Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-27 / 72. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 27. VENDEG KOMMENTÁR Ambiciózusabb nők Mindenről szólt a parlamenti költségvetési vita, csak az állam pénzügyeiről nem. Mégis érdekes volt: az élő tévéközvetítések jóvoltából meggyőződhettünk róla, milyen mélyre süllyedt a legerősebb ellenzéki politikai erő. A . DSZM-frakció több csoportra esett szét. A legkevésbé érdekesek a Cuperhez és Húskához hasonló figurák, mert felszólalásaikat már mozgalombeli kollégáik sem veszik komolyan. Jóval érdekesebbek az úgynevezett pragmatikusok: Ján Gabriel, az Altalános Hitelbank hajdani elnöke, továbbá Jozef Brhel „lobbyművész" és a földbirtokossá lett Peter Baco. A további csoportba azok a politikusok tartoznak, akik örömmel lemondanának képviselői posztjukról, és inkább gyarapítani szeretnék vagyonkájukat. Ezt azonban még nem tehetik meg, mert nagyon szembetűnő volna. A legjobb példa Ivan Gašparovič, aki nem tudja leplezni, hogy már unatkozik a parlamentben. A legérdekesebb csoportba azok tartoznak, Eva Čobejová akik vezető helyekre kívánják feltornázni magukat. Paradox módon többségük nő. A jobb helyezésért küzd Katarína Tóthová, Marta Aibeková és Marta Podhradská is. Irena Belohorská gondos anyukaként lép fel: ha valaki sértegetni meri valamelyik kollégáját, ő rögtön védelmére kel. Újabban gyakran beszél erkölcsről, jólneveltségről, s a vezér vagy az államfő széke kielégítené ambícióit. A legnagyobb változáson Oľga Keltošová ment át. Ő is látja az esélyt, de bizonyára nem olyan mozgalmat szeretne vezetni, amilyenné Mečiar tette. A költségvetéshez kulturáltan, tárgyszerűen szólt hozzá. Valószínűleg azt gondolja, hogy ha megújul, akkor megújul a mozgalom is. Ebben a szerepében azonban nem „illik a képbe". Lehet, tudná pótolni Mečiart, de ehhez nemcsak teljesen új kollégákra, hanem egészen más választókra is szüksége lenne. A szerző a Domino fórum munkatársa. KOMMENTÁR Kinek az ügye? KÖVESDI KÁROLY Vegyes érzelmekkel figyeljük a koszovói háborút, s még vegyesebbekkel élhetik meg Magyarország déli határánál. Mert bármily hihetetiennek tűnik, rakéták robbannak Európában. Még hajó ügy érdekében is. Egy biztos: a második világháborút lezáró béke gyümölcse egyre férgesebb. A diplomácia csődje után azoknak a nagyhatalmaknak kell most védelmükbe venniük az egykóri Jugoszláviához csatolt albánokat, akik annak idején a térképeket rajzolták. (Hogy hol mennyire lökték meg a rajzolók könyökét, az most derül ki, amikor oda a féltve őrzött doktrína.) Milosevics tisztában van vele - hisz a jugoszláv hadsereg tábornokából lett elnök-, kivel áll szemben, s hogy Szerbiának a demokratikus világ ereje ellen nincsenek esélyei. Valószínűleg azt is tudja, ártatían emberek ezrei halnak meg a nemzeti eszme oltárán, a szuverenitás és a „mi belügyünk" vesztőhelyén, mert csekély a valószínűsége, hogy a szerencsésebb variáns valósul meg. A légi csapások után bizonyára szárazföldi háború következik Szerbiában. Szlobodan elvtárs talán abban reménykedik, hogy Moszkva beavatkozik, s hogy bele lehet rántani a szomszédos országokat is a háborúba. Más nemigen járhat az agyában. Aki mindent egy lapra tesz fel, annak semmi se drága, különösen, ha nem neki kell a golyók elé állnia. Tanulságosak lehetnek a szlovákiai polgárok nézetei is. Sokan mondják, Amerikának semmi keresnivalója egy szuverén országban. Csak épp azt felejtik el, hogy szuverén ország nem hajthatja el szülőföldjéről saját polgárait. Ugyanúgy tarthatadan az a nézet is, amelyet Csurka István nemes egyszerűséggel fogalmazott meg a magyar parlamentben: „Ez nem a mi ügyünk." Majd ha a vajdasági magyar gyerekeket is odaterelik, akkor a miénk lesz? Európa túl kicsi ahhoz, hogy a bármely szegletében kirobbanó konfliktusra azt mondhassuk: ez nem a mi ügyünk. Mert akkor a Slota-féle uszításokkal sincs semmi gond, hiszen csak egy részeg pártelnök szólta el magát. Legyintsünk rá, s térjünk nyugovóra. Majd kipattanunk az ágyból, ha ég a ház. Milosevics saját népe fölött gyújtotta fel a tetőt, mert nem tud belenyugodni, hogy Jugoszlávia a múlté. A bábállamok előbb-utóbb széthullanak, de addig is, az erőszakos, minden áron való összetartásuk sok ártatlan ember vérébe kerül. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), -kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Slota nem akar bevenni a pártjába, mert nem tudok tankot vezetni. (Peter Gossányi rajza) Bár a magánorvosok joggal panaszkodnak, mégsem ők húzzák a rövidebbet Kiút a siralomházból Annyi minden nyomasztja az orvosokat, hogy felsorolni is sok! Nem volt ez másképp korábban sem, mégis mintha kevesebbet panaszkodtak volna. Talán azért is (vagy éppen azért), mert nem sokra mentek vele. A kormányváltás után viszont szabad a gazda! PÉTERFI SZONYA Hol a patikusok, hol a kórházak vežetôi, hol a fogorvosok, hol a magánorvosok figyelmeztetnek arra, hogy végnapjait éli az egészségügyi ellátás. Valamennyien állítják: kevés a pénz, ezért összeomlik a betegellátás. Sok mindenben igazuk is van, bár tudniuk kellene, hogy nem a mostani kormánygarnitúra miatt üres az államkassza. Mindenkinek tisztában kellene lennie azzal, hogy az országban az elmúlt években rablógazdálkodás folyt, melynek során egy bizonyos réteg milliárdokat zsebelt be. A többséget megkárosítva. Most ezért nincs pénz az ipar felfuttatására (sokszor ... állítják: kevés a pénz, ezért összeomlik a betegellátás. még a tulajdonviszonyok is tisztázadanok), a munkanélküliség csökkentésére és persze a betegellátásra sem. Bár sokszor nem csupán a felsorolt okok miatt. Hiszen akadtak kórházigazgatók, akik a közpénzeket magáncélokra használták, s milliós adósságokat halmoztak fel. Megemlíthetnénk egy pártvezért is, aki felteOLVASÓI LEVÉL Kellemes este volt Kellemes, meghitt és emlékezetes nap volt Péder község életében 1999. március 12-e. Ekkor került sor a művelődési házban a Csemadok helyi szervezetének évzáró taggyűlésére, amelyen kulturális műsorral emlékeztek meg a Csemadok megalakulásának 50. évfordulójáról. A megnyitó után Soltész István, az alapszervezet elnöke mondta el ünnepi beszámolóját. Egyebek hetőleg egészségbiztosítói pénzekből (is) finanszírozta kampányát ahelyett, hogy rendezte volna a számlákat. A minap a költségvetés kapcsán a magánorvosok kérték a kormányt: az állam által biztosítottakért fizessen többet, miközben feltárták saját rossz (anyagi) helyzetüket. Ugyanis az egészségbiztosítók 2-3 hónapos késéssel fizetnek az elvégzett munkáért, s ezáltal kénytelenek-hitelt nyújtani az államnak. Sokuknak közel százezer koronával is „lógnak" a biztosítók, anyagi tartalékaik pedig kimerültek. Pedig ők azok, akik tisztességesen fizetik a társadalombiztosítási díjat, az alkalmazottak bérét, azaz nem „termelnek" adósságot. Dicséretes, hogy nemcsak zúgolódni és bírálni tudnak, hanem segíteni is akarnak. Készek arra, hogy beszálljanak az idült problémák orvoslásába, a gyógyászati rendtartás vagy a gyógyszerkategorizáció módosításának előkészítésébe. Emellett - követelik - meg kell végre állapítani az orvosi munka (gyógyítás) értékét, s nem titok, hogy 500 koronás órabérben gondolkodnak. Még szerencse, hogy ezt csak 2000 januárjára tervezik! Szükség van sok egyébre is, éspedig arra, hogy a kormány kimondja: a beteg az egészségbiztosítás fejében milyen szolgáltatásokra jogosult, s mi az, amihez (anyagilag) neki is hozzá kell járulnia. A magánorvosok célja a gyógyszertámogatási rendszer megváltoztatása. Mégpedig úgy, hogy a biztosítók a napi hatóanyag árát térítenék függetlenül attól, melyik gyógyszercég termékében található. Javaslatukban utalnak arra, hogy a piacon például több vérnyomáscsökmellett megemlékezett az elmúlt évtizedekben végzett munkáról, az egykori vezetőkről és tagokról. Voltak sikeres és kevésbé sikeres évek a helyi szervezet életében. Kiemelte az aszszonykórus tagjainak munkáját, akik Mártha István vezetésével tevékenykednek. Részt vettek számos rangos hazai rendezvényen, és szerepeltek a Szlovák Televízióban is. Magyarországon is megállták helyüket, különféle rendezvényeken, országos folklórfesztiválokon szerepeltek sikeresen. Dicséretes munka van a gyermekcsoport mögött, mely szintén sikeresen kentő szer található, a legolcsóbb 40 koronástól a legdrágább 600 koronásig. Ha „az arany középút" elve szerint a 125 koronásat térítenék a biztosítók, az orvos négy korszerű gyógyszerből választhatná ki az „ingyeneset", a drágább orvosság esetében a különbözetet a beteg fizetné. Megszűnhetne a lobbyzás s egyben a korrupció is. A magánorvosok óvatosságra intenek a rendelőintézetek várható magánosításával kapcsolatban is, nehogy a városok és a községek kizárólag haszonszerzés céljából kaparintsák meg az épületeket. Ugyanis a múltból van rá példa (a szeredi rendelőintézet), hogy a városatyák szinte megfizethetetlen bérleti díjakat követelnek a magánorvosoktól. Azt akarják teMég szerencse, hogy ezt csak 2000 januárjára tervezik! hát, hogy az épületeket ők kapják. Merthogy másképp viszonyulnának saját vagyonukhoz, felújítanák, korszerűsítenék, ami az övék. Ugye, érezhető az ellentmondás?! Tartalékaik kimerüléséről bészélnek, miközben vállalni akarják az épületek rendbehozatalának költségeit. Esetíeg mégsem olyan szörnyű a helyzet, mint ahogyan lefestik? Nagyra becsülöm a fehérköpenyeseket, de eszembe jutnak egy „külföldre szakadt" orvos szavai: „Az a baj, hogy ti már tegnap szerettetek volna minden területen felzárkózni a fejlett országokhoz, és nyomban meggazdagodni, holott elég volna, ha erre holnapután kerülne sor." szerepelt sok, a környéken rendezett műsorban, Nagy Ildikó, Drága Mária, Nagy János, Kovács Gizella és Balla Angelika vezetésével. A beszámolót követően okleveleket adtak át azoknak az egykori és mai tagoknak, illetve vezetőknek, akik aktív munkát végeztek, és ma is tevékenyen kiveszik részüket a munkából. A kitüntetettek nevében a ma is tevékenyen dolgozó Nagy Ildikó nyugdíjas pedagógus mondott köszönetet. Boda Ferenc a járási választmány nevében üdvözölte a Csemadok helyi szervezetét és a jelenlevőket, továbbá értékelte és vázolta az 50 TALLÓZÓ DER STANDARD „Tartózkodóan figyelik Budapesten a szomszédos Jugoszláviában zajló eseményeket. Szakértők attól tartanak, hogy a szerb hadseregben szolgáló magyar származású katonák és Magyarország szerb ellencsapás célpontja lehet" - írja az osztrák független lap. Emlékeztet: a budapesti parlament megszavazta, hogy a magyar légteret a NATO rendelkezésére bocsátja, de az Orbán Viktor vezette nemzetikonzervatív kormány elutasítja a NATO-akciókban való közvetlen részvételt. A cikk szerint Budapesten attól félnek, hogy a NATO-csapások miatt Szerbia esetleg Magyarországon áll bosszút. „Magyarországon menekülthullám fogadására készülnek fel, bár mostanáig főleg azok a szerbiai magyarok érkeztek Budapestre, akik el akarják kerülni a katonai szolgálatot" jegyzi meg a szerző. DIE PRESSE Az osztrák konzervatív lap szerint Magyarországra esetleg az a kényes szerep hárul, hogy új NATO-tagállamként és Jugoszlávia szomszédjaként közvetítő szerepet kell vállalnia a Szerbia elleni háborúban. A cikkíró tudomása szerint legalábbis ilyen spekulációk terjengenek budapesti politikai körökben Richard Holbrooke amerikai különmegbízott budapesti látogatása nyomán. Az osztrák lap megjegyzi, hogy Martonyi János külügyminiszter viszonylag enyhén bíráló szavakat intézett Belgrádhoz. Mint mondta, úgy tűnik, hogy Belgrád nem akarja tovább élezni a helyzetet. LID

OVÉ NOVINY A konzervatív prágai napilap a Jugoszlávia elleni NATO-támadás kapcsán összehasonlítja a cseh, illetve a magyar politikusok állásfoglalását, s leszögezi: a magyar politikusok a csehektől eltérően tudják, hogy a NATOakcióktól nem szabad gyáván elhatárolniuk magukat. A lap azt írja, hogy a magyar sajtó, akárcsak a cseh, szintén az első oldalakon számol be a konfliktusról, a magyarok azonban józanabbul és kevesebb érzelmi töltettel" foglalkoznak a kérdéssel. Ugyanakkor tudatosítani kell, hogy Magyarország veszélyeztetettebb helyzetben van, mint Csehország: közvetlenül határos Jugoszláviával, a Vajdaságban nagyszámú magyar kisebbség él, s a magyaroknak számolniuk kell az esetleges menekülthullámmal. Ugyancsak a konzervatív lap közli az ismert magyar publicistának, Kiss Gy. Csabának a NATO-bővítéssel kapcsolatos írását. Kiss Gy. Csaba leszögezi: Magyarországnak érdeke, hogy a szervezet tovább bővüljön, és szomszédai, elsősorban Szlovákia és Szlovénia mihamarabb a NATO tagjává váljanak. Szerinte ez azoknak a politikai erőknek a helyzetét szilárdítaná meg, amelyek igyekeznek a demokrácia és az emberi jogok értékeit érvényesíteni. éves Csemadok munkáját és küldetését. Ezt követően átadta a helyi szervezetnek a Csemadok jubileumi emlékérmét. Az országos választmány nevében Kalász Ferenc üdvözölte a jelenlevőket. Ezután került sor a színvonalas kulturális műsorra, amelyben az 1848-as szabadságharcról is megemlékeztek. A műsorban fellépett a helyi asszonykórus, valamint az ifjúsági és gyermekcsoport. A műsor összeállítóit, szervezőit a hálás közönség tapssal jutalmazta. Az est kellemes zenés, táncos szórakozással zárult. Drága András Péder