Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-12 / 59. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 12. Drágább lesz a kaviár TÓTH MIHÁLY Az állami költségvetés kidolgozása közben kiszivárgott néhány számadat a párnázott ajtók mögül. így már gyanítható, mire gondoltak a politológusok, amikor a Dzurinda-kormány alakulgatásakor azt jövendölték, sok problémát okozhat a koalíció sokszínűsége. Most kiderült, hogy a baloldali Schmögnerovának és a jobboldali Miklósnak nemcsak a politikai ízlése különbözik, hanem a matematikapéldákat is más-más módon oldják meg. És ami a legmeglepőbb, a kétszer kettőről kiderül, hogy pénzügyminiszterünknél négy, a nemzetgazdasági miniszterelnök-helyettes esetében pedig hét. A baloldali közgazdász számításaiból az derült ki, hogy ha a hozzáadottérték-adó alsó határát 6-ról 10 százalékra emelik, a családi kiadások 10-13 százalékkal növekednek. Jobboldali kollégája - azonos statisztikai adatok alapján - kiszámította, hogy a 4 százalékos adóemelés maximum 3,7 százalékos családiköltség-növekedést okoz. Mégiscsak igazuk volt a pártállami legfelsőbb tanügyi bácsiknak, akik energiát nem kímélve akarták velünk elhitetni, hogy még a legeslegegzaktabb tudomány, a matematika sem nélkülözi a pártosságot? A történelem fintora, hogy a matematika pártosságát most, tíz éwel a kommunizmus bukása után nem a DBP minisztere bizonygatja, hanem egy olyan közgazda, akinek semmi köze a bukott rendszerhez. Sőt... Előfordulhat, hogy a költségvetést mégis elfogadja a tucatnyi irányzatból létesült kormány, és szociális érzékenységüket bizonygatva a jobboldali politikusok hatalmas mértékben ráhúzzák a leggazdagabbakra a vizes lepedőt; úgy konstruálják meg, mondjuk, a kaviár, a fürjtojás, a szarvasgomba és a különleges francia konyak forgalmi adóját, hogy 400 százalékkal felszökik e termékek kiskereskedelmi ára. Nem csalás, nem ámítás, ha Schmögnerová a drasztikus árintézkedés hatását vizsgálva „baloldali matematikát" alkalmazva kiszámítja, hogy a 400 százalékos áremelés egyáltalán nem befolyásolja a bérből és fizetésből élők (11 esztendeje még: őfelsége a munkásosztály) életszínvonalát. Viszont egészen máshogy ír a közgazdászceruza, ha azt kell kiszámítani, hogy az „alsó 500 ezer" számára milyen következményekkel jár, ha a kenyér és a zsír hozzáadottérték-adóját 6-ról 10 százalékra emelik. Az „alsó 500 ezer" legalább kétharmadának a leggyakoribb étke a zsíros kenyér. Vannak családok, amelyek az adóemelés után 20-25 százalékkal lesznek kénytelenek redukálni a fejedagjukat. Ivan Mikloš is „hazabeszélt", amikor statisztikát készített, meg Brigita Schmögnerová is. Mindegyikük más-más étkezési szokást vett figyelembe. JEGYZET Színmagyar küldöttség , KORPÁS ÁRPÁD A hétfőn Budapestet megjárt hivatalos szlovák parlamenti küldöttség mindhárom tagja MKP-képviselő, tehát kormánypárti volt. Természetes politikai gyakorlat, mondhatnánk első pillantásra, ha Szlovákiában természetes volna, ami az. Mellesleg, talán nem is annyira természetes a dolog, ha az ország törvényhozásának küldöttsége ennyire egyszínű. Persze a parlament alelnökének jogában áll saját elképzelése szerint összeállítani egy-egy küldöttséget, kérdés viszont, az MKP elnökétől taktikus-e az, amihez a parlament alelnökeként joga van. Bugár ezt valamilyen szempontból biztosan taktikusnak tekinti, hiszen arra a Budapesten feltett kérdésre, folytathate az MKP offenzívebb politikát Szlovákiában, azt válaszolta, hogy a küldöttség összetétele is az efféle szándék tanújele. Hogy mindez az MKP egyre gyakrabban hangoztatott, „nincs hová hátrálni"-féle koalíciós politikájának a része volna? Ha fellépésével Bugár olyan értelmezést is megenged, mely szerint az egyébként üdvözlendő és valószínűleg gyümölcsöző budapesti látogatás a többi pozsonyi kormánypártnak szóló figyelmeztetésként is felfogható, kérdés, mit akar, és mit tud ezzel elérni. Ha hagyja sejtetni, hogy a hivatalos útnak üyen mögöttes tartalma is van, biztosan bőven akad - mint ahogy a baloldali Robert Fico és több újságíró személyében már akadt is - olyan, aki ezen kedvtelve köszörüli a nyelvét, koptatja tollát. Mindenesetre úgy tűnik, ha csak így szemben lehet „nem hátrálni", miközben az MKP olyan gyakran hangoztatja, hogy a koalíciós együttműködésnek világos játékszabályai vannak, akkor az nem sok jót eredményezhet. A parlament alelnöke élére állhat egy színmagyar küldöttségnek, a kormányon belüli huzavonákban ez akár eredménnyel is járhat, de az alsóbb, kerületi vagy járási szinteken amúgy is akadozó koalíciós együttműködésnek többet árthat, mint használ. Erre pedig semmi szükség. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), Sidó H. Zoltán-gazdaság (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz Üace, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldeményekfeladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Nem vizet keresek, hanem becsületes politikust. (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ SME Tovább bonyolódik az olcsón eladott MIG-21-es vadászgépek ügye: néhány napja derült ki, hogy a kassai Perún cég mintegy 50-50 ezer koronáért üzemképes repülőgépeket vásárolt meg - a szerződés szerint - alkatrésznek. A lap kérdésére az Israel Aircraft Industry nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a Perún céggel tárgyalások folytak a repülőgépek megvételéről. Külföldre azonban csak a kormány engedélyével lehet őket eladni, vagy pedig, ahogy a szerződésben áll, alkatrészként, netán hulladékként hasznosítani. Az ügyről Imrich Andrejčák (DSZM) jelentést kíván írni Bécsbe - szerinte az eset nem áll összhangban a nemzetközi katonai szerződésekkel. Eközben az sem zavarja, hogy a szerződést még az előző kormány készítette elő. Három kelet-európai állam, Csehország, Lengyelország és Magyarország lép be az Észak-atlanti Szövetségbe NATO-bővítés a biztonságért Magyarország, Lengyelország és Csehország NATOcsatlakozása joggal tekinthető történelmi lépésnek. Végleg eltemetődik Jalta szelleme, amely csaknem félévszázados szovjet rabságot hozott Közép-Európa népeinek. ONDREJCSÁK RÓBERT Az 1989-ben és az azóta bekövetkezett változások után a térség országai előtt lehetőség nyílt, hogy visszakerüljenek Európába. A katonailag és gazdaságilag legyengült Oroszország - minden igyekezete ellenére - képtelen volt ezt megakadályozni, így az 1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó után szabaddá vált az út a tagság felé. A bővítés kitölti azt a hatalmi vákuumot, amely a szovjet csapatok kivonása után keletkezett a régióban. Ez azért is fontos, mert a kelet-nyugati szembenállás idején a térségben nagy volt a háború kockázata, s ebből magas szintű stabilitás következett, viszont 1989 utáni kisebb kockázat sokkal alacsonyabb szintű stabilitást eredményezett. A NATO bővítése tehát a biztonság és a stabilitás zónájának kiterjesztését jelenti kelet felé, de stratégiai előnyöket biztosít a szövetség számára is: Magyarország tagsága jelentősen megnöveli a Balkán ellenőrzésének hatékonyságát, Lengyelország pedig a fő európai hadászati irány, a Párizs-Berlin-VarsóMoszkva tengely mentén fekszik, így NATÓ-tagként egy esetleges nyugati irányú orosz előrenyomulás során a bástya szerepét töltheti be. Az európai NATÓ-tagországok közül a bővítéssel Németország nyer a legtöbbet, hiszen keleti határa megszűnik a szövetség legkeletibb határa lenni. Ezzel az ország biztonsága jelentősen megnövekszik, mert a jövőben minden oldalról szövetségesekkel lesz körülvéve. Az Egyesült Ma Brüsszelben felvonják a cseh, a lengyel és a magyar zászlót. Államok számára a bővítés és az ezzel járó nagyobb mértékű európai stabilitás lehetőséget ad a kontinensen állomásozó haderejének csökkentésére (100 ezer katonára), ami jelentős pénzmegtakarítást eredményezhet. Ettől függetlenül az USA-nak a már említett stratégiai okok miatt is érdeke volt az új tagállamok felvétele. A bővítéssel egyidejűleg a Nyugat igyekszik javítani vagy legalább a jelenlegi szinten tartani kapcsolatait Oroszországgal. Mindenesetre NATO-tagként Magyarország, Lengyelország és Csehország sokkal hatékonyabban tud szembenézni az esetleges orosz fenyegetéssel, mint a bővítésből kimaradt országok. Ma Brüsszelben felvonják a cseh, a lengyel és a magyar zászlót. Ez azt jelenti, hogy Prágában, Varsóban és Budapesten már nyugodtabban alhatnak az emberek. Sajnos, nekünk itt, Szlovákiában még sok álmatlan éjszakánk lesz. Az utóbbi napok történései azt mutatják, hogy lényeges szűkítésre vár a parlament tagjainak mentelmi joga Mire (nem) jók a képviselői kiváltságok? SÓKI TIBOR Alig fejezte be a parlament a volt belügyminiszter mentelmi jogának megvonásáról folytatott vitát, újabb esetek kerültek a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság elé. Mindenekelőtt Ivan Lexáról, a SZISZ korábbi igazgatójáról van szó, aki a jelek szerint bűnszövetkezetet csinált a titkosszolgálatból. Még el sem kezdett foglalkozni vele a tisztelt Ház, máris újabb ügyek jelentek meg a láthatáron. Előbb Peter Ďuračka verekedett össze taxisokkal, majd Ján Slota képzelte magát tankenführernek. Várható, hogy a nemzeti pártvezér mentelmi joga is a parlament elé kerül. A Krajci-ügy jelentette sikeres premiert tehát mentelmi jogi viták özöne követi. MegtörLEVÉLVÁLTÁS Csáky Pálhoz fordultak Egyszeri gyorssegélyt kért a kulturális minisztériumtól a kassai Thália Színház. A tárca nemzetiségi főosztálya rövid levélben utasította el a kérést, arra hivatkozva, hogy a színház még nem kapta vissza jogalanyiságát, így egyelőre a kerületi szervek hatáskörébe tartozik. Ennek nyomán a társulat a következő nyílt levelet intézte Csáky Pálhoz (a levelet a tegnap esti előadás előtt olvasták fel): ténhet, hogy ezentúl mindegyik ülésszakra jut majd egy mentelmi vita, ami az elmúlt négy évet ismerve nem is lenne meglepő. Mindezek után nem árt tudni, mit is jelent egyáltalán a mentelmi jog. Ahogy Bárdos Gyula, a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság tagja, az MKP parlamenti frakciójának vezetője elmondta, az tulajdonképpen olyan kiváltság, mely megakadályozza, hogy a parlamenti képviselők ellen eljárás indulhasson valamilyen ügyben. De mire terjedjen ki a mentelmi jog, és mire ne? Egyáltalán mire való? Elsődleges célja, hogy a parlamentben szavatolja a szólásszabadságot. Az eredeti elgondolás szerint ugyanis a képviselőket nem vonhatják felelősségre azért, amit a törvényhozásban mondanak. „Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! A Thália Színház 1996-ban vesztette el önállóságát. Működésünk feltételei azóta egyre rosszabbak lettek, csaknem a felére csökkent dolgozóink száma, lényegesen alacsonyabbá vált költségvetésünk, az éveken keresztül gyűjtögetett vagyonunkat elveszítettük, illetve megfelelő költségvetési támogatás híján tönkrement. Mindezek következtében nem tudtuk úgy szolgálni közönségünket, miként azt szerettük volna, és ahogyan megérdemelné. Az elmúlt évi szeptemberi választások után reméltük, hogy gondEgy-egy parlamenti vita során, amikor felborzolódnak a kedélyek, néha elhangzanak olyan kifejezések, amelyek után a törvényhozás ülését becsületsértési perek sora követhetné. Kérdéses marad azonban, hogy a mentelmi jognak mindenféle törvénysértésre, illetve a parlamenten kívülre is ki kell-e terjednie. Egyrészt érthető az igenlő válasz, hiszen a mindenkori hatalom úgy is eltávolíthatja az ellenzék kellemedenkedő képviselőit, hogy köztörvényes bűnügyekbe keveri őket. Mint a SZISZ korábbi tevékenységéről szóló jelentés mutatja, az üyen „ötletek" nem álltak távol az előző hatalomtól. Ezért tehát érthető, hogy a mentelmijog a köztörvényes bűnökre is kiterjed. Ám valami nincs rendjén. Hiszen így egy képviselő elvijaink enyhülnek, visszakapjuk jogalanyiságunkat, kisegítő anyagi támogatáshoz és lélegzethezjutunk. Sajnos, mindmáig semmiféle változás nem történt. Önállóságunk sorsáról a háttérbeszélgetésektől és ígérgetésektől eltekintve semmi hír. Az anyagi támogatás további elmaradásáról a szlovák kulturális minisztérium nemzetiségi főosztályának leveléből értesültünk. A levél tartalma azonban nincs összhangban azokkal a szóbeli ígéretekkel, amelyeket az MKP felelős kormánytisztviselői tettek az elmúlt időszakban. Reméljük, hogy a levél csak hivatali tévedés, és továbbleg akár gyilkosságot is elkövethet, és tette büntetlen marad, ha a parlament kiáll mellette. Jogosnak tűnik tehát a feltevés, hogy a képviselők mentelmi jogát szűkíteni kell. Azzal, hogy a kiváltságot csak a valóban indokolt esetekre vonatkoztatnák, nem vétenének a demokrácia játékszabályai ellen, ráadásul a törvényhozás munkáját is könnyíthetnék, hiszen a honatyák a végtelenségig nyújtott, az ízléstelenség határait súroló mentelmi viták helyett inkább fontosabb, a lakosság mindennapjait befolyásoló törvényekre összpontosíthatnának. A módosításnak még egy pozitív hatása lenne. A Slota-féle véresszájú szónokok végre meggondolnák, hogy mit mondanak a nyilvánosság előtt, s talán abbahagynák az uszítást. ra is megvan az a politikai akarat, hogy a kassai Thália Színház fennmaradását biztosító gyorssegélyt mielőbb megkaphassuk. Önökhöz is fordulunk, kedves Közönségünk! Támogassanak bennünket erkölcsileg és minden olyan eszközzel, amely fennmaradásunkat és működésünket hivatott szolgálni. Kérjük, forduljanak érdekünkben Önök is a Szlovák Köztársaság kormányához, és emeljék fel újból szavukat a szlovákiai magyar kultúra további ellehetetlenítése ellen. Köszönjük!" A Thália Színház társulata Kassa, 1999. március 11.