Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)
1999-03-18 / 64. szám, csütörtök
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 1 TANACSADO A telekkönyvről M. L.: Mit jelent a telekkönyv? Két évvel ezelőtt meghalt az anyukám, de hagyatéki tárgyalás még nem volt, ezért az öröklés sincs rendezve. A bírónő viszont felbontotta a tulajdonában levő telekkönyvileg rendezett, anyukája után örökölt földeket a családon kívül álló személynek. Azt állítja, hogy 1960-ban már nem telekkönyveztek. De akkor hogyhogy ez mégis megtörtént? Nem hiteles az a tulajdonlap, amit akkor adtak? FEKETE MARIAN A telekkönyveket 1964 április elsejéig vezették. Előrebocsájtjuk, a levelében nem igazán érthető az, hogy miről is van szó, kinek a földjeiről van szó, de annyit leszögezhetünk, ha a járásbíróság 1960ban engedélyezte a telekkönyvi bejegyzést, akkor erre nyilván alapos, törvényes jogcím is létezett. 1951. január elsejétől törölték el a telekkönyvi bejegyzések jogkeletkeztető hatályát, magyarán azt, hogy földekhez, az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjog megszerzéséhez telekkönyvi bejegyzés szükséges (ugyanakkor 1964ig a telekkönyvön kívül, úgynevezett elbirtoklással is tulajdonjogot lehetett szerezni, de ez főként azokra a szerződésekre vonatkozott, amelyeknél valamilyen okból elmulasztották a telekkönyvi bekebeleztetést). 1951 és 1964 között a telekkönyv elvesztette eredeti funkcióját. A tulajdonjog megszerzéséhez, átruházásához már nem volt szükséges a telekkönyvi bejegyzés (bekebeleztetés), és az említett időszakban végzett (engedélyezett) telekkönyvi bejegyzéseknek már csak valamiféle deklaratív (jogkinyilvánító) hatályuk volt. A telekkönyvi bejegyzés az ingatlanra nézve már korábban, más módon létrejött jogoknak (e jogoknak nyilvánosságra hozatal útján) harmadik személyek irányában való hatályosulását szolgálta. Úgyhogy 1960-ban is be lehetett jegyeztetni a telekkönyvbe mondjuk egy tulajdonjogot, és ezt a bejegyzést nem lehet semmisnek tekinteni egy olyan érvvel, hogy 1960-ban már nem telekkönyveztek. Éppen ezért nézetünk szerint az ügyre vonatkozó irataival ajánlatos lenne felkeresnie egy ügyvédet, esetleg kereskedelmi jogtanácsost, mert mi igazán nem tudunk eligazodni abban, hogy Önt valójában milyen sérelem érte, mit is jelenthet a telekkönyv felbontása a bírónő anyukájával és egy családon kívül álló személlyel kapcsolatban. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Rekordértéken a Dow Jones New York. A New York-i értéktőzsdén kedden történelmi rekordot döntött az irányadó Dow Jones-mutató: elérte a 10 000 pontot. A példátlan ovációval fogadott esemény 30 másodpercre megbénította a forgalmat. Az index végül 9970 ponton zárt. (MTI) Víz alatti alagút Koppenhága. Felavatták a világ leghosszabb víz alatti közúti alagútját, amely a Dániát Svédországgal összekötő híd-alagút rendszer része, 4 km hosszú, a teljes rendszer pedrg 16 kilométeres. (MTI) Drágább repülőjegyek Prága. Április l-jétől Csehországban emelik a repülőtéri illetéket, mégpedig a jelenlegi 171 cseh koronáról 468 koronára. Ezt a tételt a jegyekbe beépített ár formájában az utasok térítik. Emelik továbbá a légitársaságok által fizetendő ún. zajilletéket is. (P) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. március 18-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,550 Magyar forint (100) 17,540 Angol font 65,987 Német márka 22,778 Cseh korona 1,174 Olasz líra (1000) 23,008 Francia frank 6,792 Osztrák schilling 3,238 Japán ien (100) 34,135 Spanyol peseta (100) 26,775 Kanadai dollár 26,644 Svájci frank 27,855 Lengyel zloty 10,316 USA-dollár 40,581 A VOX NOVA Rt. Kiadóvállalat, a ÚJ SZÓ és a VASÁRNAP kiadója hirdetési osztályvezetőt keres. Amennyiben Ön * főiskolai végzettséggel, * jó szervezőkészséggel, * reklámszakmabeli jártassággal, * tökéletes szlovák- és magyarnyelv-ismerettel és * gépkocsi-vezetői engedéllyel rendelkezik, várjuk jelentkezését 1999. április 9-is szakmai önéletrajzzal a következő címen: Pozsonyból nézve jól áll az ország, azonban a lecsúszó régiók helyzete katasztrofális Prazdroj és Radegast Kettészakadt Szlovákia Pozsony. Szlovákia egyes területei között nőnek a különbségek, a statisztikák a régiók közti mélyülő szakadékról tanúskodnak, miközben a kormánynak sem regionális fejlesztési koncepciója, sem pénze nincs a kedvezőtlen folyamatok megfordítására. GÁL ZSOLT A januári adatok szerint a munkanélküliség aránya elérte a 16,33%-ot. Az országos átlag azonban óriási szélsőségeket takar. A főváros egyes kerületeiben 3% körül mozog az állástalanok száma, a Rimaszombati, a Nagyrőcei és a Nagykürtösi járásban meghaladja a 30%-ot. Elgondolkodtató, hogy miközben a legjobb helyzetben levő pozsonyi IV. kerületben száz emberből háromnak nincs munkája, Rimaszombat környékén minden harmadik munkaképes lakos állástalan. A többi gazdasági mutató is hasonló aránytalanságokról árulkodik. Az egy főre eső megtermelt érték Pozsonyban 300 ezer korona felett van, a járások nagy részében a 100 ezer koronát sem éri el. Az egy főre jutó külföldi beruházások a fővárosban meghaladják a 40 ezer koronát, Kelet- és KözépSzlovákia jó részén az ezer koronát sem érik el. A gazdasági fejlettségben meglevő különbségek a bérszínvonalban „csapódnak le". 1997-ben az átlagfizetések Pozsonyban meghaladták a 11 000 koronát, a keleti járások nagy részében a 8 000-et sem érték el. Egyre nyilvánvalóbb: az ország nyugati részén kezd kialakulni egy gazdaságilag életképes régió, miközben a fejlődésben elmaradott területek egyre inkább leszakadnak. A főváros, Nagyszombat és Nyitra környéke, valamint a Vág-völgy alkotja a formálódó „szlovák Lombardiát", amelyet a közlekedési hálózat fejlettsége, a diplomás munkaerő jelenléte és a viszonylag elfogadható szintű munkanélküliség jellemez. Országos tekintetben messze kiemelkedik Pozsony. Ha a szlovák kormánynak sikerül stabüizálnia a gazdaságot és az elfogadott ösztönzéseknek köszönhetően megindulnak a külföldi beruházások, a nyugati régiók mindenképpen helyzeti előnyben lesznek. Egyrészt a fejlett közlekedési hálózat és a szakképzett munkaerő jelenléte, másrészt Ausztria, Csehország és az Európai Unió közelsége miatt. A beinduló fejlődésből Délnyugat-Szlovákia magyarlakta régiói is profitálhatnak. A Csallóköz, Mátyusföld, vagy akár Komárom és Érsekújvár fekvése is Az ország nyugati részén kezd kialakulni egy életképes régiókedvező. A Dunaszerdahelyi járás gazdasági mutatói jelenleg sem olyan lehangolóak. Bár a munkanélküliség aránya (16,98%) jóval meghaladja a fővárosi szintet, ez nagyjából mégis az országos átlagnak felel meg. Pozsony közelsége meghatározó, de a jó minőségű termőföldben és az agroturizmusban rejlő lehetőségek sem elhanyagolhatóak. Más a helyzet Szlovákia középső és keleti részén. Az ipari üzemek sorra mennek csődbe, a mezőgazdaság csaknem teljesen öszszeomlott. A munkanélküliség elképesztő méreteket ölt, miközben a külföldi befektetők messze elkerülik a vidéket. Egy-két nagyváros még tartja magát, de a csődhullám korántsem ért véget. A nehéz helyzetben levő kassai vasmű összeomlása például több mint 20 000 munkahely megszűnését jelenthetné, és ez végképp maga alá temethetné az egész keleti régiót. A legelmaradottabb járások közös jellemzője az alacsonyan képzett munkaerő. Nő a szociálisan hátrányos helyzetű családok száma, miközben a lakosság egészében egyre inkább elöregszik. Kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal, többségük munka hiányában elvándorol. Bár a kormány a külföldi befektetésekről elfogadott törvényben az elmaradott régiókba beruházókat nagyobb támogatással kecsegteti, a nyugati befektetők aligha fognak törekedni a fejlett infrastruktúrát és a kvalifikált munkaerőt nélkülöző területekre. Az egyetlen megoldást a közlekedési hálózat gyors fejlesztése jelenthetné, de a kormány pénz hiányában az ország fejlettebb részein folyó autópálya-építést is kénytelen volt lelassítani, a Szlovák Vasutaknak pedig aligha lesz pénzük bármiféle fejlesztésre. Bár az egyes területek közötti különbségek más országokra is jellemzőek, a szlovákiai helyzet két szempontból is aggasztó. Ha a régiók közötti különbséget a munkanélküliség szempontjából vizsgáljuk, rögtön kitűnik, hogy míg például Magyarországon a legfejlettebb és a legelmaradottabb területek közti különbség 10-15%, nálunk ez a 25-30%-ot is eléri. Déli szomszédunknál a lakosság fele él gazdaságilag fejlett területeken, Szlovákiában a népesség kétharmada a súlyos gondokkal küzdő régiók lakója. A közeljövőben aligha várható pozitív változás, de semmiképpen sem lenne szerencsés, ha Szlovákia gazdasági kettéosztottsága hosszú távon is fennmaradna. Podstránsky Vladimil pénzügyi államtitkár a regionális fejlesztés fontosságáról A fellendülés alapja a pénz D. VARGA LÁSZLÓ Deregnyő. Az Ung-vidéki Deregnyőn Podstránsky Vladimil pénzügyi államtitkár arról tájékoztatta a helyi vállalkozókat és érdeklődőket, milyen szerepet tulajdonít a régióknak a kormány. Az Ung-vidékre és a Bodrogközre a magas arányú munkanélküliség jellemző. Mit ajánl a kormány a hasonlóan hátrányos régióknak? Szlovákia mint kis ország, korábban kevesebb figyelmet élvezett a Kárpátok-Eurorégión belül, ami midenekelőtt a volt kormány tartózkodó, visszautasító álláspontjának tulajdonítható. A makrogazdaság fejlődésének alappillére a Ids- és középvállalkozások felkarolása, ösztönzése. Azokból a kevés eszközökből, amelyekkel Szlovákia rendelkezett és rendelkezik, kapcsolatok hiányában a keleti végekre csak kevés pénz, vagy semmi sem jutott. Az új kormány és a szaklobby feladata lesz, hogy az országba beáramló külföldi tőke a peremrégiókba is eljusson, és beindítsa a gazdasági-kereskedelmi vérkeringést. Tárgyalásokat folytatunk a Világbankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, merthogy Szlovákia pénzügyi helyzete nem éppen rózsás. Az állami garancia vállalása többletterhet jelent a súlyos gondokkal küzdő költségvetésnek. A hazai vállalatoknál hiányzik a forgótőke, a technológiák, a know-how, de a piac is. A gyenge felvevőpiac hiányában arra kell törekedni, hogy szoros kapcsolatot alakítsunk ki a környező országokkal. Ezekkel közösen lépnénk fel az uniós országok felé, miáltal érdekesebbekké válnánk a nyugati kereskedelem számára. Ehhez bizonyára megvan a kormány stratégiája... A befeketetésekhez ki kell alakítani a megfelelő és kedvező feltételeket. A lépéseket gyorsan kell megtennünk, e véleményen vannak a külföldi tőkebefektetők is. Azt hangsúlyozzák: Szlovákia számára nem szerencsés a további kölcsönök felvétele, az egyetlenjárható út a vonzó befektetési feltételek megteremtése. A környező országokban már felhalmozódtak bizonyos tőkekapacitások. Közös vállalatok létrehozásával megvalósíthatók az adott régión belül azok az elképzelések, melyek beindíthatják a helyi szabad munkaerő-kapacitások kihasználását, termékek gyártását, majd piaci értékesítését. Milyen feltételeket kell ezekhez megteremteni? A kérdés összetett, tartalmaznia kell mind a globális, mind a regionális szempontokat. Az utóbbiakhoz tartozik, hogy a kisebb területi egységek is megtalálják elképzelésüket és helyüket az önmegvalósításhoz, azaz, új munkahelyteremtéssel a régión belül oldják meg a felgyülemlett megélhetési gondokat, szociális feszültségeket. A regionális vállalkozási lehetőségek és kapacitások helyben adottak, viszont meg kell teremteni számukra a jogi, a pénzügyi, valamint a vállalkozásfejlesztési feltételeket. Az építésügyi vállalkozók átfogó lakásépítési programot sürgetnek A kormánynak kell döntenie ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A lakásépítési problémák megoldása szükségessé teszi az átfogó lakásépítési program kidolgozását, melyben az összes érdekelt fél részt venne - nyilatkozta Igor Tóth az Építkezési Vállalkozók Társulásának elnöke. Szerintük elsősorban a kormánynak kéne stratégiai döntést hoznia a lakásépítés további menetét illetően, mivel a lakásépítés három legfőbb pénzügyi forrása közül csupán a lakás-takarékpénztárak rendszere működik. A lakásfejlesztési alap hatalmas hiánnyal küzd, a jelzáloghitelek pedig csak azok számára hozzáférhetők, akiknek nincs is szükségük hitelre. Kiutat jelenthet a jelzálogkölcsön megadásának könnyítése, amit egy jelzálogkölcsönház felállításával szeretnének elérni, amivé szerintük idővel az átalakított Állami Lakásfejlesztési Alap is válhatna. A felállított célok elérése érdekében a társulás egy kormányszintű munkacsoport létrehozását javasolja, (mi) Cseh söróriás született Prága. Csehország két legnagyobb sörgyártója, a pilzeni Prazdroj és a Radegast szerdán egyesült, létrehozva ezzel az ország legnagyobb sörgyárát. A gazdasági versenyhivatal hónapokig ellenezte a fúziót, végül szerdán beleegyezett a japán Nomura Securities csoport által birtokolt cégek egyesülésébe. A Prazdroj tavaly 5061 mülió hektoliter, a Radegast pedig 2145 millió hl sört állított elő, ez együttesen a cseh sörpiac 44,5%-át jelenti. A Nomura Securities igazgatója szerint az egyesüléssel létrejött Európa 11. legnagyobb sörgyára, amely évente 8 millió hektoliter sört fog gyártani, és a szakértők szerint jelentős exportexpanzió előtt áll. A Nomura sietve leszögezte: egyelőre nem hajlandó eladni az egyesült sörgyárat. Ennek ellenére a szakértők arra emlékeztetnek, a holland Heineken és a dél-afrikai SAB sörgyár emberei már jártak Pilzenben. (MfD) IsATUR UTAZÁSI IRODA VÁLASSZON UTAT, FIZESSEN ELŐLEGET 99. III. 31-éig, MEGTAKARÍTÁSA 5% ^(POZSONYBÓL Mallorca, Andalúzia, ÉszakSpanyolország, Ibiza, Görögország, Korfu, Kréta, Rhodos, Törökország, Tunézia KASSAROL EL43 Észak-Spanyolország, Mallorca, Görögország, Korfu, Kréta, Törökország, Tunézia, Bulgária SZLIACSROL Észak-Spanyolország, Mallorca mi Dominikai Köztársaság, Maldiv-szigetek, Seychelleszigetek, Thaiföld, Mauritius, Mexikó, Kuba, Kína, Hongkong, Szingapúr, Dél-Afrika Horvátország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Bulgária, Románia, Magyarország, Ausztria ISMERETSZERZŐ [ UTAK ISMERETSZERZŐ UTAK LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKA A SZLOVÁK PIACON! Tájékoztatás és árusítás az 50 CK SATUR irodában Zöld vonal: 0820 J 30 130 in ternet : www.satur.sk lííl text l613. old. F6NVK6P6K CSÚCSMINŐSÉGBEN 6LÓNVÖS FlftON MINDCN CK SfíTUR IRODŔBRN VK-1282