Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-25 / 46. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 25. TANACSADO Ingatlanadó és kedvezmények D. J.: Elmúltam 70 éves. Úgy hallottam, hogy ebben a korban már csak 50 szá­zalékát kell fizetni a ház- és a földadónak. Ajárási szék­helyen ez így van, de ná­lunk a községházán azt mondják, hogy ez a törvény a mi községünkre nem vo­natkozik. Lehetséges ez? FEKETE MARIAN Az ingatlanadóról szóló 317/1992. Tt. sz. törvény Önöket csupán annak alap­ján, hogy a 70. életévüket már betöltötték, valóban nem jogosítja fel semmiféle adó­kedvezményre. Az említett törvény tételesen nem ren­delkezik arról, hogy a 70 évesnél idősebb adóalanyo­kat adókedvezmény illetné meg, de ez nem is zárja ki ­még pontosabban, kifejezet­ten lehetővé teszi. Itt arról van szó, hogy az említett tör­vény 12. paragrafusának 2. bekezdése szerint az adóke­zelő (ebben az esetben a köz­ség) a helyi körülmények alapján adókedvezményt nyújthat azokra a földekre, amelyek szociálisan ráutalt, vagy 70 évesnél idősebb em­berek tulajdonában vannak, amennyiben ezek a földek ki­zárólagosan a személyes szükségleteik kielégítését szolgálják. A község a családi házakra és lakásokra is nyújt­hat adókedvezményt, például a szociálisan ráutalt, a 70 évesnél idősebb, a súlyos egészségkárosodásban szen­vedő, a túlnyomórészt vagy teljesen magatehetetlen sze­mélyek számára, ha a tulaj­donukban levő családi ház vagy lakás a tartós (állandó) laldiatásukat szolgálja. Ha­sonló körülmények között ga­rázsra is adható adókedvez­mény. Ennek az adókedvez­ménynek a mértékét a tör­vény nem szabályozza. Hang­súlyozni kell azonban, hogy ezekről az adókedvezmé­nyekről, tehát arról, hogy kit illet meg és milyen mérték­ben, a község határoz, még­pedig általánosan kötelező erejű rendelettel. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK lékos visszaesést jelent 1998 januárjához képest. (SITA) 1,5 milliárd lakásépítésre Pozsony. Az Első Lakástakarékpénztár Rt. ja­nuárban 1,5 milliárd koronát nyújtott lakásépítésre és fel­újításra, az évvégéig pedig további 13,9 milliárd korona folyósításával számolnak. Az elmúlt hónapban több mint 300 ügyfelüknek nyújtottak lakásépítési hitelt. Az állami prémium idén eléri a 12,4 milliárd koronát. (SITA) Megcsapolt Nafta Pozsony. A szakszervezet ama aggodalmának adott hangot, hogy tovább folytatódik a Naf­ta Gbely kiszipolyozása. An­nak ellenére, hogy a miniszter­elnök figyelmeztette a cég ve­zetőit, hagyjanak fel a vagyon­átcsoportosításokkal. (SITA) Szlovák kivitel és behozatal Pozsony. Szlovákia külkeres­kedelmi forgalma januárban meghaladta az 54,5 milliárd koronát, miközben a mérleg­hiány 2,584 milliárd korona volt. A legnagyobb passzívu­mot (3,741 milliárd korona) Oroszországgal, a CEFTA­országok esetében Csehor­szággal (19 millió) és Szlové­niával (12 millió) szemben ér­tük el. 1,733 milliárd koronás aktívummal zárult viszont a OECD, illetve 817 millió koro­nával a CEFTA országokkal folytatott kereskedelem. Ja­nuárban Szlovákia 25,974 milliárd korona értékű árut exportált, ez 7%-os növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest. A behozatal viszont meghaladta a 28,5 milliárd koronát. Az import 4,1 száza­Veszteséges bankok Prága. A két legnagyobb cseh bank, a Česká spofitelna és a Komerční banka a prágai pénzügyi szakértők becslése szerint több milliárd koronás veszteséggel zárta az évet, az Investiční a poštovní banka szerény nyereséget könyvelhet el. A szakértők úgy vélik: a bankok 1998-as gazdálkodá­sának eredményei tükrözik az egyre nehezebb gazdasági helyzetet, amely a bankok ese­tében az adósok számának nö­vekedését vonta maga után, il­letve azt, hogy a jegybank lé­nyegesen megszigorította a tartalékképzést. (MTI) A hajógyár fellebez Komárom. A komáromi hajó­gyár már megkapta a bolgár Legfelsőbb Bíróság döntését, amelyben a taláros testület el­utasítja a komáromiaknak a ruszei hajógyár privatizációja kapcsán benyújtott panaszát. A hajógyár azért fordult bíró­sághoz, mert habár ők kerül­tek ki győztesen a ruszei hajó­gyár privatizációjára kiírt nemzetközi versenytárgyalás­ból, ä bolgár privatizációs ügynökség mégis a német Rousse Shipyard Beteiligungs­gessellschaft társaság javára döntött. A komáromiak a SITA hírügynökség jelentése szerint fellebbeznek. Egyes hírforrások szerint nem zárha­tó ki, hogy a német társaság mögött azon német cégek áll­nak, amelyek Komáromban gyártatják hajóikat, (ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. február 25-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,955 Magyar forint (100) 17,546 Angol font 64,305 Német márka 22,474 Cseh korona 1,161 Olasz líra (1000) 22,701 Francia frank 6,701 Osztrák schilling 3,194 Japán jen (100) 32,898 Spanyol peseta (100) 26,417 Kanadai dollár 26,638 Svájci frank 27,613 Lengyel zloty 10,326 USA-dollár 39,997 Szlovákiának égető szüksége van a külföldi működőtőke minél nagyobb méretű beáramlására Ösztönözni a befektetéseket Pozsony. A külföldi működőtőke beáramlása fedezhetné a kereskedelmi mérleg hiányát, új munka­helyek teremtésével növel­hetné a foglalkoztatást. A befektetők gazdasági kap­csolataik és kialakult ter­jesztési hálózatuk révén megnyithatnák a külföldi piacokat a hazai termékek előtt, s ez lökést adhatna a szlovák exportnak. GÁL ZSOLT A tőkeerős társaságok megjele­nése megoldást jelenthetne a hazai vállalatok pénzügyi prob­lémáira. A külföldi beruházók természetesen csak körültekintő vizsgálódás után döntenek egy befektetés megvalósításáról. Sokféle hatástanulmány és elemzés feldolgozása után, szá­mos körülményt figyelembe vé­ve választják ki a beruházás he­lyét. A hosszú mérlegelés során a legdöntőbb érv a lehetséges célország általános helyzete, fej­lődési kilátásai. Nagyon fontos a politikai és gazdasági stabilitás. A beruházók nem szeretik a túl gyakori kormányváltásokat, csakúgy mint a változó gazdasá­gijogszabályokat. A mindenkori vezetéstől előre kiszámítható gazdaságpolitikát várnak. A tőke természetesen a demokra­tikus jogállamokat kedveli, ahol törvényesség uralkodik, lehető­leg minél kisebb a protekcioniz­mus, a korrupció, az államaparátus pedig nem gördít akadályokat a megvalósítandó befektetés elé. Szintén döntő érv az infrastruktúra fejlettsége. Nemzetközi tapasztalatok igazol­ják, hogy a működőtőke elsősor­ban a jó közlekedési és közműhá­lózattal rendelkező régiókba áramlik. A magyarországi beru­házások elemzéséből egyértel­műen kiderül, hogy a nagy külföl­di cégek mindenekelőtt az autó­pályák mentén telepedtek meg. Fontos szempont a szakképzett és aránylag olcsó munkaerő. A be­ruházók a gyorsan alkalmazkodó és rövid idő alatt átképezhető munkavállalókat részesítik előnyben. A vezető beosztású al­kalmazottaktól többnyire megkö­vetelik a nyelvtudást és a felsőfo­kú végzettséget. A befektetők ál­talában feltérképezik a helyi ok­tatási intézményeket, és igyekez­nek szoros kapcsolatokat kiépíte­ni velük, sőt anyagilag is hajlan­dók támogatni a képzés korszerű­sítését, ha a végzősök később ná­luk lesznek alkalmazásban. Mivel minden államnak érdeke, hogy minél nagyobb mértékben ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony. A szlovák kormány hétfői rendkívüli ülésén elfo­gadta az 1999-es állami költség­vetés tervezetét, amely a már korábban meghatározott alapel­vekből indul ki. Ezek szerint a költségvetés hiá­nyának nem szabadna megha­ladnia a bruttó hazai összter­mék 2 százalékát, vagyis a 15 milliárd koronát. A bevételek várhatóan elérik a 179,9 milli­árd koronát, a kiadások pedig a 194,9 milliárdot. Idén 3 százalé­kos GDP növekedéssel számol­nak, így az várhatóan 815 milli­árd korona körül alakul majd, ugyanakkor az inflációnak nem szabadna meghaladnia a 10 szá­zalékot. A kormány tagjai sze­rint a költségvetés tervezete több bizonytalan pontot is tar­talmaz, amelyek esetleg veszé­lyeztethetik a sarokszámok be­tartását. A kormány Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettest bízta meg egy elemzés kidolgozásá­val, amely a költségvetés rizikó­it enyhítené. Ennek március 15­ig kellene elkészülnie. Nem dőlt még el azonban, hogy ez a hozzáadottérték-adó alsó sávjának a növelését, esetleg a behozatali vámpótlék újbóli be­vezetését is tartalmazza-e. Min­denképp többet fizetnek azon­ban a gépkocsi-tulajdonosok. Ez ideig két változatot dolgoztak ki, melyek szerint vagy kiterjesz­tenék minden autótulajdonosra az útadó fizetését, vagy pedig új gépkocsiadót vezetnének be. Ez az adófajta várhatóan 2,1-2,7 milliárd koronás többletet jelen­tene a költségvetés számára. Je­lenleg az útadó a motor űrtartal­ma szerint alakul - 900 köbcen­timéterig 1200 korona, 1500­2000 köbcenti között 2800 ko­rona egy évre. Tavaly így 1,7 milliárd korona folyt be az út­adóból. Ugyancsak a motorosokat érin­tené a benzin fogyasztói adójá­nak emelése. Még nem dőlt el, hogy a benzin literje 1 koroná­val, esetleg csak 50 fillérrel emelkedik, ettől függően ez az intézkedés 800 vagy 400 millió koronával gazdagítaná a költ­ségvetést. Várhatóan emelkedik a dohány fogyasztói adója is, er­ről azonban még tárgyalások folynak. További 400 millió koronához a személyi igazolványokért, jo­gosítványokért és útlevelekért fizetendő illetékek emelésével szeretne hozzájutni a kor­mány. (mi) A Landis and Gyr takarékos energiafogyasztást ígér Kevesebb is elég ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A Szlovákiában 1992 óta tevékenykedő svájci gyöke­rű Landis and Gyr energiataka­rékos megoldásai révén akár húsz-harminc százalékos meg­takarítást is el lehet érni; beren­dezéseik beszerelése az építési költségeket csupán egy-két szá­zalékkal növeli meg - közölte Ruszlán Rajcsev, a cég szlováki­ai vezérigazgatója. A jelenleg nálunk mintegy hetven főt foglalkoztató és az idén kétszázmillió koronás for­galmat tervező vállalat Po­zsony mellett Eperjesen, Poprá­don, Zsolnán, Kassán és Érsek­újvárban működtet irodát. A Landis and Gyr a számítógép­pel vezérelt klímaberendezé­sek, a hőfogyasztásmérők, a hő- és tűzérzékelők szlovákiai piacából mintegy harmincöt­negyven százalékkal részese­dik. Berendezései révén immár Szlo­vákiában is építhetők ún. intelli­gens épületek, azaz a hibákat műszerek révén érzékelő és a problémákat automatikusan or­vosló házak. E téren az első fecs­kének az Általános Hitelbank (VUB) pozsonyi központi szék­házának felhúzása számít, amelyből a Landis and Gyr is ki­vette részét. A svájci cég tavaly októberben a német Siemens óriásvállalatba olvadt, (shz) áramoljék be hozzá a működőtőke, ezért kedvezmé­nyekkel és támogatások odaítélé­sével igyekeznek becsalogatni a külföldi beruházókat. Az egyik módszer a különböző adó- és vámkedvezmények biztosítása. Az állam, ill. a helyi önkormány­zatok bizonyos ideig elengedhe­tik az adók egy részét, a vállala­tok pedig leírhatják az adójukból a beruházott összeg hányadát. A kormányzat vámmentességet biztosíthat a behozandó gyártó­sorokra, gépekre. Számos ország­ban alkalmazott módszer a beru­Fontos szempont a szakképzett és olcsó munkaerő. házók közvetlen pénzügyi támo­gatása. Az állam minden egyes új munkahely megteremtéséért fix összeget fizethet a vállalatnak, vagy átvállalhatja az alkalmazot­tak képzésének, átképzésének költségeit. Magyarországon sike­resnek bizonyult az ún. ipari par­kok kialakítása. Az ipari parkok lehetőleg fontos közlekedési út­vonalak mellett fekvő területek, amelyeken az önkormányzat ál­lami segítséggel kiépíti a közmű­hálózatot. A beruházókat így kész csatornázás, telefonvonal, víz-, gáz- és villanyvezeték várja. A külföldi beruházók figyelem­be veszik a felsorolt körülmé­nyeket, s ezért minden ország­nak arra kell törekednie, hogy a lehető legtöbb feltételt teljesít­se. Az elmúlt évek során Szlová­kiában jóval kevesebb befekte­tés valósult meg, mint a szom­szédos országokban. Az új kor­mány konkrét, a beruházásokat támogató törvény elfogadását tervezi. Amint azt Podstránsky Vladimil pénzügyminisztériumi államtitkár lapunknak elmond­ta, az új jogszabály március vé­gére várható. Mivel a kormány szeretné elkerülni, hogy ellen­tétben legyen a nemzetközi szervezetek előírásaival, ezért először egyeztetik az Európai Bizottság, a Világkereskedelmi Szervezet és az OECD joganya­gával. A törvény a 70%-ban kül­földi tulajdonban álló vállala­tokra vonatkozna. Podstránsky szerint mindenképpen 10 millió euró alatt lenne az az összeg, amely után a beruházók kedvez­ményekre jogosulnának. A befektetők egyelőre várnak. A szlovák kormány egy jó törvény elfogadásával, a belpolitikai sta­bilitás megteremtésével, és dek­larált gazdaságpolitikájának kö­vetkezetes végrehajtásával mo­tiválhatja a rendkívül fontos tő­kebefektetéseket. A költségvetés rizikóit a lakossággal fizettetik meg Tovább drágul a benzin Az 1999-es állami költségvetés kiemelt tételei (ezer koronában) Tétel Kiadás Nemzeti Tanács 474 832 Elnöki Iroda 102 974 Kormányhivatal 434 540 Alkotmánybíróság 38 032 Legfőbb Ügyészség 572 095 Számvevőszék 103 732 Szlovák Információs Szolgálat 799 000 Külügyminisztérium 2 329 692 Védelmi Minisztérium 13 835 542 Belügyminisztérium 11 264 154 Igazságügyi Minisztérium 3 692 448 Pénzügyminisztérium 4 549 488 Privatizációs Minisztérium 46 507 Környezetvédelmi Minisztérium 958 022 Iskolaügyi Minisztérium 6 752 693 Egészségügyi Minisztérium 14 751 691 Munkaügyi Minisztérium 18 872 185 Kulturális Minisztérium 2 238 933 Gazdasági Minisztérium 1 877 330 Mezőgazdasági Minisztérium 11 708 207 Építésügyi Minisztérium 4 260 385 Közlekedésügyi Minisztérium 11 236 317 Államadósság 20 002 342 Szlovák Rádió 279 000 Szlovák Televízió 288 000 Szlovák Sajtóügynökség (TASR) 79 800 Kerületi hivatalok Pozsony Nagyszombat Trencsén Nyitra Zsolna Besztercebánya Eperjes Kassa Forrás: NO 4 559 328 4 576 094 4 846 105 6 146 307 5 903 534 6 546 516 7 282 389 7 529 422 A szlovákiai munkanélküliség alakulása 1999 januárjában 500 000 1 Regisztrált munkanélküliek 456 588 • & • Nők 400 000 300 000 I jjjj Csökkentett munkaképességűek |m Különleges gondoskodási} személyek 206 872 [ | Végzősök 200 000 1 [|jj Fiatalkorúak 106 718 100 000 | 24 919 pp| 29 159 17 75 6 0 0 Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal/HN Grafikon: Vox Nova

Next

/
Thumbnails
Contents