keresd a nőt (am.) 16.30 A vasálarcos 19 SLOVAN: Copland (am.) 19 LOSONC APOLLO: Egy bogár élete (am.) 17, 19 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: Mulan (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: X-akták (am.) 18 GYŐR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA 6:3, avagy Játszd űjra Tutti (magy.) 16, 18 Good Will Hunting (am.) 17.15, 19.45, 22.15 Vámpírok (am.) 14.45,17.15,19.45,22.15 Szerelmes Shakespeare (am.) 14.45, 17.15, 19.45, 22.15 LLYOD: Apád-anyád idejöjjön (am.) 18, 20 RÁBA: A katona (am.) 15.30,17.45, 20 RÁBA EURÓPA: Ámbár tanár úr (magy.) 17.30, 19.30 MISKOLC BÉKE: Rémségek könyve (am.) 15. 30, 20 Jó Will Hunting (am.) 17.45 HEVESY: Kalózok (magy.) 17 Gengszterfilm (magy.) 19, 20.45 Korosztályos könyv Hétvége a rádióban DUSZA ISTVÁN (Anekdota és tragédia) Mi más juthatott volna eszembe Dr. Kiss László orvosíró Viagra, az ezredvég gyógyszere című soha aktuálisabb' könyvecskéjét elolvasva, mint a rozsnyói múzeumban látható Paczka Ferenc-festmény, az Attila halála. A képen egy férfi véresen fekszik az ágyon, s mellette egy megrémült fiatal nő áll. A nagy hun hadvezér titokzatos halálával kapcsolatosan egy hetvenen túli öregembemek, akinek diákkoromban egy-egy nyári munka során segédmunkásként ebben az esetben is értedenkedő munkatársa voltam, minduntalan az jutott eszébe, hogy bárcsak egy fiatal nővel töltött éjszaka után halna meg. Azt azért hozzáfűzte: ez a vágya csak akkoriban, hetvenedik születésnapja után kezdett felerősödni. Nem részletezem az okát, ki-ki gondoljon azt, amit akar. Ez a vágya, ha még élne, mostanában könnyen teljesülhetne. Elég lenne beszereznie a Viagrát, amely vérmes természetű öregemberek és szívbeteg férfiak halálát is okozta már. Miért írom le mindezt? Mert Dr. Kiss Lászlónak a Nap Kiadónál megjelent zsebkönyve elsősorban a Viagra túlzott szedésének a veszélyeire figyelmeztet. Az előnyeire aligha kell nagyon, hiszen mindazokat a nők kínálják a férfiaknak és fordítva. Ennyit a könyvecske témájáról, a részleteket megismerhetik, ha elolvassák. Sokkal fontosabb azonban, hogy sabb politikai eseményével foglalkozunk. Vasárnap reggelenként folytatásos regényt közlünk - ezúttal Grendel Lajos Galeri című regényének rádióváltozatát hallhatják. Ezentúl tíz perccel hosszabb lesz egyházi magazinunk, a Világosság; a kilenc órakor kezdődő műsorban Pohóczky Béla serkei lelkipásztor igehirdetése hangzik el, beszámolunk a FIRESZ Jókán megtartott téli táboráról, és szó lesz a bibliaszeretetről. Századok zenéje szól tíz óráig. Ekkor hírek következnek, ifjúsági magazinunk, a Randevú pedig a megszokottól öt perccel később jelentkezik. A műsor tartalmából: Megkérdeztük Ki az az irodalmár?; a világhírű tenor, Lucciano Pavarotti a magyar popénekesnővel, Pap Ritával énekel duettet; Meződy József a legendás Apostol együttes újrakezdéséről beszél; Az éterízesítő ezúttal Csenger Ferenc lesz. 14 óra 5 perckor nyelvművelő műsorunk, az Anyanyelvünk hallható. A nyugdíjasok műsorának szerkesztője az érsekújvári kórház geriátriai osztályára látogatott. Az Őszidő tizenöt órától hallható. Böjti szokásokat elevenítünk fel Nyitragerencsérről és a Bodrogközből Hazai tájakon című néprajzi összeállításunkban 15.30-kor. Hallgatóinkat köszöntjük a Köszöntőben, amely 17.45-ig tart, majd adászárásig hírösszefoglalót hallanak. (r) Alemayehu Sara, a pozsonyi Duna utcai magyar gimnázium harmadikos növendéke a kémiai olimpia országos döntőjén első helyezést nyert, maga mögé utasítva 24 versenytársát. Igy a tavalyi évhez hasonlóan ismét magyar diáklány lesz abban a csapatban, amely Szlovákiát képviseli az ifjúsági kémiai világversenyen. A rendezvény helyszíne ezúttal a thaiföldi Bangkok. (Dömötör Ede felvétele) Fogarasi Gergely huszonegy éves. Színházelméletet tanul és filmrendezőnek készül MŰSORAJÁNLÓ Hosszú idő után szombaton és vasárnap ismét reggel nyolc órától közvetítjük adásunkat, amely a Hétről hétre című publicisztikai magazinnal indul. A Csemadok fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából a szövetség egykori és mai vezetőivel beszélget a stúdióban a műsor szerkesztője, Agócs Valéria. Hazai tükör a címe annak a félórás riportműsornak, amelyet ezentúl szombatonként 11.30-tól sugárzunk, és amely az önkormányzatok gondjaival foglalkozik. Á déli hírek után Nótacsokor következik. A 13tól 14 óráig tartó kabaréműsorban a Marosvásárhelyi Rádió tavalyi szilveszteri műsorából közvetítünk válogatást. A komolyzenei fejtörő 14.05-kor jelentkezik, utána a Slágermúzeumban régi slágerek csendülnek fel. A 15 órakor kezdődő Irodalmi mozaikban a száz éve született Kodolányi Jánosra emlékezünk. Szó lesz Márai Sándorról is, akiről Kassán Kováts Miklós történész tartott előadást. Zenei újdonságokkal szolgálunk 15.30-kor - ezúttal George Michael felvételeiből hallanak néhányat. A Köszöntő és a hírösszefoglaló után tizennyolc órakor búcsúzunk hallgatóinktól. Vasárnap reggel ugyancsak nyolc órakor indul adásunk, a hírek után sport, öt percben. Ezt követően a hét legfontoAz ablak, amelyet kinyitottak Kiss László körzeti orvos, tudományos ismeretterjesztő és orvostörténész ismét széles művelődéstörténeti keretbe ágyazta mindazt, amit a Viagra kapcsán sokakkal közölni akart. Nem valamifajta használati utasítást adott a rászorultak kezébe, hanem tudással, ismeretekkel látta el őket.* A „kék gyémántnak" becézett tablettáról sem úgy írt, mint aki lebeszélni vagy rábeszélni akarná a rászoruló pácienseket. Felnőtteknek ajánlja a könyvét, felnőtteknek, akik tisztában vannak lelki és testi lehetőségeik határaival. Az sem mellékes szempont, hogy orvostörténészként nemrég védte meg kandidátusi értekezését a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. Öröm, hogy ismét mi lettünk gazdagabbak általa is. Két filmben is feltűnt az idei szemlén. Koltai Róbert vígjátékában, az Ámbár tanár úrban és Jancsó Miklós Nekem lámpást adott az Úr Pesten című látomásában. Most ő is rendezni fog. Három Mándynovella alapján egy harmincperces kisjátékfilmet. SZABÓ G. LÁSZLÓ Két főiskolát is elkezdett. Járt a színművészetire, és járt a képzőművészetire is." Mindkettőt otthagyta. Most másodéves egyetemista. Színházelméletet tanul az ELTÉ-n. „Kiábrándultam az itthoni művészeti főiskolákból. Régi a rendszer, amelyben működnek. Elavult a szerekezet. Tíz-tizenöt éves a lemaradásuk a világtól. Amikor kiléptem a színművészeti vagy a képzőművészeti kapuján, mindig az volt az érzésem, hogy annak, amit bent csinálunk, semmi köze ahhoz, ami kint zajlik. így pedig nehéz a tanulás. Éltem egy ideig Angliában; ott másfajta szemléletet kaptam. Ott jöttem rá, hogy a világ nem egészen úgy működik, mint ahogy azt nálunk tanítják. Kint sokkal szabadabb, képlékenyebb a művészeti oktatás. Nálunk poros. Archaikus. Nem vagyok én lusta, elkényeztetett ember, most is tanulok. Színházelméletet, levelező tagozaton. Nekem is szükségem van klasszikus tudásra, csak ezt a művészeti főiskolákon nem kaptam meg. Az egyetem mellett természetesen van másféle elfoglaltságom is. Festek. Forgatókönyveket írok. Nyáron színházat rendezek." Színészként a rádióban kezdett. Ezt követte a szinkron, majd a színpad. Szerepelt a Vígszínházban, a Pestiben, a Radnótiban. Hívták alternatív társulatokhoz is. Fellépett a Szkéné, az Egyetemi Színpad, a Pinceszínház és a MU színpadán. Mindig A Magyar Adás kétnapi kínálatából válogathatnak Pénzt is kapott a filmhez ott, ahol valami újat kapott. Legfrissebb élménye a Jancsó-film. „Nem tudom, hogyan, egyszercsak ott álltam a kamera előtt. Nyilván tetszett a figurám. Jancsónál nincsenek szerepek. Illetve te magad vagy a szerep. Hihetetlen hangulatban dolgozik. Miki bácsi mellett mindenki felszabadult. Talán mert erőt és biztonságot sugároz. Nála a színész önként adja a maximumot, és nem azért, mert kiverik belőle. Instrukció nincs. Elkezdi az ember a szövegét, improvizál hozzá, és már megy is a megtalált úton. Kap egy lehetőséget, és biztos kézzel vezetik." Mándyval, pontosabban az írásaival, még gyerekként találkozott. Ifjúsági rádiójátékainak, a (Oláh Csaba felvétele) Csutak-sorozatnak szinte állandó szereplője volt. „Szerencsésnek mondhatom magam, hogy játszhattam ezekben a hangjátékaiban. Már ak„Ezt én írtam, én öntöm formába..." kor is többet éreztem mindegyikben, mint a puszta ifjúsági regényt, vagy az általam kevésnek tartott gyerekszintet. A Mándy-hősök az én szememben akkoriban a Kisherceg világából jöttek. Kamaszkoromban aztán sorra egymás után olvastam a Mándynovellákat. Tizenöt-tizenhat éves fejjel, amikor a régi kávéházi kultúrát kerestem Pesten, a Művész Cukrászdában kétszer is találkoztam vele. Bemutatkoztam neki, leültem mellé és mindkét alkalommal húsz-huszonöt percig beszélgettünk. Nekem ez frenetikus élmény volt, ő meg vagy beleszőtt valamelyik novellájába, vagy azonnal elfelejtett. Rám mindenesetre olyan hatást gyakorolt, hogy évekig a nyomában jártam. Egyszer megkérdezték tőle, miért ír. Azt felelte: »Értük. A lerongyolódott házakért. A megvakult ablakokért. Az udvarokért. A gangokért. A porolórúdért. Az ecetfáért. A sötét kapualjért, ahova az Isten behúzódott.« Ezt mind látni akartam. Érezni. Feltérképeztem sok mindent, ahol megfordult. Tereket, kapualjakat, udvarokat. Először látnom kellett, miről írt, aztán megértettem, mit, hogyan látott. A gondolkodási módját akartam elsajátítani. Önmagát soha nem akarta megszemélyesíteni, mert minden figurájában ott volt. Még a tárgyakban is. Ő volt a kabát, amely a fogason lógott, a szőnyeg, amelyet megtapostak, az ablak, amelyet kinyitottak." Kisjátékfilm három Mándynovella alapján. Ez a rendezés foglalkoztatja most Fogarasi Gergelyt. A forgatókönyv már elkészült. Pénzt is kapott a filmhez. „Mándyról nem kell dokumentumfilmet készíteni, az ő dokumentumai ugyanis hallgatnak. Nem árulják el, amit az íróról tudnak. Ázt csak fikcióban lehetne megeleveníteni. Én három kései novelláját raktam egybe. A Tizenegy dresszt, a Teleki teret és Az árust. Mind a három a fociról, illetve a foci halálán keresztül a kulturális halálról szól. Most minden napom, minden álmom erről a filmről szól. Ezt én írtam, én öntöm formába, és olyan lesz, amilyennek én képzeltem el. Minden kockájában Mándy. Ahogy azt egy magamfajta, huszonegy éves fiú látja."