Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-25 / 70. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 25. KULTÚRA 9 Politikussal, újságíróval és színésznővel randevúzott Bárdos Ágnes. Sikerekről és kudarcokról beszélgettek Talk-show, nem vidéki szinten Mosonmagyaróvár. Népes közönség előtt tartott jó hangulatú talk-show-t Bár­dos Ágnes a mosonma­gyaróvári művelődési ház­ban. Vendége volt munka­társunk, Szabó G. László, Nagy Frigyes egykori föld­művelési miniszter és Balla Ica, a Győri Nemzeti Színház nyugalmazott pri­madonnája. TALLÓSI BÉLA Bizonyára abból kiindulva, hogy vendégei sikeres személyiségek, Bárdos Ágnes a beszélgetést in­dítva a sikerről faggatta őket. Valóban úgy van-e, ahogy Bob Dylantől ismerhetjük: sikeres ember az, aki este lefekszik, reg­gel felkelj és azt csinálja, amit szeret. „S ha ezt még meg is fize­tik, akár boldog is lehet" - egé­szítette ki az idézetet a műsorve­zető. Balla Ica szerint a boldog­ságot illetően is össze kell húznia magát a színésznek, mert abból kell kiindulnia, ami van: „Negy­venkilenc éve vagyok a győri színház tagja. Sose voltunk túlfi­zetve, s ezt megszoktuk." A volt miniszter szerint az anyagiakat illetően nem olyan vészes a hely­zet. ,Abból ítélve, hogy sok kö­vér embert látok itt, az ország nem éhezett az elmúlt negyven­ötven évben. Igaz, manapság so­kan turkálnak a kukákban, de ez azt jelenti, hogy van miben tur­kálni." Az újságíró sem az anya­giaktól teszi függővé a boldogsá­Munkatársunk, Szabó G. László a Vasrózsáról beszélt Az óvári randevú vendége got (talán, mert ilyen oldalról el­érhetetlennek tartja?). Az ember boldog lehet, hogy felébred, hogy jól ébred, hogy jól aludt, vagy hogy olyanok szemébe néz­hetett, akik szemébe jó volt bele­nézni - mondta Szabó G. László. A siker pedig szerinte megfogha­tatlan dolog. Egy-egy írás után az ember érezheti azt, hogy ez vagy az a munka kellemes volt, s talán sikeres is. De amikor reg­gelenként kezébe veszi a tollat, olyankor a nulláról indít, s újra és újra elölről kell kezdenie. Nagy Frigyes a sikert a kudarccal állítja viszonyba. „Csak akkor érezhetjük a sikert, ha megis­mertük a kudarc keserű ízét." Elégedettek pedig akkor lehe­tünk, ha a kettő arányban van egymással. Ha a sors életünkben mégsem ilyen eszményien ren­dezi ezt az arányt, akkor nem marad más, mint hogy megpró­báljunk túllépni a kudarcokon. Természetesen levonva a konk­lúziót, mert a volt tárcavezető szerint, ha valaki nem tanul a kudarcokból, soha nem tud sike­reket elérni. A miniszteri szék­ben (és nemcsak ott) persze nem olyan egyszerű. Mert a kudarcok (például a mezőgazdaságban) nem (csak) személyeken és nem döntéseken múlnak. A mezőgaz­daságnak ugyanis mindenki jót akar. Ám azok a fránya elemek ­mint például a tiszai árvíz - a ter­vezést alkalmanként nem veszik figyelembe. így aztán jócskán beleszólnak annak a folyamat­nak az alakulásába, amely min­denki elégedettségéhez vezetne, vagyis amikor a termelő sokat kapna, a fogyasztó pedig keveset fizetne. A primadonna hátat for­dít a politikának, mondván nem ért hozzá., Abból, hogy daloltam - mondta Balla Ica -, soha nem volt baj." Nem, ha az ember tud­ta, mit mikor kell és szabad éne­kelnie. " Szabó G. Lászlót színészinterjúi­ról és a Vasrózsa című Törőcsik­könyvről kérdezte Bárdos Ág­Egy-egy interjú sorsa az első három percben eldől. nes. Munkatársunk elmondta, nem tartozik a piszkálódó fajta újságírók közé. Ellenkezőleg, mindenkiben a jót keresi. „Ha már dolgozni akarok valakivel, azért teszem, mert tehetséges­nek tartom, és -újságíróként is, magánemberként is szeretem." Egy-egy interjú sorsa az első há­rom percben eldől, attól függő­en, mennyire tud egy hullám­hosszra kerülni riporter és ala­nya. Ha olykor-olykor valame­(Dömötör Ede felvételei) lyik színész mégsem akar kötél­nek állni, Szabó G. László nem szokta erőlteti. Nem az a típus, akit, ha kidobnak az ajtón, visz­szajön az ablakon. „Brandauert a Hanussen forgatásának szüne­tében kerestem fel, hogy interjút kérjek tőle. Azt mondta, nem. El is búcsúztam tőle azzal, hogy jó, akkor köszönöm. Alig tettem há­rom lépést, hátulról megérintet­te a vállamat, és szólt, hogy: Meggondoltam magam. Várom az öltözőmben." A Törőcsik Mari interjúkötet pedig úgy született, hogy Szabó G. László a színész­nő hatvanadik születésnapja al­kalmából méltatta pályáját a Hang-Képben. Később találkoz­tak Törőcsik Mari lakásán, ahol Maár Gyula, a színésznő férje, el­olvasta az írást, és azt mondta: „Mari, nézd meg ezt!" „Majd ké­sőbb" - hangzott a válasz. „Ne később, most!" Elolvasta, s a tőle megszokott egyszerűséggel csak annyit mondott: „Köszönöm." Szó szót követett, és Maár Gyula egy idő után azt mondta neki: „Ha egyszer azt akarod, hogy könyv jelenjen meg rólad, akkor azt ennek a fiúnak kell megír­nia." Két héttel azután, hogy a Vasrózsa a boltokba került, Törőcsik Mari felhívta Szabó G. Lászlót, és megint csak annyit mondott: „Köszönöm. Én ezt a könyvet nagyon szeretem." Mindig a népiesség az, amivel elsőként találkozunk, ha a róla szóló kritikákat, írásokat olvassuk Csontos Vilmos Hattyúdala a népnek NEMETH ZOLTÁN Csontos Vilmosban „a szlovákiai magyar költészet nesztorát" kö­szönthetjük, írja Ozsvald Árpád, költő és pályatárs, a Csontos Vil­mos születésének 90. évforduló­jára kiadott kötet előszavában. Kicsit szomorkás hangulatú ez a cím, hiszen arra utal, hogy a köl­tő a számadás igényével, mint­egy utoljára még a nagyközön­ség elé lép, hogy aztán végleg el­búcsúzzon olvasójától. Mi azon­ban tudjuk, hogy az irodalom a megírt, közreadott művek sorai­ból áll, s így minden írás halha­tatlan marad mindaddig, míg olvasója akad. Nem is lehet más­ként: a szépirodalom az olvasó­ban él, benne nyeri el formáját, jelentését. Csontos Vilmos valószínűleg ösztönösen érzett rá a recepció­esztétika eme alapvető igazságá­ra, mármint hogy az irodalmi műalkotás véglegesen az olvasó­ra van bízva, benne kel életre minden olvasás és újraolvasás során. Nem lehet véletlen, hogy annyiszor hivatkozik a népre, te­hát a potenciális olvasóra, mint a mű életének letéteményesére. Csontos Vilmos írásművészete kapcsán mindig a népiesség az, amellyel elsőként találkozunk, ha a róla szóló kritikákat, íráso­kat olvassuk. Valóban, ez a köl­tészet megteremt egy olyan naiv vüágot, amelyben az egyszerű­ség, kiszámíthatóság, becsüle­tesség mentén képződik meg az esztétikai jelentés. Nagyon sok verse allegória, s valójában igen könnyű a képlet, amely alapján értelmezni tudjuk ezeket a ver­seket. Könnyítésként szolgálnak a versek alatt található dátumok is, hisz Csontos nemegyszer aktuálpolitikai témát versel meg, s nagyon jól azonosítható mind a kor, mind az a hely, az az érdek, amely megnyilatkozik ezekben az írásokban. Legtöbb verse tragikus alaphangú, a tra­gikum lehetőségeit variálja, de Azonnal feltűnik, milyen régies szóképek építik fel ezt a lírát. nagyon sokszor feltűnik egyfajta keresztény-népies misztika, a majdani boldogság ígérete és igézete. Ez a jövőbeli boldogság a „remény" fogalmába összpon­tosul, ez a szó többször feltűnik Csontos verseiben. A tragikus életérzésben rejtetten meglevő elvágyódás-érzet Csontosnál nem a szülőföldről való elvágyó­dást jelenti, hanem egy nem részletezett más-világba, túl-vi­lágba irányítja a vágyakozás ere­jét. Miért nem részletezi vajon az így felfogott túl-világot? Valószí­nűleg azért, mert újra csak a ke­reszténység egyik olyan közössé tett tudását variálja, amelynek nyilvánossá tétele a túlzásba vitt didaxist vonná maga után. A Hattyúdal című kötet poétikai képrendszerét vizsgálva azon­nal feltűnik, mennyire régies, ódon hangulatú szóképek építik fel ezt a lírát. A közös mezei munka öröme már régen nem sajátja a falusi életnek, a nép, amely feltűnik ezekben a vers­sorokban, már régóta nem a tár­sadalom megtartó, eltartó, meg­határozó eleme, annál is inkább, mert hisz Csontos a nép fogal­mát leszűkítette a falusi népre (a városlakó nem tagja a nép­nek?), annak is szegényparaszti rétegére, amely réteg ilyen for­mában már nem létezik. El lehet marasztalni ezt a lírát sokféle szempontból, az egysí­kúság, az ötlettelenség, a gyer­mekbetegség, az avíttság vádja valószínűleg nagyon sok eset­ben megállja a helyét; azt azon­ban nem lehet elvitatni, hogy a tudatosan vállalt naivitás, reg­resszió olyan versek, témák, hangulatok létrejöttét tették le­hetővé, amelyek a Csontos Vil­mos-féle magányos alkotók nél­kül egyszerűen hiányoznának az irodalom palettájáról. Ha má­sért nem, ezekért a különleges felfedezésekért megéri újraol­vasnunk a 90 éves költő verseit. Lilium Aurum, Dunaszerda­hely, 1998 Szkeptikus délután neves vendégekkel Somorja. Szkeptikus délutánt tartanak ma 12.30-tól a ma­gyar tannyelvű gimnáziumban. A rendezvényre a járás reál szakos pedagógusait várják. A szakmai találkozó témái: téve­dés - csalás - öncsalás a tudományban - gondolatátviteli kí­sérletek. Előadók: Molnár Gergely, a Magyar Bűvészek Szö­vetségének elnöke, Staar Gyula, a Természet Világa főszer­kesztője, valamint Dürr János geofizikus. A találkozó vendé­gei lesznek Beck Mihály akadémikus, Bence Gyula, a fizikai tudományok doktora, Fűrész Gábor, a Természet Világa Diák­pályázatának James Randi-díjasa, (tb) Picasso-alkotások az országúton Egy Észak-Spanyolországban történt autóbaleset következté­ben Pablo Picasso mintegy száz alkotása szóródott szét az út­testen. Lerida és Saragossa között személyautóval ütközött és felborult egy teherautó, amely a nagy spanyol művész által készített kerámiákat, metszeteket és fotókat szállított. A 19 csomagban szállított műalkotások az ütközést követően szét­szóródtak az úttesten. A tárgyak dél-franciaországi gyűjtemé­nyekből származnak, és azzal a rendeltetéssel indították út­nak, hogy kiállítják őket a Saragossa melletti Muelben. Egye­lőre nem tudni, hogy esett-e kár a szétszóródott Picasso-alko­tásokban. (MTI) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Hat szerep keres egy szerzőt 19 KIS SZÍNPAD: Marcus Aurelius a Garamnál 19 a.ha SZÍNHÁZ: Faust, Marga­réta, a szolgálólány és én 19 KASS A BORODÁČ SZÍNHÁZ: Vérnász, Edith Piaf 19 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: Karnyóné 10 GYŐ R * NEMZETI SZÍNHÁZ - NAGYSZÍNHÁZ: West Side Story 19 TATABÁNY A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Figaro házassága 15 Margarida asz­szony 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az őrület határán (am.) 16.15, 19.30 OBZOR: Rush Hour (am.) 16,18 Lolita (am.-fr.) 20.30 MLADOSŤ: Ket­tős szerep (cseh) 15.15, 17.30 CHARLIE CENTRUM: Egy bo­gár élete (am.) 15.30, 16.30 Sekalnak meg kell halnia (cseh­szlov.-lengy.-fr.) 18.30, 20.30 Szerelem az Interneten (am.) 17, 20.30 Ryan közlegény megmentése (am.) 17.30 Truman Show (am.) 18.15 Halloween 20 év múlva (am.) 17, 21 Nosz­talgia (szoyj.-ol.) 20 KASSA DRUŽBA: Apád, anyád idejöjjön! (am.) 15.30,17.45, 20 TAT­RA: Rush Hour (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Szerelem az Interneten (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Az őrület határán (am.) 16, 19 IMPULZ: A szerelem lángjai (am.) 16.15, 19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Szerelmes Shakespeare (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Átkozott boszorkányok (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Erzsébet kiráynő 16.30, 19 SLOVAN: Hair (am.) 19 VÁGSELLYE-VMK: Pokoli szerencse (cseh) 17.30, 20 LOSONC - APOLLO: A vízhordó (am.) 17, 19.30 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: Halloween 20 évmúlva (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Örök történet (am.) 18 MISKOLC BÉKE: Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 17.45 Az őrület hatá­rán (am.) 20 BÉKE KAMARA: Ryan közlegény megmentése (am.) 16, 19 KOSSUTH: Babe 2. (am.) 14.30, 16.30, 18.30 Nightwatch - Éjjeliőr a hullaházban (am.) 20.30 HEVESY: Truman Show (am.) 17,19 Egy hölgy arcképe 20.45 Elsőként Suszter Viktor mutatkozik be grafikáival 23:55 TT:FF Gallery ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A Fórum Intézet Metodi­kai Központjának épülete márci­us huszonhetedikétől egy új ga­lériának ad otthont. A helyi fiatal képzőművészek ál­tal alapított 23:55 TT:FF Gallery a jövőben ifjú tehetségeknek szeretne teret és lehetőséget biztosítani a bemutatkozásra. Tudvalevő, hogy a fiatal képző­művészek csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem jutnak kiál­lítási lehetőségekhez a nagyobb állami, illetve magángalériák­ban. Ezért csak elvétve kapnak megrendeléseket, illetve nehe­zen találnak vevőket alkotásaik­ra - azaz, nem tudnak megélni abból, amit csinálnak. A kassai galéria nyitó kiállításán Suszter Viktor mutatkozik be grafikái­val. A megnyitó időpontja március huszonhetedike, 17 óra. A galé­ria a Mészáros utca 59-es szám alatt található, (juk)

Next

/
Thumbnails
Contents