Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-18 / 64. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 1 TANACSADO A telekkönyvről M. L.: Mit jelent a telek­könyv? Két évvel ezelőtt meghalt az anyukám, de ha­gyatéki tárgyalás még nem volt, ezért az öröklés sincs rendezve. A bírónő viszont felbontotta a tulajdonában levő telekkönyvileg rende­zett, anyukája után örökölt földeket a családon kívül ál­ló személynek. Azt állítja, hogy 1960-ban már nem te­lekkönyveztek. De akkor hogyhogy ez mégis megtör­tént? Nem hiteles az a tulaj­donlap, amit akkor adtak? FEKETE MARIAN A telekkönyveket 1964 április elsejéig vezették. Előrebo­csájtjuk, a levelében nem iga­zán érthető az, hogy miről is van szó, kinek a földjeiről van szó, de annyit leszögezhe­tünk, ha a járásbíróság 1960­ban engedélyezte a telekköny­vi bejegyzést, akkor erre nyil­ván alapos, törvényes jogcím is létezett. 1951. január elsejé­től törölték el a telekkönyvi bejegyzések jogkeletkeztető hatályát, magyarán azt, hogy földekhez, az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjog megszer­zéséhez telekkönyvi bejegyzés szükséges (ugyanakkor 1964­ig a telekkönyvön kívül, úgy­nevezett elbirtoklással is tulaj­donjogot lehetett szerezni, de ez főként azokra a szerződé­sekre vonatkozott, amelyek­nél valamilyen okból elmu­lasztották a telekkönyvi beke­beleztetést). 1951 és 1964 kö­zött a telekkönyv elvesztette eredeti funkcióját. A tulajdon­jog megszerzéséhez, átruhá­zásához már nem volt szüksé­ges a telekkönyvi bejegyzés (bekebeleztetés), és az emlí­tett időszakban végzett (enge­délyezett) telekkönyvi bejegy­zéseknek már csak valamiféle deklaratív (jogkinyilvánító) hatályuk volt. A telekkönyvi bejegyzés az ingatlanra nézve már korábban, más módon létrejött jogoknak (e jogoknak nyilvánosságra hozatal útján) harmadik személyek irányá­ban való hatályosulását szol­gálta. Úgyhogy 1960-ban is be lehetett jegyeztetni a telek­könyvbe mondjuk egy tulaj­donjogot, és ezt a bejegyzést nem lehet semmisnek tekinte­ni egy olyan érvvel, hogy 1960-ban már nem telekköny­veztek. Éppen ezért nézetünk szerint az ügyre vonatkozó irataival ajánlatos lenne felke­resnie egy ügyvédet, esetleg kereskedelmi jogtanácsost, mert mi igazán nem tudunk eligazodni abban, hogy Önt valójában milyen sérelem ér­te, mit is jelenthet a telek­könyv felbontása a bírónő anyukájával és egy családon kívül álló személlyel kapcso­latban. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Rekordértéken a Dow Jones New York. A New York-i ér­téktőzsdén kedden történelmi rekordot döntött az irányadó Dow Jones-mutató: elérte a 10 000 pontot. A példátlan ovációval fogadott esemény 30 másodpercre megbénítot­ta a forgalmat. Az index végül 9970 ponton zárt. (MTI) Víz alatti alagút Koppenhága. Felavatták a világ leghosszabb víz alatti közúti alagútját, amely a Dá­niát Svédországgal összekötő híd-alagút rendszer része, 4 km hosszú, a teljes rendszer pedrg 16 kilométeres. (MTI) Drágább repülőjegyek Prága. Április l-jétől Csehor­szágban emelik a repülőtéri illetéket, mégpedig a jelenle­gi 171 cseh koronáról 468 ko­ronára. Ezt a tételt a jegyekbe beépített ár formájában az utasok térítik. Emelik továb­bá a légitársaságok által fize­tendő ún. zajilletéket is. (P) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. március 18-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,550 Magyar forint (100) 17,540 Angol font 65,987 Német márka 22,778 Cseh korona 1,174 Olasz líra (1000) 23,008 Francia frank 6,792 Osztrák schilling 3,238 Japán ien (100) 34,135 Spanyol peseta (100) 26,775 Kanadai dollár 26,644 Svájci frank 27,855 Lengyel zloty 10,316 USA-dollár 40,581 A VOX NOVA Rt. Kiadóvállalat, a ÚJ SZÓ és a VASÁRNAP kiadója hirdetési osztályvezetőt keres. Amennyiben Ön * főiskolai végzettséggel, * jó szervezőkészséggel, * reklámszakmabeli jártassággal, * tökéletes szlovák- és magyarnyelv-ismerettel és * gépkocsi-vezetői engedéllyel rendelkezik, várjuk jelentkezését 1999. április 9-is szakmai önéletrajzzal a következő címen: Pozsonyból nézve jól áll az ország, azonban a lecsúszó régiók helyzete katasztrofális Prazdroj és Radegast Kettészakadt Szlovákia Pozsony. Szlovákia egyes területei között nőnek a különbségek, a statiszti­kák a régiók közti mélyülő szakadékról tanúskodnak, miközben a kormánynak sem regionális fejlesztési koncepciója, sem pénze nincs a kedvezőtlen folya­matok megfordítására. GÁL ZSOLT A januári adatok szerint a munka­nélküliség aránya elérte a 16,33%-ot. Az országos átlag azonban óriási szélsőségeket ta­kar. A főváros egyes kerületeiben 3% körül mozog az állástalanok száma, a Rimaszombati, a Nagy­rőcei és a Nagykürtösi járásban meghaladja a 30%-ot. Elgondol­kodtató, hogy miközben a leg­jobb helyzetben levő pozsonyi IV. kerületben száz emberből három­nak nincs munkája, Rimaszom­bat környékén minden harmadik munkaképes lakos állástalan. A többi gazdasági mutató is hason­ló aránytalanságokról árulkodik. Az egy főre eső megtermelt érték Pozsonyban 300 ezer korona fe­lett van, a járások nagy részében a 100 ezer koronát sem éri el. Az egy főre jutó külföldi beruházá­sok a fővárosban meghaladják a 40 ezer koronát, Kelet- és Közép­Szlovákia jó részén az ezer koro­nát sem érik el. A gazdasági fej­lettségben meglevő különbségek a bérszínvonalban „csapódnak le". 1997-ben az átlagfizetések Pozsonyban meghaladták a 11 000 koronát, a keleti járások nagy részében a 8 000-et sem érték el. Egyre nyilvánvalóbb: az ország nyugati részén kezd kialakulni egy gazdaságilag életképes régió, miközben a fejlődésben elmara­dott területek egyre inkább lesza­kadnak. A főváros, Nagyszombat és Nyitra környéke, valamint a Vág-völgy alkotja a formálódó „szlovák Lombardiát", amelyet a közlekedési hálózat fejlettsége, a diplomás munkaerő jelenléte és a viszonylag elfogadható szintű munkanélküliség jellemez. Or­szágos tekintetben messze ki­emelkedik Pozsony. Ha a szlovák kormánynak sikerül stabüizálnia a gazdaságot és az elfogadott ösz­tönzéseknek köszönhetően meg­indulnak a külföldi beruházások, a nyugati régiók mindenképpen helyzeti előnyben lesznek. Egy­részt a fejlett közlekedési hálózat és a szakképzett munkaerő jelen­léte, másrészt Ausztria, Csehor­szág és az Európai Unió közelsé­ge miatt. A beinduló fejlődésből Délnyugat-Szlovákia magyarlak­ta régiói is profitálhatnak. A Csal­lóköz, Mátyusföld, vagy akár Ko­márom és Érsekújvár fekvése is Az ország nyugati ré­szén kezd kialakulni egy életképes régió­kedvező. A Dunaszerdahelyi já­rás gazdasági mutatói jelenleg sem olyan lehangolóak. Bár a munkanélküliség aránya (16,98%) jóval meghaladja a fő­városi szintet, ez nagyjából mégis az országos átlagnak felel meg. Pozsony közelsége meghatározó, de a jó minőségű termőföldben és az agroturizmusban rejlő lehető­ségek sem elhanyagolhatóak. Más a helyzet Szlovákia középső és keleti részén. Az ipari üzemek sorra mennek csődbe, a mező­gazdaság csaknem teljesen ösz­szeomlott. A munkanélküliség el­képesztő méreteket ölt, miköz­ben a külföldi befektetők messze elkerülik a vidéket. Egy-két nagy­város még tartja magát, de a csődhullám korántsem ért véget. A nehéz helyzetben levő kassai vasmű összeomlása például több mint 20 000 munkahely megszű­nését jelenthetné, és ez végképp maga alá temethetné az egész ke­leti régiót. A legelmaradottabb járások kö­zös jellemzője az alacsonyan képzett munkaerő. Nő a szociáli­san hátrányos helyzetű családok száma, miközben a lakosság egé­szében egyre inkább elöregszik. Kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal, többségük munka hiányában elvándorol. Bár a kormány a külföldi befekte­tésekről elfogadott törvényben az elmaradott régiókba beruhá­zókat nagyobb támogatással ke­csegteti, a nyugati befektetők aligha fognak törekedni a fejlett infrastruktúrát és a kvalifikált munkaerőt nélkülöző területek­re. Az egyetlen megoldást a köz­lekedési hálózat gyors fejlesztése jelenthetné, de a kormány pénz hiányában az ország fejlettebb részein folyó autópálya-építést is kénytelen volt lelassítani, a Szlo­vák Vasutaknak pedig aligha lesz pénzük bármiféle fejlesztésre. Bár az egyes területek közötti kü­lönbségek más országokra is jel­lemzőek, a szlovákiai helyzet két szempontból is aggasztó. Ha a ré­giók közötti különbséget a mun­kanélküliség szempontjából vizs­gáljuk, rögtön kitűnik, hogy míg például Magyarországon a legfej­lettebb és a legelmaradottabb te­rületek közti különbség 10-15%, nálunk ez a 25-30%-ot is eléri. Déli szomszédunknál a lakosság fele él gazdaságilag fejlett terüle­teken, Szlovákiában a népesség kétharmada a súlyos gondokkal küzdő régiók lakója. A közeljövő­ben aligha várható pozitív válto­zás, de semmiképpen sem lenne szerencsés, ha Szlovákia gazda­sági kettéosztottsága hosszú tá­von is fennmaradna. Podstránsky Vladimil pénzügyi államtitkár a regionális fejlesztés fontosságáról A fellendülés alapja a pénz D. VARGA LÁSZLÓ Deregnyő. Az Ung-vidéki Dereg­nyőn Podstránsky Vladimil pénz­ügyi államtitkár arról tájékoztat­ta a helyi vállalkozókat és érdek­lődőket, milyen szerepet tulajdo­nít a régióknak a kormány. Az Ung-vidékre és a Bodrog­közre a magas arányú munka­nélküliség jellemző. Mit ajánl a kormány a hasonlóan hátrá­nyos régióknak? Szlovákia mint kis ország, ko­rábban kevesebb figyelmet élve­zett a Kárpátok-Eurorégión be­lül, ami midenekelőtt a volt kor­mány tartózkodó, visszautasító álláspontjának tulajdonítható. A makrogazdaság fejlődésének alappillére a Ids- és középvállal­kozások felkarolása, ösztönzése. Azokból a kevés eszközökből, amelyekkel Szlovákia rendelke­zett és rendelkezik, kapcsolatok hiányában a keleti végekre csak kevés pénz, vagy semmi sem ju­tott. Az új kormány és a szaklob­by feladata lesz, hogy az ország­ba beáramló külföldi tőke a pe­remrégiókba is eljusson, és bein­dítsa a gazdasági-kereskedelmi vérkeringést. Tárgyalásokat folytatunk a Világbankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, merthogy Szlovákia pénzügyi helyzete nem éppen rózsás. Az állami garancia válla­lása többletterhet jelent a súlyos gondokkal küzdő költségvetés­nek. A hazai vállalatoknál hiány­zik a forgótőke, a technológiák, a know-how, de a piac is. A gyen­ge felvevőpiac hiányában arra kell törekedni, hogy szoros kap­csolatot alakítsunk ki a környező országokkal. Ezekkel közösen lépnénk fel az uniós országok fe­lé, miáltal érdekesebbekké vál­nánk a nyugati kereskedelem számára. Ehhez bizonyára megvan a kormány stratégiája... A befeketetésekhez ki kell alakí­tani a megfelelő és kedvező felté­teleket. A lépéseket gyorsan kell megtennünk, e véleményen van­nak a külföldi tőkebefektetők is. Azt hangsúlyozzák: Szlovákia számára nem szerencsés a továb­bi kölcsönök felvétele, az egyet­lenjárható út a vonzó befektetési feltételek megteremtése. A kör­nyező országokban már felhal­mozódtak bizonyos tőkekapaci­tások. Közös vállalatok létreho­zásával megvalósíthatók az adott régión belül azok az elképzelé­sek, melyek beindíthatják a helyi szabad munkaerő-kapacitások kihasználását, termékek gyártá­sát, majd piaci értékesítését. Milyen feltételeket kell ezek­hez megteremteni? A kérdés összetett, tartalmaznia kell mind a globális, mind a regi­onális szempontokat. Az utóbbi­akhoz tartozik, hogy a kisebb te­rületi egységek is megtalálják el­képzelésüket és helyüket az ön­megvalósításhoz, azaz, új mun­kahelyteremtéssel a régión belül oldják meg a felgyülemlett meg­élhetési gondokat, szociális fe­szültségeket. A regionális vállal­kozási lehetőségek és kapacitá­sok helyben adottak, viszont meg kell teremteni számukra a jogi, a pénzügyi, valamint a vál­lalkozásfejlesztési feltételeket. Az építésügyi vállalkozók átfogó lakásépítési programot sürgetnek A kormánynak kell döntenie ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A lakásépítési problé­mák megoldása szükségessé teszi az átfogó lakásépítési program ki­dolgozását, melyben az összes ér­dekelt fél részt venne - nyilatkoz­ta Igor Tóth az Építkezési Vállal­kozók Társulásának elnöke. Sze­rintük elsősorban a kormánynak kéne stratégiai döntést hoznia a lakásépítés további menetét ille­tően, mivel a lakásépítés három legfőbb pénzügyi forrása közül csupán a lakás-takarékpénztárak rendszere működik. A lakásfej­lesztési alap hatalmas hiánnyal küzd, a jelzáloghitelek pedig csak azok számára hozzáférhetők, akiknek nincs is szükségük hitel­re. Kiutat jelenthet a jelzálogköl­csön megadásának könnyítése, amit egy jelzálogkölcsönház fel­állításával szeretnének elérni, amivé szerintük idővel az átalakí­tott Állami Lakásfejlesztési Alap is válhatna. A felállított célok el­érése érdekében a társulás egy kormányszintű munkacsoport létrehozását javasolja, (mi) Cseh söróriás született Prága. Csehország két legna­gyobb sörgyártója, a pilzeni Pra­zdroj és a Radegast szerdán egye­sült, létrehozva ezzel az ország legnagyobb sörgyárát. A gazdasá­gi versenyhivatal hónapokig elle­nezte a fúziót, végül szerdán be­leegyezett a japán Nomura Securities csoport által birtokolt cégek egyesülésébe. A Prazdroj tavaly 5061 mülió hektoliter, a Radegast pedig 2145 millió hl sört állított elő, ez együttesen a cseh sörpiac 44,5%-át jelenti. A Nomura Securities igazgatója szerint az egyesüléssel létrejött Európa 11. legnagyobb sörgyára, amely évente 8 millió hektoliter sört fog gyártani, és a szakértők szerint jelentős exportexpanzió előtt áll. A Nomura sietve leszö­gezte: egyelőre nem hajlandó el­adni az egyesült sörgyárat. Ennek ellenére a szakértők arra emlé­keztetnek, a holland Heineken és a dél-afrikai SAB sörgyár emberei már jártak Pilzenben. (MfD) IsATUR UTAZÁSI IRODA VÁLASSZON UTAT, FIZESSEN ELŐLEGET 99. III. 31-éig, MEGTAKARÍTÁSA 5% ^(POZSONYBÓL Mallorca, Andalúzia, Észak­Spanyolország, Ibiza, Görög­ország, Korfu, Kréta, Rhodos, Törökország, Tunézia KASSAROL EL43 Észak-Spanyolország, Mallorca, Görögország, Korfu, Kréta, Törökország, Tunézia, Bulgária SZLIACSROL Észak-Spanyolország, Mallorca mi Dominikai Köztársaság, Maldiv-szigetek, Seychelle­szigetek, Thaiföld, Mauritius, Mexikó, Kuba, Kína, Hongkong, Szingapúr, Dél-Afrika Horvátország, Olaszor­szág, Franciaország, Spa­nyolország, Görögország, Bulgária, Románia, Magyarország, Ausztria ISMERETSZERZŐ [ UTAK ISMERETSZERZŐ UTAK LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKA A SZLOVÁK PIACON! Tájékoztatás és árusítás az 50 CK SATUR irodában Zöld vonal: 0820 J 30 130 in ternet : www.satur.sk lííl text l613. old. F6NVK6P6K CSÚCSMINŐ­SÉGBEN 6LÓNVÖS FlftON MINDCN CK SfíTUR IRODŔBRN VK-1282

Next

/
Thumbnails
Contents