Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-09 / 56. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 11. KULTÚRA 9 Beszélgetés Bárány Jánossal, aki ismét életre hívta a pozsonyi gimnázium Forrás Irodalmi Színpadát Gyerekkor a szoba közepén Bemutató lesz holnap 17 órakor a pozsonyi Nivy kultúrházban. A Jonathan szobája c. darab szereplői a Duna utcai gimnázium diákjai. Annak a Forrás di­ákszínpadnak a tagjai, amely több mint egy évti­zedes kihagyás után ismét életre kelt. A premier előtt Bárány Jánossal, a darab forgatókönyvírójával és rendezőjével, a Forrás di­ákszínpad vezetőjével be­szélgettünk. KÓSIK ANDREA Szeptemberben, amikor a For­rás beindult, azt mondtad, modern színházat szeretnél csinálni a gyerekekkel. A Jonathan szobája valahol az abszurd színház és a mozgás­színház furcsa keveréke, mert falakon járunk keresztül. Olykor egyszerre látunk négy szobát; vagy olyasmi történik, ami a valóságban elképzelhetetlen. Például benyitunk egy szobába, és ott üldögél a saját gyerekko­runk a szoba közepén. A gyerek­kor elől senki nem tud elmene­külni, különösen a kamaszkor­ban nem. Ezek kergetik, űzik egymást, s a végén, amikor ta­lálkoznak, van valami beteljesü­lés, a tisztaság beteljesülése. De ez a Jonathan szobájának csak egy vonulata a nyolc közül, amit a néző lát. A darab műfaji meghatározá­sa: valóságjáték. Attól valóságjáték, hogy vannak benne etűdök, valóságjelenetek, párbeszédes helyzetgyakorla­tok. A huszonegy szereplő a sa­ját életéből hozott példákat azokra a témákra, amelyekről közösen beszélgettünk, s ame­lyek a tiniket leginkább foglal­koztatják. Egy lány számára életfontosságú, hogy mit tart ró­la egy fiú, egy fiú számára élet­fontosságú, hogy mit tart róla egy lány, s valahol nagyon fon­tos az is, hogy mit tart a felnőtt a gyerekről és a gyerek a felnőtt­ről. Megdöbbentő volt számom­Bárány János: „Ügy tervezzük, ha sikerünk lesz, elvisszük a darabot azokra a helyekre, ahol tudom, hogy színházszerető emberek és fia­talok élnek." (Archív felvétel) ra az az őszinteség, ahogy a gye­rekek kitárulkoztak, hozták az életből vett helyzeteket. Ezeket aztán összeraktuk, valóságjáté­kokat játszottunk, megnéztük, mennyi bennük a dramatikus elem, mennyit lehet eljátszani belőle, és mennyit lehet mono­lógként elmondani. Majd kide­rül, hogy valós képet mutatunk­e. Ettől tud az egész nagyon szo­morúvá válni és a végén köny­nyeket fakasztani. Az volt a cé­lom, hogy ezt a bájos tinivilágot bemutassam. Elégedett vagy? Önmarcangoló ember vagyok, magammal soha nem vagyok elégedett. Mostanában álmat­lan éjszakáim vannak amiatt, hogy vajon igazunk volt-e, ami­kor a feltett kérdésekre azokat a válaszokat adtuk, amelyeket majd a nézők látni fognak. Min­denképpen egy szomorújátékot szerettem volna színre vinni egy ember kiszolgáltatottságáról, aki bekerül egy csoportba, amely SS A gyerekkor elől "" senki nem tud elmenekülni. eleinte elutasítja, de ez az ember a saját erejéből - segítségül híva egy gyönyörű regényt, a Jonathan, a sirályt - meggyőzi a töbieket arról, hogy neki van iga­za. Ez a Jonathan valahol termé­szetesen én vagyok. Kikkel dolgoztál együtt? Vlado Sadílek rendezővel, aki­hez több éves barátság fűz, s akit rendkívül nagyra tartok. Továb­bá Eliška Sadíleková dramaturg­gal és Peter Jankű díszletterve­zővel, aldnek a Jonathan végső formáját is köszönhetem. Vele találtuk ki négyórás beszélgetés után a nevelő ellenszenves figu­ráját. így született meg a Kövér, akit Varga György játszik - ra­gyogóan. Aki nagyon biztatott, és akivel a kérdéseimre adott vá­laszaimat ellenőriztettem, az Kucman Eta Dunaszerdahelyről. S ki ne hagyjam egyik nagyon kedves színházi barátomat, aki­nek a feleségé a konyhájukat már elnevezte Jonathan konyhá­jának, mert akárhányszor meg­érkeztem Pozsonyból Komárom­ba, a buszmegállóból egyenesen fölmentem hozzájuk, leültem és elmondtam a Jonathannal kap­csolatos ötleteimet. Ők kénytele­nek voltak végighallgatni, és már nagyon kíváncsiak az ered­ményre. A pozsonyi bemutató után az ország többi részén is láthat­ják a Jonathan szobáját? A bemutatón a közönség sorai­ban ott lesz több rendező, s a Jó­kai Napok válogatóbizottsága is, tehát ha pozitív visszhangja lesz, nagyon szeretném elvinni azokra a helyekre, ahol tudom, hogy színházszerető emberek és fiatalok élnek - Fülekre, Losonc­ra, Dunaszerdahelyre és másho­vá. A Jonathan szobája ugyanis egy kis vájtfülűséget feltételez, s ha valaki rögtön az elején nem figyeli ezeket a történéseket, és a saját lelkén és szívén keresztül ngm jut el odáig, hogy a legutol­só percben egy árvaházban ta­lálja magát, akkor nem igazán működik a kapcsolat a színészek és a befogadó között. Minden­képpen azt szeretném, ha a For­rás, amelyet még ma is mítosz­ként emlegetnek, az óriási kiha­gyás után ismét megteremtené a saját mítoszát - ennek a csapat­nak a segítségével. Éppen átnéz­tem egy régi könyvet, 1966-ban a Forrás Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiakat játszotta. 1966-ban születtem. Azt hi­szem, hogy ezzel mindent el­mondtam. Tankönyv a határon túli magyar irodalmakról Hézagpótló mű FELHÍVÁS GÖNCZI IVOR Kíváncsi voltam, hogy diákok és tanárok mennyire mélyednek el a határon túli magyar irodalom témakörében. Mint kiderült, negyvenöt perc jut a kárpátaljai, vajdasági, erdélyi és nyugati, a szlovákiai magyar irodalomra pedig három óra. A tárgyat okta­tó pedagógus, aki a budapesti ELTE növendékeként végzett, arról panaszkodott, hogy ott sem igazán volt téma a határon túli magyar irodalom. Legfel­jebb egy-egy erdélyi író került említésre, és nincs olyan mű, amely összefoglalóan tárgyalná a Magyarország határain kívül rekedt irodalmak legfontosabb irányzatait és képviselőit. Sajnos mindkét megállapítását csak megerősíteni tudom, de a máso­dikra már van orvosság. Somos Béla és Sárkány Anna, a Magyar Nyelvi Intézet két tanára vállal­kozott arra, hogy a középiskolás diákok számára összefoglalja mindazt, ami a trianoni döntés óta értékként az elcsatolt terüle­ten létrejött. A kétkötetes mű el­ső része 1948-ig tárgyalja a kor jelentős alkotóit és szellemi irányzatait (messianizmus, transzüvánizmus, helyi színek elmélete, híd-szerep stb.), a má­sodik kötet pedig a kommunista hatalomátvételtől a rendszer bu­kásáig, de megemlíti a kilencve­nes évek jelentősebb alkotásait is. Az első rész nem tájegységek szerint tagolódik, hanem egy­egy jelentős alkotó munkásságá­nak a tükrében, így kiemelt sze­repet kap Fábry Zoltán, Kós Ká­roly, Szenteleky Kornél, Dsida Jenő és Márai Sándor. A máso­dik rész jóval gazdagabb alko­tókban, és a klasszikus tájegysé­gek mellett a szerzők figyelme kiterjed a szlovéniai, a burgen­landi magyarság jeles irodalmi képviselőire, de külön fejezet­ben tárgyalja a kötet az egyetlen csángó költő, az archaikus ma­gyar nyelven író Lakatos Deme­ter pályáját is. A szerzők munká­jukat klasszikus olvasókönyv­ként képzelték el (leginkább a Bodnár-Tóth szerzőpáros Nyom­kereső c. munkájához hasonlít­hatnám), így igen sok értékes verset és prózát közölnek, ezzel is közelebb hozva a bemutatan­dó alkotókat. A szlovákiai ma­gyar irodalmat tárgyaló rész kü­lön érdekessége, hogy önálló fe­jezetet szentel Duray Miklós Ku­tyaszorító c. könyvének. A kötet végén gazdag irodalomjegyzék található, de érdeme a kronoló­gia is, amely egy-egy év legjele­sebb eseményeit emeli ki. Hi­ánypótló mű született, amely szemre is igen tetszetős kivitel­ben látott napvilágot, alig há­romszáz példányban. Pedig ott lenne a helye minden magyarta­nár könyvespolcán, külföldön és itthon egyaránt. 1998-99-ben emlékezünk meg az 1848-49-es magyar forrada­lom és szabadságharc 150. év­fordulójáról. Tegyük maradan­dóvá úgy, hogy minden telepü­lésen ültessük el a szabadság fá­ját! Gondoskodásunk által a fa növekedni fog, gyökeret ereszt az anyaföldbe, terebélyesedő lombja alatt nemzedékek nőnek fel a szülőföld és népe iránti sze­retetben, hűségben, a megtartó édes anyanyelv bűvöletében. Felkérjük az önkormányzato­kat, a plébániákat, az iskolákat, a diákköröket, a civilszervezete­ket, hogy csatlakozzanak kezde­ményezésünkhöz, amely nem­zeti közösségünk történelmi tu­datának elmélyítését, önbizal­mának megerősítését szolgálja! Javasoljuk, hogy a SZABAD­SÁGFA elültetésére 1999. októ­ber 6-ig kerüljön sor! Köszönet­tel vesszük, ha az eseményről értesítenek bennünket (991 31 Vrbovka) Palóc Társaság - Szlovákia Korponán nem hiányzik a tábláról a magyar felirat Egy szép gesztus L. JUHASZ ILONA Amikor még a többségében ma­gyarlakta települések üzleteiről is gyakran hiányzik a szlovák mellett a magyar nyelvű felirat, sőt gyakran csak angol látható, Korponán a Szentháromság-té­ren működő papírkereskedés vezetőjének természetes volt, hogy a tábla háromnyelvű le­gyen. Bár - ahogy megtudtam tőle - nem beszéli mindhárom nyelvet (de gondolom, a „sho­pok" és „marketek" stb. tulajdo­nosai közül se mindenki bírja az angolt), számára mégis termé­szetes volt ez a gesztus. Ha emellett még azt is figyelembe vesszük, hogy a legutóbbi nép­számlálás adatai szerint cs.upán huszonnégy magyar nemzetisé­1 ••DSfcfíF ! f P^lC/lMlSt 1 H, BHÉ/HiO ^ I PAPIERNICTVO : 1 WMMFftWUíEN 1 PATOÚZIET 1 kMeftfefa ď s šfelsk pokibv T" 1 » 1 VJKfflbk) l fMpiíRA '. Könyvbemutató Dunaszerdahely. Könyvbemutatóra invitálja az érdeklődőket a Nap Kiadó. Március 11-én, 18 órakor a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban Bödök Zsigmond Nobel-díjas magyarok c. könyvét ismerteti Barak László, a kiadó igazgató­ja és Szilvássy József újságíró, (ú) Jubileumi rendezvények Komárom. A Csemadok fennállásának 50. évfordulója alkal­mábóljubileumi rendezvénysorozatra készül Komárom. Már­cius 22-én, hétfőn 19 órakor a Jókai Színházban Kálmán Imre Marica grófnő c. operettjét mutatják be a Csemadok érsekúj­vári színjátszói. (Jegyelővétel a színház pénztárában, tel.: 0819/701923) Március 29-én, hétfőn 19 órakor esztrádmű­sor lesz a komáromi Városi Művelődési Központban, számos kiváló hazai együttes és szólista részvételével. A belépés in­gyenes. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos 19 HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Kis éji zene 19 KIS SZÍNPAD: Tangó 19 KASS A BORODÁČ SZÍNHÁZ: A rovarok életéből 19 GYŐ R NEMZETI SZÍNHÁZ - NAGYSZÍNHÁZ: Az ügynök halála 17 PADLÁSSZÍNHÁZ: Édes Anna 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Vízhordó (am.) 17, 19, 20. 45 OBZOR: Az adóssá­gok ideje (am.) 15.30,18,20.30 MLADOSŤ: Erzsébet királynő (am.) 15.15 17.30,20 CHARLIE CENTRUM: Pokoli szerencse (cseh) 16 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 18.30, 20.30 Lolita (am.) 17.30 Praktikus mágia (am.) 17 Ha eljön Joe Black (am.) 16.30, 19.30 Áldozat (svéd-fr.) 20 Adelheid (cseh) 19.30 KASSA DRUŽBA: A vízhordó (am.) 15.30, 20 TATRA: Sziki-szöke­vény (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Pokoli szerencse (cseh) 16 A vízhordó (am.) 18, 20 ÚSMEV: A szerelmes Shakespeare (am.) 16, 18.15 20.30 IMPULZ - A szerelem lángjai (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Mint a kámfor (am.) 17.30, 20 GÚTA - VMK: A remény ldkötője (am.) 18.30 NAGYMEGYER -VMK: Eleven hús (sp.) 19 VÁGSELLYE-VMK: Ronin (am.) 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Blade (am.) 17, 19.15 LÉVA ­JUNIOR: Halloween H 20 (am.) 16.30, 19.30 LOSONC ­APOLLO: Az adósságok ideje (cseh) 17,19.30 NAGYKAPOS ­ZEMPLÉN: Z, a hangya (am.) 18 GYOR CINEMA CITY-GYOR PLAZA: 6:3, avagy Játsszd újra Tutti (magy.) 14. 16, 18 Éjjeliőr a hullaházban (am.) 20.Szükségállapot (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Egy bogár élete (am.) 13.45, 15.45, 17.45 A közellenség (am.) 19.45 Good Will Hunting (am.) 14.45 17.15,19.45 Vámpírok (am.) 17.15, 19.45 Apád, anyád idejöjjön (am.) 13.15, 15.30, 17.45 Ha el­jön Joe Black (am.) 20 Szerelmes Shakespeare (am.) 14.45, 17.15,19.45 Ronda ügy (am.) 13.15,15.30,17.45, 20 LLOYD Apád, anyád idejöjjön (am.) 18, 20 Halloween, 20 évvel ké­sőbb (am.) 22 RÁBA: A katona (am.) 15.30, 17.45, 20 RÁBA EURÓPA: Ámbár tanár úr (magy.): 17.30, 19.30 RÁBA PINCEMOZI: Fargo (am.): 17 óra. Hullámtörés (ném.) 19 MISKOLC BEKE: Rémségek könyve (am.) 15. 30, 20 Jó Will Hunting (am.) 17.45 BÉKE KAMARA: Ronin (am.) 16, 18, 20 KOS­SUTH: A szerelmes Shakespeare 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 HEVESY: Kalózok (magy.) 17 Gengszterfilm (magy.) 19,20.45 Nyitrán találkoznak a visegrádi országok színházai A közös Európáért gű lakosa van a városnak, csak annyit tudok mondani: tanul­hatnánk tőle! VRABEC MÁRIA A visegrádi országok színházai­nak találkozójával ünnepelik meg március 11. és 14. között a nyitrai bábszínházban az 1997­es színészsztrájk évfordulóját. A „Találkozás" nevet viselő feszti­vált március 11-én 10.00 órakor a pécsi Márkus Színház nyitja a Bedehemi történet című elő­adással, 14.00 órakor pedig a csérkúti Levendula Színház mu­tatja be a Kisanna, hol a világ vé­ge? című mesejátékot. Este 19.00 órától a bábszínház Tatra Klubjában a felnőttek hallgat­hatnak jiddis énekeket Egon Gnoth és Ervin Schonhauser elő­adásában, majd 21.00 órakor Matéj Formán grafikáinak kiállí­tását nyitják meg a színház olva­sótermében. Pénteken, március 12-én 10.00 és 17.00 órától a prágai Formán Testvérek Színháza mutatkozik be a Barokk opera című darab­bal, este 20.00 órától pedig Oľga Schrámeková és Egon Gnoth sanzonestje kezdődik, Mit akar­tok a nőktől? címmel. A szombat a hazai társulaté lesz: délelőtt 10.00 órára a gyerekeket várják a nyitrai bábosok a Színházi ma­nókról szóló mesével, este pedig a szülőket a Szlovákiában ez így van című zenés groteszkkel. Va­sárnap a fesztivál zárónapján 10.00 órától kezdődik a szlová­kiai PIKI Színház előadása Pas­kudárium címmel, 15.00 órától pedig a lengyelországi Bialys­tokból érkezett bábosok Gulliver történetével szórakoztatják a kö­zönséget. Az előadásokon kívül naponta lesznek beszélgető­estek, kiállítások és komolyzenei programok is.

Next

/
Thumbnails
Contents