Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-23 / 44. szám, kedd

N POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 23. Megvonhatják az RTL Klub közvetítési engedélyét Kizárásos alapon MTI-HÍR Budapest. Jogsértően járt el az Országos Rádió és Televízió Testület, amikor a kereskedelmi tévépályázat során elbírálta a Magyar RTL Rt. alakilag érvénytelen pályázatát. A magyar Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint az ORTTnek ki kellett vona zárnia a társaságot a további eljárásból és azonnali hatállyal fel kellett volna bontani a szerződést a Magyar RTL Rt.-vel, egyelőre azonban nem lehet tudni, melyik szerv jogosult erre. Révész T. Mihály, az ORTT elnöke leszögezte: a testület nem sértette meg az előírásokat, s az ítélet kézhez vétele után döntik el, élnek-e a felülvizsgálati kérelem lehetőségével. A Legfelsőbb Bíróság ítélete nem jelenti azt, hogy a felperes írisz TV automatikusan sugárzási jogot kap. Elképzelhető, hogy az írisz TV milliárdos nagyságrendű kártérítési pert indít - jelentette ki a tévétársaság elnöke. Baló György hozzátette, minden az ÓRTT döntésétől függ, vagyis attól, mikor és milyen feltételekkel ír ki pályázatot a második kereskedelmi csatomára. Ezen a pályázaton az írisz TV feltehetően részt vesz. A Magyar RTL Rt. jogi képviselője a bíróságon nem nyilatkozott. Letartóztatták az omagh-i merénylet elkövetőit Heten őrizetben Visszafogott román jelentések a magyar-magyar csúcsról Nyitott kapuk politikája kész a békére (CTK/AP) Reformpárti győzelem Lagos. A nigériai parlamenti választásokon az Olusegun Obasanjo elnökjelölt vezette, reformirányzatú pártszövetség bizonyult a legnagyobb politikai erőnek. A szavazatok mintegy háromnegyedének összeszámlálása után a Népi Demokrata Párt a törvényhozás mindkét házában abszolút többséget szerzett. Második, illetve harmadik helyen nagy lemaradással a Szövetség a Demokráciáért, illetve az Össznépi Párt végzett. Az eredmények tükrében Obasanjo, a hatalomból 20 éve önként távozott egykori diktátor tűnik az elnökválasztás legnagyobb esélyesének. (MTI) Bizalomerősítő intézkedések Újdelhi. Kocseril Raman Narajanan indiai államfő az ország helyzetéről tartott beszédében kijelentette, India és legfőbb ellenlábasa, Pakisztán nagy horderejű bizalomerősítő intézkedések közös kidolgozására készül, miután vasárnap Lahorban mérföldkőnek számító megállapodást kötöttek egymással. Úgy vélekedett: Atal Behari Vadzspaji kormányfő ama kijelentése, amely szerint Indiának is érdeke, hogy Pakisztán biztonságos, szilárd, virágzó ország legyen, új fejezetet nyit a két ország viszonyában. (MTI) MTI-HÍR London. Hét személyt, köztük a valódi IRA terrorcsoport feltételezett tagját vette őrizetbe egy összehangolt akcióban a tavaly nyári omagh-i merényletben nyomozó ír és brit rendőrség az ír-északír határ két oldalán. Az ír gárda öt embert tartóztatott le a határ menti Dundalk városában, az északír rendfenntartó erők két embert vettek őrizetbe Omagh közelében. Kihallgatásuk folyik. Az elmúlt hat hónap nyomozása során több mint 50 személyt hallgattak ki eddig, de rövid idő után mindekit szabadon engedtek és senki ellen nem emeltek vádat. Az északír békemegállapodást ellenző Valódi IRA, az IRA-ból 1997-ben kivált terrorcsoport követte el az omagh-i merényletet, amelyben egy több mint 150 kilogrammnyi robbanóanyaggal megrakott gépkocsit felrobbantva 29 ember halálát okozta és több mint 300-at sebesített meg az északír kisvárosban alig néhány héttel azután, hogy a tartomány lakossága népszavazáson hatalmas többséggel igent mondott a közösségek közötti nagypénteki békemegállapodásra. Demirel szankciókat javasol Athén ellen Gyanús görögök MTI-HIR Ankara. AbduHah Öcalan egy török lap szerint azt mondta kihallgatóinak, hogy Görögország rakétákkal és más fegyverekkel látta el a szakadár Kurd Munkáspárt (PKK) fegyvereseit, továbbá kiképzésükben is közreműködött. SiÜeyman Demirel török elnök kijelentette: Görögországot a terrorizmust támogató országok közé kellene sorolni a PKK-segítéséért. A török titkosszolgálati körökhöz közelállónak mondott Hurriyet szerint Öcalant Kenyából Törökországba hurcolása előtt a görög titkosszolgálat segítette: Közben Öcalan olaszországi ügyvédei felszólították a nemzetek közösségét, hogy járjon közbe Törökországnál védencük lelki és fizikai épségének, valamint a védelemhez való jogának a biztosítása végett. Nemzetközi megfigyelőket is magában foglaló tisztességes bírósági eljárást vár Abdullah Öcalan kurd pártvezető számára az Európai Unió, amely egyben elveti a halálbüntetést. Bagdad cáfolja a siíták és a karhatalom összecsapásait Iraki zavargások MTI-HIR Damaszkusz/Bagdad. Irakban vasárnap óta több mint száz halálos áldozata van a síiták és a karhatalmi erők összecsapásainak közölték szemtanúk és iraki ellenzéki szervezetek. A zavargások Bagdad néhány városrészében és az ország déli részén törtek ki. Az iraki hadsereget teljes készültségbe helyezték. Az INA hivatalos hírügynökség ugyanakkor cáfolta az összetűzéseket. Véres összecsapások voltak tegnap a rendfenntartó erők és tüntetők között a Bagdadtól északra fekvő Szaddám Cityben, ahol vasárnapig 25 ember vesztette életét, 250 személyt pedig letartóztattak közölte Damaszkuszban a Szíriába száműzött iraki siíta ellenzék. MTI-HÍR Bukarest. Visszafogott jelentésekben számolt be a román sajtó a budapesti magyar-magyar konferenciáról. A Curentul szerint „semmi különleges eredményt nem hozott a magyar-magyar csúcs. A magyar kormánykoalíció pártjai, amelyek egykoron a kettős állampolgárság és az autonómia lázas támogatói voltak, nagyon visszafogottakká váltak ezekben a kérdésekben." Az újság úgy értékelte, hogy a konferencián sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Martonyi János külügyminiszter „nem fogalmazott meg semmi új elemet". Az Adevarul arra helyezte a hangsúlyt, hogy Orbán megerősítette: Magyarország a NATO-tagjaként is a „nyitott kapuk politikáját" kívánja követni. ,,A határon túli magyarok vezetői megkapták az utasításokat Budapesten" - írta az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja szócsővének számító Dimineata. Egyedül ez a lap hangsúlyozta, hogy „a magyar-magyar találkozó már 1996-ban kiváltotta Washington rosszallását, most pedig döntés született arról, hogy a konferencia intézményesített fórummá válik". Brüsszeli tüntetés. Az uniós gazdák elégedetlenek az EU tervezett gazdasági reformjával (ČTK/AP) Kilenc bomba iraki radarokra Ankara. Amerikai harci gépek csapást mértek tegnap iraki légvédelmi ütegekre és radarberendezésekre. Az amerikai katonai közlemény szerint az iraki légvédelem egyik radarja bemérte az észak-iraki légtértilalmi övezetben a repülési tilalom megtartását ellenőrző amerikai repülőgépeket, és az F-15E típusú gépek kilenc lézerirányítású bombát dobtak le válaszul a Moszul környékén telepített iraki légvédelmi ütegekre és radarokra. (MTI) Ivan Ivanov cáfolata Tokió. Ivan Ivanov orosz külügyminiszter cáfolta azokat a japán sajtójelentéseket, ameíyek szerint kijelentette volna: Moszkva és Tokió a kijelölt határidőig, 2000-ig nem lesz képes aláírni a békeszerződést. Ivanov hangsúlyozta, folytatják a békeszerződés megkötését célzó tárgyalásokat. Az orosz diplomácia vezetője szombat óta Tokióban tartózkodik. (MTI) Ivanov szerint Moszkva Milan Milutinovics rambouillet-i érkezése. A szerb elnök tegnap is hajthatatlan volt (ČTK/AP) A meghosszabbított határidő közeledtével sincs haladás Rambouillet-ban Egy igen is elég lenne Rambouillet/Belgrád/Luxembourg. Rambouilletban az amerikai külügyminisztérium szóvivője arról számolt be, hogy egyelőre nincs áttörés a Koszovóval kapcsolatos tárgyalásokon, több vitatott kérdés továbbra is megoldatlan. MTI-HÍREK James Rubin szerint ugyan haladás mutatkozik a megállapodási tervezet elfogadtatására irányuló erőfeszítésekben, de eddig sem a szerbek, sem az albánok képviselői nem mondtak feltétel nélküli igent a dokumentumra. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter tegnap ismét találkozott az albán küldöttséggel és ezt követően annak a véleményének adott hangot, hogy ,jó irányban" haladnak a megbeszélések. A koszovóiak hajlanak az igenre, de a fő vitatott kérdések még nem oldódtak meg. Madeleine Albright korábban több lehetséges forgatókönyvet is felvázolt, kijelentette: ha a két fél egyike igent mond a nemzetközi rendezési javaslatokra, „lesz erőnk ahhoz, hogy a javaslatban foglaltakat valóra is váltsuk. Amennyiben a tárgyalások a ma délutáni határidővel meghiúsulnak, mert a szerb fél nem ad pozitív választ, akkor beindulnak a bombázások. Ha azért szenvednek kudarcot a tárgyalások, mert a koszovói albán fél nemet mond, akkor nem tudjuk többé őket támogatni, s úgy kell cselekednünk, hogy ne kaphassanak semmiféle külső segítséget sem." Ha a tárgyalások meghiúsulnak, megkezdődik a bombázás. Vuk Draskovics jugoszláv miniszterelnök-helyettes úgy ítéli meg, hogy megkönnyítené a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) leszerelését, ha nemzetközi békefenntartó erőt vezényelnének Koszovóba. „Oroszország kedvezően fogja elbírálni a jugoszláviai orosz katonai jelenlétre vonatkozó kérést, amennyiben azt maga Jugoszlávia veti fel - szögezte le Jevgenyij Primakov. Az orosz kormányfő leszögezte: Moszkva mindenképpen ellenzi az erőszak alkalmazását Belgráddal szemben. A szankciók feloldását és az albánok lakta tartomány újjáépítéséhez nyújtott bőkezű segélyezést helyezték kilátásba az Európai Unió külügyminiszterei egy békemegállapodás esetére. Megismételték, a békeegyezmény sikeréért vagy kudarcáért kizárólag Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt és a koszovói albán vezetést tartják felelősnek. Koszovói EBESZ-közlések szerint tegnap ismét összecsapások robbantak ki a tartomány északi részén a szerb belbiztonsági erők és a szakadár albán fegyveresek között. Az UCK fegyveresei Vucitrn térségében megtámadtak egy teherautó-oszlopot. A biztonsági egység viszonozta a tüzet. Esedeges áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. Az EU tizenöt külügyminisztere Luxembourgban az uniós reformokról Kimerítő, de ellentmondásos MTI-HÍREK Luxembourg. Áttörésről nem lehet beszámolni, de a bővítést megelőző európai uniós reformokról folyó tárgyalások tendenciájukban egy majdani kompromisszum felé mutatnak - jelentette ki a tizenöt EU-tagország külügyminiszterének e témával foglalkozó találkozója után a német Joschka Fischer Luxembourgban. A miniszterek vasárnap a reformokkal kapcsolatos témákról tárgyaltak a június végéig tartó soros német elnökség egy munkadokumentuma alapján. Fischer úgy jellemezte a megbeszéléseket, hogy azok kimerítőek és átfogóak, de ellentmondásosak voltak. „Gyűjtjük az anyagot, hogy március végére felépíthessük a kompromisszumot" - jelentette ki Fischer. Korábbi döntés szerint az EU-tagállamoknak március 25-re határozniuk kell a reformok tartalmáról. Fischer bejelentette, lényegében megegyeztek arról a pénzkeretről, amely a csatlakozás előtt álló kelet- és közép-európai országok felkészítésének támogatására szolgál. A tagjelöltek évente 3,12 milliárd euróra számíthatnak. Az egyelőre 2006-ig biztosítandó keret akkor sem csökken, ha időközben a kelet-európai tagjelöltek közül néhányan belépnek az unióba: ugyanezt az összeget akkor a megmaradt tagjelöltek között osztják szét. Tegnap Málta csatlakozási folyamatának gyors elindításáról, a bővítéshez fontos amszterdami szerződésről, valamint néhány ázsiai és afrikai kérdésről tárgyaltak. Külön téma a volt szovjet államoknak nyújtott segítség. Az EU folytatja az orosz gazdasági válságtól leginkább sújtott volt szovjet tagállamok támogatását.