Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)
1999-03-20 / 66. szám, szombat
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 20. VENDÉGKOMMENTÁR Nyílt levél Slotához Slota Úr! Kérem, különös gonddal terveztesse meg Budapest szétlövésének taktikai terveit, csak nagy pontosságú lövegeket és kiváló harckocsilövészeket vessen be. Előtte feltétlenül terítse maga elé a magyar főváros részletes térképét, s . kezdje böngészni a budapesti telefonkönyvet. Az 1995-ös kiadás második kötetének 762. oldalán rátalál Szlota Jánosné (Vérmező út 10/12.), Szlota Márta (Kócsag utca 55.), Szlota Tibor mérnök (Abádi u. 55.), Szlota Tibor (szintén Kócsag u. 55.) és Szlotta Judit előadóművész (Havanna u. 51.) nevére; ők nagy valószínűséggel az Ön oldalági vérei. Ezeket az utcákat lehetőleg kerüljék ki a szlovák harckocsik és önjáró lövegek, valamint a feltétlenül bevetendő vadászbombázók. Ebben a hasábban még a következő család- és intézménynevek: Szlonkai, Szlopák, Szloszjár, Szlovák (33 család és cím), Szlovák Dunahajózás Magyarországi Képviselete, Szlovák Hírügynökség Budapesti Kirendeltsége, Szlovák Kereskedelmi Kirendeltség, Szlovákia Kulturális Intézete (szép, tágas, átriumos palota, a diplomáciai testület szlovák óvodája is benne működik, vigyázat, gyermekek, a szlovák jövendő egy különösen óvandó darabkája), Szlovencsák Andrea, István, Jánosné, Kálmánná, Katalin, Pálné, Szlovenszky (Slovenský !!!) Istváné, Lajos, valamint SzlovicsákBéláné. Ezek az emberek vagy innen, vagy Magyarország különböző településeiről odaszármazott szlovákok, illetve szlávok, nem is beszélve az intézményekről. S igazán nem vetne jó fényt az iíjú szlovák hadseregre, ha budapesti szlovákokat, köztük az Ön tulajdon véreit temetné a főváros romjai alá. Piszkosul nehéz lesz ezt a hadműveleti tervet kidolgozni és gondosan, ahogy jó katonához illik, végrehajtani. Nem irigylem hadseregünk vezérkarát, sem harckocsizóinkat, tüzéreinket és repülőtisztjeinket. Ha megengedi, javasolnék Önnek valamit. Nagykürtösi családi forrásaimból is tudom, hogy Ön szereti a jó tömény szeszeket, a jó bort és seritalt. Fönt megadtam a budapesti Szloták (Sloták) címét: függessze föl Budapest-undorát, vegye föl a kapcsolatot magyarországi rokonaival, üljön be velük egy jó mulatóba, egyék-igyék velük, fejtse föl rokonságuk szálait, és érezze magát kitűnően. Aztán keresse föl a szlovák nagykövetséget és kulturális intézetet, s látogasson el valamelyik közeli (pilisi vagy nógrádi) szlovák faluba. Biztosan megvendégelik Önt: hogy kenyérrel és sóval vagy egy vödör kijózanító hideg vízzel, az majd elválik. A szerző író, műfordító, szerkesztő, a megboldogult csehszlovák hadsereg nyugállományú tizedese JEGYZET Sofőr, tudd a választ! MADI GÉZA Tűz a nap Pozsony felett. A kormánypalota fölött is. Élesek az árnyékok, enyhül a hideg. Autóbusz fékez. A sofőr felsóhajt: „Újabb kétszáz kilométer baleset nélkül." Nyílnak az ajtók, és a busz öklendezni kezd. Hogy három órával korábban mit evett? Anyókát, apókát demokratikusát, demokratikusabbat, bottal tipegőt, erős szemüveget viselőt. A pozsonyi demokráciától erőre kap a sánta, vesébe lát a vak. Néhány lépés, s előbukkan a gyűlölt épület - gyűlöletes „lakóival". Alig múlt dél, ülésezik a kormány. Persze ezért a nagy felhajtás. A demokrácia esete a mentőövvel. Úszógumi van elég. Cipelik háton, kézbe fogják, megforgatják, mielőtt eldobnák. Hogy ki a fuldokló? Hát Dzurinda és csapata. Meg a „nem demokratikus" lakosság. Amely megy az új kormány és saját feje után. Nem Mečiart követi. Már hat hónapja nem. Ideje volna váltani. Mikuláš eleget uralkodott. Ennyi egy cigányvajdának is elég. A magyarok pedig már öt hónapja elhagyhatták volna a kormányt. Zúg a tömeg, hosszan élteti Gustáv Krajčit. Nagy ember, mert még szabadlábon van. Úgy látszik, nem merik megfogalmazni a letartóztatási parancsot. Közmegelégedésre Augustín Marián Húska itt sem válogatja meg szavait, úgy beszél, mint a parlamentben. Köd ereszkedik le. Minden elhomályosul, a palota körül minden sötétbe borul. Főleg a fejekben nagy a sötétség. Még mindig élesen tűz a lenyugvó nap. Az égben Isten mintha ezt kérdezné Jóbtól: „Melyik út visz oda, hol a vüágosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?" Legalább a buszvezető tudhatná. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341J Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), Sidó H. Zoltán (58238310),-kultúra - (58238313), Urbán Gabriella-panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLERKft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Ez az az ismert ellenzéki képviselő. Most is úgy viselkedik, mint a parlamentben (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ IZVESZTYIJA Ronald Reagan egykori csillagháborús álmainak újjászületéséről cikkezett pénteken az orosz sajtó annak kapcsán, hogy az amerikai szenátus országos rakétaelhárító rendszer kifejlesztéséről hozott döntést a héten. A lap teljes mértékben egyetért az orosz külügyminisztériumnak azzal a megállapításával, hogy az amerikai kongresszus megbontja az Egyesült Államok és Oroszország között kialakult hadászati egyensúlyt, s az ABMszerződés „leértékelődése" jelentősen megnöveli a nukleáris konfliktus veszélyét. Washington döntése „kiengedi a fékeket", és a fegyverkezés szerelvénye immár megállíthatatlanul indulhat a lejtőn. Moszkva számára a keserű pirulát az sem édesítheti meg, hogy az Egyesült Államok hajlandónak mutatkozik az orosz adósság egy részének leírására. A pénzhiánnyal küszködő Moszkva válaszlépései valószínűleg csak diplomáciai offenzívára és „békés felháborodásra" korlátozódnak, bár elképzelhető a START-2 szerződés ratifikálásának végleges elutasítása. Koszovó esetében a NATO nem hátrálhat meg, ha megtenné, akár fel is oszlathatná önmagát Nincs már adu a kabátujjban Minden békekonferencia olyan, mint egy pókerparti. Mindenki nyerni akar, mindenki blöfföl, de a lapok ki vannak osztva. Kivéve azokat, amelyek ott lapulhatnak a kabátujjban. GÖRFÖL ZSUZSA Maradva a hasonlatnál, a közvetlenül érintettek, a szerbek és a koszovói albánok Rambouillet-ban cinkelt lappal játszottak, pedig a nemzetközi öszszekötő csoport azonnal felfedte kártyáit: csak tisztességes megállapodáshoz hajlandó asszisztálni, szó sem lehet arról, hogy a győztes mindent visz. Sőt győztes sem lehet, csak becsületes osztozkodás. Kezdetben az albánok ugyanolyan vehemensen tiltakoztak ez ellen, mint a szerbek. Határozottan kijelentették, hogy számukra csak a függetlenség az elfogadható megoldás. Realitásérzékük dicséretére legyen mondva, úgy mentek el Rambouillet-ból, hogy megígérték a Győztes sem lehet, csak becsületes osztozkodás. békeszerződés aláírását. Három hét szünet után, csütörtökön este ezt meg is tették. Az eredményt megerősítette kézjegyével az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselője is, de nem tette meg ugyanezt az orosz nagykövet, mondván, az egyik érintett fél által aláírt egyezmény még nem egyezmény. S mintha csak tanulékony szajkó lenne, Milan Milutinovics OLVASÓI LEVÉL Senki sem kíváncsi rájuk Az alábbi levelet Pavol Ruskónak, a Markíza televízió igazgatójának címezte írója. Közlésre szánt másolatát szerkesztőségünkbe is elküldte. Tisztelt Rusko úr! Még nem láttam a tévében azt a két fasisztát szerb elnök nyomban közölte: az általa vezetett delegációt egyáltalán nem érdekli, mit tett az albán küldöttség, hiszen olyan valamit írtak alá, „ami nem is létezik". Viszont nagyon is létezőként prezentálta azt az ellenszerződést, amelyet a szerb fél dolgozott ki - felrúgva a már Rambouillet-ban született egyezségeket. Mi ez? Cinizmus? Fatalizmus? Miért rohannak vesztükbe a szerbek? Hiszen tudhatják, Bosznia után a NATO már nem engedheti meg magának, hogy a levegőbe beszéljen, egyszerűen nem hátrálhat meg Miloseviccsel szemben. Ha ezt megtenné, akár fel is oszlathatná önmagát. Másról van szó: Milosevics nyilván teljesen félreérti a helyzetet. Már hónapokkal ezelőtt felrúgta a Holbrooke-kal kötött őszi egyezséget, növelte a szerb katonai erő jelenlétét Koszovóban - s nem történt semmi, nem jött a beígért NATO-csapás. Amiből azt a téves következtetést vonta le, hogy szabad a vásár. Egyszerűen nem fogta fel, hogy létezhet egy erős katonai-politikai szövetség, amely nem él vissza erejével, amelynek számít, hogy ne legyenek felesleges áldozatok, amely az utolsó pillanatig mérlegel. Egyébként Milosevicshez hasonlóan gondolkodtak a koszovói Csak nemzeti hősként mentheti át hatalmát. albánok is, főleg a Koszovói Felszabadító Hadsereg, az UCK. Rambouillet-ban azonban rá kellett döbbenniük: a NATO nem akar minden áron „leckéztetni", nem pótolja önként és fütyörészve az UCK hiányzó légierejét. Az albánoknak azt is tudomásul kellett venniük, hogy Milan Milutinovics: ez a szerződés nem is létezik. (CTK/AP) (Slota és Slobodník), mert a Rosta című műsor csak este lesz, ezt a levelet pedig 1999. március 15-én reggel írom, de képzelem, mi lesz ott. Mindketten a KGB fizetett (reméljük, hogy az utolsó) ügynökei - ezt ma már bizonyára mindenki tudja. Ami Slota ún. németországi látogatóit illeti: a repülőgépre Moszkvában szálltak fel. Legalábbis ezt állítják a hívéi. Csodálkozom magán, Rusko úr, hogy ezeket a sovinisztákat újra és újra a képernyőre engedi. Tudjuk, hogy a magyaroknak is megvan a maguk szélsőséges sovinisztája Csurka személyében. De ők legalább nem engedik a tévébe. Csak a tereken hőbörög, kisebb csoportok előtt. És nálunk? A három legnagyobb soviniszta (Slota, Slobodník, Malíková) közül minden héten feltűnik valamelyik egy műsorban. Vagy ez azt jelenti, hogy megfelel Önnek nem Koszovó függetlensége a tét, hanem az öldöklés befejezése, az újabb balkáni háború megakadályozása, a polgári lakosság védelme - legyenek albánok vagy szerbek. Csakis ez késztette őket annak az egyezménynek az elfogadására, amely a példátlanul széles körű autonómia ellenében egyebek mellett az UCK leszerelését is követeli. Nem lehetett könnyű döntés, de megszületett. Még az sem kizárt, hogy nemcsak realitásérzék motiválta, hanem a bosszúvágy is: ha a szerbek nem írják alá az egyezményt, jön a NATO, s megkapják, amit megérdemelnek. Minden lehetséges. Még az is, hogy Milosevics valóban akarja a NATO-támadást. Gondoljunk csak bele: az egykori Jugoszláviában vezető szerepet játszó szerbek már elveszítettek mindent, amit lehetett, s lassan már Kis-Jugoszlávia sem lesz, mert Montenegro folyamatosan perben-haragban áll Belgráddal, többek között Koszovó miatt is. A végletekig felkorbácsolt szerb nacionalizmust, Milosevics és csapata egyetlen ütőkártyáját valamivel életben kell tartani, ha mással nem, hát újabb háborúval. Ebben a pókerpartiban Milosevics mindent egy lapra tett fel: vagy megússza és a fél világ képébe röhög, vagy végérvényesen elbukik. Mivel demokráciát mímelő rendszerében már minden lehetséges tisztséget betöltött, csak nemzeti hősként mentheti át hatalmát. Ez a cél, amelyhez keresi a pokoli eszközt. Párizsban kapott még egy utolsó utáni esélyt, még öt nap gondolkodási időt. Aztán megkezdődik a végső visszaszámlálás, mert már a kabátujjakból is elfogytak az aduk. az az állandóan ismétlődő kínos kabaré, amit produkálnak? Ugyan kérem, ezekre az elcsépelt frázisokra ma már senki sem kíváncsi. Higgye el, a Szlovákia „veszélyeztetettségéről" szóló fecsegéseket már senki sem hiszi el. A családommal úgy döntöttünk, hogy ma este nem nézzük a Markízát. Ezt akarja elérni? Üdvözlettel: Jozef Karfa Snina Koncsol László