Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)
1999-02-12 / 35. szám, péntek
EL POLITIK A - hirdetés ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 16. Engedmény a tagjelölteknek Brüsszel. Az Európai Parlamentjóváhagyta azt a határozati javaslatot, hogy Romániát és Bulgáriát vegyék le az Európai Unió országaiban vízum kiváltására kötelezettek listájáról. Az EU összesen 90 országgal szemben tart fenn vízumkötelezettséget. Ezek közé a tagjelöltek közé csupán Románia és Bulgária tartozik: mindkét állam többször jelezte már, hogy az intézkedés nehezíti felkészülését a tagságra. (MTI) Tajvani bizonyosság Tajpej. A tajvani hírszerzés meggyőződött róla, hogy Kína több mint száz ballisztikus rakétát Tajvanra irányozva tart silókban - közölte tegnap a védelmi minisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy ez elodázhatatlanul szükségessé teszi megbízható rakétavédelmi rendszer létesítését Tajvanon. (MTI) Bin Ladent ellenőrzik Iszlámábád. Az Afganisztán nagy részét uraló tálibok bejelentették, hogy korlátozzák a nemzetközi terrorizmus támogatójaként ismert, dúsgazdag szaúdi milliomos, Oszama bin Laden tevékenységét. Bin Laden ezentúl nem használhat hírközlő eszközöket - telefont sem -, hogy ne tudjon kapcsolatot teremteni a külvilággal. Szűkítették azok körét is, akikkel találkozhat. (MTI) Oszama bin Ladennek attól azért nem kell tartania, hogy a tálibok kiadják (Archívum) Tűzvész Szamarában Moszkva. Az oroszországi Szamarában legkevesebb 26 ember vesztette életét a terülefi rendőrkapitányság épületében szerdán este keletkezett tűzvészben, s 16 sebesült állapota válságos. A porig égett, hatszintes épület romjai között jelenleg további áldozatok után kutatnak, mert több tucat az eltűntek száma. (MTI) Pusztuló őserdők Campinas (Brazília). Az ipari tevékenység és a tűzvészek következtében mára az egykori amazóniai őserdők 15 százaléka elpusztult - közölte egy hivatalos tanulmány. 1997ben mintegy 13 ezer, 1998-ban pedig csaknem 17 ezer négyzetkilométer őserdő tűnt el. (MTI) Csehország: felnyitnak egy szudétanémet tömegsírt Még élnek tanúk Belgrád/Pristina/Brüsszel. Csaknem tízezer koszovói albán gyűlt össze tegnap Racak faluban, hogy részt vegyen a januári gyilkosságok során életét vesztett negyven albán temetésén. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A szerb rendőrség nem akadályozta meg a gyászolók beutazását, s az utolsó rendőri ellenőrző pont a falutól több kilométerre fekszik. A tömegben nem lehetett látni a tartomány elszakadásáért küzdő albán gerillahadsereg, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyenruhás tagjait. A gyászszertartáson részt vett William Walker, az EBESZ koszovói missziójának vezetője is. A nagy visszhangot kiváltott gyilkosságok január 15-én történtek. A holttesteket egyhetes huzavona után, szerdán szállították át Racakba. Az áldozatok halálának pontos okára máig sincs megbízható válasz: a szerb fél szerint a rendőrökkel vívott tűzharcban vesztették életüket, míg albán források az áldozatok egy részének kivégzéséről szólnak. Walker „vérengzésnek" nevezte a történteket, ami a miszszióvezető kiutasítását vonta maga után, igaz, ezt később felfüggesztették. A rambouillet-i béketárgyaláson résztvevő koszovói albán küldöttség felkérte a NATO-t, hogy kapcsolódjon be a megbeszélésekbe - jelentette a belgrádi Beta hírügynökség, melynek beszámolója megerősíteni látszik az UCK sajtószolgálatának szerda esti hírét, amely szerint az UCK vezetői tárgyaltak a NATO képviselőivel, sőt „létrehoztak egy közös UCK-NATO bizottságot". 48 óra múlva lejár a megállapodásra adott határidő. A NATO-tagországok jóváhagyták az esetíeges koszovói békefenntartásra készített műveleti elképzelést: Az a kiindulópont, hogy szárazföldi csapattelepítésről csak akkor lehet szó, ha békemegállapodás születik az érintett felek között, ha az egyezmény előrevetíti a csapattelepítést, és ha ezt óhajtják az érintettek is. A tegnapi jóváhagyás nyomán hamarosan elkészülhetnek a szárazföldi művelet végső tervei. A szükséges telepítés méretét a NATO-ban előzetesen 25-30 ezer főre becsülik. A NATO nagykövetei csütörtöki találkozójukon elvi döntést hoztak arról is, hogy több ezer fővel megerősítik a koszovói EBESZ-megfigyelők esetleg szükségessé váló kivonására szolgáló NATO-erőt, amely Macedóniában állomásozik, s jelenleg 1800 katonából áll. Az erősítés már a békefenntartó feladat előkészítésétjelentheti. Milan Milutinovics szerb elnök tegnap a franciaországi Rambouillet-ba, a Koszovó-tárgyalások színhelyére érkezett, ahol azonnal megbeszélést kezdett az értekezleten részt vevő szerb küldöttség tagjaival - közölte a konferencia szóvivője. Valószínű, hogy találkozik a konferencia társelnökeivel, Hubert Védrine francia és Robin Coook brit külügyminiszterrel, hogy új lökést adjanak a tárgyalásoknak - 48 órával azelőtt, hogy lejár a megállapodásra adott határidő. A demokraták ellentámadásba lendültek, vizsgálat Kenneth Starr ellen Clinton már megnyugodhat MTI-HIR Washington. Minden jel szerint hamarosan megtörténik a szenátusi végszavazás Bili Clinton ügyében. Egyre biztosabbnak látszik, hogy nem lesz meg az elnök elmozdításához szükséges kétharmados többség, de lehet, hogy még az egyszerű többség sem. Szerdán ugyanis három republikánus szenátor jelezte: nem látja indokoltnak az elnök leváltásához vezető elmarasztaló ítéletet, mert az elnök bűnössége „nem bizonyított". Ez azt jelenti, hogy az 55:45 arányú szenátusi republikánus többség nem fog egy emberként szavazni Clinton ellen. Nyitott kérdés, hogy felmentő ítélet esetén valamilyen erkölcsi elmarasztalást tartalmazó határozatot vagy nyilatkozatot megfogalmaznak-e az elnök címére. Az viszont már kiszivárgott, hogy a végszavazás után Clinton nyilatkozatot kíván tenni. Eközben beindult a demokraták ellentámadása: az igazságügyi minisztérium vizsgálatot indított Kenneth Starr, az elnök elleni vizsgálatot lefolytató független ügyész ellen. A vád: Starr megtévesztette a tárcát, amikor eltitkolta, hogy emberei bizalmas kapcsolatban voltak annak a Paula Jonesnak az ügyvédeivel, aki szexuális zaklatással vádolta Clintont. Aktívan és rendszeresen támogatták a latin-amerikai diktatúrákat Pinochetnek az FBI is segített MTI-JELENTES Madrid. Az FBI 1975-ben segítette Agusto Pinochetet abban, hogy felkutassa politikai ellenfeleit. A most nyilvánosságra került FBIiratokból és név nélkül nyilatkozó ügynökök vallomása alapján kitűnik: a szervezet nem csak tudott a chilei, argentin, bolíviai, uruguayi és paraguayi diktatúrák együttműködéséről, hanem aktívan és rendszeresen támogatta is azt. Mindezt a tegnapi spanyol sajtó közölte, New Yorkból származó információ alapján. A Pinochet által és az FBI közreműködésével keresettek közül ketten a chilei Baloldali Forradalmi Mozgalom (MIR) állítólagos vezetői voltak. A körözésükkel kapcsolatos kérelem egy chilei ezredes aláírásával, a Buenos Aires-i amerikai nagykövetségen keresztül érkezett az FBIhoz. Egy Jorge Isaac Fuentes nevű chileit is az FBI segítségével tartóztattak le Paraguayban, majd egy chilei börtönbe szállították, ahonnan eltűnt. Az FBI és a dél-amerikai diktatúrák együttműködését többek közt azok a levelek bizonyítják, amelyeket Robert Scherrer, a Buenos Aires-i amerikai követségre kihelyezett FBI-ügynök küldött Ernesto Baeza Michaelsen ezredesnek, a chilei titkos ügynökség vezetőjének. MTI-JELENTES Prága. A cseh hatóságok a közeljövőben felnyitnak egy tömegsírt Karlovy Vary közelében, amelyben állítólag a II. világháború után a cseh rendőrség által legyilkolt szudétanémetek nyugszanak. A Právo című baloldali lap tegnap azt írta, a cseh hatóságok most először döntöttek úgy, hogy megpróbálják tisztázni a háború után a szudétanémeteken esett sérelmek egyikét. A dokumentumokat az 1945 júniusában lejátszódott tragédiáról a német Hof város ügyészsége szolgáltatta a cseh hatóságoknak. Az iratok szerint 54 évvel ezelőtt, a ma már nem létező Tocov falucskában a cseh rendőrök 30 németet gyilkoltak le. Állítólag vannak tanúk, és ismerik a három rendőrparancsnok nevét is, akik a tömeggyilkossággal végződő akciót irányították. Stanislav Bucharovic, a Karlovy Vary-i városi múzeum igazgatója úgy véli: a meglévő bizonyítékok vitathatatlanok. Kijelentette: Tocov falucska már több évtizede eltűnt a föld színéről, s ezért nagyon nehéz lesz a tömegsírt megtalálni. A rendőrség viszont azt állítja, hogy sikerült megtalálnia az akkori sírásó tanúvallomását is, ezért minden remény megvan arra, hogy a tömegsírt megtalálják. De egyelőre korai találgatni, hogy a vizsgálat sikere esetén nemzetközi bíróság elé kerülnek-e a bűnösök. A január 15-i racaki vérengzés negyven áldozatának koporsóit a helyi mecsetben ravatalozták fel (ČTK/AP-felvétel) Hamarosan elkészülhetnek a NATO koszovói szárazföldi műveletének tervei Racakban temettek Olaszországban a kettős állampolgárságról Vitás kormánydöntés HIROSSZEFOGLALONK Róma. Németország után Olaszországban is a kettős állampolgárság ügye lett az egyik legfontosabb belpolitikai vitatéma. Az olasz belügyminiszter amellett van, hogy adják meg a kettős állampolgárságot a bevándoroltak Olaszországban született gyermekeinek. Rosa Russo Jervolino, Itália első női belügyminisztere abszurd helyzetnek nevezte azt, hogy „egy Olaszországban született személyt úgy kezelnek, mintha teljesen idegen lenne a társadalmunktól". A római kormány vihart aratott azzal a keddi döntésével, hogy a tervezett tartózkodási engedély helyett megadja ezt az okmányt mind a 250 ezer illegális külföldi bevándorlónak. A jobboldali ellenzék felelőtlenséggel vádolja a kabinetet. Gianfranco Fini, a szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség vezetője szerint „a döntés az idegengyűlöletet, sőt a rasszizmust táplálja". Hozzátette: a nagyszabású amnesztia felér egy meghívólevéllel más országok kivándorolni szándékozó tömegei számára. Nagyobb szigort követel a kormánykoalíció jobbszárnya, a Francesco Cossiga volt államfő vezette UDR is. Scognamiglio védelmi miniszter a beérkező külföldiek 30 napos ellenőrzési időszakának (őrizetének) 60 napra való meghosszabbítását követeli, ami azonban már a „személyi szabadság korlátozását" jelentené. A jobbközép irányzatú párt több politikusa bejelentette: csatlakozik a szakadár Északi Liga abbeli kezdeményezéséhez, hogy rendezzenek népszavazást a bevándorlási törvény megszigorításáról. Olajkatasztrófa fenyeget az amerikai partoknál Ellenőrzött égetés MTI-HIR Coos Bay. Az USA haditengerészetének szakemberei meggyújtották egy megfeneklett tartályhajó olajszállítmányát, hogy elejét vegyék egy nagy olajszennyezésnek Oregon szövetségi állam partjai előtt. A 200 m hosszú New Carissa a múlt csütörtök óta fekszik a zátonyon Coos Bay kikötőváros előtt. A másfél millió liter nehéz olajjal és dízel-üzemanyaggal teli öt tartály közül néhánynál kedden szivárgás indult el. Á tengerbejutó olaj szennyezni kezdte a partot. A japán szállítmányozó társaság hajója viharos időben, révkalauzra várva feneklett meg. Huszonhárom tagú Fülöp-szigeteki legénységét helikopterekkel kimentették. A hajót többször is megkísérelték lehúzni a zátonyról, de a próbálkozások nem jártak eredménnyel. Nem sikerült az üzemanyag kiszivattyúzása sem, ezért döntöttek az üzemanyag elégetése mellett. Az Exxon Valdez tartályhajó 1989-es katasztrófájának következményeit mind a mai napig nem sikerült teljesen felszámolni. Korszerű fegyverek mindkét oldalon Időben megfékezik? HÍRÖSSZEFOGLALÓNK New York/Aszmara/Addisz-Abeba. Az ENSZ BT szerdán egyhangúlag határozatot fogadott el, amelyben az etióp-eritreai határviszály közvetlen résztvevőit a harcok azonnali beszüntetésére szólítja fel. A közvetett résztvevőket pedig arra szólítja fel a határozat, hogy ne szállítsanak fegyvert a hadviselő feleknek. A BT követeli továbbá, hogy a két ország tárgyalásos úton rendezze konfliktusát. Etiópia tegnap elutasította a BT felhívását, és felszólította az eritreai hatóságokat, hogy telepítsék ki a polgári lakosságot a háborús térségből. „Etiópiának nincs más választása, mint tovább harcolni, hogy kiűzze területéről az eritreai csapatokat" - jelentette ki Szejum Meszfin etióp külügyminiszter. Aszmarai vezetők is azt mondták, Eritrea nem tud eleget tenni a harcok azonnali beszüntetését sürgető követelésének, mert az etiópiai agresszió ellen meg kell védenie területét. Bírálták a BT-t, amiért nem nyilvánította, agreszszornak Etiópiát. A két északkelet-afrikai ország tavaly május óta, területi vita miatt fegyveres viszályban áll egymással a gyarmati időkből származó közös határ mentén. Etiópia a múlt vasárnap tüzérség, páncélosok és bombázók bevetésével új offenzívát indított az eritreai csapatok ellen. Az Aszmarától délnyugatra felvő mintegy 400 négyzetkilométeres területre mindkét ország igényt tart. Eritrea 1998 májusában elfoglalta, amire Etiópia eddig eredménytelen támadásokkal vászolt. Az illetékes ENSZ-megbízott óva intett attól, hogy a harcok Afrika „első high-tech-háborújává" terebélyesedjenek. Az elmúlt hónapokban ugyanis mindkét fél beszerezte a legkorszerűbb harci és bombázó repülőgépeket.
