Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-13 / 60. szám, szombat

POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 13. Az USA-ban bírálják Kínát Washington. A szenátus­hoz hasonlóan a képviselő­ház is egyhangúlag megsza­vazta a Clinton-kormány­zatnak szóló felhívást an­nak a határozati javaslat­nak a támogatására, amely az ENSZ genfi bizottságban elítélné Pekinget az emberi jogok sorozatos megsérté­séért Kínában és Tibetben. Az AP szerint a kormányzat ettől egyelőre vonakodik, de még nem közölte végle­ges álláspontját. „Az utóbbi nyolc hónapban a kínai kommunista kormány a legsúlyosabb csapásokat mérte a demokrácia híveire az 1989-es Tienanmen téri mészárlás óta. Biztos abban a kormányzat, hogy tovább­ra is stratégiai partnerséget akar egy ilyen kormány­nyal?" - tette fel a kérdést Benjamin Gilman, a képvi­selőház külügyi bizottságá­nak elnöke. (MTI) Gorbacsovot elárulták... Washington. Mihail Gorba­csov volt szovjet elnök úgy érzi, hogy a Nyugat elárulta őt, éspedig a NATO kibőví­tésével. Csalódását a Los Angeles Times-szal osztotta meg, de több lap is átvette írását. Gorbacsov szerint ez a lépés éppoly megalázó Moszkvának, mint amilyen a versailles-i békeszerződés volt Németországnak. „Is­meretesek a versailles-i szerződés történelmi követ­kezményei" - tette hozzá baljós intelemként. (MTI) Gorbacsov úgy véli, a NATO­nak az új, közös európai rend kialakításán kellene fáradoz­nia. (Archívum) Clinton segítséget ígér Antigua. Bill Clinton a kö­zép-amerikai államok gua­temalai csúcstalálkozóján azt ígérte a Mitch hurrikán által lerombolt térség or­szágainak, hogy segít nekik gazdaságuk talpraállítá­sában, fokozza a kábító­szer-csempészet elleni har­cot, enyhít a kereskedelmi korlátozásokon és a beván­dorlási törvények szigorán. Az AP szerint a mostani Clinton-út egyik célja az, hogy az észak-amerikai „kolosszus" javítani próbál­ja a róla kialakult, nem túl hízelgő képet. (MTI) Phenjan makacskodik Phenjan nem tesz enged­ményt rakétaprogramja ügyében az USA-nak - szö­gezte le tegnap az észak­koreai külügyminisztéri­um szóvivője. Phenjan és Washington képviselői ugyanis tárgyalásokat foly­tatnak New Yorkban a ke­let-ázsiai kommunista ál­lam rakétafejlesztési prog­ramjáról. Amerikai beállí­tás szerint ez a program fe­nyegeti a kelet-ázsiai tér­ség biztonságát. (MTI) Martin Bangemann az Európai Unió bővítéséről Szlovákia esélye Wesley Clark: Milosevics az, akinek meg kell változtatnia álláspontját Az albánok aláírják? MTI-JELENTES Romániában visszakozott a médiatanács Ez is „finomítás" Richard Holbrooke, az USA balkáni megbízottja, aki csütörtökön nem tudott megállapodni Miloseviccsel, kijelentette: ennek ellenére tovább­ra is kapcsolatban marad a jugoszláv elnökkel. (ČTK/AP-felvétel) Washington/Antigua/Lon­don/Belgrád. Az amerikai kongresszus képviselőháza felhatalmazta Bili Clinton elnököt, hogy bizonyos fel­tételek mellett csapatokat küldjön Koszovóba, a NA­TO-erők kötelékébe. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A 219:191 szavazataránnyal szü­letett döntés értelmében Wa­shington 4 ezer békefenntartó ka­tonát vezényelne a dél-szerbiai tartományba, ennek előfeltétele azonban az, hogy tisztességes békemegállapodást kössenek egymással a koszovói konfliktus­ban szembenálló felek - áll az amerikai kormányra nézve nem kötelező érvényű parlamenti ha­tározatban. A Guatemalában tartózkodó Bili Clinton sajtóérte­kezletén ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a szerbek­nek és a koszovóiaknak el kell fo­gadniuk a NATO-csapatok beve­tését. Az elnök szerint, ha a konf­liktus nem ér véget most, akkor kiterebélyesedik, és ebben az esetben elkerülhetetlen lesz a beavatkozás. A NATO légiereje jelentős össze­vonással felkészült a légi csapá­sokra - figyelmeztette tegnap Milosevics jugoszláv elnököt Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka. „Milosevicsnek meg kell értenie, hogy a NATO képes végrehajtani ellene egy pusztító erejű táma­dássorozatot, ha szükség van rá, és nem kap szabad kezet a koszo­vói falvak szétzúzásához" - szö­gezte le. A Reuters szerint arra a kérdésre, mi történik, ha Belgrád MTI-JELENTÉS Bonn. Az SPD Elnöksége tegnapi ülésén Gerhard Schrödert java­solta az eddigi pártelnök, Oskar Lafontaine csütörtöki lemondá­sával megüresedett posztra. A testület, illetve a nagyobb létszá­mú országos vezetőség tagjainak többsége helyesnek és indokolt­nak tartja a kancellári és a pártel­nöki tisztség egy kézben való összpontosítását - közölte az ülés után Gerhard Glogowski alsó­szászországi miniszterelnök. A személyi javaslat jóváhagyása rendkívüli SPD-kongresszus fel­nem enged a nemzetközi nyo­másnak, a tábornok kijelentette: „Milosevics mindaddig nemet fog mondani, amíg akkora nyo­más nem nehezedik rá, amely meggyőzi őt arról, hogy meg kell változtatnia álláspontját. Ő nem tesz megelőző engedményeket. A nemzetközi közösség feladata ráébreszteni őt arra, hogy igent kell mondania." Az albánok készek aláírni a Ko­szovó átmeneti autonómiájáról kötendő egyezményt - hangsú­lyozta tegnap Ibrahim Rugova adata lesz, amelyre várhatóan áp­rilis közepén kerül sor. A kor­mányszóvivő bejelentése szerint Schroder kancellár az ügyvezető hesseni miniszterelnököt, Hans Eichelt fogja javasolni pénzügy­miniszternek. Uwe Karsten Heye arról is beszámolt, hogy Lafon­taine lemondása nyomán, utódá­nak kinevezéséig a gazdasági mi­niszter, Werner Müller veszi át a szövetségi pénzügyek jelentős ré­szének irányítását. Lafontaine tegnap a délutáni órákig nem is mutatkozott a nyilvánosság előtt. Hírek szerint saarbrückeni házá­ban tartózkodott, s egyelőre nem mérsékelt albán vezető. Pristinai értesülés szerint az albán tárgya­lócsoport már ma Franciaország­ba utazik. Rugova kijelentette, hogy az elmúlt napokban egyez­tetést folytattak az albán tárgya­lócsoporton belül, és Koszovó népének 90 százaléka (a legutób­bi népszámlálás szerint ekkora az albán lakosság aránya) támogat­ja az aláírást. Mint mondta, ebbe a Koszovói Felszabadítási Hadse­reg (UCK) is beletartozik, de nem tudja, hogy a gerillák pontosan mikor íiják alá az egyezményt. kívánta indokolni távozását a po­litikai életből. Tegnap a kisebbik német kormánypárt (Zöldek) is jóváhagyta az SPD és az FDP által kimunkált tervezetet, amely az 1913-ból származó állampolgár­sági törvény reformját célozza. A kompromisszumos megoldás ér­telmében külföldi szülők német földön született gyermekei kettős állampolgárrá válhatnak, de leg­később 23 éves korukban dönte­niük kell: szüleik állampolgársá­gát vagy a németet választják-e. Idősebb külföldiek esetében csak kivételként nyílna lehetőség a kettős státusra. Budapest. Hibás az a vélekedés, hogy az Európai Unió bővítése csak a csatlakozó országok szá­mára hasznos, a jelenlegi tagál­lamoknak viszont terhet jelent ­jelentette ki Martin Bange­mann, az EU ipari és informati­kai ügyekért felelős biztosa teg­nap, a Friedrich Naumann Ala­pítvány és a Világgazdasági Ku­tatóintézet „EU: integráció az információ és kommunikáció társadalmának küszöbén" című budapesti konferenciáján tar­tott előadásában. Bangemann szerint a csatlakozás impulzust ad az unióba bekerülő országok fejlődésének, ami az egész szer­vezet számára haszonnal jár. MTI-HÍR Bukarest. Mégsem kell románra fordítani a nem román nyelven sugárzott élő tévéműsorokat és helyszíni közvetítéseket - módo­sított korábbi döntésén a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A CNA két héttel ezelőtt hozott határozatot arról, hogy feliratozással vagy szinkrontol­mácsolással román nyelvre kell fordítani a romántól eltérő nyel­ven sugárzott tévé- és rádiómű­sorokat, még akkor is, ha élő közvetítésről van szó. A döntés ellen hevesen tiltakozott az MTI-JELENTÉS Bukarest. A román külügymi­nisztérium üdvözli a NATO há­rom új tagjának, Csehország­nak, Lengyelországnak és Ma­gyarországnak a hivatalos csat­lakozását. „Románia úgy ítéli meg, hogy e három ország felvé­telével megvalósuló NATO-bő­vítés hozzájárul az euroatlanti térség biztonságának és stabili­tásának megerősítéséhez" - je­lentette ki Carmen Podgoreanu külügyi szóvivő. Bukarest remé­li, hogy a bővítés folytatódik és a „nyitott kapuk" elvének tiszte­letben tartásával Románia is mi­előbb a szövetség tagja lesz. „Románia számára nagyon fon­tos, hogy Magyarország révén határos lesz azzal a szövetség­gel, amelynek maga is tagja Hozzátette: a felvételre váró or­szágok felkészültségétől függ a csatlakozás időpontja. „Azért nem állapítunk meg konkrét ha­táridőt, mert olyan tagállamo­kat akarunk, amelyek képesek az EU-ban élni" - mondta, hang­súlyozva: a felkészültség fontos kritériuma a külföldi tőke jelen­léte a bővítésre váró államok­ban. Kitért arra is, hogy a bőví­tés első körében megnevezett ötös csoport nem jelent végleges menetrendet. „Elképzelhető, hogy a kedvező politikai válto­zások után Szlovákia az első körben lesz az unió tagja, míg Csehországban súlyos banki problémák, Szlovéniában pedig a lemaradás jelei mutatkoznak" - fejtette ki. RMDSZ, az érintett rádió- és té­véadók pedig arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy ez a kötelezettség nemcsak képtelen helyzetbe hozza őket, hanem gyakorlatilag lehetetlenné teszi működésüket. A tanács most „finomított" dön­tésén és kimondta: a rendelke­zés csak a televíziós műsorokra vonatkozik, az élő televíziós adásokat pedig akkor kell román feliratozással ellátni, ha a mű sort felvételről megismétlik. A felvételről sugárzott nem román nyelvű tévéadásokat már a CNA februári határozata előtt is ro­mánra kellett fordítani. kiván lenni. Románia úgy véli, hogy a NATO kiterjesztése a ke­let-európai új demokráciákra a térségbeli biztonság és stabilitás növekedését eredményezi" ­tette hozzá. Victor Babiuc védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy „Magyar­ország NATO-tagsága kiegészítő biztonsági elemet" jelent Romá­nia számára. Kedvező az, hogy a NATO „megjelent Románia ha­tárán". A védelmi miniszter szá­mít arra, hogy Magyarország tá­mogatni fogja a NATO további bővítését megfogalmazó forga­tókönyv mihamarabbi megszü­letését. Hozzátette: a két ország kapcsolatai kedvezően fejlőd­nek, hivatalos látogatásra szóló meghívást kapott magyar kollé­gájától, aminek az év közepéig fog eleget tenni. Számítanak Magyarország támogatására Bukarest és a NATO Kompromisszumos megoldás született a kettős állampolgárság ügyében Schroder és Eichel az utódok HÍRHÁTTÉR Furán távozott a „Saar-vidéki Napóleon" MTI-PANORÁMA Habár egy éve köztudott volt, hogy az SPD „kettős ékje", a párt­elnök és a kancellár valójában a csárdabeli két dudást személyesí­ti meg, Oskar Lafontaine csütör­töki lemondása a kormányban és a pártban viselt tisztségeiről ha­talmas meglepetést keltett. A „Saar-vidéki Napóleon" szemé­lyében alighanem az utolsó hami­sítadan szociáldemokrata vezető lépett le a politikai színről. A Brandt-unokák sorában legin­kább ő volt az, aki az 1945 utáni német szociáldemokrácia legna­gyobb formátumú és hatású alak­jának örökségét próbálta tovább­vinni, szemben azokkal a kortár­saival (Björn Engholm, Rudolf Scharping, Gerhard Schroder, Kürt Beck, Gerhard Glogowski), akiknek a hatalom megragadása és megtartása előbbrevaló a szoc­dem értékek (társadalmi igazsá­gosság, szolidaritás) vállalásánál. Lafontaine-t láthatóan megvisel­te, hogy az SPD tavaly márciusi lipcsei kongresszusa nem őt, ha­nem Schrödert választotta a párt kancellárjelöltjévé. Igaz, a tárcák elosztásakor megkaparintotta a kulcsfontosságú pénzügyeket (el­orozva számos jogosítványt a gazdasági minisztériumtól, ami a kijelölt miniszter, Jóst Stollmann visszalépéséhez vezetett), ám ez kevés volt neki. Az SPD-n belül hiába volt „főnöke" Schrödernek, ha a napi politikához jóval köze­lebb álló kormányzati kérdések­ben neki kellett paríroznia a kan­cellárnak. A keresztény-liberális ellenzék dühödten támadta min­den tervét: adóreform, 100 szá­zalékos táppénz, nyugdíjemelés, a minimálbérű állások adómen­tessége. A CDU/CSU és az FDP honatyái felhördültek a Bundes­tagban, amikor Lafontaine az adóreformot indokolva közölte: ennek célja a bérből és fizetésből élők terheinek mérséldése, ami együttjár azoknak a rétegeknek az erősebb megterhelésével, amelyek az elmúlt 5-6 évben 50 milliárd márka adókedvezmény­ben részesültek. Ádáz ellenfelei voltak a munkaadói és a gyáripa­ros szövetség, valamint a keres­kedelmi és iparkamara főnökei. Jellemző, hogy Schroder csütör­tök esti kétperces tájékoztatóján nem barátságról, hanem kettejük „sikeres együttműködéséről" be­szélt Lafontaine lemondása kap­csán. Nyilván a fülébe jutott: Os­kar rosszallotta, hogy a kancellár nem átall tízezer márkás öltöny­ben parádézni, miközben 4,5 mil­lió ember van állás nélkül Német­országban. Schroder számára megnyílt az út ahhoz, hogy szellemi példaképe, Helmut Schmidt példájából okul­va perszonálunióban vezesse az SPD-t és a kormányt. (Schmidt nemrég, 80. születésnapja alkal­mából nyilatkozva hibának ne­vezte, hogy annak idején nem ra­gaszkodott a pártelnöki poszt át­vételéhez is, ami a párton belüli ellenzékének megerősödéséhez és kormányának bukásához veze­tett.) Schroder hasonlítani fog elődjére, Helmut Kohlra, aki 1973 óta vezette a CDU-t, s 1982-98 között kancellár is volt egyszemélyben. Belvízhelyzet Megindult a lassú apadás Budapest. A belvízzel elöntött te­rületek nagysága 4200 hektárral csökkent, így az országban jelen­leg 355 ezer hektárt borít belvíz. Erről a földművelésügyi és vidék­fejlesztési minisztérium tegnap tájékoztatott. Szabolcs-Szatmár -Bereg megyében a minisztérium szerint a felső-szabolcsi részen a belvízhelyzet romlására lehet számítani, mert a szabolcsveres­marü víztározó zsilipjét még na­pokig nem lehet megnyitni. A Ti­sza-Szamos-közben, valamint a Szamos-Kraszna-közben elsősor­ban a belterületeken javult a helyzet. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a bodrogközi részen és a Taktaközben továbbra is kriti­kus a belvízhelyzet. A belvízcsa­tornák medertelítettsége min­denhol meghaladja a 100 százalé­kot. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében 2400 hektárral csökkent a belvízzel elöntött területek nagy­sága. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents