Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)
1999-03-30 / 74. szám, kedd
E ] POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 979. Kreml-környéki kádercsere Moszkva. Vlagyimir Putyint, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjét nevezte ki tegnap az orosz nemzetbiztonsági tanács élére Borisz Jelcin elnök. Az egyelőre nem ismeretes, hogy Putyin megmarad-e az FSZB élén; leváltását már jó néhány napja híresztelik Moszkvában, azt állítva, hogy - akárcsak Jurij Szkuratov főügyész esetében - kompromittáló videokazetták készültek magánéletéről. (MTI) Perbefogott iszlámisták Brüsszel. Az algériai Iszlám Fegyveres Csoporttal (GIA) feltehetően együttműködő tizenegy férfi pere kezdődött meg tegnap Brüsszelben, fokozott biztonsági intézkedések közepette. Az Iszlám Fegyveres Csoportot az Algériában működő legradikálisabb fegyveres szervezetnek tartják. A most perbe fogott együttműködőket tavaly március elején tartóztatták le a belga fővárosban. A vádlottak ellen hamis iratok használata, bűnszövetkezés és garázdálkodás a vád, ám egyiküknek gyilkossági kísérletért is felelnie kell. (MTI) Új elnök Paraguayban Asuncion. Vasárnap, egy nappal azelőtt, hogy a szenátus megkezdte volna a szavazást az elmozdítását célzó indítványról, lemondott Raúl Cubas, Paraguay elnöke. A fővárosban örömünnep tört ki a hír hallatán. Az 55 esztendős Raúl Cubas alig hét és fél hónapig volt államfő. Azzal vádolják, hogy hivatalba lépése után szabadlábra helyezte barátját és szövetségqesét, az államcsínykísérlet miatt tíz évre ítélt Lino César Oviedo volt tábornokot. Másrészt pedig Oviedo segítségével összeesküvést szőtt Louis Maria Argana alelnök meggyilkolására. Az alelnököt hat nappal ezelőtt gyilkolták meg. (MTI) Az államfői tisztség a szenátus elnökére, Luis González Macchira száll át. (TA SR/AP) Különös praktikum Tokió. Japán nem támogatja az ENSZ-főtitkár javaslatát, hogy a vörös khmerek volt vezetőit nemzetközi törvényszék elé állítsák. Mivel a kambodzsai kormány ellenállása miatt úgysem lehetne nemzetközi bíróságon felelősségre vonni a rémtettek elkövetőit, Tokió a gyakorlatiasság indokával Phnompen elképzelését támogatja. A gerillákat korábban segítő Kína várhatóan élni is fog vétójogával, amennyiben a világszervezet dönt az ügyben. (MTI) Tízezrével menekülnek az elűzött albánok, minden segítségre szükség van Drámai a helyzet London/Kukes/Hága. A brit kormányfő szerint a NATO légierejének egyre hevesebben kell támadnia Jugoszláviát, és az elkezdett támadássorozatot végig kell vinnie, hogy Milosevics súlyos árat fizessen a Koszovóban elkövetett atrocitásokért. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Tony Blair tegnap a BBC Világszolgálatának adott nyilatkozatában elutasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint éppen a NATO légi csapásai járultak hozzá a koszovói humanitárius katasztrófa súlyosbodásához. Mint mondta, az albánok elüldözése már javában folyt, amikor az Észak-atlanti Szövetség bombázni kezdte Jugoszláviát. Szombat óta 70 ezer koszovói menekült érkezett Albánia északkeleti részébe, és az otthonukból elűzött emberek áradata változatlan hevességgel hömpölyög a határon - közölte tegnap Andrea Angeli, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tiranai szóvivője. „A menekültek egész éjszaka érkeztek Kukesbe és környékére. A határt nem zártuk le éjszakára" - tette hozzá. Angeli szerint óránként négyezer menekült lépi át az albán határt, és további ezrek érkeznek szakadatlanul. „A helyzet drámai" mondta tegnap kora délelőtt. Délután Brüsszelben a NATO szóvivője is megerősítette ezeket az adatot. Legkevesebb 3000 csecsemő van a menekültek között. „Szálláshelyeink már erősen zsúfoltak. A kórházakban elfogytak a gyógyszerek. Égető szükségünk van segítségre" közölte Emri Beca, Kukes közigazgatási kerület szóvivője. Az albán fővárostól 220 kilométerre északkeletre fekvő Kukes szegény, 10 ezer lakosú város, ahol a munkanélküliségi arány 70 százalékos."A koszovói menekültek ezrei, túlnyomórészt nők és gyerekek, az éjszakát a szabad ég alatt töltötték a zuhogó esőben, dermesztő fagyban. Beca becslései szerint legkevesebb 3000 csecsemő van a koszovói menekültek között. Tiranában összehívták a parlament rendkívüli ülését, miközben a közlekedési minisztérium elrendelte, hogy az összes magánvállalat bocsássa azonnal a kormány rendelkezésére kisteherautóit, buszait és egyéb közKét öreg, két batyu, két tönkrement élet. A kicsi gyerekek mellett az öregek bírják a legnehezebben az elűzetést, a menekülést, hiszen egy egész életet rabolnak el tőlük. (TA SR/AP) lekedési eszközeit, küldje a járműveket Kukesbe, és segítsenek abban, hogy a menekülteket az ország más térségeibe szállítsák. A Hollandiai Albánok Koordinációs Tanácsa (CRAN) elnevezésű szervezet megbízható koszovói forrásokra hivatkozva tegnap azt állította, hogy a jugoszláv harckocsik tereltek 30 ezer koszovói albánt vasárnap este a montenegrói határ felé. A CRAN közleménye szerint a 30 ezer embert túszul ejtették. Görögország 400 ezer dollár segélyt helyezett kilátásba Macedónia számára, hogy megbirkózhasson a koszovói menekültek áradatával. Alekszander Dimitrov macedón külügyminiszter közölte: eddig több mint 20 ezer menekültet fogadtak be, s még 15-20 ezren tartanak a macedón határ felé. Csehország tegnap bejelentette: készen áll arra, hogy akár azonnal több száz koszovói menekültet fogadjon. Fegyveres erőegyensúly Washington. Ha Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök nem enged, akkor elkerülhetetlenné válhat a Koszovói Felszabadítási Hadsereg támogatása fegyverszállítás révén. Ennek a véleményének adott hangot Joseph Lieberman, az amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának tagja a CNN amerikai hírtelevíziónak vasárnap adott nyilatkozatában. A befolyásos demokrata szenátor azzal érvelt, hogy elérkezhet az a pillanat, amikor Milosevics hajthatatlansága miatt a fegyverszállítással való támogatás lenne a legjobb választás, amely révén megpróbálhatnák megteremteni az erők egyensúlyát a válság helyszínén. Lieberman, aki a boszniai háború idején szintén a fegyverembargó feloldását szorgalmazta a muzulmánokjavára, már be is terjesztette vonatkozó javaslatát a szenátus elé. (MTI) Politikusok és katonák nyilatkoznak arról, lesznek-e szárazföldi hadműveletek Ellentmondó vélemények HIROSSZEFOGLALONK Párizs/Brüsszel. Javier Solana NATO-főtitkár vasárnap este leszögezte: bár Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök etnikai tisztogatásba kezdett Koszovóban, az Észak-atlanti Szövetség jelen pillanatban nem tervezi, hogy szárazföldi csapatokat vezényeljen a helyszínre. Emlékeztetett arrá, hogy a NATOtagállamok úgy döntöttek, csak a válság rendezését szolgáló politikai megállapodás megszületése után küldenek alakulatokat Koszovóba. Röviddel Solana nyilatkozata előtt Hubert Védrine francia külügyminiszter is kizárta azt a feltételezést, hogy a NATO „szárazföldi háborút" vívjon Jugoszláviában. Samuel Berger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója is nyomatékosan aláhúzta, hogy az amerikai kormányzat nem szándékozik szárazföldi csapatokat küldeni Koszovóba mindaddig, amíg a szemben álló felek alá nem írják a békemegállapodást. Tegnap Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök úgyszintén kizárta, hogy a békefenntartáson kívül bármiféle szárazföldi NATO-akcióra sor kerülhessen Koszovóban. Másképp látják a dolgot a tábornokok. Sir Michael Rose brit tábornok, az UNPROFOR egykori boszniai főparancsnoka a Le Figaro című francia lapban tegnap megjelent interjújában kijelentette: a NATO tévedett stratégiáját illetően, a jugoszláviai haderők ellen a légi csapások nem elegendőek, szárazföldi NATO-csapatok térségbeli jelenléte nélkül sikertelen lesz az észak-atlanti fellépés. Ez a tévedés súlyos csapást jelent a NATO tekintélyére nézve - fűzte hozzá. Osztja véleményét a francia Philippe Morillon tábornok, a kéksisakosok volt boszniai parancsnoka, aki úgy véli, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik szárazföldi NATO-csapatok Koszovóba vezénylése, mert „nincs más mód a szerbek felperzselt föld taktikájának meghiúsítására". Primakov ma küldöttség élén Belgrádba utazik Moszkva elfogadja Belgrád érvelését HIROSSZEFOGLALONK Moszkva. Jevgenyij Primakov orosz kormányfő ma Belgrádba utazik. Dmitrij Jakuskin szóvivő bejelentette: Borisz Jelcin utasította Igor Szergejev védelmi és Igor Ivanov külügyminisztert, hogy kísérjék el belgrádi útjára a kormányfőt. Az Interfax hírügynökség szerint Vjacseszlav Trubnyikov, a külső felderítés és Valentyin Korabelnyikov, a katonai felderítés főnökei is Primakowal tartanak. Jacques Chirac francia államfő már vasárnap este telefonon arra kérte Primakovot, hogyjárjon közbe Milosevics elnöknél a válság békés megoldását célzó megállapodás elfogadása érdekében. Primakov megígéte, minden tőle telhetőt megtesz. Vasárnap este óta egy - nem hivatalos - orosz küldöttség már Belgrádban tartózkodik. Miután találkozott tagjaival, az orosz NTV televízióban Vuk Draskovics jugoszláv miniszterelnökhelyettes kijelentette: Jugoszlávia kész felújítani a koszovói béketárgyalásokat, amennyiben a NATO leállítja a légitámadásokat, és a koszovói albánok felhagynak a „terrorista akciókkal". Orosz nyelven elhangzott nyilatkozatában Draskovics felhívta Oroszországot, hogy fokozza Belgrádnak nyújtott támogatását, mert - mint fogalmazott - a Jugoszlávia elleni NATO-támadás egyet jelent egy Moszkva elleni támadással. Moszkva nyilvánvalóan elfogadja Belgrád érvelését. Csakis ezzel magyarázható, hogy az orosz védelmi tárca a Jugoszlávia elleni csapások miatt hazarendelte a NATO-országok katonai intézményeiben tanuló valamennyi orosz hivatásos katonát. Hazarendelték a NATO európai főparancsnokának helyettese apparátusában dolgozó orosz tiszteket is, akik a bosznia-hercegovinai békefenntartó műveletekben való orosz részvétel kapcsán fejtették ki itt tevékenységüket. Védőőrizetben a moszkvai amerikai nagykövetség Vége a tüntetéseknek MTI-TUDOSITAS Moszkva. Az orosz rendőrség hatalmas erőkkel védi a moszkvai amerikai követséget, s az épületkomplexum környékére csak azokat engedik be, akik a közelben laknak vagy dolgoznak. A biztonsági erők a többszörös kordonnal így megakadályozzák a tiltakozó megmozdulásokat is, amelyek a vasárnapi terrorista akcióig szinte szünet nélkül tartottak. Tegnap a Liberális Demokrata Párt aktivistáit még a több száz méter széles sugárút túloldaláról is messzebbre szorították a rendőrök, így gyakorlatilag a követség körzetében, még a mellékutcákban sincs tüntető. A moszkvai rendőrség más NATO-követségek védőőrizetét is megerősítette annak nyomán, hogy ismeretlenek -, akiket a korábbi hírekkel ellentétben mégsem sikerült elfogni - gránátvetőből próbálták tűz alá venni vasárnap az amerikai képviseletet, majd géppisztolysorozatot adtak le az épületre. Primakov és Szaddám szoros barátsága nem önzetlen 800 ezer dollárt ér MTI-HIR New York. Jevgenyij Primakov orosz miniázterelnök legalább 800 ezer dollárt kapott az iraki kormánytól, és ennek fejében akadályozta Bagdad illegális fegyverprogramjainak ENSZ-ellenőrzését - olvasható a The New Yorker legújabb számában. A tényfeltáró cikkeiről ismert Seymour M. Hersh szerint Primakov és Szaddám szoros barátsága a hatvanas évekre nyúlik vissza, amikor az orosz vezető a Pravda közel-keleti tudósítója volt. Rolf Ekeus, az Irakban dolgozó ENSZ-fegyverellenőrök korábbi vezetője akkor jött rá, milyen erős ez a barátság, amikor 1996-ban tudomására hozta Primakovnak, hogy Oroszország miket csempészik illegálisan Irakba - egyebek között az iraki atomprogramhoz szükséges anyagokat is. Az akkor külügyminiszter Primakov úgy válaszolt, hogy kormánya semmilyen csempészést nem folytat, és ígéretet tett az ügy kivizsgálására. Ekeus azonban sohasem jutott a vizsgálati eredményekhez, és az esetet követően az oroszok megváltoztatták a titkos kódokat - olvasható a cikkben. Azután 1997-ben a brit hírszerzés „kőkemény" bizonyítékokat talált arra, hogy Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes 800 ezer dollárt fizetett ki Primakovnak. A riport szerint vezető ' CIA-tisztviselők már régóta sejtették, hogy Primakov pénzt kap Szaddámtól. Moszkvában a miniszterelnök szóvivője közölte: nem tudja kommentálni a cikket, mert még nem látta... A brit belügyminiszter is haladékot kapott Pinochet fellebbezhet MTI-TUDÓSÍTÁS London. A londoni felső bíróság határozata szerint Augusto Pinochet tábornok ügyvédei megfellebbezhetik Jack Straw belügyminiszter decemberi döntését a spanyol kiadatási kérelem bírósági eljárásának megindításáról a lordok háza múlt heti új állásfoglalása nyomán. A fellebbezési tárgyalást április 15-re tűzte ki a felső bíróság, hogy elegendő időt biztosítson Jack Straw belügyminiszternek a kiadatási eljárás megindításáról hozott döntése felülvizsgálatára vagy új állásfoglalás kialakítására a spanyol kiadatási kérelemről. Spanyolország emberiség ellen elkövetett bűncselekmények vádjával akarja bíróság elé állítani a chilei katonai junta egykori vezetőjét. A legfelsőbb bírói hatalmat gyakorló lordbírák múlt szerdán úgy foglaltak állást, hogy Pinochet csak a chilei katonai junta által 1988 decembere után elkövetett bűncselekményekértvonható felelősségre. Ugyancsak április 15-ig elhalasztották Pinochet ügyvédei kérelmének megtárgyalását a tábornok azonnali szabadon engedéséről.
