Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-16 / 62. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 16. Új termékek a gépjárművek biztosítási piacán Lopás elleni védelem ÚJ SZÓ-TU DÓSITÁS Pozsony. A Szlovákiában tavaly óta működő R+V Biztosító Rt. és az INIS Kft. (a Volkswagen cso­port leányvállalata) által kötött együttműködési szerződés értel­mében az R+V Biztosító Rt. a szlovákiai biztosítási piacon to­vább bővíti tevékenységét, jelen­tette be Klaus Schäfer, a biztosí­tótársaság igazgatótanácsának tagja. Az együttműködés célja, hogy a gépjárművek baleset- és kárbiztosítását az autótulajdo­nosok közvetlenül a Škoda, az Audi, a VW és a Seat szerződéses forgalmazóinál köthessék meg, egyúttal a károkat is a lehető leg­rövidebb időn belül felmérjék, a lezárt ügyeket 48 órán belül kifi­zessék. A káresetek felmérését a Carexpert Slovakia szakértői csoport végzi. Az R+V Biztosító Rt. a gépjárműveket baleset, lo­pás és természeti csapások ellen biztosítja. Újdonság, hogy a gép­kocsi például csupán eltulajdo­nítás ellen is biztosítható, sőt a baleset miatti esetleges kórházi gyógykezelés költségeit kiegé­szítő hozzájárulás fedezésére is köthető szerződés a hazai piacon kedvező díjszabási feltételekkel. Az R+V Biztosító Rt. a kárfele­lősség biztosítása során jogvé­delmet kínál a magánszemélyek­nek és a vállalkozóknak, (tszl) TANÁCSADÓ A földbérlet és az adó Gy. L.: A földtörvény alap­ján visszaadott földjeimet egy szövetkezet és egy kft használja. Tavaly kaptam tőlük bérleti díjat az 1995, 1996 és az 1997-es évekre 15 ezer koronát. Mennyi adót kell fizetnem? A sógo­rom magánvállalkozó. Meglepett, hogy ő a több évért járó jövedelmét szét­írhatja évekre, hogy keve­sebb adót fizessen. Megte­hetem ezt én is? FEKETE MARIAN A bérletért játó ellenszolgálta­tás, bérleti díjak után a jöve­delmi adóról szóló 286/1992. Tt. számú törvény 9.§-a sze­rint kell adózni. Az említett rendelkezés szerint a földek bérbeadásából származó jöve­delem egyrészt jövedelemadó köteles, másrészt az esedeges kiadások levonása után rész­leges adóalapot képez. Itt kell megállni egy pillanatra. A bér­leti díj megszerzésével, bizto­sításával (behajtásával) és megtartásával kapcsolatos té­telesen bizonyítható kiadásai­val is csökkentheti adókötele­zettsége mértékét, mert nem mindegy, hogy 15 ezer vagy 10 ezer korona után kell adót fizetni. Ha ilyen kiadásokat té­telesen bizonyítani nem tud, akkor ezeket a kiadásokat egy átalányösszegben, a tizenöt­ezer korona 25%-a összegé­ben érvényesítheti a jövedel­mi adóbevallásában. A jöve­delmi adóbevallás 3. tábláza­tának 19. sorában tünteti fel a jövedelmet (amely mondjuk 15 ezer korona), Itiadásként feltünteti a kiadásait (leg­alább azt a 3750 koronát). Ezt tüntesse fel az adóbevallási ív 3. táblázata 19. sorának ne­gyedik oszlopában akkor is, ha az utóbbi évben egyáltalán semmilyen kiadása sem me­rült fel a földjei bérbeadásával kapcsolatban. Ez fontos, mert Önnek kell érvényesítenie a kiadásait, az adóhatóság ön­ként, Ön helyett ezt nem teszi meg. Az 5. oszlopban a két összeg közti különbözetet, az adóalapot vagy a részleges adóalapot tünteti fel (megkö­zelítőleg 11300 koronát). Hogy ezután müyen összegű adókötelezettsége keletkezik, összegszerűen nem lehet megmondani, ha nem tudjuk milyen jövedelmei voltak még ezen kívül, és ha nem tudjuk, milyen összeggel csökkentheti az adóalapját. Ha viszont lé­pésről-lépésre tölti ki az adó­bevallási nyomtatványt, vi­szonylag könnyen kiszámít­hatja adókötelezettségének mértékét. Az utolsó kérdésé­vel kapcsolatban megjegyez­zük, a földek bérbeadásából származó jövedelmét a jöve­delmi adóról szóló törvény 14.§-nak 2. bekezdése szerint nem írhatja szét egyes évekre. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az Escada szemet vetett a PNS-re Pozsony. A mindeddig isme­retlen Escada nevű társaság megvásárolná az Első Lapter­jesztő Vállalat (PNS) részvé­nyeinek legalább 35 százalé­kát, részvényenként 1000 ko­ronáért - állítja a Sme napi­lap. A PNS részvényeinek 61,2 százaléka jelenleg a sú­lyos anyagi gondokkal küsz­ködő Danubiaprint birtoká­ban van, amelynek a Mono­polellenes Hivatal döntése ér­telmében vissza kellene szol­gáltatnia a részvényeket a Nemzeti Vagyonalapnak. Nem kizárt, hogy az Escada mögött az Első Lapterjesztő Vállalat jelenlegi tulajdono­sai húzódnak meg, akik ki szeretnék játszani a vagyon­alapot. (S) Szlovákia nettó adóssága Pozsony. Szlovákia nettó küladóssága 1998. novem­ber 30-án 3,3 milliárd dol­lárra rúgott, vagyis az év el­ső 11 hónapjában 1,4 milli­árddal nőtt. Az ország bruttó adóssága november 30-án 11,909 milliárd dollár volt, míg a külföldi aktívumok, devizatartalékok, követelé­sek 8,6 millird dollárt tettek ki. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. március 16-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,695 Magyar forint (100) 17,636 Angol font 66,302 Német márka 22,852 Cseh korona 1,180 Olasz líra (1000) 23,083 Francia frank 6,814 Osztrák schilling 3,248 Japán jen (100) 34,523 Spanyol peseta (100) 26,862 Kanadai dollár 26,759 Svájci frank 27,923 Lengyel zloty 10,437 USA-dollár 40,844 Az állam eddig túlságosan védte a mezőgazdasági termények feldolgozóit, s ez hibának bizonyult Alapvető az információcsere Komárom. A Komáromi Regionális Agrárkamara szervezésében a napokban a járás termelőivel találko­zott Varjú János, a föld­művelésügyi minisztérium hivatalvezetője és Peter Serenčéš, a minisztérium gazdaságpolitikai osztá­lyának igazgatója. V. KRASZNICA MELITTA Varjú János beszámolt arról, hogy a végéhez közeledik a mi­nisztérium regionális osztályai élére kiírt pályázatok elbírálása, a jelentkezők meghallgatása és ha­ínarosan sor kerül a kinevezések­re is. Örömmel állapította meg, hogy a 30 szabad helyre 130 sze­mély pályázott. Átszervezés fo­lyik az ágazatvezetés terén is, amely az Európai Unióban elfo­gadott minta alapján a termé­nyekre épül. Nagy hangsúlyt kap a vidékfejlesztési politika, ennek koordinálására külön osztályt hoznak létre. Nem titok: a föld­művelésügyi minisztérium a vi­dékfejlesztés minisztériuma is kí­ván lenni. Peter Serenčéš egyebek között a dotációs irányelveket ismertette az egybegyűltekkel. Elmondta: megalkotásukkor a mezőgazda­sági törvényből és a költségvetési szabályokból indultak ki. Hang­súlyozta, a mezőgazdasági tör­vény jogigényt biztosít ugyan a támogatásra, ám csupán abban az esetben, ha a törvényekkel alátámasztott általános érvényű feltételek teljesülnek. - Az állami segítségnyújtás nem csupán a dotációkra épül - mondta. - Az árreguláció, az adópolitika és egyéb támogatási mechanizmu­sok, mint például a pénz- és hitel­politika ugyancsak részét képe­zik. Ami az árszabályozást illeti, nálunk tulajdonképpen csak a tejre és a cukorra vonatkozik megszabott ár, valamint az inter­venciós felvásárlásra. Valószínű­leg sokakban felmerül a kérdés, miért nem vezetünk be más ter­ményekre is garantált árat. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint első pillantásra tűnik: min­denekelőtt azt kell figyelembe venni, mit bír el a hazai gazda­ság. Másrészt tudni kellene, mit tekintsünk alapárnak, mondjuk egy átlagos gazdálkodó rentabili­Az idén több tejre számít az agrártárca (Archív felvétel) Nagyobb termelői szabadság Az idén az agrárágazat 8,6 milliárd korona állami támogatással számolhat, ebből 925 millió koronát tesz ki a tőkekiadás. Az irányelvek három nagy csoportba sorolhatók: az első a kedvezőt­len feltételek között gazdálkodókat érinti, a második a biztosítási díjak, a harmadik pedig az egyes növények támogatását. Ezentúl szigorúbb elbírálásban részesülnek a hegyvidéki és hegyaljai te­rületeken gazdálkodók: a támogatás mértéke egyrészt az egy hektárra jutó számosállattól függ, másrészt a terület megmunká­lásától, vagyis bizonyos mezőgazdasági tevékenységet az ott gaz­dálkodóknak is ki kell mutatniuk. Az új támogatási rendszer na­gyobb szabadságot biztosít a gazdálkodó számára annak eldönté­sében, mire is kívánja felhasználni az egyes növények után járó támogatást. A dotáció mértékének megállapításakor a föld érté­kéből indultak ki, ezáltal az intenzív gazdálkodást folytatók na­gyobb támogatásban részesülhetnek. A tej esetében az országos kvóta 945 millió liter, 45 millió literrel több a tavalyinál. A kvóta teljesítését negyedévenként ellenőrzik, és azokat, akik nem tart­ják be, szankcionálják. A tejre garantált felvásárlási ár vonatko­zik, ám a kvótát meghaladó mennyiségre már nem. Újdonságnak számít az új tudományos és technikai módszerek gyakorlati al­kalmazásának támogatása. Gépek, berendezések vásárlását nem támogatja közvetlenül az állam, csupán a lízingfizetés, illetve a hitelkamatok jóváírása által. A tőkekiadásokból 200-300 millió koronát szán az elkezdett beruházások befejezésére, 150-200 milliót a gyümölcsösök, komló, szőlő telepítésére, az üvegházak átépítésére. Ugyancsak támogatni kívánja a gyümölcs-, zöldség-, és burgonyaralctárak felújítását, valamint a termelő-felvásárló társaságok alakulását, működését, (-nica) tásából kellene kiindulni. Mind­ez rengeteg adminisztrációval is járna, amire még nem vagyunk felkészülve. Az adókkal kapcso­latban meg kell jegyezni, hogy a környező országokhoz képest nálunk a legelfogadhatóbb az adórendszer. A hozzáadottérték­adó emelésével kapcsolatban még heves vitákra számíthatunk, ám az élelmiszerek hozzáadott­érték-adó emelésének negatív következményeit az őstermelők és a fogyasztók éreznék meg leg­inkább. Ugyancsak komoly prob­lémátjelentenek a hitelek, iíletve a magas hitelkamatok. A váltók, a raktárlevelek és árulevelek be­vezetése is csak akkor lehet ered­ményes, ha stabil, erős gazdasági háttér áll mögöttük. Nálunk ez egyelőre sajnos nincs meg. Jelen­leg külföldi pénzintézetekkel tár­gyalunk kedvező feltételű - 7-9 százalékos kamatú -, hosszú fu­tamidejű hitelek megszerzéséről. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az állam az Állami Támoga­tási Alapon keresztül garanciát vállaljon ezekre a hitelekre. A külföldi hitelek másik kockázata a korona árfolyamingadozása, ezt a rizikót ugyancsak az állam­nak kellene állnia. A hallgatóság részéről sok bírálat érte a földművelésügyi és gazda­sági minisztériumot, főleg ami a licenckérelmek elbírálásának ütemét illeti. Egy termelő megje­gyezte, most, amikor még 1997­ből származó kukorica is van a raktáron, nem kellene hónapok­nak eltelnie ahhoz, míg egy kivi­teli engedély megszületik. Varjú János elismerte a bírálat jogossá­gát, és hozzátette, a 200 ezer ton­nára vonatkozó exportkérelem­ből a múlt héten 80 ezer tonnára már megadták az engedélyt. Elis­merte, az állam eddig túlságosan védte a feldolgozókat, az ő érde­keiket tartotta szem előtt akkor, amikor akadályt gördített a kivi­telek elé. Ezt kihasználva a felvá­sárlók és feldolgozók nem bizto­sították előre az egész évre szük­séges terménymennyiséget, mondván, az állam úgyis megte­szi ezt helyettük. Szerinte ezen a gyakorlaton változtatni kell. A sertéshús nagymértékű behoza­talára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban Peter Serenčéš el­mondta: bizonyos védőintézke­dések már születtek, szigorítot­ták például az állategészségügyi előírásokat. A behozatal teljes le­állítása azonban nem egyszerű folyamat. Először is Szlovákiá­nalt bizonyítania kell a Világke­reskedelmi Szervezet (WTO) fe­lé, hogy dömpingárakon történik a behozatal, és azt, hogy ez az import valóban veszélyezteti a hazai tenyésztőket. Ehhez pon­tos tényekkel alátámasztott hiva­talos statisztikai adatokra van szükség, amelyek összegyűjtése, kiértékelése hónapokig eltart. Ezt nem lehet kampányszerűen végezni, éppen ezért az ősterme­lőknek is meg kell érteniük a va­lóságnak megfelelő információ­nyújtás fontosságát. Mindaddig, míg nem lesz megfelelő koncep­ció ezen a téren, addig csak ad hoc intézkedésekre, tűzoltásra leszünk képesek. Holnap tárgyal a kormány az árvízkárokról Március 15.: A Fogyasztói Jogok Világnapja Részleges kárpótlás Növekvő érdeklődés ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A holnapi kormányülé­sen tájékoztatja Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter a ka­binetet a kelet-szlovákiai árvíz­károkról. Az adatok szerint 70 ezer hektár víz alatt van, és to­vábbi 33 ezer ha termőföld mű­veiheteden. A károk összegzését a szakértők mára ígérik. Az biz­tos, a költségvetésben a termé­szeti katasztrófák okozta károk kárpótlására tartalékolt 200 mil­lió korona nem elegendő. A mi­niszter holnap tárgyal az ügyben a pénzügyi tárca vezetőjével. Azon mezőgazdasági termelők­nek, akik biztosítást kötöttek a természeti katasztrófák okozta károkra, az okozott kár 20%-át állami forrásból megtérítik, akik­nek nincs biztosításuk, azoknak a kár 15%-át fedezik. (G. A.) ÚJ SZÓ-TU DÓSITÁS Pozsony. Az állami szervek nem szentelnek kellő figyelmet a fo­gyasztói politika intézményi hát­terének kiépítésére és a fogyasz­tók jogainak védelmére - áll a Szlovákiai Fogyasztók Egyesüle­tének nyüatkozatában, amelyet március 15., a Fogyasztói Jogok Világnapja alkalmából adtak ki. Az egyesület 7.1-től Infotéka né­ven beindítja a fogyasztók védel­mét szolgáló információs rend­szerét. Tavaly a szervezet tanács­adó központjait főleg a magas te­lefonszámlák és a hibásan szám­lázott víz- és távfűtési díjak miatt keresték fel a fogyasztók. Nincs elmozdulás az utazási irodákhoz beérkező reklamációk elbírálását illetően, mivel az utazási irodák működését szabályozó törvény elfogadása késik, (mi) Csehország fontolgatja, hogy a WTO-hoz folyamodik Eltérő érdekek csatája TA SR-HlR Prága. Mivel a szlovák fél erőtel­jesen csökkenteni kívánja a Cse­hországból származó sertéshús és sör behozatalát, ez rendkívül hátrányosan érinti a cseh sertés­tenyésztőket- írja a Lidové novi­ny. A sertéskivitel csaknen fele ugyanis Szlovákiába irányul. A tavalyi értékekből kiindulva a korlátozás bevezetése következ­tében mintegy 5000 tonna ser­téshús eladhatatlanná válik. A kvóta a szlovák fél elképzelése szerint 3850 tonna sertéshúst és 2250 tonna élősertést jelentene. Pavel Kováŕ, a cseh mezőgazda­sági minisztérium szóvivője sze­rint a szlovák Állami Állatte­nyésztési Felügyelet március 5­étől a behozatal során olyan tesz­teket követel, amelyről a két fél között nem született megegye­zés. Amennyiben a szlovák fél nem változtat álláspontján, Csehország a Világkereskedelmi Szervezet elé viszi az ügyet. Ugyancsak csökkenteni kívánja a szlovák fél a cseh sör behozata­lát, mégpedig a jelenlegi 532 ezer hektoliterről 200 ezerre. Kővár szerint e kérdésről e hónap folyamán még tárgyalnak. A csődök számának alakulása | 755 63% ] 2025 [j| Szlovákia | 7297 ^J Csehország H Magyarország jjj Kelet-Európa • J AP Á N | Ausztria Nyugat-Európa 58% 11 806 ^J Csehország H Magyarország jjj Kelet-Európa • J AP Á N | Ausztria Nyugat-Európa 30% 22 800 ^J Csehország H Magyarország jjj Kelet-Európa • J AP Á N | Ausztria Nyugat-Európa -5% | -13% B 4816 167 441 47 125 ^J Csehország H Magyarország jjj Kelet-Európa • J AP Á N | Ausztria Nyugat-Európa A volt szocialista országokban 1997-hez viszonyítva tavaly nőtt a csődök száma, viszont a fejlett országokban - a gazdasági válsággal küszködő Japánt leszámítva - érezhetően csökkent a cégcsődök szá­ma. Az első adat az 1997-hez viszonyított változást tükrözi (%-ban), a másik adat a csődbement cégek abszolút számát. (TA SR-grafikon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents