Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-31 / 75. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 31. PoLiTikA 5 5 Dzsoko Roszics a Jadviga párnájában. „Érdekesek, tartalmasak a magyar filmek" - mondja Nem marad alul az „óriás" Tavaly kettővel növelte magyar filmjeinek számát. Gyöngyössy Bence Cigánytörvénye és Fehér György Szenvedélye után Dzsoko Roszics most ismét Budapesten áll kamera előtt. Tarr Béla filmje Werckmeister harmóniák címmel készül, Deák Krisztinától pedig a Jadviga párnájában kapott szerepet. SZABÓ G. LÁSZLÓ Nem számolja, így aztán csak körülbelül tudja: magyar filmben ez idáig huszonvalahány alkalommal dolgozott. Szerb létére szerb rendezőkkel is szívesen szövetkezne, de az elmúlt évek során inkább bolgár, szlovák, orosz, lengyel filmesek foglalkoztatják. Európa nyugati felén német, francia és olasz alkotásokban játszott, de feltűnt már négy amerikai produkcióban is. Dzsoko Roszics dörmögő hangú, fiatalon megőszült „óriása" az európai filmnek. Jó színész. Nagyon jó. Tovább nem fokozhatom, mert azt mondaná: „Nincs csodálatos, nincs fantasztikus, nincs zseniális színész, csak rossz és nem rossz." Mindenben ilyen visszafogott, mértéktartó. A játékban is. Nem teljesít túl és nem marad alul. Annyit ad mindig, amennyi „éppen elég". Van egy nagyon nagy hibája, panaszkodta az előbb. Az, hogy jó embernek érzi magát. Miért baj Azért, mei. a jóság kötelez. Egyébként azt is szoktam mondani, hogy nagyon jó Dzsokónak lenni. Nagyon jó, bár nagyon nehéz. Elértem ugyanis egy színvonalat, amelyet tartani kell. De most nem ezért vagyok szomorú, meghalt a barátom, Kósa Ferenc. Vele dolgoztam először magyar filmben. A Hajdúkban, épp huszonöt éve. Azzal, hogy szerepet adott, meg is változtatta az életemet. Ha nem hívott volna, valószínű, hogy soha nem kerülök be a magyar filmbe. Ami ezután következett, az már csak a folytatása volt egy elkezdett dolognak. Szerbiából jött most is? Nem. Én már régóta Szófiában lakom. Szerbiában születtem, de csak a főiskola első évéig éltem ott. Akkor költöztem át Bulgáriába, és ott kezdtem el dol„Más az élet és más a művészet gozni. A magyar filmeket egyébként nagyon nagyra tartom. Érdekesek, tartalmasak, magas színvonalúak. A Jadviga párnájában Gregort játssza. Jó szerep? Nagyon szép. Gregor ugyanis folyamatosanjelen van a történetben. Emberek jönnek-mennek, de van egy személy, Gregor, aki mindent tud, mindent lát, ismeri Jadviga titkát, és ez meg is határozza egész magatartását. Nem veszélyes az ilyen ember? Ha elnök vagy miniszter, akkor igen. Gregor a megtestesült jóság. A regényt, Závada Pál művét sajnos nem olvastam, annyira nem tudok magyarul, a forgatókönyv viszont nagyon tetszett. Ahhoz persze, hogy jó film szülessen, sok minden kell. Jó rendező, jó operatőr, jó berendező, jó színészek. Itt most minden adott. Remélem, a végeredmény is jó lesz. A történet ismerős számomra. Magyarok, szlovákok, zsidók egy dél-magyarországi faluban a második világháború előtt. Gyerekkoromban Zentán laktunk, tizenkilenc kilométerre a magyar határtól. Olyan iskolába jártam, ahol több volt a magyar gyerek, mint a szerb. Együtt tanultunk, együtt játszottunk, és a családjaink is szoros kapcsolatban álltak. Ahogy elnézem, nem tartozik a konfliktushordozók népes táborába. Körülöttem mindig nyugalom van. Biztosan azért, mert szeretem az embereket, akikkel együtt dolgozom. Itt is, a Jadviga párnájában. Megérzik a szeretetet, amelyet árasztok magamból, és én is rengeteget kapok tőlük. Tizenvalahány évvel ezelőtt szlovák filmben is játszott. Jozef Medveď A túlsó parton szabadság vár című háborús történetében. Sok barátom van Pozsonyban. Tavalyelőtt, amikor a Cigánytörvényt forgattuk Gyöngyössy Bencével, volt néhány szabad napom, s mivel itt volt a feleségem, gondoltam,-átugrank Pozsonyba. Bementem a budapesti szlovák nagykövetségre vízumot kérni - egyetlen napra. A hölgy, jugoszláv útlevelem láttán, azt tanácsolta, menjek el Belgrádba vízumért. Csakhogy én Szófiában élek, feleltem, mire a hölgy: „Akkor menjen Szófiába!" Hiába magyaráztam neki, hogy én színész vagyok, nem kereskedő, a barátaimmal szeretnék egy kávét meginni, azt mondta, ő egy órára sem ad nekem vízumot. Lehet, hogy neki volt igaza. Végezte a dolgát, és mással nem törődött. Sem azzal, hogy engem mélységesen elszomorított, sem azzal, hogy ezek után én már soha az életben nem kérek még egyszer vízumot Szlovákiába. (Kende Tamás felvétele) Majd ha egyesül Európa... ... én már akkor színtelen leszek, kihűlt és merev. Előbb, amikor szerepe szerint sütőtökkel állított be Jadvigához és Mamovkához, újra csak azt gondoltam: már meg sem kell szólalnia a kamera előtt, az arcáról mindent leolvas a néző. Még a legapróbb rezzenései is beszélni tudnak. Ez így van rendjén. A színésznőknek addig kell sokat filmezniük, amíg szépek és fiatalok, hogy megalapozzák a jövőjüket, a férfiak viszont érett fejjel érdekesebbek. Amikor már sok mindent megéltek, s begyűjtöttek néhány nagy pofont. Az én akkumulátoromban ez az áram. Az élettapasztalat. Erre építek minden szerepemben, s ha van mit mutatnom, akkor ez a sors érdeme. Amíg fiatal az ember, és felfelé megy a hegyen, úgy érzi, nehéz munkát végez. Amikor aztán felér egy bizonyos pontra, onnantól kezdve már kellemes a munka. A pofonok persze akkor sem szűnnek meg. Ugyanolyan kellemetlenek, csak valahogy megszokja az ember. A testvérem van most rossz helyzetben, nem én. Szerbiában él, katonák a fiai. Fájó és ijesztő, ami most ott történik. Más az élet és más a művészet. Én el tudok játszani sok mindent, de megélni valamit sokkal nehezebb. Főleg ott, ahol most bombák hullanak az égből... Az előrehaladáshoz a szakmájukban jártas, az intézményük iránt elkötelezett szakemberekre van szükség Kézikönyv régésztechnikusok számára TRUGLY SÁNDOR A Panniculus Régiségtani Egylet kiadásában 1998-ban Szombathelyen megjelent kézikönyv egyes fejezetei a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán beindult kétéves időtartamú képzéshez nyújtanak szakirodalmi tájékoztatót. E közel négyszáz oldalas kötetet Ilon Gábor régész - a képzés vezetője - szerkesztette, s a könyv megírásába az egyes témakörök legkiválóbb szakembereit vonta be. Arra a kérdésre, ki lehet régésztechnikus, és mi a képzés célja, a szerkesztő így válaszolt: „Az ásatási munkás és a régész között elhelyezkedő űrt kitöltő szakember nevelése, aki nemcsak a terepen folytatott, hanem a múzeumban végzett munkában is a régész megbízható segítőtársa. Erősen hangsúlyozott a képzés gyakorlati jellege, ami azt jelenti, hogy az elméleti előadásokon is fontos szerepet kap a gyakorlati ismeretek oktatása. Olyan mobilizálható alapot kell biztosítanunk a hallgatóknak, PANNICVLVS SER. B. NO. 3. 11', jL ( \*m SZOMBATHELY 1998. amelyre majdan a konkrét munkahelyen építeni lehet." Flogy milyen nagy jelentősége van ma a régésztechnikus-képzésnek, azt csak az a vidéki múzeumban dolgozó szakember tudja igazán értékelni - a jelen esetben e sorok írója is aki egész eddigi muzeológusi pályafutása során kénytelen volt a terepen szinte mindent egy személyben elvégezni, a sírok feltárásától kezdve egészen azok fényképezéséig, rajzolásáig, felszedéséig, csomagolásáig. Eközben természetesen rá hárul az ásatási jelenségek megfigyelése és dokumentálása, a napló vezetése. Néhány hónap elteltével mindez folytatódik a múzeumban a leletek kicsomagolásával és a leltározással. S mivel az intézmények jelentős részében korábban nem voltak és manapság sem találhatók tisztességesen felszerelt és szakembereket foglalkoztató restaurátor műhelyek, kezdődhetett és kezdődhet a kilincselés a leletek rendbetétele érdekében. Nem beszélve a kiásott, értékes antropológiai, archaezoológiai és archaebotanikai leletanyag kiértékelésének „gyakorlati lehetőségeiről". No, meg azok raktári elhelyezéséről. Az olvasónak is nyilván kitűnik, hogy manapság egy magára valamit is adó múzeumnak alkalmaznia kellene legalább egy olyan, jól képzett segéderőt, aki a múzeumi törvény ismerete mellett tisztában lenne a régészeti (vagy néprajzi gyűjteményi tárgy stb.) lelet útjával egészen a múzeum raktáráig. A régésztechnikusi pályára készülő és a könyvet tanulmányozó érdeklődő megismerkedhet - hogy csak a legfontosabb témaköröket említsem - a leletfelderítés hagyományos módjával, a temetők és telepek feltárásával, a fémdetektornak a régészeti kutatásban történő - sokat vitatott - alkalmazásával, a légifényképezéssel, a víz alatti régészet helyzetével, a számítógép alkalmazásával, a restaurátor munkájával a terepen vagy a radiokarbonos kormeghatározással. Úgy vélem azonban, jobb ha a realitás talaján maradok, hiszen több mint két évtizedes munkásságom során óhatatlanul megismerhettem a hazai muzeológiában uralkodó áldatlan állapotokat. Véleményem szerint bárminemű szerény előrehaladáshoz nálunk elsősorban a szakmájukban jártas, az intézményük iránt elkötelezett „profi" szakemberekre van szükség. Valószínűleg majd csak az ő színre lépésük után jöhetnek majd a kultúrát szerető és tisztelő régésztechnikusok. A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 12-13. dupla számában feltett kérdésre a héten 551 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kövesdi Károly, a VASARNAP vezető szerkesztője sorsolta ki a szerencsés nyertesek nevét. E héten az 500-500 koronát Bartók Patrik áji, Darázs Veronika ógyallai és Tomori Zoltán ágcsernyői olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Végh István, (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) SZÍNHÁZ POZSON

Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Seherezáde 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve 19 KIS SZÍNPAD: Kényes egyensúly 19 KASS

A BORODÁČ SZÍNHÁZ: Oliver 10,19 TATABÁNY

A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: A tavasz ébredése 17 MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Szerelmes Shakespeare 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Rush Hour (am.) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Kettős szerep (cseh) 15.15,17.30, 20 NÁDEJ: Szerelmes Shakespeare (am.) 19 CHARLIE CENTRUM: Egy bogár élete (am.) 15.30, 16.30 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 18.30, 20.30 A szerelem hálójában (am.) 17, 20.30 Ryan közlegény megmentése (am.) 17.30 Truman Show (am.) 18.15 Halloween 20 év múlva (am.) 17, 21 Nosztalgia (szovj.-ol.) 20 Jonáš és Melicharová (cseh) 19.30 KASS

A DRUŽBA: Apád, anyád idejöjjön! (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Rush Hour (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: A szerelem hálójában (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Az őrület határán (am.) 16, 19 IMPULZ: A szerelem lángjai (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A GALÁNTA-VMK: A túszszedő (am.) 17.30,20 NAGYMEGYER - VMK: Mint a kámfor (am.) 19 VÁGSELLYE - VMKVÄ

'eše

'mpész (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az őrület határán (am.) 16.30, 19.15 LÉVA-VMK: Egy bogár élete (am.) 16.30, 19 LOSONC-APOLLO: Kundun (am.) 17,19.30 GYŐ

R CINEMA CITY GYŐR PLAZA: Patch Adams (am.) 14.45, 17.15 Szükségállapot (am.) 19.45, 22.15 Joe, az óriás gorilla (am.) 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20.15, 22.30 Jackie Brown (am.) 11.15,15, 17.45, 20, 22.30 A szerelem hálójában (am.) 12.15, 14.45, 17.15, 19.45, 22.15 Szerelmes Shakespeare (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Egy bogár élete (am.) 11.30 Európa expressz (magyar) 11.15, 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.30 A nő kétszer (am.) 12,14, 16, 18, 20, 22 A Szentfazék (am.) 11.15,13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Babe 2. (am.) 11.30, 14, 16, 18 Az őrület határán (am.) 20.15. Good Will Hunting (am.) 14.45, 17.15, 19.45, 22.15 Apád, anyád idejöjjön (am.) 12 LLOYD: Angyalok városa (am.) 18 A sikoly 2. (am.) 20, 22 RÁBA: Babe 2. (am.) 15, 16.45, 18.30 Patch Adams (am.) 20 RÁBA EURÓPA: Welcome to Sarajevo (am.) 17.30, 19.30 RÁBA PINCEMOZI: Egy fiatal méregkeverő kézikönyve (angol) 17 Ördögsziget (izlandi) 19 MISKOL

C BÉKE: Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 17.45 Az őrület határán (am.) 20 BÉKE KAMARA: Ryan közlegény megmentése (am.) 16, 19 KOSSUTH: Babe 2. (am.) 14.30, 16.30, 18.30 Nightwatch - Éjjeliőr a hullaházban (am.) 20.30 HEVESY: Truman Show (am.) 17, 19 Egy hölgy arcképe (am.-ausztr.) 20.45 Zongoralecke (új-zél.) 19 Holnap tartják a Star Trek - A lázadás című újabb amerikai produkció szlovákiai bemutatóját. A sci-fi és az akciófilmek elemeire épülő mozgókép ezúttal is az Enterprise kapitányának, Jean-Luc Picardnak a kalandjairól szól, aki a földönkívüliekkel veszi fel a harcot, hogy megmentse kollégáját és barátját. (Fotó: Tatrafilm)