Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)
1999-03-22 / 67. szám, hétfő
10 SPORTVILÁG ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 22. A Quebec Nordiques legszebb eredménye egy Konferencia-győzelem volt. Négy éve Coloradóba költözött és új csapatként Stanley Kupát nyert Nem szűnt meg, csak átalakult A Colorado Avalanche az 1995/96-os szezonban csatlakozott az NHL csapataihoz és rögtön aranybetűkkel jegyeztette nevét a mezőnyben. Három szóval lehetne jellemezni a bemutatkozását: veni, vidi, vici azaz jött, látott és győzött. MARIÁN PÁLEŠ A csapat átpréselte magát a rájátszás rostáján, és egészen a döntőig menetelt. Itt aztán az északamerikai hokiliga egy másik zöldfülőjével, a Florida Panthersszel hozta össze a sors. Az Avalanche (Lavina) valósággal betemette a Párducokat, 15:4-es gólaránnyal összesítésben 4:0-ra nyert. Csak az utolsó találkozón tudott a Florida egyanrangú partner lenni. Az eredmény elsősorban a két kapus, Patrick Roy (Colorado) és John Vaniesbrouck teljesítményén múlott. Kettejüket 119-szer próbálták betörni, a 120. kísérlet lett a sorsdöntő. Uwe Krupp, a Colorado német hátvéde vetett véget az NHL harmadik leghosszabb mérkőzésének, 104 perc és 31 másodperc elteltével beütötte a győztes gólt. Tombolt az örömtől a csapat valamennyi mozgatórugója, Peter Forsberg, Joe Sakic, Claude Lemieux, Patrick Roy, Sandis Ozolins és Mike Ricci. Másodszor szánták rá magukat Coloradóban, hogy élcsapatot kovácsolnak. Ez a kísérlet jóval ígéretesebb, mint az 1976-os, amikor a klubot a Kansas City Scouts örökölte meg. A mostani társaság háta mögött Charlie Lyon áll. Ő a tuljdonosa annak a COMSAT nevű cégnek, amely 1995-ben megvásárolta az engedélyt Marcel Aubuttól, a Quebec Noriques igazgatójától. A Szent Lőrinc folyó környéke elég sűrűn lakott vidék. Nem csoda, hiszen itt vertek sátrat a francia és angol telepesek, a kontinens első bevándorlói. Quebec város 1608-ban jött létre. Az azonos nevű állam központja többek közt azért is érdekes, mert hokicsapata két évtizeden át szerepelt az NHL-ben. Ez az egyesület 1972-ben alakult a WHA egyik alapítótagjaként. A vezetőségnek sikerült több befolyásos támogatót kerítenie, köztük Jean Losage volt miniszterelnököt is. A Quebec Nordiques megalakulásának hivatalos dátuma 1972. május 5. Jean-Claude Tremblay volt az elsőjátékos, akit a klub az NHL mezőnyéből igazolt le. Egy éwel később a Montreal legendás csatára, Jacques Plante ült az elnöki székbe, majd tizenkét hónapra rá Első mérkőzésén a Quebec az Atlanta ellen lépett jégre. Maurice Fiiion következett. Az 1974/75-ös idényben a Quebec bejutott az Avco Kupa döntőjébe - ami a Stanley Kupa konkurensének felelt meg. A következő esztendőben az O'Keefe sörgyár lett a klub hivatalos támogatója, s a csapat megnyerte az Avco Kupát. 1978-ban Maroel Aubut 38 évesen lett a Quebec elnöke, korát számítva Észak-Amerika profi sportágainak történetében minden idők legfiatalabb elnöke. Ő is hozzájárult, hogy a klub 1979ben átváltson az NHL-re. Első mérkőzésén a Quebec október 10-én az Atíanta Flames ellen lépett jégre. A bemutatkozó-idény nem az elvárások szerint alakult, a későbbiekben azonban változott a helyzet. Térjünk át egy pillanatra az öreg kontinensre. A Slovan Bratislava jégkorongcsapata 1979-ben megnyerte a csehszlovák bajnokságot, ezért indulhatott a BEKben. Az égszínkékek táborában minden a Šťastný fivérek, Marián, Peter és Anton körül forgott. így volt ez a BEK utolsó szakaszában is, melyet Innsbruckban rendeztek. Peter és Anton tudatosította, hogy a hazai bánásmód nincs összhangban a képességükkel. Keresték a módját, hogyan juthatnának el a világ legszínvonnalsabb bajnokságába. A klubválasztást megkönnyítette, hogy Antont korábban a Quebec draftolta. Peter is vele akart tartani, hát felhívta az illetékeseket. Tört angollal elmagyarázta a helyzetet és várt. Röviddel később a szállodában megszólalt a telefon és a kanadaiak értesítették Petert, hogy a megfelelő szeméyek Innsbruckban várják őket. A két „szökevény" elbúcsúzott Mariántói és útnak indult. A Quebecnek persze így is éppen elég nélkülözheteden tagja volt, gondoljunk csak Marc Tardifra, Real Contier-re, Sere Bernier-re, Robbie Ftorekre vagy Dal Hunterre. Nem vették jó néven, hogy Európából érkezett az erőítés, de Anton és Peter bebizonyította, aggodalomra semmi ok. Peter, az idősebbik Šťastný csak a kilencedik mérkőzésen találta meg az ellenfél kapujába vezető utat, első gólját a Chicago Blackhawksban védő Tony Espositonak ütötte. Az egész csapaton átok ült, 50 mérkőzésből csak 11-et volt képes megnyerni. Megoldásképp a vezetőség beszélgetésre hívta a szlovák légiósokat, s a hosszas tanácskozásnak meglett az eredménye: a fazon nélküli játékot gondosan kidolgozott akciók váltották föl. Szinte hibátlanul működött a gépezet, a csúcs Washingtonban volt, a helyi Capitalsre 11:7 arányú vereséget mért a Quebec. A csapat jó kezekben van Négy gólt Peter, hármat Anton ütött, az idősebbik Šťastný 4, öccse 5 gólpasszt adott. Nyolc pontot azóta sem szerzett senki az ellenfél otthonában, e téren Anton Šťastný csúcstartó a bajnokságban. Ketten együtt 194 pontot szereztek, ami testvérek esetében szintén egyedülálló volt az NHL-ben. Egészen addig, míg két éwel később Marián nem követte fivéreit, és Peterrel 228-ra javította a rekordot. A rájátszás első fordulójában a Philadelphia Flyers 3:2 arányban jobbnak bizonyult. Az igazi csemegét mindig a Quebec-Montreal öszszecsapás szolgáltatta, mivel mindkét fél szigorúan frankofón beállítottságú, s ilyenkor a légkör egészen más, mint a többi mecscsen. Főként, ha playoffról van szó, amely során az 1983/84-es idényben botlottak egymásba. A drámai harc csak az ötödik mérkőzésen ért véget. Az eredményjelző tábla 2:2-t mutatott, s a hosszabbításban került sor megoldásra. Dale Hunter találata a ... a Detroit két bajnoki címe után ismét a Coloradón a sor. quebeciek oldalára billentette a mérleget. A város úgy örült, mintha Stanley Kupát nyert volna a csapat. S ha ilyen tervet szőtt, három ellenfelet kellett legyőznie. Az első a Boston Bruins volt, ame(TA SR) lyet 4:3-mal búcsúztatott. Utána a 80-as évek sikercsapata, a New York Islanders következett. A Quebec 4 mérkőzést elveszített és egyet sem nyert meg. így aztán maradt a Konferencia-győzelem, ami a klub legszebb eredménye volt. 1988-ban egy fiatal, rendkívül tehetséges játékos került a csapatba. Mindenki szép jövőt jósolt neki. Joe Sakic azóta az Avalanche legmeghatározóbb egyéniségei közé tartozik. A Quebec 1995-ben költözött Coloradóba, s már 1996-ban meg is nyerte a Stanley Kupát. Denverben, ahol hazai mérkőzéseit játssza, mindenki megvan róla győződve: a Detroit két bajnoki címe után ismét a Coloradón a sor. Alexandra Meissnitzer nyolc arany-, három ezüst- és két bronzérmet szerzett, honfitársaival együtt húsz alkalommal végeztek az osztrákok lányok az első helyen Vége a válságos időknek, a tiroli hólcirálynő magára talált MAREK SVÁTEK Az 1998/99-es alpesisí Vüág Kupa-sorozat végső győztesének járó nagy kristályglóbusz a legjobb kezekbe került. Alexandra Meissnitzer nyolc első, három második és l$ét harmadik helyet szerzett, mindezért 1622 pontot kapott, s már a Sierra Nevada-i viadal előtt biztos lehetett a végeredményben, hogy életében először ő lesz az összetett legjobbja. Meissi 1973. június 18-án született a tiroli Abtenauban. Négyévesen állt először sítalpakon, édesapja, Hans felügyelete mellett. Két évvel később először indult versenyen, és tizenöt volt, amikor edzeni kezdett. „Választhattam, hogy dolgozni fogok vagy síelni" - emlékezik. Vélhetően nem bánta meg döntését. Első példaképe az 1974-es lesikló-világbajnok, David Zwilling lehetett, aki szintén Abtenau szülötte. Az ő nyomdokaiba lépve haladt a pályán; 1992-ben két érmet gyűjtött a junior vébén Mariborban (Szlovénia), a Vüág Kupa körforgásába pedig a következő esztendőben kapcsolódott be; Santa Carinában 28. lett szuper-óriásműlesiklásban. A lillehammeri olimpián tapasztaltabb versenyzők kaptak lehetőséget, ezért Alexandra minden erejével a VK-ra összpontosíthatott. Első győzelmét 1995ben aratta: a Val d'Isere-i viadalon kedvenc számában, a szuperG-n végzett az első helyen. További hat alkalommal állhatott a dobogó legmagasabb fokára, a 95/96-os idényt az ötödik helyen zárta. Bíztató karrierje sérülés miatt rövid időre félbeszakadt. Ráadásul mindez pár nappal a Sierra Nevada-i világbajnokság előtt történt (1996). Sétálás közben meghúzódott a térde, s bár rajthoz állt, lesiklásban és szuperóriásműlesiklásban a legjobb tizenöt közé sem jutott. Sokáig nem tért magához a kudarcból, a következő idénye pedig teljes csődnek nevezhető. Vailt leszámítva, ahol negyedik lett, csak két nyolcadik helyre futotta erejéből. Sestrierben is hiába próbált az első tíz közé jutni. A változás csak 1997 végén állt be: Val Az 1998-as év legszebb élménye a naganói olimpia volt. d'Isere-ben ezüstérmes lett az óriásműlesiklók között, s e mellé két bronzérmet is szerzett. Végre felzárkózott a világ élmezőnyéhez, az idény végén összesítésben ötödik lett a fergeteges német trió (Seizinger, Ertl, Gerg) és az olasz Deborah Compagnoni mögé. Alexandra számára az 1998-as év legszebb élménye a naganói olimpia volt. Szuper-óriásműlesiklásbap 7 századmásodperc választotta el az első helytől - végül harmadik lett az amerikai. Szebb helyezést ért el óriásműlesiklásban, amelyben egyedül Compagnoni bizonyult gyorsabbnak nála. Az osztrák rendőrlány (a salzburgi rendőr-akadémia egykori hallgatója) neve kezdett bekerülni a köztudatba, ám továbbra sem lépett ki a sztárok árnyékából. 1999-ben történt meg a nagy áttörés. Ehhez persze nagyban hozzájárult a tavalyi VKgyőztes Katja Seizinger sérülése, amely miatt az egész szezont ki kellett hagynia. „Nagy Alexandra" (az osztrák sajtó ragasztotta Meissire ezt a becenevet) egy ezüstéremmel kezdte az évadot a söldeni óriásműlesikló-viadalon, az egyesült államokbeli Park Cityben pedig nem talált legyőzőre, és az összetett verseny élére került. Ezt a pozíciót gondosan őrizte Hilde Gerggel és honfitársa, Renate Götschllel szemben, aki az időközben megsérült Martina Ertlt csak a spanyolországi döntőben előzte meg. Meissnitzernek egyértelműen az óriásműlesiklás ment a legjobban, négy aranyérmet szerzett: Park Cityben, Val d'Isere-ben, Cortine-ban s a svédorzági Aareban. Meg is kapta a kis glóbuszt, mert a végelszámolásnál ebben a számban 16 ponttal állt tapasztalt honfitársa, a 31 esztendős Anita Wachter előtt. Sőt, a szuper-óriásműlesiklásban is kiharcolta a kis glóbuszt, amelyet két aranyérmének (Lake Luis, Val d'Isere) köszönhet. A lesiklásban elért két első helye (Veysonnaz, Sierra Nevada) öszszesítésben a második helyre sorolta Renate Götschl mögött. Ez összesen 11 győzelem. Pedig az ezt megelőző években mindössze háromszor végzett az első helyen. Alexandra Meissnitzer 25 éves fejjel az ötödik osztrák síelőnő a sorban, aki megnyerte az összetett versenyt. Előzőleg Gertrude Gabi (1969), Annamarie MoserPröll (1971-75), Petra Kronberger (1992) és Anita Wachter (1993) volt képes hasonló teljesítményre. A nagy kristályglóbusz (és az ezzel járó, mintegy 2,6 millió korona értékű Audi A6 típusú személygpkocsi) tulajdonosa ezen kívül két világbajnoki aranyérmet szerzett Vailben. Az osztrák válogatott gyűjtötte össze a legtöbb érmet a Sziklás-hegységben rendezett vébén, Alexandra - akinek bal vállát egy tetovált rózsa díszíti - óriás-és szuper-óriásműlesiklásban győzött. A helyszínen egyébként az olimpiai bajnok amerikai Picabo Street látta el megfelelő tanácsokkal a balul sikerült edzés után. Ketten jól kijönek egymással, tavaly együtt töltötték a nyarat Portlandben. „1995-ben találkoztunk St. Antone-ban, nagyon örülök, hogy megismertem. Remélem sikerül visszatérnie az élmezőnybe." A naganói olimpiai bajnok amerikai hölgy lassan lábadozik komoly sérüléséből és részben hozzájárult egy vetélytársa, vagy inkább barátnője győzelméhez. Alexandra Meissnitzer legnagyobb sikerét abban az esztendőben könyvelhette el, amikor honfitársnői 20 viadalon győztek. Az egész „kristálytermést" learatták, s erre korábban csak a svájciak voltak képesek, 1984ben. Az osztrák síelők jegyében zajlott tehát ez a szezon, a férfiakkal együtt 39 aranyérem jutott az országnak, azaz az összes 71-nek több mint a fele. A tavalyi tél Hermann Maieré volt, az idei egyöntetűen Alexandra Meissnitzeré. A sok kis glóbusz után a nagyot is megérdemelte (TA SR)