Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-23 / 44. szám, kedd

554 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 20. KOMMENTÁR Indokolt óvatosság PÁKOZDI GERTRÚD Az ország lakosságának fele bízik abban, hogy a csaknem tucat­nyi párt képviselőiből felállt kormánykoalíció nem omlik össze mandátumának lejárta előtt. Örülhetnénk a múlt heti, viszony­lag jó hírnek, ha nem tapasztalnánk, hogy a kabinet még mindig tétovázva közelít az egyes tárcák által megírt fekete könyvekben is bőségesen sorjázó problémák megoldásához. Örülhetnénk a kormány iránti hazai bizalomnak, ha közben nem tapasztalnánk a korona gyengülését, gazdaságunk rangos külföldi hitelminősí­tő intézetek (Standard & Poor's, Moody's) általi, biztatónak semmiképpen sem mondható értékelését. A Standard & Poor's szerint Szlovákia rendkívül súlyos gazdasági gondjainak enyhí­tésére csak rendkívül erős kezű kormány volna képes. Az értéke­lők szerint ez nem mondható el erről a végrehajtó hatalomról, s ráadásul a rendkívül bonyolult világgazdasági környezet is ne­hezíti Szlovákia helyzetét. A hatalom javában vitatkozik az idei költségvetés tervezetén. A fekete könyvek ismeretében ma már senki sem csodálkozik azon, hogy nincs tárca, amely nem kevesellné a részére elő­irányzott összeget. Sír az egészségügy, sír a mezőgazdaság, sír a munkaügyi tárca. A talpra álláshoz mindnek több kellene a java­soltnál. Azt is tudjuk, nincsenek szabad hazai forrásaink, január­ban csak az adókból közel 3 milliárddal kevesebb folyt be az ál­lamkasszába, mint egy éwel ezelőtt. Amire számíthatunk, az a külföldi tőke (lenne). Az ország eddigi, korántsem kedvező mi­nősítésének megerősítése és a rosszabb minősítések kilátásba helyezése kapcsán azonban félő, hogy a lehetséges külföldi be­fektetők továbbra is megállnak az ország nyugati határánál. Márpedig minél később kezd áramlani külföldről a pénz, annál később számolhatunk kedvező hatásaival. Közben tovább nő az állástalanok száma (a munkanélküliségi ráta januárban is 16% fölé emelkedett), és már most kijelenthető: kész csoda lenne, ha az éves ádag megállapodna a kormány által ígért 15%-on. Nagyok a költségvetési kockázatok - halljuk naponta a pénzügy­miniszter asszonytól. Meg a kormány többi közgazdászától is, akinek a véleményére alapozva tett olyan ígéretet a kormány, hogy nem engedi meg a gazdasági összeomlást. Ahhoz, hogy a közgazdászok elméletei ne mondjanak csődöt, az eddigieknél határozottabb lépéseket kell tenni. Ellenkező esetben nemcsak a külföldi minősítő intézetek bizalmának további gyengülése vár­ható, hanem a lakosság bizalma is megrendül. Egy kormányvál­ság következményeire pedig még gondolni is szörnyű. Veszélyes várakozás SINKOVITS PÉTER Bármi történjék is a következő napokban, Belgrád lassan-lassan búcsúzik Koszovótól. Az ott élő albánság jogait rendezni képte­len Szerbia tíz éven át rendőrségi karhatalommal próbálkozott a nyugalom látszatát keltem. Ez mindkét oldalon a szélsősége­seket erősítette, és elvezetett a Rambouillet-ban folyó tárgyalá­sokhoz. A külföld hajlamos azt ismételgetni, hogy Milosevics az utolsó pillanatban megint eljátsza „békegalambszerepét". Meg­tévesztő lehet a belgrádi tájékoztatási eszközök által íiarsoná­zott retorika, hogy Koszovó „ősi szerb terület". Nem árt tudni, hogy Milosevics pozíciója jelen pillanatban szilárdabb, mint va­laha is volt; uralmát egy lanyha bombázás csak erősítené. A va­lódi kérdés az, hogyan lehet megemészthetővé tenni külföldi csapatok állomásoztatását a köztársaság déli tartományában, il­letve miként akadályozható meg Koszovó végleges elszakadása. A reformerők, így a vajdasági magyarság számára is nem a kilá­tásba helyezett légicsapás az elsődleges. Koszovó mindenkép­pen széles önrendelkezéssel ruházódik fel, s az javíthat a vajda­sági állapotokon is, valamint elősegítheti a Vajdasági Magyarok Szövetsége által felkínált koncepció megvalósulását. A magyar­magyar csúcs résztvevői szolidaritásukat fejezték ki a vajdasági magyarság érdekeinek érvényesítését illetően, s ez a nemzetkö­zi porondon jelentős nyomatékot képezhet. A vajdasági ma­gyarság számára Koszovó elszakadása nem lenne előnyös. Egy megreformált déli tartománnyal, valamint az európai irányvéte­lű Montenegró tagköztársasággal karöltve ugyanis korábban szabadulhatna meg az oroszbarát bizánci politizálás béklyóitól. A vajdasági magyarok egyeden esélye a regionális együttműkö­dés, a hermetikusan lezárt ország megnyílása. A másik eshető­ség már riasztóbb. A kétmillió lakosú Koszovóban 200 ezer szerb él. A forgatókönyv szerint áttelepítésük - légicsapások és harci fejlemények esetén - a Vajdaságba várható. A szerző az újvidéki Magyar Szó munkatársa. H.O... -*•..* .«•;<.. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika- (58238338), Sidó H. Zoltán-gazdaság ­(58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Kül­földi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újság­küldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. decem­ber 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Uraim, a gazdaság is szervátültetésekre szorul. (Peter Gossányi karikatúrája) Jelentősen nőtt az állami támogatást igénylő nemzetiségi szervezetek száma Pénz híján nem megy A színvonalas kulturális élethez egyebek között pénz, állami mecenatúra kell. A kisebbségi szellemi élet támogatására ugyan­csak. Ám az állam e téren sem gyakorol kegyet, ha­nem adóinak egy részét fordítja olyan értékek fi­nanszírozására, amelyek hozzájárulnak a nemzetisé­gi identitás megőrzéséhez. SZILVÁSSY JÓZSEF A környező országokban mára már kialakult az a szempontrend­szer, amelynek alapján az illeté­kes testületek ugyan nyüvánvaló­an nem konfliktusmentesen, de átláthatóan és ellenőrizhetően osztják el a rendelkezésre álló összeget. Szlovákiában a rend­szerváltást követő esztendőkben eredményesen kezdte el tevé­kenységét az a minisztériumi cél­alap, amely a körülményekhez képest a nemzetiségi pályázatok­kal sem bánt mostohán. Ivan Hudec garázdálkodása alatt itt is letaroltak szinte mindent. Az el­múlt fél évtized mégsem csak a tragikus veszteségek, hanem az önszerveződés és' az önösszesze­dés ideje volt. Szellemi és anyagi értelemben egyaránt. Színháza­Ma intézményeinkre a totális pénzte­lenség a jellemző. ink - remélhetően ideiglenesen ­elvesztették jogalanyiságukat, miként az Ifjú Szivek is; máig em­bertelen körülmények között ten­gődnek, de sem ezek az intézmé­nyek, sem kiadóink nem omlot­tak össze. Elsősorban szlovákiai és magyar­országi alapítványok, dél-szlová­kiai önkormányzatok és magán­személyek támogatásának ered­ményeképpen vészelték át a szűk esztendőket. Sőt számos új szak­mai és civil szerveződés alakult (Fórum Társadalomtudományi Intézet, Katedra Társaság, Palóc Társaság, Pódium Társaság és más közösségek). Főleg területi szerveinek és helyi szervezetei­nek tevékenysége révén tartotta meg fontos közművelődési és azonosságtudatot erősítő szere­pét a Csemadok is. Ma intézmé­nyeinkre a totális pénztelenség a jellemző. Tudvalevően az ország kincstára is kong az ürességtől, ezért minden gondot megoldó ál­lami pénzinjekcióra idén nyilván nincs lehetőség. Ám a „vaslady" által kilátásba helyezett 34,8 mil­liós támogatás még ilyen sanyarú társadalmi körülmények között is megalázóan kevés, ezért teljesen megalapozott az MKP vezetőinek az a kezdeményezése, hogy a tit­kosszolgálat eléggé felduzzasz­tott, nyolcszáz milliós keretéből 100 milliót csoportosítsanak át a nemzetiségi kultúrák támogatá­sára. Jól értesült hírforrások sze­rint a miniszter asszony is hajlan­dó az eddig megajánlottnál vala­mivel bőkezűbb támogatást java­solni. Ez már csak azért is indo­kolt, mert jelentős mértékben megnőtt a kérelmezők száma - a hagyományos pályázóknak te­kinthető magyarokon, ukráno­kon, ruszinokon, romákon és né­meteken kívül cseh, horvát, orosz, bolgár, lengyel, morva és zsidó polgári társulások is igény­lik az állami támogatást. A kulturális minisztériumban a nemzetiségi kultúrák főosztálya a héten véglegesíti a támogatási szempontrendszert, amely az át­láthatóság, a tárgyilagosság és a hatékonyság elveit tartja megha­tározónak. Csak üdvözölni lehet azt, hogy tervezetükben hangsú­lyozzák: nem kívánnak támogat­ni semmiféle politikai rendez­vényt vagy kiadványt. A támoga­tási szempontok között remélhe­tően nem sikkadnak el az esztéti­kai kritériumok sem, s ezzel együtt bizonyos mértékig a kö­zönségvárható érdeklődését is fi­gyelembe veszik. így talán nem jutnak át a rostán azok a kiadók, amelyek számára nem annyira a kiadás, hanem a bevétel a lénye­ges, ezért csupán kötelező és szerzői példányokat adnak ki, mi­közben pályázatukban sokkal na­gyobb számot tüntettek föl. S azok is hoppon maradnak, akik például úgy játszották ki a politi­kai indíttatásból túlontúl nagyvo­nalú ellenőrzést, hogy a nyomdá­ból érkező újságot - néhány száz kivételtől eltekintve - azonnal a hulladéktelepre vitték, s így a lap­terjesztőknél valóban nem ma­radt egyeden eladatlan példá­nyuk sem. Ez a kiadó politikai okok miatt annyi támogatást ka­pott, hogy a lapeladásra, vagyis a ... alapeladásra, vagyis a bevételre nem volt ráutalva. bevételre nem volt ráutalva. A most megalakuló, 18 fősre terve­zett főbizottság (amelyben öt ma­gyar, három roma, valamint a többi szlovákiai nemzetiség egy­egy képviselője kap helyet) és a néhány szakbizottság (minden testület valamennyi tagját a nem­zetiségi szerveződések jelölték) remélhetően szigorú ellenőrzé­sekkel - egyebek mellett a ma­gyarországi közalapítványi támo­gatásokat is figyelembe véve - ki­zárja az ilyesfajta és egyéb ügyes­kedések lehetőségét. A jóváha­gyásra kerülő szempontrendszer minőségközpontú érvényesítésé­vel pedig eléri azt a célt, hogy ál­lami pénzen valóban szellemi ér­téket és színvonalas rendezvé­nyeket támogassanak. Elégedet­lenkedők, késhegyig menő viták és személyi torzsalkodások, vélt és valós sérelmek természetesen ezután sem zárhatók ki, amelyek azonban észérvekkel kezelhetők, mi több: közmegegyezéssel álta­lában megoldhatók. A magyarországi napilap véle­ményeket közöl a hét végi ma­gyar-magyar konferenciáról. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke si­keresnek nevezte a csúcstalál­kozót. Helytelennek minősítet­te azonban, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke „ilyen fórumon bírálta a Horn­kormány határon túli magya­rokkal kapcsolatos politikáját". Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség el­nöke elmondta: a kárpátaljai helyzetet nem lehet egy konfe­renciával megoldani. Ugyanak­kor nagyra értékelte, hogy a párbeszéd ezentúl intézménye­sített keretek között zajlik majd, hiszen így hatékonyabbá válik az érdekképviselet is. Tomka György, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke a következő ta­lálkozók egyikén javasolni fog­ja, hogy a határon túli magya­rok is kapjanak képviseletet az Országgyűlésben. „A szlovéniai magyarság kettős állampolgár­ságot is szeretne" - tette hozzá. Kovács László, a Magyar Szocia­lista Párt elnöke szerint a talál­kozó megerősítette az 1996-os csúcson született egyetértést, mely szerint Magyarország eu­roatlanti integrációja a határon túli magyarság szempontjából is előnyös. MAGYAR NEMZET Teljes egyetértés a magyar-ma­gyar konferencián címmel kö­zöl a lap értékeléseket a szom­bati találkozóról. Kasza István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte annak jelentő­ségét, hogy a résztvevők külön foglalkoztak a vajdasági ma­gyarok helyzetével. Jakab Sán­dor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének parlamenti képviselője szerint nem valós az az állítás, hogy a tanácskozáson nem voltak vi­ták, hiszen a zárónyilatkozat megfogalmazásakor például el­vi kérdésekben is jelentős né­zetkülönbségek alakultak ki. Ilyen volt egyebek mellett, hogy helyes volt-e csupán a parlamenti képviselettel ren­delkező szervezeteket meghív­ni a konferenciára. A találkozó­ról a magyarországi ellenzék is általában jó véleménnyel volt. „Önmagában véve nagyon po­zitív dolog, hogy van folytatása annak, amit az előző kormány 1996-ban elindított" - mondta Tabajdi Csaba MSZP-s képvise­lő. Eörsi Mátyás SZDSZ-es kép­viselő úgy vélte, a konferencia zárónyilatkozata „sokkal jobb, mint az 1996-os volt". Ez sze­rinte mindenekelőtt annak kö­szönhető, hogy „a jelenlegi kor­mány ellenzéke sokkal mérsé­keltebb, mint amilyen a Horn­kabineté volt". A hét végi kon­ferencia magyarországi részt­vevői közül az 1996-os tanács­kozáson csak a MIÉP küldöttsé­ge nem volt jelen. Csurka Ist­ván pártelnök a konferencia hi­ányosságának minősítette, hogy „a megbeszélés nem volt elég határozott". OLVASÓi LEVELEK Ha farsang, akkor bál A Csemadok békéi alapszerveze­tének vezetősége már a múltban is többször szervezett álarcosbált gyermekek részvételével. Idén farsangkor sem maradt el a ha­gyományos rendezvény. Február 7-én, vasárnap két órakor kezdő­dött a maszkabál. A jó hangulat kialakulását nagyban segítette a békéi zenekar, továbbá Razgyel Júlia óvónő - aki egyben a Cse­madok helyi szervezetének elnö­ke - továbbá, Bíró Zsuzsa, az óvoda vezetője, valamint Csuka Éva, a magyar alapiskola igazga­tónője, aki értékes tomboladíjak­kal is segítette a rendezvényt. Több mint 80 díj gyűlt össze a községi hivatal, a szülők, a veze­tőségi tagok és a Csemadok-szer­vezet jóvoltából. Mindezek mellé Marsai Imre - akinek három uno­kája vett részt az álarcosbálon ­még egy farsangi malacot is fel­ajánlott. Az egyik legcsábítóbb díj az a torta volt, melyet Szerda Mária sütött, bizonyítva ezzel, hogy cukrásznak legalább olyan jó, mint polgármésternek. Annyi­ra kellemes volt a hangulat, hogy az egyik kislány, Dobsa Krisztina még versköltéshez is kedvet ka­pott. Az álarcosbál bevételén a rendező szervezet, az óvoda és az iskola osztozott. Bódis Éva Béke Felejthetetlen élmény volt Felejthetetlen este volt számom­ra a február 5-i. A Szent András­templom falai között csodálatos koncertet tapsolt végig az a szép számú közönség, mely kíváncsi volt a The Golden Gospel Pearls amerikai együttes muzsikájára. Bár kint is és a templomban is nagyon hideg volt, a szívekben melegséget gyújtott az énekesek gyönyörű hangja, temperamen­tuma és az orgonajáték. Ritkán adatik meg a magamfajta falusi embernek, hogy ilyet halljon, lásson. Köszönet mindenldnek, aki elhozta Komáromba a művé­szeket. Apró szépséghibája volt csak az estnek: ldcsit bosszan­tott, hogy senki nem tolmácsol­ta az angol nyelvű köszöntőt, il­letve búcsúmondatokat. Ennek ellenére gyönyörű élmény volt. Lévai Józsefné Izsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents