Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-04 / 28. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 4. KOMMENTÁR A paragrafus görbéje TÓTH MIHÁLY Történészek, pszichológusok jogászok százai tanulmányozzák a titkot: minek a következménye, hogy az 1945-öt követő évtized­ben nemcsak gazdasági csoda következett be Németország nyu­gati felében, hanem a legjobb értelemben vett nyugat-európai tí­pusújogállam is meghonosodott. Ha figyelembe vesszük az előzményeket, ez még a gazdaságinál is nagyobb csoda. Történészek, pszichológusokjogászok tucatjai csodálkozhatnak Szlovákiában. Minek a következménye, hogy egy évtizeddel a rendszerváltás után még se híre, se hamva a gazdasági csodá­nak, a jogállamiság építésében pedig ott tartunk, hogy hiszünk is, meg nem is a bíróságok, az ügyészségek és a rendőrség pár­tadanságában. És ez a közhangulatra is rányomja bélyegét. 1999 februárjának elején e téren konkrétan az a helyzet, hogy a rendszerváltás vesztesei - számuk e Ids országban nem százez­rekben, hanem milliókban fejezhető ki - akkor sem éreznék, hogy sérelem esett a jogállamiságon, ha a privatizőröket politi­kai protektoraikkal egyetemben és Lexával, a hajdani titkosszol­gálati főnök egész csapatával együtt kihallgatás nélkül tömlöcbe zárnák. Az új kormány azért egyértelműen dicséretet érdemel, hogy tagjai, akik eddig a Mečiar-garnitúra feltételezett vétkesei­nek felelősségre vonásáról nyilatkoztak, egy emberként annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az ártatlanság vélelmé­nek minden esetben és maradéktalanul érvényesülnie kell. Más szóval: bárki gyanúsítottat csak bizonyíték alapján lehet elítélni. Tudjuk, évek teltek el a nagy privatizációs akciók megkezdése óta, és már nehéz nyomon követni, hogy ki feledkezett meg milliós adótételek, törlesztések befizetéséről. Lassan fél évtize­de, hogy elrabolták az államfő fiát. A gyanúsítottak profi nyo­meltüntetők. Az sem könnyíti meg a bűnüldözők dolgát, hogy a rendőrök, a bírák, az ügyészek „sok rendszert és pártot látott" emberek, így nehezen kiszámítható, nem olyan vadászkutyák­hoz hasonlatosak-e, amelyeket bottal kell a nyúl után hajtani. Poirot mester óta azonban tudjuk, hogy tökéletes bűntény nincs. Valószínű, hogy a legrosszabb rendőri, legalázatosabb bírói és a legkorruptabb ügyészi testületekben js akadnak tiszta és ambiciózus egyedek. Pittner úr, illetve Ján Čarnogurský nincs irigylésre méltó helyzetben. Százszázalékos biztonsággal egyikük sem tudja, kikkel vannak egy „lövészárokban". Visszatérve az 1945 utáni Németország viszonyaihoz. A Szö­vetségi Köztársaságban bizonyíthatóan azért párosult a gaz­dasági csoda a jogállamiság meghonosodásával, mert még a fő bűnösöket is bizonyítékok alapján, nem pedig a bosszútól vezérelve ítélték el. A vezér kiszolgálóit nem mártírnak tartja a nemzet, nem a politikai bosszú áldozatának, hanem közön­séges bűnözőnek. Nálunk van hajlam a mártírgyártásra. JEGYZET Kassai rendőrvicc JUHÁSZ KATALIN Érdekes kísérlet folyik a Kassai Kerületi Rendőrkapitánysá­gon. Azt vizsgálják, mennyi idő alatt képezhetők át az új­ságírók nyomozótisztekké. Az eredmények eddig nem vala­mi biztatóak, ám alapos, ke­mény munkával lesz fejlődés ­aki kitalálta, bízik benne. Michal Dunda ezredes, az új kerületi igazgató első köz­hasznú tetteinek egyike az volt, hogy megtiltotta az ope­ratív osztályon dolgozó tisz­teknek az újságírók tájékozta­tását a bűn- és balesetekről, mondván, a rendőrségnek más dolga is van, mint firká­szokkal csevegni. Énre van a szóvivő. A súlyos közúti bal­esetekről, felderített bűnü­gyekről ezentúl csak a távirati irodát tájékoztatják. Amelyik lapnak, rádió- és tévécsator­nának nincs „beépített embe­re" a rendőrségen, kizárólag a szóvivőnél informálódhat, ter­mészetesen csak munka­időben. Ha délután négy óra húsz perckor, vagy ne adj' is­ten hétvégén történik valami, azt az újságolvasók, tévé­nézők és a kedves rádióhallga­tók csak néhány nap múlva tudhatják meg, ha egyáltalán megtudhatják. Az alkalmazottak közt végzett mini közvélemény-kutatás eredménye szerint általában akad (na) öt percük a tájékoz­tatásra, részükről tehát nincs probléma. Gond csak akkor van, ha mesterségesen kreál­nak. „Nincs mit tenni, a pa­rancs, az parancs, a viszont­hallásra!" Marad a saját hír­forrás keresése a vizsgálótisz­tek megvesztegetése, vagy az ügyelet előtt parkoló rendőr­autók figyelése messzelátó­val. Talán ez utóbbi az átkép­zés legjárhatóbb útja-módja, mivel így az újságíró közvetle­nül a rendőrök után érhet a tett színhelyére, kedvére hely­színelhet, kihallgathatja a ta­núkat, fotózhat, szaglászhat. Aztán kérheti felvételét az ál­lományba. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238310),-kultúra- (58238313), Urbán Gabriella-panoráma ­(58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Kül­földi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újság­küldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. decem­ber 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@istemet.sk Csak tudnám, hogy fogom összegyűjteni az elnöki jelöléshez szükséges aláírásokat. (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA A lap tegnapi számának címol­dalán nyilvánosság elé tárja a Mečiar-kormány alatt történt kétes privatizációk egyikét. Ta­valy egy bizonyos kereskedelmi társaság jóval áron alul jutott hozzá az egykori Eperjesi Ma­gasépítő Vállalat šíravai üdülő­központjához. A tulajdonos az akkori építésügyi miniszter fia és titkárnője. Ján Mráz hozzá­tartozója és munkatársa nem ár­verésenjutott az objektumhoz ­ahogy azt a törvény állami va­gyon likvidálása esetén előírja hanem közvetlen eladás útján, hogy más érdeklődő tudomást se szerezhessen róla. A rekreáci­ós központért három és fél mil­lió koronát fizettek, ami az ob­jektum tényleges értékének mindössze egy hetede. A lap meg nem erősített információi szerint az új tulajdonosok csak az új kormány beiktatása után kezdték meg a részletfizetést. Ez az eset hiányzik az Építésügyi Minisztérium fekete könyvéből. A cikkíró felteszi a kérdést: Va­jon bekerül-e a Közigazgatási és Privatizációs Minisztérium feke­te könyvébe? Még a bankfelügyelet sem akadályozta meg a Beruházási és Fejlesztési Bank további kiszipolyozását Osztogatnak és fosztogatnak A Beruházási és Fejlesztési Bankban (IRB) a kényszer­felügyelet ellenére további gyanús praktikák folynak, amelyek lényege: a bank saját maga számára bérli a központi székházat, a bér­leti díj pedig más zsebébe vándorol. ÚJ SZÓ-HÁTTÉR Az 1997. december 19. óta kényszerfelügyelet alatt álló Beruházási és Fejlesztési Bank Exrent néven korábban leány­vállalatot alapított, amely ­szokatlan módon - a pénzinté­zet központi székházát magá­nak a banknak adta bérbe. Az eredetileg az IRB emberei által felügyelt Exrent élén azonban tavaly őrségváltás történt, a bankosok távoztak, helyükbe a Végh család lépett. A korábbi leányvállalat tehát teljesen ki­került a csak folyamatos pénz­injekciókkal fenntartott bank hatása alól, s ennek tudatában az Exrent emelni kezdte a bér­leti díjat. A 33,5 millió koronás alaptőkéjű cég az IRB székháza mellett az Eximbank épületét is birtokolja, a két ingatlan becs­lések szerint 200-200 millió koronát ér. A bankfelügyeletet irányító Szlovák Nemzeti Banknak már korábban tudomására jutott, hogy valami nincs rendben az IRB és az Exrent kapcsolatá­ban. Ján Onda, a Központi Jegybank szóvivője közölte: az ügyet jelenleg vizsgálják, és ha pénzügyi visszaélés vagy egyéb büntetendő cselekedet nyomá­ra bukkannak, jelentik a gaz­dasági rendőrségnek. Mivel az ügyön most dolgoznak, ezért a jegybank több információval nem szolgálhat. A Sme napilap értesülései sze­rint az Exrent körüli homályt A leányvállalat ma­gának a banknak adta bérbe a székházat. csak fokozza, hogy maga Du­šan Krkoška, a Beruházási és Fejlesztési Bank kényszerfel­ügyelője már korábban is tu­dott e furcsa ingatlanbérlésről, mégsem tett ellene semmit, sőt szorgalmazta, hogy az IRB há­rom, luxuskategóriába eső Au­di gépkocsit béreljen az Exrent számára. A Beruházási és Fejlesztési Bankot korábban a kedvezőt­len állami hitelnyújtások, majd a Kassai Vasmű által nyakába ültetett, nem túl hozzáértő ve­zetők küldték padlóra, most pedig kétes társaságok profi­tálnak belőle. Az IRB jelenleg havonta több mint 100 millió koronájába kerül az államnak, a központi jegybanknak pedig eddig több mint 10 milliárd ko­ronáját nyelte el. A bankház agóniája talán csak akkor ér vé­get, ha a kormány terveivel összhangban végre külföldi kézbe kerül, (shz) A francia filmszínész kijelentette, egyáltalán nem ismeri ki magát politikai kérdésekben Gérard Dépardieu: Mečiar demokrata ČTK ÉS MTI Párizs. A világhírű francia filmszínész, Gérard Dépardieu demokratának tartja az előző szlovák kormányfőt, Vladimír Mečiart. Ezt ő maga közölte a Le Párisién című párizsi napi­lapnak adott interjújában, mi­után egy olvasó felvetette: ugyan miért utazott tavaly szeptemberben Szlovákiába, hogy személyesen is részt ve­gyen Mečiar választási kampá­nyában. Dépardieu elismerte, hogy ő maga korábban egyáltalán nem ismerte Mečiart, és tulaj­donképpen Jacques Attalinak, OLVASÓI LEVÉL Gazdasági képviselet Érdeklődéssel olvastam az Új Szóban 1999. január 16-án megjelent beszélgetést Harna István építésügyi miniszterrel és Gyurovszky László parla­menti képviselővel, a Magyar Koalíció Pártja gazdasági bi­zottságának vezetőivel. Meglá­tásom szerint is fontos lehet az ilyen bizottságok létrehozása és működése. A parlamenti vá­Francois Mitterrand egykori francia államfő közeli bizalma­sának tanácsára engedett a meghívásnak: Attali ugyanis biztosította, hogy ebből nem lehet probléma, Mečiar teljes mértékben elfogadható. A szí­Az ember csinál hibá­kat - mentegetőzött Gérard Dépardieu. nész azt is elárulta, hogy az egészet pénzért tette, s hogy ma már látja, „ez talán hiba volt". - Önök nagyon jól tud­ják, én a világ minden részén sok politikussal találkozom, s igazán nem lehet tudni, ki ki­csoda. Castróról is mindenfélét mondtak nekem. Az ember csi­nál hibákat - mentegetőzött Dépardieu. Ugyanakkor utólag mégis igazolást keresett tetté­re: mint mondta, Mečiart nem választották újra, márpedig ha valóban diktátor lett volna, biztos tett volna valamit, ehe­lyett visszavonult. „így azután nyilvánvalóan demokrata volt" - vonta le a következtetést in­terjújában, ,de hozzátette, sze­mélyesen is volt alkalma meg­tapasztalni, hogy szlovákiai út­ja jó néhány embert feldühí­tett. Elmondta azt is, egyálta­lán nem ért a politikához, nem ismeri ki magát ezen a terüle­ten, s ezért nem is nyilatkozik politikai kérdésekben. Mint emlékezhetünk, Vladimír Mečiar választási kampányá­nak rendezvényein tavaly szep­temberben számos külföldi hí­resség vett részt: Dépar-dieu-n kívül elutazott Szlovákiába Claudia Cardinale, Ornella Mu­ti és Claudia Schiffer is, vagy éppen a fiatal Belmondo. A kifi­zetett pénzösszegekről máig nincsenek pontos adatok, de a híresztelések szerint Claudia Schiffer például 5-6 millió szlo­vák koronát kapott villámláto­gatásáért. lasztások előtt több szakértő vonakodott az ilyen bizottsá­gokban való munkától. Koráb­ban olyan szakemberekre volt szükség, akik véleményezni tudták az egyes gazdasági vagy pénzügyi törvénytervezeteket, tanácsot tudtak adni. Az új fel­tételek között inkább már poli­tikusokra van szükség, hogy a kormánykoalíción belüli pozíci­ónak megfelelően végre tudják hajtani az MKP gazdaságpoliti­kai programját. Arra a kérdés­re, hogy milyen a tanács szemé­lyi összetétele, politikusok vagy szakemberek vannak-e túlsúly­ban, a következő volt a válasz: „A gazdaságpolitikai bizottság héttagú testület. Maguk a szek­ciók pedig azokból állnak, aki­ket a gazdaságpolitikai bizott­ság tagjai jelöltek. A gazdaság­politikai bizottság posztjai ará­nyosan vannak elosztva az MKP platformjai között." Saj­nos ebből a válaszból nem tu­dom megítélni, hogy kik van­nak túlsúlyban. A bizottság főbb célkitűzései azonban re­ményt ébresztenek bennem. Egy közép-szlovákiai (zsolnai) építkezési vállalatnál dolgo­zom. E vállalat legnagyobb üzeme Pozsonyban van, ahol az alkalmazottak létszáma kb. 900 fő, és ebből legalább 300 ma­gyar származású. Többségük az építkezéseken dolgozó mun­kás, de több építészmérnök és technikus is a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, a Galántai és az Érsekújvári járásban lakik, és ők szintén az MKP választóbá­zisához tartoznak. Bizakodunk, hogy számunkra is megte­remtődik az esélyegyenlőség, és a munkalehetőség Dél-Szlo­vákiában. Boncz József Párkány

Next

/
Thumbnails
Contents