Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-19 / 41. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 22. SportviLág eReDményEk 9 13 účinkujú - közreműködnek: LFG\BOS LÁSZLÓ ANTAL IMRE I TÍYERTES ZSUZS HELLER TAMÁS és a nagysikerű JJEFEKT DUÓ -zongorán kísér já It \ LAS SA P. TAMÁS SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Quijote 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bogár a fülben 19 KIS SZÍNPAD: Yo város polgárai 19 KASSA BORODÁČ SZÍNHÁZ: A sevillai borbély 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Lolita (am.) 20.30 Egy bogár élete (am.) 14,16,18 OBZOR: Guru (am.) 20.30 Hófehérke (am.) 16, 18 MLADOSŤ: A FEBIO FEST '99 fesztivál filmjei 16, 18, 20 CHARLIE CENTRUM: Sekalnak meg kell halnia (csehszlovák-lengy.-fr.) 16.30, 18.30, 20.30 Közellenség (am.) 18.15, 20.30 Egyiptom hercege (am.) 15.30, 17.15 Orbis Pictus (szlov.) 19.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Vészhelyzet (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ-PANORÁMA: Szív hetes (am.) 17,19 LÉVA-JUNIOR: Ha eljön Joe Black (am.) 16,19.15 SLOVAN: Angyalok városa (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Nincs alku (am.) 18 ZSELÍZ - VMK: A katona (am.) 19 GALÁNTA - VMK: Sikoly 2 (am.) 17.30, 20 A világ olyan távoli pontjain is dolgozik magyar professzor, mint Dél-Afrika, Ausztrália vagy Costa Rica 1999. március 9., 19

0

0, PÁRKÁNY-VMK 1999. március 23., 19°°,SZENCVMK Jegyelővétel a kultúrházban a könyvesiizletben és az újságárusnál valamint telefonon: 0903-457 773 Rendkívül fontos az alapozás Szemináriumok a kultúra és a gazdaság kapcsolatáról A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Segíteni az alkotókat Hétvége a rádióban március 15. (hétfő) 19°° ó. KOMÁROMI SPORTCSARNOK ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma által előkészített ciklus része az a szeminárium, amelyet tegnap tartottak a szlovák fővárosban. A szeminárium a kultúra és az oktatás helyzetével foglalkozik, és amint azt a kulturális tárca vezetője, Milan Kňažko a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, az elkövetkezendő négy évben tizenhat ilyen találkozót terveznek. A szemináriumokon főiskoMTI-HÍR Kisvárda. Június 4. és 13. között rendezik meg az idén a Határon Túli Magyar Színházak XI. Fesztiválját Kisvárdán. Ezúttal is öt ország, Kanada, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna magyar teátrumait várják a kulturális seregszemlére. A kanadai Torontói Magyar Színház részvétele azonban még kétséges, csak májusban várható végleges döntés arról, hogy az óceánon túli művészek vállalhatjáke a fellépést. Az előzetes bejelentés szerint Erdély valamenylai tanárok és külföldi vendégek mondják el véleményüket a kultúra jelentőségéről. Az összejöveteleken elhangzó előadások a későbbiekben nyomtatásban is megjelennek. A tegnapi, első szemináriumon Gerald Lidstone, a brit Goldsmith College munkatársa adott elő a kulturális nevelés legújabb irányzatairól. Elmondta: a művészet és a gazdaság között közvetlen összefüggés van, és az élet minden területén támogatni kell az alkotó embereket, (kl) nyi magyar társulata részt vesz a rendezvényen. A kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a gyergyószentmiklósi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti és a temesvári teátrum előadásait egyaránt láthatják majd a színházkedvelők. Kassa és Komárom, Szabadka és Újvidék, illetve Beregszász szintén jelezte magyar színházának részvételét. Ezúttal is három helyszínen, a Kisvárdai Várszínházban, a Művészetek Házában, illetve egy úgynevezett kocsmaszínházi bemutatóteremben rendezik majd az előadásokat. MŰSORAJÁNLÓ Holnap reggel 9 órakor indítjuk műsorunkat a Hétről hétre című publicisztikai magazinnal. Néhány téma a műsorból: összefoglaljuk a hét legfontosabb belpolitikai eseményeit, Liszka József a szlovákiai néprajzkutatás helyzetéről és az Etnológiai Központ tevékenységéről beszél. Duka Zólyomi Árpád átvehette az Eötvös Loránd Fizikai Társulat díszoklevelét és emlékérmét. Február 15én hatályba lépett az új gyógyszerek áráról rendelkező határozat. Bemutatjuk Szabó Imre orgonaművészt. A déli hírek után nótacsokor szól 13 óráig. Akkor kezdődik az Élő regménység cí-mű műsor. Benne beszélgetés hangzik el Sebők János madi lel-kipásztorral a megbékélésről, és Csukás Zsigmond nyugalmazott református lelkipásztor a húszas évek belmissziós mozgalmáról beszél. 13.40-től egyházi zene szól. 14.05-kor a Zenei Galériában a 290 éve elhunyt Giuseppe Torellire, a szólókoncert megteremtőjére emlékezünk. Utána régi slágerek következnek. 15 órakor az Irodalmi mozaikban szó lesz Herczeg Ferencről, a magyar irodalom hazai emlékhelyeiről, és beszélgetés hangzik el Hodossy Gyulával a Szlovákiai Magyar írók Társaságának ügy-vezető elnökével a nemrégen létrehozott könyvklubról. Ezután A. L. Webber legismertebb musicaljaiból közvetítünk. 16 órakor hírek, majd a Köszöntő szól az adászáró hírösszefoglalóig. Vasárnap reggel 9 órakor indítjuk műsorunkat. A hírek után a Világosság egyházi magazin református félórával jelentkezik. Papp Dániel perbetei lelkipásztor szól igehirdetéssel a hallgatókhoz. Beszélgetés hangzik el a deregnyői Tanulmányi Központ elmúlt évi tevékenységéről. Folytatódik a bibliai játék. Ezután századok zenéje szól 10 óráig, ekkor a Randevú szignálja csendül fel. A négyórás élő műsorban a pozsonypüspöki óvodások be-mutatják kedvenc mondókáikat. Megkérdezzük, meddig jár a korsó a kútra... Vendégül látjuk a galántai gimnázium színjátszócsoportjának a tagjait. Elmond-juk, kik pályázhatják meg a ma-gyarországi felsőoktatási intéz-ményekben a teljes vagy a részképzést. 14 órakor hírek, majd Simon Szabolcs ismerteti Zalabai Zsigmond Koszorúk című köny-vét. 14.15-kor kapcsoljuk Lon-dont, a BBC rádió magyar adását. 15 órakor már elhangzott műso-rainkból tallózunk. A Hazai tája-kon néprajzi összeállításban bemutatjuk a 20 éves Jókai Hagyományőrző Együttest. A hírek és a Köszöntő után hírösszefoglalóval ér véget műsorunk. (—zj—) Határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiválja Három helyszínen Kecskés Mihály Szentgyörgyi-díjas bakteriológus, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke múlt szombaton részt vett Komáromban a magyar kisebbség felsőoktatási lehetőségeit taglaló nemzetközi konferencián. Alábbi beszélgetésünk ott készült. VOJTEK KATALIN Milyen céllal alakult a Magyar Professzorok Világtanácsa? Magyarországon ezerháromszáz professzor él, a szomszédos, magyarok által is lakott országokban több mint kétszáz. A nyugati államokban eddig nyolcszázat leltünk fel. Az USA-ban például háromszázötven, Svájcban negyven magyar professzor dolgozik, de a világ olyan távoli pontjain is akad néhány, mint Ausztrália, Dél-Afrika vagy Costa Rica. Társulásunk a magyar professzorok Budapesten rendezett első világtalálkozója alkalmával, 1998. áprilisában jött létre, és jelenleg 336 tagot számlál. Célja, hogy a magyar felsőoktatás és tudományos kutatás színvonalát megőrizzük, és ha lehet, fejlesszük. Ezelőtt tíz éwel a magyar felsőoktatás és tudományos kutatás a 19.-21. helyen volt a nemzetközi mezőnyben. Ma, sajnos, szerényebb a besorolásunk. Feltárni, megvitatni ennek okait, és a levont konzekvenciák alapján a magyar kormánynak ajánlásokat tenni, felvázolni, hogyan tovább - ez az egyik célunk. A másik célunk az Interneten biztosítani a különböző szakterületeken működő magyar profeszszorok fellelhetőségét. Tehát azt szeretnénk, hogy egy pozsonyi vagy kassai professzor közvetlen kontaktust tudjon teremteni egy vajdasági, svájci vagy amerikai professzorral. A nyugaton élő magyar professzorok hogy fogadták a társulás ötletét? Nagyon lelkesen. Ezt a találkozók légkörén is lemérhettem, „Azok, akik nyugaton érvényesültek, nem ingyen kapták a katedrájukat" (Madarász Róbert felvétele) amely leírhatatlan volt. A professzorok szinte egymással vetekedve ajánlották fel. segítségüket. Volt, aki a sajtóval vállalta a kapcsolattartást, Turcsányi Gyula svájci professzor felajánlotta, hogy kifizeti a szomszédos országokban élő kollégák tagdíját, Bakos István, a sidney-i műszaki egyetem professzora rendszeresen három magyar diáknak teremt cserealapon lehetőséget a sidney-i tanulásra, és sorolhatnám tovább a szinte diákosan lelkes akarás és hozzájárulás megnyilvánulásait. Botor álláspont volt az elmúlt korszakban, hogy a hivatalos politika nem akart tudomást venni a nyugaton működő magyar professzorokról. Az idei év is a találkozók jegyében zajlik, ami nem kis szervezőmunkát igényel. A Magyar Tudományos Akadémia általam szervezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testülete volt az, amely 1997-ben magára vállalta a Kárpát-medencei magyar professzorok első találkozójának létrehozását. 1998 áprilisában a magyar professzorok első világtalálkozója következett, majd a múlt év novemberében másodszor is megrendeztük a Kárpátmedencei magyar professzorok találkozóját. A harmadikra idén szeptemberben kerül sor, a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő miskolci egyetemen. Ezt megelőzően Genfben az Európai Kulturális Központtal közösen rendezzük meg az európai magyar professzorok első találkozóját, s ott tartjuk meg a Magyar Professzorok Világtanácsának elnökségi ülését is. Nagyon érdekes, komoly témák kerülnek megvitatásra, akárcsak március 19-én Pozsonyban, ahol a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja találkozik a Magyar Professzorok Világtanácsa . képviselőivel. Hangsúlyozni szeretném: nekem szívügyem a Magyarországgal szomszédos országok magyar professzoraival való együttműködés. Szeretnénk ezt a kapcsolatot úgy alakítani, hogy a doktoranduszképzéstől kezdve a hallgatók és professzorok cseréjéig mindent magába foglaljon. A magyar szellemi potenciál hatalmas erőt jelent, az ország kinti megítélésében is nagy szerepet játszik, s mi szeretnénk az egyetemes magyar érdekek szolgálatába állítani. Minek köszönhető ez a jelentős szellemi tőke? Erre nehéz egyértelmű választ adni. Azt hiszem, elsősorban a magyar középiskolai oktatás színvonalának, és itt nemcsak a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumra gondolok. Jómagam a közel kétszáz éves nyíregyházi Kossuth Gimnáziumba jártam, s ma is gyakran elcsodálkozom, mi minden ragadt rám, még azokból a tantárgyakból is, amelyeket nem tanultam különösebb szorgalommal. Másik tényező, amely szerepet játszhat ebben, a más etnikumokkal történt keveredés. A harmadik pedig a kitartás, hisz azok, aldk nyugaton érvényesültek, nem ingyen kapták a katedrájukat. Sokunk esetében még az is számított, hogy a szocializmus évei alatt „rossz" származásunk miatt duplán meg kellett dolgoznunk mindenért, hogy legalább a felét elismerjék. Tehát rengeteg tényező játszik közre, amelyeket sokáig lehetne boncolgatni. Tény azonban, hogy az alapozás rendkívül fontos. 11É>É MmlmMÍ' Ú H 4 i M MÄw március 14. (vasárnap) 19

D

D ó. DUNASZERDAHELYI SPORTCSARNOK