Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-10 / 57. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 10. Göncz Árpád Svájcban Bern. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök és kísérete tegnap délben kétnapos látogatásra Svájcba érkezett. Bernben ma díszvendégként részt vesz és felszólal a svájci törvényhozás két házának együttes ülésén, az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Ezután véleménycserét folytat az ET szerepéről, az európai biztonságról és a magyar-svájci kapcsolatokról Ruth Dreifuss svájci szövetségi elnök asszonynyal, valamint a külügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel. (MTI) Kadhafi-Arafat találkozó Kairó. Moamer el-Kadhafi líbiai vezető tegnapra virradó éjjel Egyiptomban találkozott Jasszer Arafat palesztin vezetővel. A palesztin politikus tájékoztatta partnerét az egy helyben topogó közel-keleti béketárgyalásokról. A megbeszélésen szóba került a Lockerbie-ügy és több más, az arab világot érintő kérdés. Arafat tegnap tárgyalt Mubarak egyiptomi elnökkel, majd Washingtonba utazott. (MTI) Bili Clinton körútja San Salvador. Középamerikai körútja keretében hétfőn Salvadorba érkezett Bili Clinton amerikai elnök. Előzőleg Nicaraguában járt és ellátogatott azokba a körzetekbe, ahol a Mitch hurrikán tavaly októberben szörnyű pusztítást végzett. Clinton újabb amerikai segélyeket ígért meg a károk felszámolására. (MTI) Clinton tegnap Hondurasba utazott tovább (TA SR/EPA) Szakadárok börtönben Róma. Börtönben köteles letölteni büntetését annak a szakadár északolasz kommandónak a három tagja, amely 1997. május 9-én egy házilag fabrikált harckocsival „megostromolta" a velencei Szent Márk teret és kitűzte a padán zászlót a harangtorony tetejére. (MTI) Vádemelés Ta Mok ellen Phnompen. Kambodzsában tegnap hivatalosan vádat emeltek a vörös khmerek szombaton letartóztatott, kegyetlenségéről hírhedt utolsó vezére, Ta Mok ellen. A vádemelés a szélsőbaloldali mozgalmat 1994-ben hatályon kívül helyező törvény alapján történt, ami életfogytiglani börtön kiszabását teszi lehetővé. (MTI) Richard Holbrooke újabb kísérletet tesz Milosevics sarokba szorítására Változékony helyzet Belgrád/Pristina/Brüsszel/ London. Richard Holbrooke amerikai különmegbízott tegnap Belgrádba érkezett, hogy a koszovói autonómia-egyezmény elérését célzó diplomáciai erőfeszítések részeként nyomást gyakoroljon a jugoszláv vezetésre. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Holbrooke ma kezdi meg megbeszéléseit a jugoszláv vezetőkkel, de programját még nem sikerült véglegesíteni; így nem tudni például, hogy fogadja-e őt Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök. Bár az albán tárgyalóküldöttségen belül a jelek szerint már két csoport - az Ibrahim Rugova „elnök" vezette mérsékeltek és a szélsőséges Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) - is beleegyezett az egyezmény aláírásába, a másik fél, Belgrád elveti a tervezett koszovói nemzetközi katonai jelenlétet. Mivel ez utóbbit az összekötő csoport az egyezmény szerves részének tekinti, jelenleg a jugoszláv elutasítás tűnik az aláírás fő akadályának. Fehmi Agani, az albán tárgyalócsoport mérsékelt, Rugovához közel álló tagja tegnap nem zárta ki, hogy küldöttségük bármely pillanatban aláírhatja a megállapodást. Belgrádban viszont tegnap úgy tudták, az UCK ugyan elvi hozzájárulásukat adta a nemzetközi béketerv aláírásához, de ezt a szerb belbiztonsági erők hadműveleteinek leállításától tette függővé. A koszovói békefenntartás témáFeltétel a szerb belbiztonsági erők hadműveleteinek leállítása. ja uralta a NATO vezérkari főnökeinek tegnap délelőtt kezdődött kétnapos találkozóját. A NATO a hét eíejére már tízezernél több katonával rendelkezett az albánok lakta szerb tartománnyal szomszédos Macedóniában, és tulajdonképpen minden készen áll ahhoz, hogy a nemzetközi békeegyezmény elfogadása esetén az összesen 26 ezer fősre tervezett békefenntartó erő - a KFOR megkezdhesse tevékenységét. Erre azonban csakis akkor kerül sor, ha mind az albánok, mind a szerbek aláírják az egyezményt, elfogadva ezzel a NATO-vezette nemzetközi katonai jelenlétet. Koszovó vezető téma volt a brit fővárosban zajló biztonságpolitikai konferencián is. Javier Solana NATO-főtitkár beszédében hangsúlyozta: Milosevics teljes mértékben tisztában van azzal, mire számíthat, ha nem fogadja el a nemzetközi közösség által kidolgozott béketervet. A beszédét követő nemzetközi sajtóértekezleten Solana kijelentette: a nemzetközi közösség még nem tudta megoldani a kontinens egyik legfenyegetőbb válságát, a koszovói humanitárius katasztrófát még nem sikerült elkerülni. Ami a koszovói helyzetet illeti, szerb rendőrök és a jugoszláv hadsereg katonái tegnap támadást intéztek koszovói albán felkelők feltételezett hadállásai ellen Pristinától északra. A szerb rendőrség pedig elfogatóparancsot adott ki az UCK nyolc tagja ellen, akik közül három a tárgyalóküldöttség tagja. Aszlan Maszhadov csecsen elnök csúcstalálkozót javasol Borisz Jelcinnek Jutalom a nyomravezetőnek MTI-TU DOSITAS Moszkva. Aszlan Maszhadov csecsen elnök csúcstalálkozót javasolt Borisz Jelem orosz államfőnek, illetve a kétoldalú konzultációk felújítását, hogy enyhüljön a Groznij és Moszkva között kiéleződött feszültség - közölte Majrbek Vacsagajev, a csecsen elnök szóvivője. Maszhadov emellett 200 ezer dolláros jutalmat tűzött ki annak, aki segít a pénteken Groznijban elrabolt Gennagyij Spigun orosz rendőrtábornok nyomára jutni. Moszkva gyanúja szerint az orosz vezérőrnagy elrablásához köze lehetett Samü Bászájev volt úgyvezető kormányfőnek, ületve Szalman Radujev hírhedt osztagparancsKína és a két Korea hevesen reagált az új japán önvédelmi elméletre Jogszerű a megelőző csapásmérés MTI-HIR Tokió. Japán tegnap megismételte, hogy jogában áll megelőző csapást mérni a szigetországra katonai veszélyt jelentő államokra. „A kormány minden szükséges intézkedést meg fog tenni, ha (egy külföldi ország) kísérletet tesz arra, hogy megzavarja a japán nép mindennapi életét" mondta újságíróknak Szaiki Akitaka kormányszóvivő-helyettes. „Úgy gondolom, már évekkel ezelőtt vüágossá tettük a parlamentben, hogy az önvédelem, elméletben, magában foglalhat megelőző támadásokat olyan ország területe ellen, amely katonai támadásra készül Japán ellen" tette hozzá Szaiki. Az észak-koreai rakéták okozta esedeges fenyegetettségre utalva Norota Hoszei, a nemzetvédelmi hivatal vezetője (védelmi miniszter) a napokban fejtette ki a tokiói törvényhozásban, hogy Japán megelőző csapásokat mérhet más országok rakétaindító támaszpontjaira. „Jogilag lehetséges, hogy Japán az önMohammed Hatami iráni elnök Rómába érkezett Húsz év óta először HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Róma/Amszterdam. Mohammed Hatami iráni elnök tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Rómába érkezet. Húsz éve, a Khomeini irányította iszlám forradalom óta nem járt iráni vezető nyugati fővárosban. Hatami római tárgyalásainak középpontjában gazdasági kérdések állnak, amit az is jelez, hogy a külügyminiszteren kívül magával hozta bányaügyi miniszterét is. A látogatás céíja azonban általában a nemzetközi elszigeteltségből való kitörés is, továbbá a találkozó a pápával, amit sokan a keresztény-muzulmán párbeszéd felé tett első jelentős lépésnek tartanak. Heves viták előzték meg a vitatott iráni elnök római látogatását. Az emigrációban élő iráni ellenzék szerint a néhai Khomeini ajatollah rezsimjének volt propaganda- és cenzúraminisztere csak kirakatember, aki arra hivatott, hogy demokratikus álcával fedje el az iráni hatalom elnyomo lényegét. Az iráni ellenzékiek buzdítására az olasz parlament többsége felhívásban követelte a kormánytól, hogy ne fogadja „a mollák középkori diktatúrájának elnökét". Hatami Rómába érkezésével szinte egy időben Amszterdamban irániak egy csoportja megszállta az olasz konzulátus épületét. Az épület előtt mintegy 20-30 személy - egy iráni ellenzéki csoport tagjai - demonstrált, miközben hét társuk behatolt a konzulátus épületébe és megszállta azt. A tüntetők amiatt tiltakoztak, hogy szerintük Hatami elnökségének eddigi két éve alatt Iránban „nem javult a politikai helyzet". A megmozdulás mintegy két órával később békésen, a rendőrség beavatkozása nélkül ért véget, miután Olaszország amszterdami nagykövete hajlandó volt pár perces beszélgetésre fogadni az irániak képviselőit. védelem jogát gyakorolva megtámadja az ellenség bázisait, akkor is, ha Japán még nem szenvedett valóságos károkat" - közölte. A nemzetvédelmi miniszter kijelentése óriási felháborodást váltott ki Kínában és a két Koreában, miután az évszázad első felében mindhárom ország a japán katonai agresszió célpontja volt. Ritka lépésként Szöul csatlakozott Pekinghez és a kommunista Phenjanhoz a megelőző csapásokról hangoztatott japán gondolatmenet visszautasításában. ETA-ellenes akció „Ajándék" Aznarnalc Párizs. A francia fővárosban tegnap reggel letartóztatták az ETA baszk szeparatista szervezet hat feltételezett tagját, köztük a szervezet legfőbb katonai vezetőjét, a Kantauri néven emlegetett Javier Arizeuren-Ruizt. A letartóztatásra Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök franciaországi látogatásának első napján került sor. Négy ETA-tagot akkor fogtak el, amikor távoztak egy szállodából, köztük volt a 41 éves Kantauri is. A csoport két másik tagját egy lakásban lepték meg, amely a rendőrség szerint az ETA „logisztikai támaszpontjaként" szolgált. Az elfogott baszk szeparatistákat, köztük egy nőt, egy hete már megfigyelés alatt tartották. Az AFP szerint mind fegyvert viseltek, mindazonáltal egyeden lövés sem dörrent el, amikor őrizetbe vette őket a hírszerzés és a terroristaellenes hatóság közös kommandója. (MTI) noknak is. Juszup Szaszlambekov, a csecsen elnök moszkvai különmegbízottja tegnapi sajtónyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy Groznijban hamarosan megjelenhet Borisz Berezovszkij ismert orosz üzletember, a FÁK titkára, akinek nagy szerepe volt az utóbbi időszak túszszabadulásaiban. A szovjet időkből örökölt egyenruháikban „feszítő" ukrán katonák együttérzéssel és érdeklődéssel figyelik a kijevi utcán hegedülő-kolduló kisfiút. Mindenkinek megvan a maga baja... (TA SR/EPA) Robbantás a Wehrmacht-kiállítás épületében Megalapozott gyanú A rendőrség szerint a robbanótöltetet hozzáértő szakember készítette. Az elkövetőket a hatóság abban a jobboldali közegben gyanítja, amely országszerte már több városban szervezett tiltakozó megmozdulást „a Wehrmacht becsületét, sárba rántó" kiállítás ellen. A történészek által összeállított anyagot 1995 óta több tucat német és osztrák városban mutatták már be. A saarbrückeni megnyitó előtt is voltak utcai összecsapások a vándorkiállítást ellenző jobboldali elemek és baloldali csoportok között. A zavargások résztvevői közül a helyi rendőrség 70 embert vett őrizetbe. MTI-TUDOSITAS Bonn. Tegnap hajnalban robbanás rázta meg egy saarbrückeni oktatási központ épületét, amely február 2l-e óta a német hadsereg II. világháborús szerepét és bűntetteit bemutató vándorkiállításnak ad otthont. A Saar-vidéki tartományi bűnügyi hivatal szakértőinek megállapítása szerint a robbanótöltetet az elkövetők az iskolaépület hátsó falán, kívülről helyezték el. A detonáció következtében több ablak betörött, ablakkeretek szakadtak ki a helyükről, s az üvegszilánkok sérülést okoztak több kiállítási tablóban. Izrael dél-libanoni jelenlétének felülvizsgálata Túl nagy ár a Golán MTI-HIR Jeruzsálem. Mosé Arensz izraeli védelmi miniszter jelentést kért az izraeli hadsereg dél-libanoni biztonsági övezete fenntartásának illetve feladásának előnyeiről - közölte tegnap az izraeli rádió és a sajtó. „A jelen helyzet fenntartása nem tűnik számomra kívánatosnak... össze kell vetni a biztonsági övezet és a hozzá kapcsolódó szerződések nyújtotta előnyöket több más változat előnyeivel..." - idézte az AFP a miniszter álláspontját. Az izraeli tömegtájékoztatás szerint Saul Mofaz vezérkari főnök feladata, hogy összeállítsa a számbajöhető stratégiákat, közöttük a Dél-Libanonból történő esetleges egyoldalú kivonúlást is. Arensz borúlátóan nyilatkozott a Szíriával folytatandó tárgyalásokról: úgy vélte, hogy Szíria csak a Golán-fennsík teljes kiürítése árán hajlandó békét kötni, ez pedig túl nagy ár lenne Izraelnek - írta az ITAR-TASZSZ. Újabb amerikai légi csapás Észak-Irakra Sikeres bevetések MTI-HIR Ankara. Amerikai repülőgépek tegnap iraki légvédelmi állásokat bombáztak az észak-iraki repüléstilalmi övezetben, miután az iraki radarok bemérték őket - közölték illetékesek a támadó gépek dél-törökországi támaszpontján. A Reutersnek nyilatkozó katonai szóvivő tájékoztatása szerint amerikai F-15E típusú harci gépek - önvédelemből cselekedve - több iraki tüzérségi állást bombáztak Moszul körzetében. Ezek a csapások rendszeressé váltak, mióta Irak úgy döntött, hogy szembeszáll az északi és déli repüléstilalmi övezetben járőröző amerikai és brit gépekkel. A szóvivő közlése szerint a megtámadott iraki légvédelmi egységeket több lézervezetésű bomba eltalálta, az amerikai gépek pedig sértetlenül és teljes létszámban visszatértek Icirlik légibázisra.