Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-19 / 65. szám, péntek

POLITIKA UJ SZO 1999. MÁRCIUS 19. BT-d öntés Afganisztánról Washington. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai szerdán egyetértésre jutottak abban, hogy Afganisztánban olyan, széles alapokon nyugvó kormányzatra lenne szükség, amely tiszteletben tartja a nők, a leánygyermekek és a kisebbségekjogait, valamint nem engedi, hogy az ország területét terroristák használják fel céljaikra. (MTI) Erdély reménykedik Bukarest. A pápa látogatásával kapcsolatban Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette, hogy osztja a romániai magyar katolikus vezetők álláspontját, akik mindent megtettek . azért, hogy az egyházfő Erdélybe is ellátogasson. Mint mondta, ökumenikus és politikai szempontból nagy eredmény, hogy a pápa - most először - ellátogat egy ortodox többségű államba, de ezt nem kellene szembeállítani az erdélyi katolikus hívek azon természetes és rendkívül lényeges igényével, hogy vendégül láthassák. Markó reményét fejezte ki, hogy 2001-re tervezett újabb látogatása során a Szentatya Erdélyt is felkeresi. (MTI) Borisz Jelcin meggyógyult Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnököt tegnap kiengedték a Kreml-kórházból közölte Dmitrij Jakuskin elnöki szóvivő. Korábban a Kreml azt tartotta valószínűnek, hogy az államfő csak a hónap utolsó harmadában hagyja el a kórházat. Jelcint február 27-én utalták ismét kórházba orvosai gyomorfekélyének kezelésére, s várhatóan még legalább egyhetes szanatóriumi utókezelésre is szüksége lesz. (MTI) Az orosz államfő 1991 óta eddig összesen 163 napot töltött kórházban. (Archívum) 15 milliós tábornok Moszkva. A csecsen emberrablók 15 millió dollárt kérnek a március 5-én a Groznijból induló moszkvai repülőjáratról elhurcolt Gennagyij Spigun tábornokért. Az orosz belügyminisztérium erre válaszul - mivel nem kíván váltságdíjat fizetni - kommandósokat küldött az Észak-Kaukázusba. A váltságdíj összegéről a Kommerszant Daily orosz gazdasági napilap számolt be tegnap, kiemelve, hogy orosz, de még külföldi túszért sem fizettek ennyit csecsen emberrablóknak. Valentyin Vlaszovnak, Jelcin különmegbízottjának szabadulásáért - aki fél évet töltött fogságban - állítólag 5 millió dollárt fizettek ki novemberben. (MTI) Váratlanul nyugodt volt a helyzet a Koszovó-konferencia utolsónak szánt napján D'Alema Prodit ajánlja az Európai Bizottság élére Szerb fenyegetőzés Olaszország ambíciói Belgrád/Washington/Mos zkva. Az előző napok heves összecsapásaival ellentétben tegnap viszonylagos nyugalom uralkodott Koszovóban, délutánig egyetlen összecsapásról sem érkezett jelentés. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A félhivatalos pristinai szerb sajtóközpont a jugoszláv hadsereg közlésére hivatkozva tudatta, hogy az UCK szerdán támadást intézett a dél-koszovói Prizren térségében állomásozó katonák ellen. Egy szerb katona megsebesült, s kórházba szállítása közben belehalt sérüléseibe. Egy másik katona a tartomány északi részén, Vucitrn közelében sebesült meg a szakadárokkal vívott tűzpárbajban. A tegnapi viszonylagos nyugalmat megelőző másfél-két hétben folyamatosan heves összecsapások folytak a szerbiai tartományban, úgyhogy a tavaly októberi tűzszünet lényegében összeomlott. A jugoszláv hadsereg „leszámol" a koszovói gerillákkal, ha a NATO csapást mér az országra - jelentette ki a hadsereg egyik vezetője. „Semmiféle gondot sem okoz a leszámolás a még Koszovóban lévő gerillákkal, s ezt meg is fogjuk tenni, ha országunkat támadás éri a levegőből vagy a földön" - jelentette ki a Beta hírügynökség szerint Nebojsza Pavkovics jugoszláv tábornok. A Koszovó védelméért felelős harmadik hadsereg parancsnoka szerdán is harcias nyilatkozatot tett, kijelentve, hogy Koszovót „minden áron" megvédik, nem engedik, hogy oda külföldi katona betegye a lábát. Macedóniában bevetésre készek a NATO-erők. A francia egységek tegnap a szerb határtól mindössze 16 kilométerre gyakorlatoztak. (TA SR/EPA) Míg Belgrád a megsemmisítésükre törekszik, az Egyesült Államok meghívta Washingtonba a Koszovói Felszabadítási Szervezet vezetőit. A meghívást James Rubin, a külügyminisztérium helyettes államtitkári rangú szóvivője adta át Párizsban Hasim Tacinak, a szervezet politikai vezetőjének, aki a koszovói albánok küldöttségét is irányítja a párizsi tárgyalásokon. Közben az eddigiektől meglehetősen eltérő felhívás hangzott el Moszkvában. Igor Ivanov külügyminiszter az orosz alsóház külügyi bizottságának ülését követően közölte: Moszkva felhívja Belgrádot a közvetítői munkacsoport által kidolgozott koszovói politikai megállapodás aláírására. Ivanov előző este Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel egyeztetett telefonon a koszovói rendezés kérdéseiről, azt követően, hogy Borisz Jelcin elnökkel tárgyalt a balkáni válságról. Oroszországot ismét egy szexszel fűszerezett politikai botrány foglalkoztatja Tisztázta magát a főügyész MTI-TUDOSITAS Moszkva. Borisz Jelcin az orosz nemzetbiztonsági tanácsot bízta meg „az orosz főügyész méltóságát és becsületét sértő cselekmények" kivizsgálásával, miután tegnap reggel - még mielőtt elengedték volna őt a Kreml-kórházból - hosszas megbeszélést folytatott Jurij Szkuratov főügyésszel. Ezek szerint az államfőt sikerült meggyőznie Szkuratovnak arról, hogy szervezett kampány áldozata - Jelcin korábban „bemocskolódott politikusnak" nevezte a főügyészt -, és hogy a kompromittáló videofelvételek valódisága is megkérdőjelezhető. Figyelemre méltó, hogy az orosz alsóház csütörtökön támogatásáról biztosította a felsőház előző napi határozatát, amely nem fogadja el a főügyész lemondását. Az orosz RTR tv-csatorna tegnapra virradó éjszaka részleteket sugárzott abból a kompromittáló videofelvételből, amely Szkuratov és két prostituált hancúrozásáról készült. Az eset kísértetiesen hasonlít Valentyin Kovaljov volt orosz igazságügyi miniszter csaknem két éwel ezelőtti botrányához, amikor a minisztert ugyancsak kéjnőkkel való szaunázásáról készült felvételekkel hozták lehetetlen helyzetbe. MTI-HIR Róma. Róma „teljes meggyőződéssel támogatja" Romano Prodi volt kormányfő jelölését az Európai Bizottság élére - jelentette ki Massimo D'Alema olasz miniszterelnök szerda este, Gerhard Schroder német kancellárral folytatott megbeszélése után. „Nagyra tartjuk személyét", és jelölése „méltányos célkitűzés országunk számára" - mondta Prodiról, hozzátéve, hogy Olaszország, amely az EU alapító tagja volt, eddig mindössze egy EU-bizottsági elnököt állíthatott, és azt is csak rövid időre. Az európai villámkörútat tevő német kancellár római tárgyalásai után csak annyit mondott, hogy minden uniós partnerével tárgyalni kíván a bizottság új elnökének és tagjainak jelöléséről, s ' tárgyalásai tartalmát bizalmasan kívánja kezelni. Annyit azonban leszögezett, hogy „minden alap nélkül" került forgalomba, két esetleges német jelöltként, elődje, Helmut Kohl kancellár és Oskar Lafontaine előző pénzügyminiszter neve. Prodit - aki tavaly októberig tartó miniszterelnöksége idején sikeresen vezette be Olaszországot a pénzügyi unióba - sokan a legesélyesebb jelöltnek tartják Jacques Santer eddigi EU-bizottsági elnök helyére. Ismét összecsapások voltak Portadownban Megzavart virrasztás MTI-TUDOSITAS London. Az észak-írországi Portadownban magasra csaptak az indulatok a katolikus és protestáns lakosság között szerdán, a minap meggyilkolt neves ügyvédnő, Rosemary Nelson temetésének előestéjén. A város katolikus negyedének határán kirobbant összecsapásokban többtucatnyian megsebesültek, köztük 38 rendőr, akiket a verekedések, összetűzések megfékezésére vezényeltek ki. A két fél egymást vádolja az összecsapások kirobbantásával, ám tény, hogy a protestáns Orániai Rend szélsőségesei, akik tavaly nyár óta állnak készenlétben Portadownban, hogy az első adódó alkalommal megtarthassák a júliusban betiltott felvonulásukat a város katolikus negyedén keresztül, hangoskodással, dobok pergetésével zavarták meg a meggyilkolt Rosemary Nelson emlékére tartott virrasztást. Rosemary Nelson legutóbb éppen Portadown katolikus lakosságának segített az Orániai Rend zaklatásaival szemben, megszervezte a közösség képviselőinek találkozóját Tony Blair brit kormányfővel, hogy London fellépését kérjék a szélsőséges csoport akciói ellen. Rosemary Nelsont tegnap délben temették el lakhelyén, Lurganban. Az északír rendőrség nagy erőkkel biztosította a gyászszertatást és temetést. A republikánus mozgalom tagjait képviselő ügyvédnőt, emberi jogi aktivistát az északír békefolyamatot ellenző Vörös kéz védelmezői nevű koronahű szélsőséges csoport tagjai gyilkolták meg hétfőn pokolgépes merényletben. Merényletek sorozata Isztambulban Beváltott fenyegetés HIROSSZEFOGLALONK Isztambul. Merényletek sorozata történt tegnapra virradóra a törökországi Isztambul városában. Pokolgépet robbantottak egy lap szerkesztősége mellett, benzinespalackokat hajítottak két politikai párt irodáira, és a rendőrség meghiúsított egy pokolgépes merényletet, amelyet a város egyik áruháza ellen akartak elkövetni. A robbantásos merénylet számottevő anyagi kárt okozott a Nizami Alem hetilap szerkesztőHIRHATTER ségi épületében, személyi sérülés azonban nem történt. A jobboldali Haza Pártja, valamint a baloldali Köztársasági Néppárt irodahelyiségeit érték Molotovkoktéios támadások a város európai részében. Személyi sérülés ott sem volt, és az anyagi károk sem jelentősek. Két gyanúsítottat őrizetbe vett a rendőrség. A Kurd Munkáspárt hétfőn bejelentette, hogy egész Törökországot „hadműveleti területnek" tekinti, amíg a hatóságok szabadon nem engedik elfogott vezérét, Abdullah Öcalant. Egy végelszámolás utolsó lapjait írják SINKOVITS PETER Megszokott napjait éli egy ország. Mindenki tudja ugyan, hogy az elkövetkező napok sorsdöntőek lehetnek, a legtöbben azonban - belefáradva tíz esztendő háborúskodásába és a sokadik légicsapás-veszélybe - igyekeznek erről tudomást sem venni. Csakhogy az elmúlt napok során Belgrád mintegy harmincezer katonát irányított Koszovóba. A lassan türelmét vesztő NATO-nak pedig tízezernél több katonája állomásozik a Jugoszláviával határos Macedóniában, valamint közel négyszáz harci repülőgép vár bevetésre. Katonai szakértők szerint a jugoszláv hadseregnek elméleti esélye sincs a haditechnikában mérföldkövekkel előbb járó ellenféllel szemben, egy esetleges összecsapás csak a felesleges emberáldozatok számát növelné. Ez most még a latolgatások ideje. Egyeden kérdés maradt: mi fog történni? Komoly helyzetismerők elemzései alapján négy változattal számolhatunk. A legkézenfekvőbb egy villámháború, amely megsemmisíti a jugoszláv légvédelmet (roszszabb esetben a hadiraktárakat és a Koszovóba átirányított páncélos osztagokat is). E „kikényszerített vereség" által Milosevics úgymond tiszta marad, s hatalmát nem feladva vetné alá magát az előnytelen, de immár szükségszerű békeföltételeknek, „nemes lelkűen" elkerülve a további véráldozatokat. Katonai szakértők szerint a NATO akciója legfeljebb két napig tartana, az áldozatok száma pedig nem haladná meg a kétezret. Előfordulhat, hogy a jugoszláv vezetés az utolsó pillanatban mégis meggondolja magát, s „a béke érdekében" enged a túlerőnek, ez azonban kínos magyarázkodást von maga után. Ebben az esetben Seselj radikálisai azonnal kilépnek a kormányból, s nem kizártak a belső összetűzések. A harmadik és a negyedik variáció inkább elméleti. Megtörténhet egy katonai hatalomátvétel, amely idővel demokratikus választásokat eredményezhetne, ám a legfelső katonai vezetésből az elmúlt hónapokban már eltávolították a mérsékeltebbeket. Végül: szóba kerülhet az is, hogy a Nyugat megelégszik a felkínált dokumentum politikai részének kikényszerítésével, s eltekint a békefenntartó erők koszovói jelenlététől. Ez a megoldás viszont az albán fél számára elfogadhatatlan. S az is világos: ha a NATO-katonák nem foglalják el állásaikat Koszovóban, a harcok teljes erővel azonnal fellángolnak, a szerb hadsereg nyomban tisztogató hadműveletekbe kezdene, s talán megleckéztetné a harcoktól viszolygó, mindinkább az önállósulásra berendezkedő „kisebbik testvért", azaz a másik tagköztársaságot, Montenegrót is. A feltételezett fejlemények ilyen alakulása közepette nem egészen kiszámítható Bulgária, Görögország, Macedónia és Albánia majdani magatartása. Egy végelszámolás utolsó lapjait írják a krónikások. Tíz éwel ezelőtt Jugoszlávia a közép-keleteurópai országok közül elsőként csatlakozhatott volna a fejlett nyugati társadalmak közösségéhez. Azóta az ország szétesett, a szerbek menekülni kényszerültek Horvátországból, Boszniában igencsak viszonylagos az önállóságuk, voltaképpen együtt „kell" élniük a horvátokkal és a bosnyák muzulmánokkal. A koszovói albánok elrabolt autonómiájának visszaszolgáltatása pedig ez idő tájt történik. Marad a Crna Gorával való egyre elmérgesülő viszály, a Vajdaságban is éledeznek az autonóm törekvések. A leltár tehát készül, de a balkáni viszontagságoknak még koránt sincs vége. A szerző vajdasági újságíró Emberi jogok Peking előrelátó Peking. A kínai külügyminisztérium tegnap előre figyelmeztette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót: ne terjesszenek be Kína-ellenes határozattervezetet az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának jövő héten kezdődő üléssszakán. Burkoltan megfenyegette őket, hogy kedvező üzleti lehetőségek megvonásával torolná meg a dolgot a szóban forgó országok cégein. Egy ilyen határozati javaslat „kísérlet lenne a Kína belügyeibe való beavatkozásra, és veszélybe sodorná a normális együttműködést más területeken" - jelentette ki a kínai külügyi szóvivő. Hangoztatta, hogy Peking „nagy eredményeket ért el az emberi jogok védelmében", és célzott rá, hogy a Kínát bíráló országoknak inkább saját portájuk előtt kellene söprögetniük. Az Emberi Jogi Bizottság ülésszaka március 22én kezdődik Genfben. (MTI)