Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-13 / 36. szám, szombat

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 13. TANACSADO A j övedelemadóról 1997-ben alapítottuk egy kft-t. Most készítjük az 1998. évi jövedelmünkről az adóbevallást. Levonhatom az adóalapból azt a kiadást, ami a 11/1998-as törvényből hárult ránk? Ugyanis rövid határidőn belül ötvenezer koronát kellett befizetnünk az alaptőkére, mert a 11/1998. Tt. számú törvény által előírt alaptőkeemelést csak azután végezhettük el, hogy a korábbi alaptőkénk teljes összegben be lett volna fizetve. Mi pedig 1997-ben a törvényes kereteken belül úgy állapodtunk meg, hogy a százezer koronás alaptőke felét tesszük le, a fennmaradó ötvenezer koronát pedig az elkövetkező négy év során tesszük az alaptőkébe. A vállalkozás fenntartásához szükséges kiadásként mit írhatunk le e rendkívüli költségekből? " FEKETE MARIAN A Kereskedelmi Törvénykönyvet módosító 11/1998. Tt. számú törvényből következett néhány olyan rendelkezés, amely Önöket méltánytalanul sújthatta. A Kereskedelmi Törvénykönyvnek az említett törvény által módosított 111. §-ánakelső bekezdése szerint a cégbejegyzés beadása előtt legalább százezer korona pénzbeni vagy egyéb vagyoni betétet kell igazolni. Az is igaz, hogy ez a törvény minden kft. számára előírta, hogy a minimális alaptőkét legalább kétszázezer koronára emeljék. A Kereskedelmi Törvénykönyv 142. §-a szerint a kft. közgyűlése az alaptőkét újabb pénzbeli betétekkel csak akkor növelheti, ha a korábbi pénzbeli betétek teljes mértékben teljesítve voltak. A cégbíróságok rendszerint nem kértek számlakivonatot a legalább százezer korona (alaptőke) befizetéséről valamelyik pénzintézet számlájára. Többnyire megelégedtek azzal, ha az alapszabály szerinti betétkezelő a közjegyző előtt hitelesített nyilatkozatával igazolta, hogy a kft. tagjai az alaptőke emeléséről hozott határozat meghozatala előtt együttesen befizették a legalább százezer koronát. Önnek igaza van abban, hogy az 50 ezer korona befizetése a vállalkozás folytatása szempontjából egy szükséges kiadás volt, törvény írta elő, de erről egészen másként rendelkezik a jövedelmi adóról szóló 286/1992 Tt. számú törvény. Az utóbb említett törvény 25. §-ának b/ pontja szerint az adózás szempontjából „kiadásként, költségként nem lehet elszámolni az alaptőke emelésével kapcsolatos kiadásokat, ideértve a kölcsönök törlesztését is." CSEHORSZÁGI ALAPOK Néhány cseh befektetési alap részvényének árfolyama a Prágai Értékpapírtőzsdén 1999. február 11-én. (HN) Befektetési alap árfolyam (Kč) forgalom (ezer Kč) 1. IF Živnobanka 445 885 IF Bohatství 1080 109 Komerční banka 594 4397 IF Obchodu 772 59 Kŕištálový IF 885 45 SPIF Všeobecný 64 1281 IF Jablonecká biž 196,21 Zlatý IF Kvanto 371 < 620 Radegast IF 451 2,25 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Vetélkedés a cseh ČSOB-ért Pozsony. A négy kiválasztott banknak, amelyek a Csehszlovák Kereskedelmi Bank (ČSOB) részvényeseivé szeretnének válni, április közepéig kell benyújtaniuk végső ajánlatukat, amely az adásvételi szerződést is tartalmazza majd. Ezután májusban dönt a bank privatizációját felügyelő tanács a legjobb ajánlat elfogadásáról. A ČSOB iránt a német Deutsche Bank, a szintén német HypoVereinsbank, a francia BNP és a belga KBC érdeklődik. (MfD) aki 1997-től töltötte be ezt a funkciót, és akit Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter hívott vissza még az év elején. Mráz az adóhivatal idei tervei közt említette az adóhátralékok csökkentését és az adóellenőrzés hatékonyabbá tételét. (SITA) Sikeres az ERGO Biztosító Tegnaptól új ad ó igazgató Besztercebánya. Tegnap Ondrej Mrázt nevezték ki a Központi Adóigazgatóság vezetőjévé. Az új igazgató Júlia Marčekovát váltja a poszton, Pozsony. Sikeresnek ítéli az elmúlt évet az ERGO Biztosító. Abszolút értékben kifejezve 100 százalékkal nőtt a biztosítások száma, ami 256 millió koronának felel meg. Csupán 1998-ban 40 ezer új szerződést kötöttek. Tavaly a biztosítási programok a VARIANT gépkocsibiztosítással bővültek. Jelenleg az ERGO-nak 12 városban van kirendeltsége, további 9-ben pedig irodájuk működik. (ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. február 15-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,981 Magyar forint (100) 17,250 Angol font 62,134 Német márka 21,897 Cseh korona 1,134 Olasz líra (1000) 22,118 Francia frank 6,552 Osztrák schilling 3,124 Japán ien (100) 33,295 Spanyol peseta (100) 25,740 Kanadai dollár 25,640 Svájci frank 26,860 Lengyel zloty 10,185 USA-dollár 38,254 A külföldi tőkebeáramlás kérdése: Szlovákiának égetően kell a pénz, ám a nagyberuházók még várnak Minden dollár aranyat ér Pozsony. A Dzurindakormány - elődjével ellentétben - minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a külföldi tőke számára vonzóvá tegye az országot. Hamarosan a kormány elé kerül az az anyag, amely a problematikus régiók fellendítésére, a tőke, a befektetők idecsalogatására irányul. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kormánykoalíció pártjai választási programjaikban sorra figyelmeztettek a külföldi tőkebeáramlás fontosságára. A legkonkrétabban a Magyar Koalíció Pártja mutatott rá a kérdésre hangoztatva, hogy a külföldi tőkebeáramlásnak a hazai fejlődés motorjává kell válnia. „Fontos, hogy bővítse a növekedés hazai tőkeforrásait, a technológia fejlődését, a hatékonyságot és a gazdaság exportképességét" - áll a programban, melynek kidolgozói gondolataik papírra vetésekor úgy becsülték, hogy a jelenlegi választási időszakban Szlovákiának évente 2-2,5 milliárd dollárnyi külföldi működőtőkére lenne szüksége. A kormány gazdasági intézkedéscsomagjának nyilvánosságra hozatala után a Tatra Banka gazdasági szakértője a SITA hírügynökségnek nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy Szlovákiának 1999-ben 4 milliárd dollárt kell külföldi forrásokból szereznie. A külső szemlélő talán csalódással tapasztalja, hogy a kormány és a kormányzási módszerek változása ellenére nem áramlik legalábbis a kívánt mértékben - a külföldi tőke Szlovákiába, ígéretek, pozitív visszajelzések vannak, ám mint azt a Davosi Világgazdasági Fórumról hazatérő Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes is elismerte, a nagybefektetők még várnak. Harna István építésügyi miniszter a kormánykoalíción belüli villongások számlájára írja a külföldi működőtőke-beáramlás elmaradását. Az Új Szónak nyilatkozva rámutatott arra, hogy a belső összetűzések „kissé kétségessé teszik a kormány stabilitását". Ha a villongások elcsitulnak, a szlovák piac sokkal biztonságosabbá válik a külföldi tőke számára - véli a miniszter. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök is a kormánykoalíción belüli összetűzésektől tart a legjobban. A legnagyobb kockázatnak Szlovákia szempontjából azt tartja, hogy képes lesz-e a koalíciós kormány együttmaradni és meghozni a szükséges népszerűden intézkedéseket. Ugyanakkor Dzurinda abban reménykedik, hogy a különböző érdekek ellenére a koalíciót összetartja az a meggondolás, hogy a tervezett intézkedéseknek nincs alternatívája, s csak így van esély az EUés a NATO-csatlakozásra. A kormány már kidolgozta és február elején elfogadta az első tervezetet, amely a tőkebeáramlás növelésére irányul. Ez a program azzal foglalkozik, miként kellene megszólítani a külföldi elsősorban a japán, luxemburgi, finn, francia és amerikai - befektetőket, és miként kellene bemutatni számukra az országot. Az új kormány fontosnak tartja, hogy méltón képviselve legyen a Davosi és a Trans Montana-i Világgazdasági Fórumon, hogy a legpatinásabb gazdasági újságok hasábjain - Financial Times vagy a The Economist - megjelenjen, mit kínál Szlovákia a külföldi befektetők számára. A korTO °0 Közvetlen külföldi beruházások 120 100 80 60 40 20 0 Közvetlen külföldi beruházások 1998 végéig. Az adatok milliárd dollárban értendők. (TA SR-grafikon) I §3 §3 E o DC 'č O x mány 4,1 millió koronát szán propagációs célokra. A kiadásokat a külkereskedelem támogatására létrehozott alapból térítik. Lényegesen fontosabb viszont az a dokumentum, amelyet a minap már megtárgyaltak a kormány gazdasági miniszterei, s amely hamarosan a kabinet elé kerül. Bauer Edit szociális ügyi államtitkár egy minapi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: ez az anyag az egyes régiók specifikumait figyelembe véve esélyt jelent a problematikus térségek fellendítésére. G. A. Tőkekalauz, avagy a befektetések formái A külföldi tőkebefektetések két nagy csoportra oszthatók: a portfólióbefektetésekre és a közvetlen külföldi befektetésekre. Az utóbbiakat közkeletűbben működőtőke-befektetéseknek is nevezik. Alapvető különbség a két befektetési típus között, hogy míg a vállalati értékpapírokat vagy állampapírokat vásárló portfólióbefektetőt elsősorban befektetésének rövid távú jövedelmezősége motiválja, s nem törekszik a papírok által megtestesített cég irányítására, addig a működőtőke szempontjai hoszszú távúak, s a befektető számára fontos a vállalat ellenőrzéséhez szükséges részvénypakett megszerzése. A külföldi működőtőke-befektetések négy fő formában jelennek meg: új vállalat alapítása (zöldmezős beruházás), egy már létező vállalat ellenőrző tulajdonrészének megvásárlása (például privatizáció révén), a már meglévő vállalat nyereségének újrabefektetése, valamint tulajdonosi hitel vagy alaptőke-emelés az itteni érdekeltségben. A működőtőke-befektetéseket elsősorban a célország gazdaságának a nemzetközi kereskedelemben elfoglalt helye, illetve saját cégük közép- és hosszú távú kilátásai motiválják. (A HVG alapján) A legkelendőbb személygépkocsi továbbra is a Škoda Külföldi pénzinjekció kell a cseh autógyártóknak A Daewoo 2. pozíciója Csökken a termelés SITA-HLR Pozsony. Szlovákiában a Škoda Auto gépkocsijai a legkelendőbbek, tavaly 32 243 darabot adtak el belőlük, ami az autópiac 44 %át teszi ki. A ldsautók kategóriájában a Škoda Felicia számít abszolút győztesnek, összesen 22 ezer darabot értékesítettek belőle - közölte Štefan Chudoba, a Škoda Auto Slovensko értékesítési igazgatója. Ami a középkategóriát illeti, itt is a Škoda terméke, az Octavia az éllovas. 1998ban összesen 14 ezer középkategóriájú autó talált vevőre, ebből 5790 volt az Octavia. Chudoba szerint tavaly sokat lendített a forgalmon az október elsején eltörölt behozatali vámpótlék. A Škoda Auto Slovensko csak 1998 októberében 4000 gépkocsit forgalmazott, míg a havi átlag 2500 darabra tehető. Szlovákiában a 2. legkelendőbb gépkocsimárka a dél-koreai Daewoo, amelynek Lanos, Nubira, Matíz és Leganza típusú járműveiből 9397 darabot adtak el tavaly. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehországban 5 teherautógyártót tartanak nyilván, ebből csupán a piacvezető Daewoo Avia számíthat viszonylag biztos jövőre, a Tatra Koprivnice, a Škoda Liaz, a Praga és a ROSS Roudnice komoly gondokkal küszködik, az utóbbi ellen már csődeljárást indítottak. A Tatra Koprivnice annak ellenére, hogy termékei sorra győznek a Párizs-Dakar ralin, mégsem képes felszálló ágba kerülni. A cég állandó fizetési gondokkal küszködik, különösen a Komerční bankával szembeni 3 milliárdos adóssága jelent számára terhet. A Tatra 1997-ben 2592, 1998-ban 1656 teherautót gyártott. A Tátránál is rosszabb helyzetben van a Škoda Liaz, amelynek gyárkapuját 1998-ban csak 366 jármű hagyta el (1997-ben még 570). A cég ellen tavaly átmenetileg már csődeljárást is indítottak. A Praga tavaly már csak néhány tucat teherautót gyártott, a RÓSS pedig csődeljárást kért maga ellen. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc Kassa február 11-én február 11-én február 11-én február 11-én február 11-én feb. 11-én sárgarépa 16-18 Sk/kg 8-14 Sk/kg 15 Sk/kg 18 Sk/kg .10-14 Sk/kg 12-15 Sk/kg petrezselyem 20 Sk/kg 12-16 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 16-22 Sk/kg 18-20 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 12 Sk/kg 8-10 Sk/kg mák 90 Sk/kg 80 Sk/kg 70 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/kg 80-100 Sk/kg paprika 78 Sk/kg 80-120 Sk/kg X 65 Sk/kg 82-89 Sk/kg 70 Sk/kg karalábé 16 Sk/kg 4-6 Sk/db 15 Sk/kg 15 Sk/kg 18 Sk/kg 14-15 Sk/kg zeller 20 Sk/kg 4-8 Sk/db 10 Sk/db 20 Sk/kg 19 Sk/kg 20 Sk/kg káposzta 12 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 8 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg karfiol X 6-8 Sk/db 30-35 Sk/db 30 Sk/db 20 Sk/db 20-30 Sk/db torma 6Q Sk/kg 5 Sk/csomó X X X X hagyma 14-15 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 10-14 Sk/kg 14 Sk/kg paradicsom 78 Sk/kg 60 Sk/kg 60 Sk/kg 65 Sk/kg 44-53 Sk/kg 45-60 Sk/kg fokhagvma 70 Sk/kg 58-60 Sk/kg 58 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg 60 Sk/kg feketeretek X 3-8 Sk/kg 3-8 Sk/db 20 Sk/kg 5 Sk/db X retek X X 7 Sk/csomó X X 10 Sk/csomó őrölt fűszerpaprika 250 Sk/kg 220 Sk/kg 220 Sk/kg X X X dióbél 160 Sk/kg 140 Sk/kg 140 Sk/kg 100 Sk/kg 120 Sk/kg 140 Sk/kg kel 30 Sk/kg 8-12 Sk/fej 8-12 Sk/fej 25 Sk/kg 34-35 Sk/kg 14-20 Sk/db alma 18-28 Sk/kg 18-28 Sk/kg 18-28 Sk/kg 30 Sk/kg 22-30 Sk/kg 18-30 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg 17 Sk/kg 17-20 Sk/db méz 80-100 Sk/kg 75-80 Sk/kg 75-80 Sk/kg 70 Sk/kg X 80-100 Sk/I uborka 70 Sk/kg X X 55 Sk/kg 58-75 Sk/kg 55-60 Sk/kg tojás 2,40 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,40-2,60 Sk/db 1,60-2,80 Sk/db szárazbab 40-50 Sk/kg 40 Sk/I 40 Sk/kg 40 Sk/I 30-40 Sk/I 40-45 Sk/kg cékla 12 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Šk/kg 12 Sk/kg