Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-25 / 46. szám, csütörtök

POLITIKA uJ SZo 1999. FEBRUÁR 595. Leégett egy török imaház Bécs. Tegnap hajnalban teljesen leégett Grazban egy török imaház, amelyre ismeretlenek benzinbom­bát dobtak. Az osztrák rendőrség őrizetbe vett négy személyt. Első feltéte­lezések szerint a merény­lők kurd nemzetiségűek, akik Abdullah Öcalan, a PKK vezetőjének törökor­szági bebörtönzése miatti tiltakozásuk jeléül gyújtot­ták fel az imaházat. (MTI) Folytatódó zavargások Jakarta. Az indonéziai Ambon szigetén dúló keresztény-muzulmán ösz­szecsapásokban tegnap nyolc ember vesztette éle­tét és húszan megsérültek. Az áldozatokat lőfegyve­rekkel és házilag fabrikált nyilakkal gyilkolták meg a hét órán át tartó küzde­lemben. (MTI) Adósok fizessetek! Washington. Kofi Annan ENSZ-főtitkár Washington­ban a Georgetown egyete­men mondott beszédében arra szólította fel a nagyha­talmakat, hogy teljesítsék a világszervezettel szembeni pénzügyi kötelezettségei­ket, a nemzetközi béke­fenntartási feladatok telje­síthetőségének fenntartása érdekében. Bár Annan nem mondta ki, a címzettek kö­zé egyértelműen oda tarto­zik az Egyesült Államok, amelynek 1,6 milliárd dol­lár hátraléka van az ENSZ­szel szemben. (MTI) Annan türelme fogyóban (CTK/AP) Heves összecsapások Aszmara. Az aszmarai rá­dió szerint folytatódnak a heves összecsapások Eritrea és Etiópia között, a nyugati frontvonalon. Két­hetes viszonylagos nyuga­lom után kedd hajnalban újultak ki a harcok az etió­piai hadsereg, mindenek­előtt a gyalogság „nagysza­bású offenzívájával", ame­lyet két napon át tartó, he­ves etióp légitámadások előztek meg. (MTI) Kínai légi katasztrófa Peking. Hatvannégy sze­méllyel a fedélzetén Kína keleti részén lezuhant egy belföldi utasszállító gép. A helyszínre siető mentőosz­tagok egyetlen túlélőt sem találtak. A China Southwest Airlines repülő­gépe mintegy 30 kilomé­ternyire volt úti céljától, amikor a levegőben felrob­bant, míg a Reuters úgy ér­tesült, hogy egy hegynek ütközött. (MTI) A tiroli Galtürben legkevesebb 10 ember vesztette életét, amikor lavina zúdult a falucska központjára. Az áldozatok száma nem végleges Katasztrófasorozat Folyik a mentés Galtürrben. A lavina a falu egész központját elborította Solana óva intette a szerbeket és az albánokat a provokációktól (CTK/AP) MTI-HÍREK Bécs/Bukarest/Győr/Lima. Kedd délután lavina zúdult a Ti­rol tartományban fekvő Galtürre. A legfrissebb adatok szerint a ka­tasztrófában 10 ember vesztette életét, s tegnap még mindig 28-30 személy után kutattak. A helikopteres légihídon kihozták a közúton meg nem közelíthető te­lepülésről a 17 sebesültet. A tar­tományi rendőrség arról tájékoz­tatott, hogy még mindig nem ál­lapították meg teljes bizonyos­sággal az áldozatok és a sebesül­tek személyazonosságát, ezért egyelőre a nemzetiségükről sem hoznak nyilvánosságra adatokat. Románia 11 nyugati, északi és belső-erdélyi megyéjében az árvi­zek, Moldova északi területein és a Székelyföldön pedig a szokatla­nul nagy havazás okoznak súlyos gondokat. A legnagyobb terüle­tek Arad megyében kerültek víz alá. Kolozs megyében a havazás elzárta a külvilágtól a hegyi tele­püléseket. A hóolvadás, valamint a romániai vízgyűjtőn lehullott csapadék hatására két nap alatt heves árhullám alakult ki a Krasz­nán. 12 óra alatt harmadfokúra emelkedett az árvízvédelmi ké­szültség. Magyar szakaszán a fo­lyó mindenütt kilépett a medré­ből. Tegnap megkezdődött a te­tőzés a Duna szigetközi szaka­szán. Másodfokúra emelték a bel­vízvédelmi készültséget az Alsó­Szigetközben. Az elöntött terüle­tek nagysága eléri a 2700 hektárt. Mintegy 15 embert, köztük négy gyermeket temetett maga alá egy domboldalról lezúduló sár- és kőlavina Peru egy Amazonas menti falujában. Áz áldozatok többsége otthonában tartózko­dott, amikor a sárfolyam elsodort egy tucat házat. Március 16-án zászlófelvonás a NATO-ban Napok kérdése Éber marad a NATO Brüsszel. A NATO főtitkára óva intette a koszovói fele­ket attól, hogy a március 15-ig hátralevő időben megsértsék a tűzszünetet, provokációkba bocsátkoz­zanak vagy megsértsék az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak érvényes határozatait. MTI-HÍR Javier Solana leszögezte, a NATO továbbra is kész bármilyen esz­közt felhasználni a koszovói vál­ság békés megoldása érdekében. Miután a hathatalmi összekötő csoport újabb határidőt tűzött ki a szerb-albán békeegyezmény befejezésére és gyakorlatba ikta­tásának megkezdésére, a NATO nagyköveteinek találkozója el­maradt. A szövetség azonban vi­lágosan értésre adta, hogy a légi csapásra készülő repülőgépeket készültségben tartják, és folytató­dik az esetleges békefenntartó akció tervezése is. Javier Solana célzott arra is, hogy a NATO to­vábbra is éberen figyeli az albá­nok lakta szerb tartományban történő eseményeket. Hangoztat­ta, hogy a szövetséget a rambo­uillet-i eredményektől függetie­núl aggasztják az utóbbi napok erőszakos eseményei. Jelezte, a NATO azokra fogja hárítani a fe­lelősséget, akik az ideiglenes megállapodást kihasználva ve­szélyeztetik a helyszíni EBESZ­ellenőrök biztonságát. Milan Milutinovics szerb elnök megerősítette, kormánya kész közvetlen tárgyalásokat folytatni a koszovói albánokkal március 15-től, de követelte, hogy a nem­zetekközössége hagyjon fel az al­bánok szeparatizmusát támogató jelenlegi álláspontjával. Bili Clinton amerikai elnök re­méli, a koszovói albánok támoga­tásban fogják részesíteni a megál­lapodást. Clinton leszögezte, a szerbeknek azzal a kötelezettség­vállalással kell majd visszatérni­ük március 15-én a tárgyalóasz­talhoz, hogy készek aláírni a meg­állapodást. Hozzátette, hogy a NATO szükség esetén továbbra is kész a katonai erő alkalmazására. Borisz Jelcin orosz elnök jelen­tős előrelépésként" értékelte a rambouillet-i tárgyalásokat, és úgy ítélte meg, hogy „sikerült ki­utat találni a koszovói válság poli­tikai rendezésének irányába, Ko­szovó autonómiájának valószínű­síthető kibővítésével, Jugoszlávia területi épségének megőrzése mellett" - jelentette ki Dmitrij Jakuskin orosz elnöki szóvivő. MTI-HIR Budapest. „Ismereteim szerint valóban március 16-án kerül sor a brüsszeli NATO-központ előtt a három új tagállam zászlajának ünnepélyes felvonására" - kö­zölte tájékoztatóján Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. A szóvivő elmondta azt is, az időpontról a NATO hivatalosan az elkövetkezendő napokban ér­tesíti Magyarországot, Csehor­szágot és Lengyelországot. Mar­tonyi János külügyminiszter nem kíséri el Orbán Viktor kor­mányfőt a zászlófelvonási cere­móniára, mivel akkor az Európa Tanács soros elnökeként Bosz­nia-Hercegovinába látogat. Csecsenföldön száz katonát tartanak fogva Hétszáz túsz MTI-HIR Moszkva. Jelenleg mintegy 700 túszt tartanak fogva Csecsen­földön - közölte Szergej Sztyepa­sin orosz belügyminiszter. A tú­szok között mintegy száz katona van, többségükben a Dagesztán­ban állomásozó bujnakszki had­osztálynál szolgáltak. Nemrégi­ben letartóztattak egy tisztet, és bíróság elé állítják azzal a váddal, hogy segítséget nyújtott saját ka­tonáinak elrablásához. Húszszázalékos volt a hatékonysága a Sivatagi Rókának Működik az iraki légvédelem Magyarországi találgatások az Omega-ügyben Elhárítási vizsgálat MTI-HÍREK Washington. Az Irak elleni de­cemberi Sivatagi Róka hadműve­let óta végrehajtott amerikai és brit légi csapások megsemmisí­tették az ország légvédelmi raké­taütegeinek 20 százalékát - jelen­tette be az amerikai védelmi mi­nisztérium. Irak a repülési tilal­mat ellenőrző nyugati gépek tá­madásainak hatására visszavonta légvédelmi rakétaütegeit az or­szág északi és déli részéből - ahol a tilalom érvényben van -, és he­lyettük légvédelmi ágyúkat állí­tott föl ott - közölte Kenneth Ba­con, a Pentagon szóvivője. Ame­rikai katonai vezetők közlése sze­rint F-15E típusú vadászgépek kedden is támadtak irald célpon­tokat, és az északi repülési tilalmi övezetben, Moszul városa mellett leromboltak egy parancsnoki és irányítóközpontot. A washingto­ni minisztérium szerint a járőröző gépek azért nyitottak tüzet, mert az iraki hadsereg légvédelmi ágyúiból rálőtt a gépekre. „Súlyos csapást mértünk az iraki légvé­delmi rendszerre, de az még mű­ködik, ha kisebb hatékonysággal is" - mondta Bacon. UJ SZO-FELDOLGOZAS Budapest. A magyar titkosszol­gálatok vizsgálják, milyen körül­mények között vesztette életét a közelmúltban a pozsonyi nagykö­vetség egyik munkatársa, illetve, hogy az egykoA vagy jelenlegi szlovák hírszerzőknek köze lehet­e a halálesethez, közli a Magyar Hírlap. A hivatalosan autóbale­setként elkönyvelt halálesetet már korábban is vizsgálták a ma­gyar szervek, azóta azonban, HIRHATTER Megismétlődik-e a történelem? ONDREJCÁK ROBERT A Párizs melletti Rambouillet­ban kötendő teljes megállapo­dásnak két nagyon jelentős aka­dálya van. Az egyik, hogy a szer­bek elutasítják a NATO-csapatok koszovói telepítését, amelyek a megállapodás tiszteletben tartá­sát ellenőriznék. A másik, hogy az albánok csak átmenetnek tart­ják az autonómiát a teljes függet­lenség eléréséhez, és hároméves időszak után népszavazást köve­telnek. A szerbek elutasítják Ko­szovó függetlenségét, Milosevics nem engedheti meg magának ezt a nyilvánvaló politikai vereséget a horvátországi és a boszniai ku­darc után. A szerbek számára Ko­szovó a „nemzet bölcsője", elve­szítésébe nem nyugodnának be­le. Ezenkívül a középkori Szerb Királyság éppen a mai Koszovó (Rigómező) területén szenvedett vereséget 1389-ben a Török Bi­rodalomtól, amit 450 évig tartó török megszállás követett. A mai szerbek úgy érzik, hogy Koszovó függetlensége hasonló „veresé­get" jelentene, hasonlóan gyá­szos következményekkel. A Nyu­gat - igaz teljesen más okok miatt - szintén elutasítja ezt. A tartomány függetlensége szerin­tük legalább olyan veszélyt jelen­tene a Balkán és egész Európa stabilitására, mint az a konflik­tus, amely békemegállapodás nélkül nyilvánvalóan kirobban. Ha a Balkánon háború lesz - ami a szokásos téli szünet után szinte biztos -, Európát elözönlik a me­nekültek, és ez tovább fokozza a politikai feszültségeket (lásd kurd probléma). A független Ko­szovó létrejötte esetén felmerül­ne a két albán állam egyesülése, tehát „Nagy Albánia" létrehozá­sa. Egy ilyen állam minden bi­zonnyal hatalmas vonzerőt jelen­tene a Macedóniában élő albá­nok számára, akik az ottani la­kosság negyedét alkotják. Ez fel­élesztheti a macedón területek iránti bolgár igényeket. Bulgária megerősödése és „Nagy Albánia" létrejötte nyilvánvalóan sértené Szerbia és Görögország érdekeit, így a két régi szövetséges köze­lebb kerülne egymáshoz. Itt lép a képbe Törökország, amelynek ősidők óta rossz viszonya van a görögökkel és a szerbekkel, vi­szont erős szimpátiát érez az al­bánok iránt. Mindennek még val­lási háttere is van, hiszen a görö­gök és a szerbek görögkeletiek, míg a törökök és az albánok többsége muzulmán (a szerbiai Szandzsákban is jelentős muzul­mán kisebbség él). Görögország és Törökország által a NATO köz­vetlenül is érdekelt az ügyben, mert a két állam esetleges konf­liktusa az Észak-atlanti Szövet­ség déli szárnyának szétesésével fenyeget. Emiatt a nyugati nagy­hatalmak is elutasítják Koszovó függetlenségét, kérdés, hogy ez egyáltalán megakadályozható-e. A kétségnek egyszerű demográfi­ai oka van: Európa népei közül az albánok népességgyarapodása messzemenően a legmagasabb. Ma a kétmillió koszovói albán a tartomány lakosságának több mint 90%-át, Szerbiának közel 20%-át alkotja. Ez az arány csak növekedni fog, így a szerbeknek hamarosan hasonló problémák­kal kell szembenézniük, mint a gyarmattartó hatalmaknak szá­zadunk elején: az általuk uralt népek egyszerűen „túlszaporod­tak rajtuk", így minden katonai vagy gazdasági erő ellenére kénytelenek voltak függetlensé­get adni nekik. Mivel Szerbia ugyanilyen helyzetben van, a Balkánon jogos a kérdés: megis­métlődik a történelem? A szerző politológiahallgató hogy Pozsonyban nyilvánosságot kapott a szlovák titkosszolgálat Magyarország elleni tevékenysé­gét összehangoló Omega-akció terve, a magyar elhárítás a nagy­követség munkatársának szemé­lyes kapcsolatrendszerét is igyek­szik feltérképezni. A magyar rendőrség azt sem tartja kizárt­nak, hogy az Aranykéz utcai po­kolgépes merénylet végrehajtá­sát vállaló szlovák bűnözői cso­portra is hárultak feladatok az Omega-tervből, (ú) Öcalan kihallgatása Strasbourg várakozik Strasbourg. A strasbourgi Euró­pai Emberi Jogi Bíróság felszólí­totta a török hatóságokat, hogy sürgősen adjanak magyarázatot arra, milyen körülmények között fogták el Abdullah Öcalant, és ka­pott-e jogi védelmet. Öcalan ügy­védei amiatt emeltek panaszt, hogy a kurd vezető kézre keríté­sekor a török hatóságok megsér­tették az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A bíróság egyelőre nem foglalt állást, úgy döntött, megvárja Ankara válaszát. A Sa­bah című isztambuli napilap sze­rint Abdullah Öcalan kihallgatása során elismerte, a szíriai Bekaa­völgyben találkozott a Carlos né­ven ismert, nemzetközi terroris­tával. A Sabah szerint Öcalan kö­zölte, hogy a Ciprusi Köztársaság volt a PKK megalakulása óta foly­tatott kábítószer-kereskedelmé­nek fő elosztóállomása. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents