Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-13 / 36. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 13. VENDEGKOMMENTAR lansága miatt, amikor meg­akadályozta, hogy a szlová­kiai magyar kisebbségnek is legyen képviselete szlovák részről a vegyes bizottság­ban. Tavaly mindkét ország­ban kormányváltásra került sor, a Magyar Koalíció Pártja kormánytényezővé vált. Most az MKP-n méginkább mú­lik, hogy folyta­tódjon a szlovák­magyar viszony javítása, s foko­zatosan végleg háttérbe szorul­janak azok a szél­sőséges megnyil­vánulások, ame­lyek a múltban Budapest és Po­zsony viszonyát terhelték. A két állam viszonyát azon­ban nemcsak a kisebbségi kérdések határozzák meg. Ezért optimistán hangzik Orbán Viktor kijelentése, mely szerint mindkét kor­mány tagjai olyan szemé­lyek, akiknek nem jelent gondot, hogy a különféle sú­lyos kérdésekben is megbe­szélést folytassanak. A szerző a SITA-hírügynök­ség munkatársa Lépés r év utár Négy évig tartott, hét elején megtai kuló ülését a szlo magyar alapszerc gó részeinek telje sítését ellenőrizn hivatott kisebbsé gi vegyes bizott­ság. Az alapszer­ződést 1995 már­ciusában, Párizs­ban írta alá Horn Gyula magyar és Vladimír Mečiar szlovák miniszter elnök. Eduard Balladur francia kormányfő az ese mény után hang­súlyozta: történelmi pillanat­nak lehetünk tanúi, amikor a szlovák és a magyar minisz­terelnök kinyilvánította poli­tikai akaratát a történelmi el­lentétek lezárása érdekében, s deklarálta a határok sérthe­tetlenségét, valamint a ki­sebbségekjogainak tisztelet­ben tartását. Azóta sok víz lefolyt a Du­nán, és a szerződés hosszú ideig csak egy papírfecni volt, elsősorban Mečiar hajthatat­KOMMENTÁR Elvek és gyakorlat MAUNÁK ISTVÁN Két ország viszonyában fontosak az elvi jelentőségű állás­foglalások, s még fontosabbak az ezekre épülő együttműkö­dés kézzelfogható, a polgár életét megkönnyítő eredmé­nyei. Elvi jelentősége volt a magyar kormányfő tegnapi, első hivatalos pozsonyi látogatásának, amely kifejezésre juttatta azt a szándékot, hogy új fejezet kezdődjék a szlovák­magyar államközi kapcsolatokban. Orbán Viktor hangsú­lyozta: Magyarország számára a régió stabilitásán túl nem­zeti érdek, a magyar állampolgár alapvető érdeke is az, hogy, Szlovákia mielőbb a NATO tagjává váljon, s az EU vo­natkozásában ugyanez érvényes. Két kormányközi megállapodást is aláírtak tegnap. Inkább kevés ez, mint sok, de fogadjuk el érvként, hogy a szlovák kormánynak az első száz nap alatt fontosabb belpolitikai ten­nivalókra kellett összpontosítania. A szándék a további meg­állapodások kidolgozására megvan. Budapest különös jelen­tőséget tulajdonít annak, hogy rövid távon is eredményeket hozó megállapodások és közös vállalkozások szülessenek. En­nek egyik jó példája a párkányi Mária Valéria híd újjáépítése, ez Orbán szerint 200l-re be is fejeződhet. Új magyar kezde­ményezés: a nemzetközi teherforgalom szempontjából is fon­tos lenne Drégelypalánk térségében a két ország közötti vas­úti közlekedés felújítása. Mintegy nyolc kilométeres szakaszt kellene helyreállítani ott, ahol valamikor a hatvanas években szedték fel a síneket. Orbán természetellenesnek nevezte azt a tényt, hogy Szlovákia kereskedelmi partnerei között Ma­gyarország csak a 8. helyen szerepel (ez fordítva is érvényes), pedig két szomszédos országról van szó, hosszú közös határ­ral. Valószínűleg az ilyen anomáliák megszüntetéséről is szó lesz szeptemberben Győrött, a Pozsony-Bécs-Győr határolta régió gazdasági fejlesztését célzó hármaskonferencián. A tegnapi csúcstalálkozó lényege a tárgyalások utáni sajtóérte­kezlet tükrében: nem minden szép, nem minden jó, de van job­bító szándék. Igaz, hogy több kényes politikai kérdésre nem kaptak választ az újságírók, például arra, mit tesz Dzurinda a földalap miatt a kormánykoalícióban támadt nézeteltérések igazságos rendezése érdekében. A szlovák kormányfő abban is biztos volt, hogy június 30-ig lesz kisebbségi nyelvtörvény, de kiderült az is, bonyolult egyeztetési mechanizmusra, kemény tárgyalásokra kell még számítani ez ügyben. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238310), - kultúra - (58238313), Orbán Gabriella - panoráma ­(58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Kül­földi megrendelések: PNS ES-vývoz gače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újság­küldemények téladását engedélyezte: RPP Bratislava-Pošta 12,1993. decem­ber 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Mondja, mester, mi a véleménye a politikai tevékenységemről? (Peter Gossányi karikatúrája) A Magyar Koalíció Pártja politizálásának mozgásterét két véglet szabja meg Magyarok száz napja Magára valamit is adó mé­dium az elmúlt napokban saját elemzéseket közölt a Dzurinda-kormány első száz napjáról. A sokféle ér­tékelés közül csupán a Slo­venská republika becsmér­li rendületlenül a kormány magyar tagjait, különösen Csáky Pált. SZILVÁSSY JÓZSEF Hétfőn az új erőre kapott nya­nyák és öklüket rázó öregembe­rek csattogtatták fogsoraikat a magyarok ellen, viszont szakmai körökben elismerően szólnak Miklós László és Harna István eddigi tevékenységéről. Jó véle­ményeket hallani a magyar ál­lamtitkárok többségéről is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy hibátlan a Magyar Koalíció Pártjának kormánykoalíciós po­litikája és a kormánytagok tevé­kenysége. Már a négypárti koalí­ció megalakulásának pillanatá­ban egyértelmű volt, hogy az MKP politizálásának mozgáste­rét két véglet szabja meg. Az egyik kétségkívül az lenne, ha bárki az észérvek hangoztatása és értelmes komprumisszumke­resés helyett indulatosan, izom­ból politizálna, tovább erősítve az utóbbi napokban tudatosan újragerjesztett magyarellenes hangulatot. A másik véglet nyil­vánvalóan az örökös hátrálás, az elvtelen megalkuvás, amely sú­lyos politikai és morális károkat okozna a hosszú idő után mérsé­kelten reménykedő polgárok kö­rében. Az elmúlt száz-egyné­hány nap egyik örömteli ténye, hogy az MKP mai vezetősége nem került ilyen tévutakra. Úgy is okult a korábbi évek politikai hibáiból, hogy végre felismerte: megfelelő gazdasági pozíciók nélkül nem lehet eredményesen politizálni, hiszen a szlovákiai OLVASÓI LEVÉL Nyelvében él a nemzet A beíratással kapcsolatosan már nagyon sokan fejtették ki véleményüket a dél-szlovákiai magyarság jeles képviselői kö­zül. Egybehangzó vélemény­ként summázható, hogy az ember műveltségének alapjai csak akkor lesznek szilárdak, ha anyanyelvén szerzi az isme­reteket. Asszimilálódásunk fel­gyorsulásával kapcsolatosan megkerülhetetlen a számunkra magyarság gazdasági és szociá­lis helyzete, az állami megrende­lések és beruházások dél-szlová­kiai aránya a szó legszorosabb értelmében véve nemzetiségi kérdés. Sorskérdés. Ezért jelen­tős eredmény, hogy elsősorban a bankszférában és az állami válla­latoknál magyar nemzetiségű szakemberek is fontos tisztsé­gekbe kerültek. S ezért lényeg­bevágó - a fentebb említett két végletet elkerülve - megfelelő politikai eszközökkel küzdeni azért, hogy az MKP által jelölt személynek kellő szakmai súlya és ellenőrző szerepe legyen az Állami Földalapban, ha nem igazgatóként, akkor az igazgató­tanács elnökeként. Pavel Koncoš Jó véleményeket halla­ni a magyar államtit­károk többségéről is. miniszter nagyon jól tudja, hogy a nevesítetlen földek birtokjoga stratégiai jelentőségű gazdasági kérdés, amelynek nemzetiségi összefüggései is vannak, az eddi­gi bérleti szerződések felülvizs­gálása pedig bizonyos érdekcso­portokat súlyosan érintő politi­kai ügy, ezért igyekszik csúszta­tások és politikai zsarolások árán is távol tartani a magyarokat. Sokan elégedetlenek azzal is, hogy alsóbb szinteken rendkívül lassan megy végbe a hatalom­váltás, s máig olyan osztályveze­tők, igazgatók és más tisztségvi­selők ülnek székükben, akik az elmúlt négy esztendőben súlyo­san kompromittálták magukat. Nyilvánvalóan nem lehet a „fo­gat fogért" elvét, politikai ököl­jogot alkalmazni, korábbi tör­vénytelenségeket újabbakkal felcserélni, ám a patópálkodás, az MKP látszólagos vagy tényle­ges passzivitása főleg a dél-szlo­vákiai járásokban vált ki egyre egyáltalán nem hízelgő valóság kimondása, hogy Dél-Szlová­kia magyarságának műveltségi színvonala az utóbbi 2-3 évti­zedben nem emelkedett a kí­vánt mértékben, sőt! Meggyő­ződésem, hogy a nem túl szív­derítő mérleg azoknak a szü­lőknek a jóvoltából" keletke­zett, akik megszédültek az „agitátorok" gyermekmeséitől - miniszter, tudós, orvos, mér­nök csak akkor lehet gyerme­keikből, ha szlovák tanítási nyelvű alapiskolában kezdik meg tanulmányaikat -, és fi­gyelmen kívül hágyták gyer­mekeik tényleges érdekét, ren­nagyobb elégedetlenséget. Meg­nyugtató megoldást csak a köz­alkalmazotti törvény mielőbbi elfogadása hozhat, amely végér­vényesen világossá teszi, hogy milyen szintig terjed a politikai tisztség, s honnan kezdődnek a kizárólag szakmai kritériumo­kat megkövetelő posztok. A leg­nagyobb elégedetlenség kétség­telenül az oktatási és a kulturá­lis tárcával kapcsolatos. Pedagó­gusaink és közvéleményünk egyre türelmetlenebbül várja a beígért gyökeres oktatási reform előkészítését, hazai magyar vo­natkozásban pedig főként az Oktatásügyi Minisztérium nem­zetiségi főosztályának megala­kítását, amelynek remélhetően kellő hatásköre is lesz az égető­en sürgős szakmai tennivalók ösztönzésére és felügyeletére. Napról napra növekszik a ki­adók, a színházak és más hazai magyar kulturális intézmények elkeseredése és - adóssága. Nyilván nem kedélyjavító az a tény, hogy az első negyedév költségvetési provizóriumában nagyon kevés pénz jut az elmúlt négy év alatt anyagi szempont­ból teljesen lepusztított kulturá­lis intézményeink támogatásá­ra. Ennél is lehangolóbb viszont, hogy az elhúzódó egyezkedések és egyeztetések, valamint az MKP vezetésében tapasztalható olykori rivalizálás miatt, máig nincs szakmai bizottság, nincs kritériumrendszer, amely ezt az összeget, s az áprilistól várható további támogatásokat viszony­lag igazságosan elosztaná. A fel­adat egyértelmű: a Kulturális Minisztérium illetékeseinek kell mielőbb kinevezniük az említett testületet, jóváhagyni a szem­pontrendszert, az MKP tenniva­lója pedig az, hogy a négypárti tárgyalásokon és a parlament­ben sokkal nagyobb támogatást harcoljon ki a kulisszák mögött rebesgetett 50 millió koronánál. geteg lelki gyötrelemnek és megaláztatásnak téve ki szeret­teiket. Köztudott: a gyermek további sikeres tanulmányi elő­menetelének az alapja, hogy az iskolába lépéskor a pedagógus kellő megnyilvánulási, szerep­lési lehetőséget adjon neki, s így is segítse önbizalmát és ön­becsülését. Ettől a lehetőségtől fosztja meg gyermekét az a szülő, aki az emberpalántát sa­ját önös érdekei eszközének te­kinti. Ez a szülő nem tudatosít­ja, hogy a nyelvi nehézségek mennyi gátlást okoznak, a hi­bás nyelvi megnyilvánulásra tett gúnyos megjegyzések mi­TALLÓZÓ PRAVDA A magyar kormányfő szerint a szlovákiai választások után a magyar-szlovák kapcsolatokban új lélektani helyzet állt elő. Orbán Viktor a baloldali napilapnak adott interjújában leszögezte, a két szomszédos ország kormá­nyának élén olyan politikusok áll­nak, akik a kényesebb kérdések­ről is hajlandóak tárgyalni. Úgy véli, a ködös és zavaros elmúlt négy év után tiszta és átlátható vi­szonyt teremthetnek, miközben egyes ügyekről lehet különböző a véleményük. A magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó témái közül megemlítette, beszélni kell arról, hogy Magyarország mit te­het Szlovákia NATO-tagsága ér­dekében. Rámutatott: áttekintik a határ menti gazdasági együtt­működés kérdéskörét, a nemzeti­ségi oktatást, a Mária Valéria hi­dat érintő kérdést. Hozzátette: a kisebbségi kérdésben jó esélyeket ígérő lépések történtek, mint pél­dául a kétnyelvű bizonyítványok biztosítása. DIE PRESSE A Magyarország és Szlovákia közötti hídépítést emeli ki Or­bán Viktor pozsonyi látogatásá­val foglalkozó írásának címében az osztrák konzervatív lap. A szerző megjegyzi, az egykori magyar koronázási városban, Pozsonyban létrejövő találkozó a magyar miniszterelnök kelet­közép-európai „reklámkörútjá­nak" utolsó állomása. Utal arra, hogy Orbán Viktor felkereste Ljubljanát és Zágrábot, s Buda­pesten fogadta román kollégá­ját. „Miután az ősszel Pozsony­ban a Vladimír Mečiarénál nem­zeti kérdésekben reálisabban cselekvő politikuscsapat került a kormányrúdhoz, ezek a politi­kusok az erős magyar népcso­port képviselőinek' a kormány­zásba való bevonásával elkezd­hették a déli szomszéddal fenn­álló feszültségek fokozatos le­építését - fejtegeti a Die Presse. A cikkíró emlékeztet arra, hogy már Orbán és Dzurinda január végén Klima osztrák kancellár­ral együtt megtartott soproni ta-. lálkozóján jó légkör uralkodott, s azóta is sikerült néhány régóta fennálló problémát megoldani. PRÁCA A szakszervezeti napilap kom­mentátora Robert Fico DBP­képviselő politikai tevékenységét marasztalja el. A cikkíró emlékez­tet arra, hogy az Európai Ember­jogi Bizottság szlovákiai ügynö­kének benne van a keze, hogy a Gaulieder-ügyben kiszivárogtak bizonyos információk. A cikk bí­rálattal illeti Fico két alkotmány­és egy törvénymódosító javasla­tát is, hiszen bizonyos technikai ldfogások merülnek fel az alap­törvényváltoztatásával szemben. A baloldali képviselő - mivel „szólóját" nem egyeztette a koalí­ciós pártokkal, s azok elutasítot­ták a javaslatát - nem riadt vissza attól, hogy az ellenzéki honatyák­nál keressen támogatást. „Kár, hogy Fico nem tartja tiszteletben a politikai egyezségeket" - szól az írás végkövetkeztetése. lyen mély sebeket ütnek a gyermek lelkében. Ennek tör­vényszerű következménye az alkotókészséget letaglózó passzivitás vagy az agresszivi­tás formájában megnyilvánuló ún. sündisznópóz. Ezek a gye­rekek két év alatt megfelelő szinten elsajátítják ugyan a szlovák nyelvet, a többi tan­tárgyból azonban könyörtele­nül lemaradnak. További szo­morú tény, hogy ezeknek a gyerekeknek az utódai nagy valószínűséggel már nem fog­nak magyarul beszélni. Rostás Alajos Felsőpatonyrét

Next

/
Thumbnails
Contents