Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-16 / 38. szám, kedd

UJSZÓ 1999. FEBRUÁR 16. KULTÚRA Visszatartotta kiosztható díjait a 30. Magyar Filmszemle tehetetlenül bíráló bizottsága Öngólt rúgott a szakmai zsűri Meakulpázott a 30. Ma­gyar Filmszemle játékfil­mes zsűrije. Mentegető­zött. Beismerte hibáját. Öngólt rúgott győztes helyzetből. Nem adta ki a fődíjat, amikor négy alko­tás közül is választhatott volna. SZABÓ 0. LÁSZLÓ Történt mindez egy olyan esz­tendőben, amely meglehetősen gazdag termést hozott. Sem ta­valy, sem tavalyelőtt, de- még a kilencvenes évek első felében sem volt ennyire jó a szemle. Műfajilag változatos, minősé­giét tekintve érthető, érde­íes, emberi történetekről szóló áotások születtek. Ezért is megdöbbentő a zsűri állásfog­lalása. Figyelmen kívül hagyott olyan munkákat, amelyek iga­ián nyerhettek volna. A jó film persze így, díj nélkül is megta­lálja közönségét. A legnagyobb elismerés mindig a nézőktől lön. A közönségsiker többet je­lent bármilyen hivatalos díjnál, fcen a film nem a szakmának esnem is a zsűrinek, hanem a jiapi fogyasztónak", a mozi tnegszállottjának készül. Ilyen értelemben tehát nem lehet za­varó a mindenkori zsűri dönté­li. Fájó viszont akkor, ha tud­jak: a magyar film (hódító) kül­Idi útját nagyban megkönnyí­i az otthoni elismerés. De ha lár saját hazájában is rösszul itnedzselik, ott sem kapja itga méltó és megérdemelt el­jmerést, akkor idegenben mire ámíthat? ugos volt tehát a fütty a közön­jégsoraiból a filmszemle utolsó napján. Az nem lehet indok, kogya zsűri nem tudott válasz­mi a hasonlóan jó színvonalú áotások közül. A választás gyötrelme magánügy. A verdikt­A választás gyötrelme magánügy. á azonban mindenképpen meg kell születnie. De nem az Jyen érthetetlen döntésnek. Et­il a zsűritől természetesen dő­itség lenne számon kérni a ko­rábbi évek rossz díjazásait, ami­kor esetleg valóban jogos lett tolna nem odaítélni a legna­gyobb elismerést. A mostani íté­szeknek csupán azt vethetjük a szemükre, hogy nem látták, amit látniuk kellett volna. Hogy a magyar film elmozdult a holt­pontról, és ismét elindult a kö­Eperjes Károly a 6:3-ban zönség felé. Szűkmarkú volt a zsűri háromszorosan is. Nem­csak a játékfilmek kategóriájá­ban - a kísérleti és kisjátékfil­mek, valamint az elsőfilmesek mezőnyében sem adta ki a fődí­jat. A legjobb rendezés díját Enyedi Ildikó kapta a Simon Mágusért. Jó film. Ha nem lenne a vége olyan felemás, nagyon jó is le­hetne. Elindul Simon Mágus (Andorai Péter, a legjobb férfi színész díja) Pestről Párizsba, hogy segítsen az ottani rendőr­kollégáknak. Bűntény, az elkö­vetőnek semmi nyoma. Simon majd mindent kiderít. Különle­ges képességei révén sokan cso­dálják. Még a riválisa is tudja: ő az igazi. S mert a nyomozásban nem lehet a társa, „párbajra hív­ja". Három napot töltenek el a föld alatt, aztán jöhet a feltáma­dás. A Mágus ugyan meghal, de Simon életben marad. Nem mondhatok mást, varázslatos al­kotás. Álom és valóság határán lebeg, akárcsak Enyedi első filmje, Az én XX. századom. Különdíjat kapott 6:3 című (Markovics Ferenc felvétele) filmjéért Tímár Péter. Az Egész­séges erotika és a Csinibaba rendezője sokak szerint eddigi legjobb munkáját kínálja a né­zőknek. Kétségtelen: Tímár filmje az év legjobb vígjátéka címet is elnyerhette volna, hi­szen első kockájától az utolsóig felhőtlen szórakozást biztosít a moziban. A legendás angol-magyar focimeccs nap­ján, 1953. november 25-én megjelenik egy férfi, bizonyos Tutti (Eperjes Károly ugyan­csak a legjobb férfialakítás díját kapta játékáért), akinek mind­untalan eljár a szája, és a szur­kolás örömét elrontva előre be­mondja, mikor, melyik csapat lő, illetve kap gólt. Először csak ámuldoznak rajta, később már menekülnie kell, mert az állam­védelemnek is gyanús lesz. Tí­már változtatott korábbi stílu­sán. A 6:3-ban nincsenek film­trükkök. A videoklipek stílusát felváltják a „klasszikus", mesé­lő képsorok. Tímár ráadásul fi­noman nosztalgiázik. Úgy ve­zeti vissza a nézőt az ötvenes évek világába, hogy pontosan érzékelteti „a nagy népi össze­tartozás" kellemes langymeleg­ét és az egyre inkább leselkedő diktatúrát. Közel a szerelemhez című film­jéért a legjobb forgatókönyv dí­ját vehette át Salamon András. Filmjének főhőse egy hallgatag, magányos tanyasi fiú, aki Buda­pest forgatagában beleszeret egy „ideiglenesen itt-tartózko­dó" kínai lányba. Szerelmük tör­ténetét ecseteli a rendező tiszta, érzékeny vonásokkal. Jancsó Miklós a nagy megújulás mestere. Legújabb opusza a Ne­kem lámpást adott a kezembe az Úr Pesten a filmszemle külföldi kritikusainak díját kapta. Meg­érdemelten. A groteszk és az ab­szurd elemeit váltogatja párat­lan bravúrral. A film cselekmé­nye a temetőben játszódik, mo­Sokan erkölcsi károk­ról beszélnek. biltelefonos gyászhuszárok kö­zött. „Ha állat lennék, nem tar­tanék embert a lakásban" ­mondja egyikük. A másik agya „unos-útfélen" ledobja az ékszí­jat. A hősök halotti csendjében élcelődnek, marakodnak, mi­közben mindketten úgy vélik: a mennyország kapuját csak szmokingban lehet megközelí­teni. Nem csal és nem ámít a mester. Hosszú idő után ismét a régi (szellemi) formáját hozza, megörvendeztetve hűséges hí­veit. Vad, kemény, kegyetlen film Grünwalsky Ferenc Visszatéré­se, amellyel a két női főszereplő, Csere Ágnes és Varga Klára nyerték el - megosztva - a leg­jobb női alakítás díját. Grünwalsky most is a periférián ered (anti)hősei nyomába. Bo­gár (Gáspár Sándor), a betörő tíz évvel ezelőtt ölni kénysze­rült. Mára letelt a bujdosás ide­je. Vagyonát annak idején há­rom húgára bízta, most számon kéri, hogyan éltek, miképpen gazdálkodtak a rájuk hagyott ja­vakkal. Mint kiderül: nem herdáltak el semmit, csak épp a család esett szét, állami gondozásba kerül­tek a gyerekek. Ami Bogár sze­mében a legnagyobb bűn. Ha úgy tetszik: árulás. Az árulásért pedig bűnhődni kell. „Bűnhődik" most a magyar film­szakma is. Megtorpedózta friss értékeit a szakmai zsűri. Sokan erkölcsi károkról beszélnek. Még többen anyagi veszteség­ről. Reménykedjünk, hátha té­vednek. Búcsú Katarína Královától Pozsony. Az elhunyt Katarína Králová műfordító temetése ma 15.15 kor lesz a pozsonyi krematóriumban. Katarína Králová magyar irodalmi al­kotásokat fordított szlovák nyelvre. A Bibó István tanul­mányainak fordításáért Ján Hollý-díjjal tüntették ki. Le­fordította Mészöly Miklós esz­széit és Polcz Alaine Asszony a fronton című könyvét. Leg­utóbb Nádas Péter Egy család­regény vége című munkáját ültette át szlovákra, (ú) Kiállítás: Design Akadémia Losonc. A Nógrádi Galériában látható a Design Akadémia 1999 című kiállítás, amelyen középiskolás diákok mutat­koznak be a formatervezés te­rületén alkotott munkáikkal. A tárlat február huszonnyolcadi­káig tekinthető meg. (ú) Ünnepi Könyvhét '99 Budapest. A 70. Ünnepi Könyvhetet június 3. és 7. kö­zött rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülése. Közleményük szerint a ki­adók az erre az időpontra megjelenő, első kiadású, igé­nyes szépirodalmi könyvek között elsősorban a kortárs magyar írók műveit, továbbá a humán tudományok körébe sorolható kötetek első kiadá­sait nevezhetik a könyvheti újdonságlistára. A beadási határidő március 8. Ajegy­zékbe vételről szakmai zsűri dönt. (MTI) Bemutatkozik a városi tévé Dunaszerdahely. Február 18-án 18 órai kezdettel a Vámbéry Irodalmi Kávéház­ban mutatkozik be a Dunaszerdahelyi Városi Tele­vízió. Megnyitót mond Hulkó Gábor egyetemi tanár. A Dunaszerdahelyi Városi Tele­vízió 1998 októberétől heten­tejelentkezik a város és a környék eseményeit képek­ben feldolgozó magazinnal, valamint naponta felfrissí­tett, magyar és szlovák nyel­ven sugárzott szöveges és ál­lóképes információkkal, a képújsággal, (ú) Identitás és környezet Budapest. Identitás és kör­nyezet címmel nyílik nemzet­közi fotókiállítás a Kortárs Művészeti Múzeumban feb­ruár 18-án. Másnap ugyanitt Gulyás Gyula szobraiból nyí­lik bemutató, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Koldusopera 19 KIS SZÍNPAD: Orfeusz alászáll 19 KASSA BORODÁČ SZÍNHÁZ: Aida 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Csók (vendégjáték Nagymegyeren) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Guru (am.) 15.30, 18 20.30 Hófehérke 14 Mulan 16 OBZOR: Közellenség (am.) 18, 20.30 Dr. Dolittle (am.) 16 MLADOSŤ: A Febiofest filmjei CHARLIE CENTRUM: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 16.30,18.30, 20.30 Blade (am.) 20.30 Egyiptom hercege (am.)15.30 17.15 Dr. Dolittle (am.) 17,19 Salo, avagy Sodoma 120 napja (olasz) 20 Minden, amit szeretek (szlov.) 19.30 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Guru (am.) 17, 19 LÉVA - JUNI­OR: Mentsétek meg Harryt (am.) 16.30,19 GÚTA- VMK: Dr. Dolittle (am.) 18.30 Belgiumban két kiállításon láthatók a posztimpresszionista festő munkái Oktatásügyünk égető kérdéseivel foglalkozik a Katedra februári száma Rippl-Rónai, a magyar nabi Ma a tegnap iskoláiban MTI-HÍR Brüsszel. Két nagyszabású Hippi-Rónai kiállítás látható eb­ha hónapban Belgiumban. A világhírű posztimpresszionista magyar festő képeiből álló kiál­lítást nyitottak meg az elmúlt tóén a patinás brüsszeli város­házán, A vallon fővárosban, faúrban pedig egy olyan be­mutatót láthat a közönség, amelyen Rippl-Rónai 130 grafi­kája és iparművészeti alkotása tekinthető meg. Akiállításokon a múlt század végén hosszú időt Párizsban töl­tött művésznek olyan alkotásai tekinthetők meg, mint a Nő fe­hérpettyes ruhában, az Ágyban fekvő nő, Apám és Piacsek bá­csi. A két kiállítás átfogó képet ad a magyar művész pályafutá­sáról. A namuri kiállítás címe Rippl­Rónai, a magyar nabi. A nabi a Rippl-Rónai József Kuglizok posztimpresszionizmus egyik legismertebb műfaja volt, amely az impresszionista hatásokat a szimbolizmus elemeivel vegyí­tette. A próféta szó héber válto­zatából kölcsönzött nevű irány­(Reprofotó) zat legismertebb tagjai Pierre Bonnard, Édouard Vuillard, Maurice Denis voltak. Párizsi tartózkodása alatt Rippl-Rónai valamennyiükkel igen szoros kapcsolatban állt. LAPAJÁNLÓ Oktatásügyünk válságos helyze­tét elemzi és a lehetséges kitöré­si pontokat keresi a Katedra most megjelent, februári száma. Egyfajta szerkesztői vezérfonal­ként is értelmezhető Vladislav Rosának az a sommás kérdése, amelyet egy kerekasztal-beszél­getés során drámai hangon sze­gezett minden érdekeltnek: „meddig lehet eltűrni, hogy a ma gyermekeit a tegnap iskolái­ban tegnapelőtti módszerekkel akarják felkészíteni a holnap fel­adataira!" Kulacs Dezső Miért elégedetle­nek? című tanulmánya annak a kiterjedt szociológiai felmérés­nek az eredményeit elemzi, amelyet Szlovákia déli járásai­ban végeztek az óvodákban, az alapiskolákban és minden itteni középiskolában. A megkérde­zett 1850 személy a pedagógus­hivatás gyakorlására ható nega­tív tényezők között az első há­rom helyen a helytelen iskola­politikát, tehát az egykori túlpo­litizált iskola túlságosan lassú átalakulását, az iskola szaksze­rűtlen irányítását, valamint az egyre nyomasztóbb anyagi ne­hézségeket említette. Hecht An­na, a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetségének elnöke a Lépések és távlatok című írásá­ban mindezeknek a gondoknak a tudatában azokat a tennivaló­kat veszi számba, amelyek a megváltozott társadalmi hely­zetben az oktatásügy gyökeres reformjához, ezen belül a peda­gógustársadalom önépítéséhez, továbbá oktatási intézmény­rendszerünk kiépítéséhez elen­gedhetetlenek. A Katedra hó­napról hónapra a szülők számá­ra is igyekszik hasznos és tanul­ságos írásokat közölni. Ezek kö­zül hívjuk föl a figyelmet arra a tanulmányra, amely a kisiskolás korú gyermekek halálfélelmével és szorongásaival foglalkozik. A februári szám mellékletében a Katedra-versenyek újabb kérdé­seit, s az előző forduló helyes megoldásait közlik. (Sz. J.)

Next

/
Thumbnails
Contents