Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-11 / 58. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 11. •isii KOMMENTÁR Olcsóbb a drágább PETERFI SZONYA A hazai gyógyszergyártók mindent megtesznek azért, hogy az illetékeseket és a nyilvánosságot a külföldi készítmények ellen hangolják. Azzal érvelnek, hogy termékeik elfogadásával és „bevetésével" csökkenteni lehetne az ország gyógyszerkiadásait. Azt a látszatot keltik, mintha a haszonból csakis mások, vagyis a külföldi cégek részesülnének, holott a számok mást mutatnak Noha a honi cégek főképp generikumokat (másolatokat, réges-régen szabadalmaztatott orvosságokat) gyártanak, bevételeik mégis messze meghaladják a többiekét. Pedig kevesebb készítményt értékesítenek. Világos, azért nagyobbak a bevételeik, mert magasak, illetve tovább emelkednek a gyógyszerárak. Holott a fejlett országokban a „másolatok" legalább 20 százalékkal olcsóbbak, mint a legújabb, leghatásosabb, eredeti gyógyszerek. Szlovákiában a helyzet eltérő, itt az árkülönbség csupán 5 százalékos. Érdekes az is, hogy a neves külföldi gyógyszergyártók általában 20 százalékos hasznot érhetnek el, viszont a hazaiak nyeresége (noha csak „másolatokat" gyártanak) 30 százalékos lehet. Köztudott: a nagy gyártók eredeti, vagyis új, jóval hatásosabb, a mellékhatások tekintetében kímélőbb orvosságok fejlesztésére összpontosítanak. Az új, eredeti hatóanyag megtalálása, tesztelése 400-500 millió dollárba kerül, s az előkészületek akár 15 évig is eltarhatnak. Az új gyógyszernek pedig a 20 éves szabadalmi védettség lejártáig kell(ene) „behoznia" a ráfordított anyagiakat. A legnagyobb külföldi cégek kimutatták, hogy 23 termék közül csupán egy ér el akkora hasznot, hogy a befektetés megtérül. Nem tagadják, az anyagi terhek egyenlőbb elosztása miatt az utóbbi években fúziókra kényszerültek. Szlovákia évente 13 milliárd koronát, az egészségügyi ellátásra szánt anyagiak 30 százalékát fordítja gyógyszerre. Nem mindegy tehát, milyen az ország gyógyszerpolitikája, nem mindegy, hogy az egy lakosra jutó 55 dollárt (Ausztriában 322, Spanyolországban 155) eredeti orvosságokra vagy „másolatokra" költi. Nem vitás, hogy számos betegség gyógyításához elégséges a „másolat" is, ám ha akad korszerűbb, káros mellékhatásait tekintve kímélőbb - bár drágább - gyógyszer, azzal kell(ene) enyhíteni és orvosolni a panaszokat. Tudatosítani kellene, hogy a hatásos és gyors kezelés a kiadások csökkenését eredményezi. És akkor még nem szóltunk a hippokratészi esküről, amelyben szó sincs anyagiakról. JEGYZET Régi és új Koncoš FARKAS OTTÓ A régi slágerekről középiskolás éveim, Koncoš miniszter nyilatkozatairól pedig azok a mozgalmas esztendők jutnak az eszembe, amikor az ereje teljében levő agrármérnök a klenóci szövetkezet elnökeként ért el szép sikereket. Gyakran vettem részt olyan tanácskozáson, melyen felszólalt. Kíméletlenül feltárta felettesei hibáit (is), de nemcsak kritizált, hanem hasznos tanácsokat is osztogatott: (akkor) mindig tudta, mi a legésszerűbb megoldás. Amikor pedig a szavak nem segítettek, akkor sem habozott, hanem tiltakozó akciót szervezett. Mezőgazdasági gépekkel záratta le a Rimaszombatba vezető utakat: két órára megbénította a járműforgalmat a járási székhelyen. így akarta kikényszeríteni, hogy az akkori kormány már ne fogadjon el több szövetkezetellenes törvényt. Szabad bejárásom volt „hozzá", sót a gépbarikádokat is együtt ellenőriztük. „Te lennél a nekünk való miniszteri' - veregette meg Koncoš vállát egy gépesítő, és akkor én is így gondoltam. És lássunk csodát! Koncošból 1994-ben miniszter lett. Többekkel én is felsóhajtottam, mert hittem, hogy a mezőgazdasági tárca a legjobb kezekbe került. Nem kellett megvárni az amúgy is tiszavirág-életű kormány munkájának végét, hiszen néhány hét elegendő volt arra, hogy „bizonyítson". Koncošnak nem volt párja (úgy értem, Rimaszombatban), aki barikádokat építsen - tiltakozásul a földművelési tárca munkája ellen. Aztán eljött 1998, Koncoš ismét megkapta a miniszteri széket. Hogy milyen eredményei lesznek a második nekifutásnak? Azt még nem tudni, viszont a kezdetek nem emlékeztetnek arra a szókimondó, mindig magabiztos és csak a mezőgazdaság érdekeit szem előtt tartó Pavel Koncošra, akit korábban megismertünk. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341,58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Csak akkor műtjük meg, ha összekoldulja az operáció költségeit. (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ NOVÝ ČAS „Izgalomba nem hoz, de érdekel" - mondja Anna Nagyová a lapnak adott interjújában Vladimír Mečiarról. A volt kormányfő egykori ,jobbkeze" azt állítja, bár érdekli a politika, nem kíván részt venni benne. Arra a kérdésre, hogy anyagi szempontból a miniszterelnöki titkárság vezetőjének vagy vállalkozónak lenni előnyösebb, azt felelte: „Nehéz megmondani." Sikeres vállalkozásához szavai szerint - közvedeniil nem kapott segítséget azok közül, akikkel korábban kapcsolatban állt, bár még mindig találkozik velük. A volt kormányfővel viszont azóta nem találkozott személyesen, hogy Blažena Martinková, a „mindenes tanácsadó" felváltotta. Nagyová cége Pozsony belvárosában, a Hviezdoslav téren székel egy tágas, modern épületben. Az AN Consulting három alkalmazottal működik, tehát Nagyovával együtt mindössze négyen dolgoznak egy olyan épületben, amelyben ötször annyi alkalmazott is elférne. Április elsejétől Szlovákia adóelengedéssel és egyéb kedvezményekkel várja a külföldi tőke letelepedését Eredményes lesz a csalogatás? A volt szocialista országok közül a külföldi működőtőke felhasználása terén Szlovákia a sereghajtók között kullog. Ezen próbál segíteni a kormány keddi döntése, amelynek értelmében április elsejétől kedvezmények vájják a külföldi befektetőket. ÖSSZEFOGLALÓNK A Dzurinda-kabinet a kedvezmények révén azt szeretné elérni, ha 1999-ben a Szlovákiába árámló külföldi tőke volumene 1998-hoz képest megnégyszereződne. Ezek után lássuk a kedvezményeket! A Ľudovít Černák gazdasági miniszter által ismertetett támogatási rendszer a következő feltételeket tartalmazza: április elsejétől azoknak a vállalatoknak engedik el 5 évre az adóbefizetés kötelességét, amelyek a jövő hónap első napja után telepednek le az országban, a befektetendő, 5 millió eurót meghaladó tőke 75 százalékát a külföldi partner állja, és a termékek legalább 60 százalékát exportálják. Abban az esetben, ha a felsorolt feltételeket teljesítő cég Szlovákiában eddig nem kínált termékekkel vagy szolgáltatásokkal rukkol elő, akkor elegendő a 30 százalékos exportarány is. A kormány külön figyelmet szentel a rendkívül magas arányú munkanélküliséggel sújtott régióknak és az idegenforgalom fejlesztésének. Ha hátrányos helyzetű régiókban telepedik le a cég, akkor a döntően külföldi tőkerészesedésű vállalat részéről 2,5 millió euró befektetése is elég az adó elengedéséhez. Az idegenforgalomban érdekelt cégek esetében a befektetés alsó határát 1,5 millió euróban húzták meg. ... 2,5 millió euró befektetése is elég az adó elengedéséhez. Az első 5 esztendő elteltével folytatódhat az „adószünet", mégpedig újabb 5 évig, ha a vállalat 50 százalékkal emeli alaptőkéjét. És ez még nem minden. A döntően külföldi tőkerészesedésű vállalatok behozatali vám nélkül importálhatnak csúcstechnológiai berendezéseket, nem kell ingatlanadót fizetniük, s a foglalkoztatási alapot is jnesszire elkerülhetik. Ľudovít Černák a külföldi beruházók kapcsán konkrét példákat is említett. Szerinte olyan befektetőkre van szüksége Szlovákiának, mint a Volkswagen, a Siemens vagy a Whirlpool. Ezek a cégek a munkahelyek teremtése mellett új technológiákat hoztak magukkal és exportorientáltak. Ellenpéldaként az Adidas bártfai tevékenységét hozta fel, ugyanis a sportszergyártó az itteni alacsony fizetéseket látva csupán bérmunkát nyújt, valódi befektetéseket viszont nem tervez, (shz) Miroslav Lackónak, a Roma Értelmiségi Fórum alelnökének döntése mutatja: a zsarolástól sem riad vissza Nélkülük sohasem rendeződnek ügyeik SÓKI TIBOR A romák diszkriminációjának megszüntetése nem egyszerű feladat, azaz nagy fába vágta a fejszéjét Csáky Pál miniszterelnökhelyettes, amikor ennek a kérdésnek a megoldásához hozzáfogott. Annyira bonyolult problémáról van szó, hogy nem csupán a laikus szemlélő áll előtte tanácstalanul. így aztán nem csoda, hogy bár lassan megkezdődött a munka, látványos eredmények eddig még nem születtek. Nem is születhettek, hiszen az alapoknál kellett elkezdeni az egészet. Úgy tűnik, a késlekedésnek más oka is van. A romák nem mutatkoznak elég készségesnek az együttműködésre. Amint azt Miroslav Lackónak, a Roma Értelmiségi Fórum alelnökének a OLVASÓI LEVELEK Ki védi meg az állatokat? Nyugdíjas lévén napjaim nagy részét otthon, a négy fal között töltöm. Panellakásban lakom, s az köztudottan nem a legjobb hangszigetelő, így az ember akarva-akaratlan tudomást szerez a szomszédok életéről. Persze napközben többnyire csendes a ház, hiszen a lakók többsége dolgozik. Nem is ezzel van döntése is mutatja, a zsarolástól sem riadnak vissza. Lacko ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy „menekültként" Nagy-Britanniában marad. A dolog érdekessége, hogy Lacko épp a romakérdés megoldására indított program keretében jutott el Londonba. Vagyis megszabadult a vízumgondoktól, valószínűleg az útiköltséget sem neki kellett állnia, tehát sokkal jobban járt, mint azok a romák, akik saját pénzükön hagyták el az országot. Ők hozzá képest becsületes gentlemanek, hiszen csupán az angol bevándorlási törvénnyel éltek vissza, nem pedig a nekik nyújtott segítséggel. Az a feltételezés, hogy Lacko a kormányt akarja zsarolni, tulajdonképpen még hízelgő is rá nézve, hiszen arra is gondolhatnánk, hogy megint a gondom, hanem azokkal, akik kutyát tartanak. Ne értsenek félre, én magam is nagyon szeretem az állatokat. De dühít, amikor látom: sokan annak ellenére tartanak kutyát a lakásban, hogy kellőképpen tudnának róla gondoskodni, vagyis: egész nap nincsenek otthon. A szomszédomban például egy fiatal házaspár lakik. Reggel mindketten elmennek, és csak késő este jönnek haza. Szerencsétlen ebjük addig be van zárva a lakásba, voriít, nyüszít. Miért nem lehet felelősségre vonni cigányok zseniális helyzetkihasználó (vagy inkább helyzettel visszaélő) készségéről van szó. A Lackót kiküldő szervezet egy pülanatra sem vonta kétségbe a „menekült" tettének helyességét. Csakis a kormányt hibáztatta az egészért. Az értelmiségi fórum arra hivatkozik, hogy eddig nem történt semmilyen előrelépés. Mintha nem választották volna meg a roma kormánybiztost. A fórum talán valami mást várt. Kérdés, hogy a romák eddig tettek-e egyáltalán bármit a békés együttélésért. Többen hangsúlyozták, hogy a romakérdés kialakulásának egyik oka (a szomszédos országokban is) az egyes csoportok viselkedésében keresendő. Ha egy társadalmilag elfogadott személy, mint amilyen Miroslav Lacko, nem képes a azokat is, akik így (nem) törődnek az állatokkal? Laczkó Ferencné Pozsony Elképesztő és lesújtó Reagálnom kell a Ján Slota által mondottakra, a lesújtó, elképesztő, uszító förmedvényekre. Biztosan sokaknak okozott álmatlan éjszakát a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Mit várhat az ember, ha egy vezető pozíciókonstruktív együttműködésre, sőt meglehetősen alattomos praktikákhoz folyamodik, aligha várhatjuk el a társadalom peremén élőktől, hogy segítsenek a kérdés megoldásában. Lacko tette ráadásul a vízumkényszer eltörlését is késleltetheti, vagyis mindannyiunknak árt vele. Márpedig ezzel aligha lopja be magát a szívünkbe. Ha a kérdést nem sikerül megoldani, az legalább annyira a romák hibája lesz, mint a kormányé, s ha a romák nem hajlandók együttműködni az őket érintő kérdések megoldásában, semmilyen erkölcsijoguk nincs arra, hogy „elmeneküljenek" - esetleg további vízumkényszerek tömkelegét zúdítva a nyakunkba. S azt sem várhatják, hogy ügyük nélkülük valaha is rendeződik. ban levő, naponta felelősségteljes döntéseket hozó - miközben a lelke mélyéig gyűlölettel fertőzött - egyén ilyesmire ragadtatja magát? Mit várhat az ember a többiektől? Ezek már nem is leplezik, mi cselekedeteik mozgatórugója: nekik nem Szlovákia polgárainak boldogulása a fontos, hanem az, hogy kiélhessék hatalmi vágyaikat, és az ellenszegülő,józan, igazságot kimondó embereket eltávolítsák, megfélemlítsék. Rózsa Béla Komárom