Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)
1999-03-25 / 70. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 25. KULTÚRA 9 Politikussal, újságíróval és színésznővel randevúzott Bárdos Ágnes. Sikerekről és kudarcokról beszélgettek Talk-show, nem vidéki szinten Mosonmagyaróvár. Népes közönség előtt tartott jó hangulatú talk-show-t Bárdos Ágnes a mosonmagyaróvári művelődési házban. Vendége volt munkatársunk, Szabó G. László, Nagy Frigyes egykori földművelési miniszter és Balla Ica, a Győri Nemzeti Színház nyugalmazott primadonnája. TALLÓSI BÉLA Bizonyára abból kiindulva, hogy vendégei sikeres személyiségek, Bárdos Ágnes a beszélgetést indítva a sikerről faggatta őket. Valóban úgy van-e, ahogy Bob Dylantől ismerhetjük: sikeres ember az, aki este lefekszik, reggel felkelj és azt csinálja, amit szeret. „S ha ezt még meg is fizetik, akár boldog is lehet" - egészítette ki az idézetet a műsorvezető. Balla Ica szerint a boldogságot illetően is össze kell húznia magát a színésznek, mert abból kell kiindulnia, ami van: „Negyvenkilenc éve vagyok a győri színház tagja. Sose voltunk túlfizetve, s ezt megszoktuk." A volt miniszter szerint az anyagiakat illetően nem olyan vészes a helyzet. ,Abból ítélve, hogy sok kövér embert látok itt, az ország nem éhezett az elmúlt negyvenötven évben. Igaz, manapság sokan turkálnak a kukákban, de ez azt jelenti, hogy van miben turkálni." Az újságíró sem az anyagiaktól teszi függővé a boldogsáMunkatársunk, Szabó G. László a Vasrózsáról beszélt Az óvári randevú vendége got (talán, mert ilyen oldalról elérhetetlennek tartja?). Az ember boldog lehet, hogy felébred, hogy jól ébred, hogy jól aludt, vagy hogy olyanok szemébe nézhetett, akik szemébe jó volt belenézni - mondta Szabó G. László. A siker pedig szerinte megfoghatatlan dolog. Egy-egy írás után az ember érezheti azt, hogy ez vagy az a munka kellemes volt, s talán sikeres is. De amikor reggelenként kezébe veszi a tollat, olyankor a nulláról indít, s újra és újra elölről kell kezdenie. Nagy Frigyes a sikert a kudarccal állítja viszonyba. „Csak akkor érezhetjük a sikert, ha megismertük a kudarc keserű ízét." Elégedettek pedig akkor lehetünk, ha a kettő arányban van egymással. Ha a sors életünkben mégsem ilyen eszményien rendezi ezt az arányt, akkor nem marad más, mint hogy megpróbáljunk túllépni a kudarcokon. Természetesen levonva a konklúziót, mert a volt tárcavezető szerint, ha valaki nem tanul a kudarcokból, soha nem tud sikereket elérni. A miniszteri székben (és nemcsak ott) persze nem olyan egyszerű. Mert a kudarcok (például a mezőgazdaságban) nem (csak) személyeken és nem döntéseken múlnak. A mezőgazdaságnak ugyanis mindenki jót akar. Ám azok a fránya elemek mint például a tiszai árvíz - a tervezést alkalmanként nem veszik figyelembe. így aztán jócskán beleszólnak annak a folyamatnak az alakulásába, amely mindenki elégedettségéhez vezetne, vagyis amikor a termelő sokat kapna, a fogyasztó pedig keveset fizetne. A primadonna hátat fordít a politikának, mondván nem ért hozzá., Abból, hogy daloltam - mondta Balla Ica -, soha nem volt baj." Nem, ha az ember tudta, mit mikor kell és szabad énekelnie. " Szabó G. Lászlót színészinterjúiról és a Vasrózsa című Törőcsikkönyvről kérdezte Bárdos ÁgEgy-egy interjú sorsa az első három percben eldől. nes. Munkatársunk elmondta, nem tartozik a piszkálódó fajta újságírók közé. Ellenkezőleg, mindenkiben a jót keresi. „Ha már dolgozni akarok valakivel, azért teszem, mert tehetségesnek tartom, és -újságíróként is, magánemberként is szeretem." Egy-egy interjú sorsa az első három percben eldől, attól függően, mennyire tud egy hullámhosszra kerülni riporter és alanya. Ha olykor-olykor valame(Dömötör Ede felvételei) lyik színész mégsem akar kötélnek állni, Szabó G. László nem szokta erőlteti. Nem az a típus, akit, ha kidobnak az ajtón, viszszajön az ablakon. „Brandauert a Hanussen forgatásának szünetében kerestem fel, hogy interjút kérjek tőle. Azt mondta, nem. El is búcsúztam tőle azzal, hogy jó, akkor köszönöm. Alig tettem három lépést, hátulról megérintette a vállamat, és szólt, hogy: Meggondoltam magam. Várom az öltözőmben." A Törőcsik Mari interjúkötet pedig úgy született, hogy Szabó G. László a színésznő hatvanadik születésnapja alkalmából méltatta pályáját a Hang-Képben. Később találkoztak Törőcsik Mari lakásán, ahol Maár Gyula, a színésznő férje, elolvasta az írást, és azt mondta: „Mari, nézd meg ezt!" „Majd később" - hangzott a válasz. „Ne később, most!" Elolvasta, s a tőle megszokott egyszerűséggel csak annyit mondott: „Köszönöm." Szó szót követett, és Maár Gyula egy idő után azt mondta neki: „Ha egyszer azt akarod, hogy könyv jelenjen meg rólad, akkor azt ennek a fiúnak kell megírnia." Két héttel azután, hogy a Vasrózsa a boltokba került, Törőcsik Mari felhívta Szabó G. Lászlót, és megint csak annyit mondott: „Köszönöm. Én ezt a könyvet nagyon szeretem." Mindig a népiesség az, amivel elsőként találkozunk, ha a róla szóló kritikákat, írásokat olvassuk Csontos Vilmos Hattyúdala a népnek NEMETH ZOLTÁN Csontos Vilmosban „a szlovákiai magyar költészet nesztorát" köszönthetjük, írja Ozsvald Árpád, költő és pályatárs, a Csontos Vilmos születésének 90. évfordulójára kiadott kötet előszavában. Kicsit szomorkás hangulatú ez a cím, hiszen arra utal, hogy a költő a számadás igényével, mintegy utoljára még a nagyközönség elé lép, hogy aztán végleg elbúcsúzzon olvasójától. Mi azonban tudjuk, hogy az irodalom a megírt, közreadott művek soraiból áll, s így minden írás halhatatlan marad mindaddig, míg olvasója akad. Nem is lehet másként: a szépirodalom az olvasóban él, benne nyeri el formáját, jelentését. Csontos Vilmos valószínűleg ösztönösen érzett rá a recepcióesztétika eme alapvető igazságára, mármint hogy az irodalmi műalkotás véglegesen az olvasóra van bízva, benne kel életre minden olvasás és újraolvasás során. Nem lehet véletlen, hogy annyiszor hivatkozik a népre, tehát a potenciális olvasóra, mint a mű életének letéteményesére. Csontos Vilmos írásművészete kapcsán mindig a népiesség az, amellyel elsőként találkozunk, ha a róla szóló kritikákat, írásokat olvassuk. Valóban, ez a költészet megteremt egy olyan naiv vüágot, amelyben az egyszerűség, kiszámíthatóság, becsületesség mentén képződik meg az esztétikai jelentés. Nagyon sok verse allegória, s valójában igen könnyű a képlet, amely alapján értelmezni tudjuk ezeket a verseket. Könnyítésként szolgálnak a versek alatt található dátumok is, hisz Csontos nemegyszer aktuálpolitikai témát versel meg, s nagyon jól azonosítható mind a kor, mind az a hely, az az érdek, amely megnyilatkozik ezekben az írásokban. Legtöbb verse tragikus alaphangú, a tragikum lehetőségeit variálja, de Azonnal feltűnik, milyen régies szóképek építik fel ezt a lírát. nagyon sokszor feltűnik egyfajta keresztény-népies misztika, a majdani boldogság ígérete és igézete. Ez a jövőbeli boldogság a „remény" fogalmába összpontosul, ez a szó többször feltűnik Csontos verseiben. A tragikus életérzésben rejtetten meglevő elvágyódás-érzet Csontosnál nem a szülőföldről való elvágyódást jelenti, hanem egy nem részletezett más-világba, túl-világba irányítja a vágyakozás erejét. Miért nem részletezi vajon az így felfogott túl-világot? Valószínűleg azért, mert újra csak a kereszténység egyik olyan közössé tett tudását variálja, amelynek nyilvánossá tétele a túlzásba vitt didaxist vonná maga után. A Hattyúdal című kötet poétikai képrendszerét vizsgálva azonnal feltűnik, mennyire régies, ódon hangulatú szóképek építik fel ezt a lírát. A közös mezei munka öröme már régen nem sajátja a falusi életnek, a nép, amely feltűnik ezekben a verssorokban, már régóta nem a társadalom megtartó, eltartó, meghatározó eleme, annál is inkább, mert hisz Csontos a nép fogalmát leszűkítette a falusi népre (a városlakó nem tagja a népnek?), annak is szegényparaszti rétegére, amely réteg ilyen formában már nem létezik. El lehet marasztalni ezt a lírát sokféle szempontból, az egysíkúság, az ötlettelenség, a gyermekbetegség, az avíttság vádja valószínűleg nagyon sok esetben megállja a helyét; azt azonban nem lehet elvitatni, hogy a tudatosan vállalt naivitás, regresszió olyan versek, témák, hangulatok létrejöttét tették lehetővé, amelyek a Csontos Vilmos-féle magányos alkotók nélkül egyszerűen hiányoznának az irodalom palettájáról. Ha másért nem, ezekért a különleges felfedezésekért megéri újraolvasnunk a 90 éves költő verseit. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1998 Szkeptikus délután neves vendégekkel Somorja. Szkeptikus délutánt tartanak ma 12.30-tól a magyar tannyelvű gimnáziumban. A rendezvényre a járás reál szakos pedagógusait várják. A szakmai találkozó témái: tévedés - csalás - öncsalás a tudományban - gondolatátviteli kísérletek. Előadók: Molnár Gergely, a Magyar Bűvészek Szövetségének elnöke, Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztője, valamint Dürr János geofizikus. A találkozó vendégei lesznek Beck Mihály akadémikus, Bence Gyula, a fizikai tudományok doktora, Fűrész Gábor, a Természet Világa Diákpályázatának James Randi-díjasa, (tb) Picasso-alkotások az országúton Egy Észak-Spanyolországban történt autóbaleset következtében Pablo Picasso mintegy száz alkotása szóródott szét az úttesten. Lerida és Saragossa között személyautóval ütközött és felborult egy teherautó, amely a nagy spanyol művész által készített kerámiákat, metszeteket és fotókat szállított. A 19 csomagban szállított műalkotások az ütközést követően szétszóródtak az úttesten. A tárgyak dél-franciaországi gyűjteményekből származnak, és azzal a rendeltetéssel indították útnak, hogy kiállítják őket a Saragossa melletti Muelben. Egyelőre nem tudni, hogy esett-e kár a szétszóródott Picasso-alkotásokban. (MTI) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Hat szerep keres egy szerzőt 19 KIS SZÍNPAD: Marcus Aurelius a Garamnál 19 a.ha SZÍNHÁZ: Faust, Margaréta, a szolgálólány és én 19 KASS A BORODÁČ SZÍNHÁZ: Vérnász, Edith Piaf 19 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: Karnyóné 10 GYŐ R * NEMZETI SZÍNHÁZ - NAGYSZÍNHÁZ: West Side Story 19 TATABÁNY A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Figaro házassága 15 Margarida aszszony 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az őrület határán (am.) 16.15, 19.30 OBZOR: Rush Hour (am.) 16,18 Lolita (am.-fr.) 20.30 MLADOSŤ: Kettős szerep (cseh) 15.15, 17.30 CHARLIE CENTRUM: Egy bogár élete (am.) 15.30, 16.30 Sekalnak meg kell halnia (csehszlov.-lengy.-fr.) 18.30, 20.30 Szerelem az Interneten (am.) 17, 20.30 Ryan közlegény megmentése (am.) 17.30 Truman Show (am.) 18.15 Halloween 20 év múlva (am.) 17, 21 Nosztalgia (szoyj.-ol.) 20 KASSA DRUŽBA: Apád, anyád idejöjjön! (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Rush Hour (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Szerelem az Interneten (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Az őrület határán (am.) 16, 19 IMPULZ: A szerelem lángjai (am.) 16.15, 19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Szerelmes Shakespeare (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Átkozott boszorkányok (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Erzsébet kiráynő 16.30, 19 SLOVAN: Hair (am.) 19 VÁGSELLYE-VMK: Pokoli szerencse (cseh) 17.30, 20 LOSONC - APOLLO: A vízhordó (am.) 17, 19.30 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: Halloween 20 évmúlva (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Örök történet (am.) 18 MISKOLC BÉKE: Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 17.45 Az őrület határán (am.) 20 BÉKE KAMARA: Ryan közlegény megmentése (am.) 16, 19 KOSSUTH: Babe 2. (am.) 14.30, 16.30, 18.30 Nightwatch - Éjjeliőr a hullaházban (am.) 20.30 HEVESY: Truman Show (am.) 17,19 Egy hölgy arcképe 20.45 Elsőként Suszter Viktor mutatkozik be grafikáival 23:55 TT:FF Gallery ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A Fórum Intézet Metodikai Központjának épülete március huszonhetedikétől egy új galériának ad otthont. A helyi fiatal képzőművészek által alapított 23:55 TT:FF Gallery a jövőben ifjú tehetségeknek szeretne teret és lehetőséget biztosítani a bemutatkozásra. Tudvalevő, hogy a fiatal képzőművészek csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem jutnak kiállítási lehetőségekhez a nagyobb állami, illetve magángalériákban. Ezért csak elvétve kapnak megrendeléseket, illetve nehezen találnak vevőket alkotásaikra - azaz, nem tudnak megélni abból, amit csinálnak. A kassai galéria nyitó kiállításán Suszter Viktor mutatkozik be grafikáival. A megnyitó időpontja március huszonhetedike, 17 óra. A galéria a Mészáros utca 59-es szám alatt található, (juk)