Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-11 / 34. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 11. KULTÚRA 9 A komáromi múzeumban sincsenek pillanatnyilag jobb feltételek, mint a rimaszombatiban Két eltérő elképzelés ütközik Vannak - s közéjük tartozik a hétfői számunkban megszólaltatott Csütörtöky József, a komáromi múzeum megbízott igazgatója is -, akik a szlovákiai magyarság kultúráját dokumentáló múzeumot csak Komáromban tudják elképzelni. Léteznek azonban más elképzelések is. Ezekről beszélgettünk B. Kovács István muzeológussal. VOJTEK KATALIN Ön szerint - mint ezt a Kulturális Minisztériumnak benyújtott javaslata is tartalmazza a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum lehetne a magyar kultúra múzeumi dokumentációs és koordinációs központja. Ez mit jelentene? Feladata az országban folyó és a szlovákiai magyarságra vonatkozó muzeológiai aktivitások figyelemmel követése és koordinálása, a magyar kultúra muzeológiai eszközökkel történő kutatása, dokumentálása és bemutatása volna. Acta Museologica Hungarica in Slovacae címen önálló tudományos kiadványt jelentetne meg, illetve egy Fontessorozatban adná közre a magyar etnikummal kapcsolatos múzeumi anyagot, valamint állandó kiállítást rendezne be Magyar népélet a Kárpát-medence északi részén címen. A tudományos kutatói és dokumentációs aktivitásokban - a Múzeum munkatársain kívül - a magyarlakta régiókban illetékes regionális múzeumok és az azokban működő szakmuzeológusok is részt vennének. A múzeum a már említett hazai múzeumokon és más hazai és külföldi kutatóhelyeken kívül főleg a Fórum Intézet tudományos munkahelyeivel, így a komáromi Etnológiai Központtal, valamint a somorjai Biblioteca Hungaricával folytatna szorosabb együttműködést. Nem kevesebb ez annál, mint amit 1991-ben Ladislav Snopko volt kulturális miniszter a komáromi múzeumnak adott statútumban megjelölt? Semmiképpen sem vélem így. Talán több is annál. „Aki azt állítja, nem akarunk magyar múzeumot, nem érti a lényeget, vagy szándékosan félremagyarázza." (Somogyi Tibor felvétele) A rimaszombati múzeumban megvannak ehhez a szükséges feltételek? Meggyőződésem szerint minden feltétele adott ahhoz, hogy túl a regionális feladatokon országos hatáskört is felvállalhasson. A komáromi múzeumban pillanatnyilag semmilyen vonatkozásban nincsenek jobb feltételek, mint Rimaszombatban. 'Fájó ténye a szlovákiai magyar valóságnak, hogy az önmagában is csonka kultúránk intézményrendszere földrajzilag teljességgel kiegyensúlyozatlan. Szinte minden számottevő intézményünk nyugaton van. Ennek egyenes következménye az értelmiség elvándorlása, egyes magyarlakta régiók gazdaságitársadalmi-művelődési leépülése, a szórványosodás fokozódása az Ipoly-mentétől a Bodrogközig. Pedig a leszakadó régiókban mintegy 200 000 magyar él. Ezen a helyzeten a magyarlakta régiók kiegyensúlyozottabb fejlesztése - beleértve a magyar kulturális intézmények decentralizációját is - segíthetne. További szempont Rimaszombat kedvező földrajzi fekvése, amennyiben a Csallóköztől a Bodrogközig elnyúló sáv közepén található. Ön a minisztériumnak benyújtott koncepciójában a következőket írta: „Továbbra sem tűnik célszerűnek - több okból sem - egy önálló, ún. Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Múzeum létesítése. Miért nem? A szlovákiai magyaroknak van múzeumuk, nem is egy. Ezek azonban nem nemzeti intézmények, hanem állampolgári jogon mindazokéi, akik az adott múzeum hatáskörébe tartozó régióban élnek. Nincs azonban egy olyan hely, ahol az egész közösségre irányuló kutatások mellett az érintett regionális múzeumokban folyó szakmai és közművelődési tevékenységet a szlovákiai magyarság egésze szempontjából számbavennék, értékelnék, összefognák és módszertanilag segítenék. Leegyszerűsítve azt mondhatnám, két koncepció ütköztetése zajlik. Az egyik az ún. Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Múzeum, amely alatt egy szervezetileg önálló, ha úgy tetszik zöldmezős beruházással létrehozott intézményt szokás érteni. Ilyen értelmű tervezetet dolgozott ki 1995 őszén Csütörtöky József is. De gondolja csak meg, hány millióba kerülne a működéshez szükséges épület(ek) megvásárlása, felújítása, az üzemeltetéshez szükséges személyzet fizetése. El tudja képzelni, hogy a mai viszonyok közt lenne erre pénz? Ezzel szemben áll az általunk javasolt múzeumi dokumentációs és koordinációs központ. Egy kiépített infrastruktúrával rendelkező múzeum ilyen irányú átszervezésével szinte naprakészen rendelkezésünkre állna egy hatékony intézmény. Működése jótékony hatással lehetne az összes többi múzeum magyar vonatkozású tevékenységére. Hangsúlyoznám, hogy hamis az a beállítás, amely szerint az utóbbi elképzelés képviselői azt akarnák, hogy a szlovákiai magyarságnak ne legyen múzeuma! Aki ilyet mond, vagy sugall, az vagy nem érti a lényeget, vagy szándékosan félremagyarázza. Természetes és jó, hogy ilyen horderejű kérdésben többféle elképzelés létezik. Rosszabb lenne, ha nem jönne létre közös megegyezés. A koncepció mellett a „vita" másik forrása a központ elhelyezése. Ezt sem tartom megoldhatatlannak. Egy lehetőséget említenék is: Komáromban első lépésként állandó képzőművészeti tárlatot képzelnek el. A Duna Menti Múzeum tényleg gazdag anyaggal és művészettörténész szakemberrel is rendelkezik. Miért ne lehetne hát ott a magyar képzőművészeti hagyományok központi kutató- és bemutatóhelye? Csütörtöky József szerint ön a komáromi múzeummal nem konzultálta meg a koncepcióját, így csak utólag szereztek róla tudomást. Kollégám, sajnos, egyszerűen nem mond igazat. Azon túl, hogy a Fórum Intézettel konzultáltam, Liszka József kezdeményezésérejanuár 28-án hármasban beszéltük meg a témát. Csütörtöky József ott gyakorlatilag mindenben egyetértett, sőt, egy esetleges rimaszombati székhely ellen sem emelt kifogást. Kiállítások, tárlatok fővárosi galériákban - Elveszett paradicsom, A háborúk útvesztői, Őszi angyalok Az átírt barokktól az átfestett falvédőkig LAKATOS KRISZTINA Pozsony. A Mirbach-palotában március 17-ig tekinthető meg a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria nagy barokk kiállításához kapcsolódó Elveszett paradicsom című tárlat, amelyen kortárs alkotók barokk által inspirált művei kaptak helyet. A kiállítás célja a korunk és a művészettörténet múltja között folyó szüntelen párbeszéd demonstrálása. Ebből a szempontból külön figyelmet érdemelnek Vladimír Kordoš Cupido-fotói és Caravaggio, Tintoretto, Velázquez festményeit idéző önarcképei. Különleges hatásúak Otis Laubert talált tárgyakból alkotott barokk tárgyai Az idei barokk címmel: a néhány lépésnyi távolságból ragyogó kelyheknek tűnő darabokról közelebb lépve kiderül, hogy a művész környezetünk legbanálisabb tárgyaiból építette fel őket, kezdve a Pond's krémes doboztól a minden háztartásban megtalálható esztétikus orosz üvegpoharakig. Ugyancsak a Mirbach-palotában, a földszinten Pavol Binder drótból készült objektjei láthatók. A nyugodt, harmonikus, letisztult darabok nagyobb kiállítási teret érdemeltek volna. így - a viszonylag szűk térben - egymás mellé helyezve némiképp elhomályosul az egyedi jelentésük, noha minden bizonnyal más jelentéstartalmakkal éppen ennek köszönhetően gazdagodtak. Igazi különlegességgel várja látogatóit a Pálffy-palota: A háborúk útvesztői című tematikus kiállításon 16.-18. századi rézmetszetek láthatók főleg a török háborúk és a harmincéves háború tárgyköréből. A szervezők a Pozsonyi Városi Galéria gazdag gyűjteményéből válogatták öszsze az anyagot, amelyet így együtt először tártak a nyilvánosság elé. A Pálffy-palota másik időszakos kiállítása Klára Bočkayová munkásságát mutatja be. Az Őszi angyalok című anyag a művész lenyűgöző színvilágú festményeit tartalmazza, melyeknek a formavilága is érdekes: a képeken minduntalan a régi konyhai falvédők motívumai köszönnek vissza (ki ne emlékezne a tűzrőlpattant menyecskékre fakanállal a kezükben, a csókolózó galambpárokra, és az olyan örökbecsű feíiratokra, mint például Isten hozta drága vendég). Határ-talan az élet Dunaszerdahely. Ma 18 órakor kezdődik a Vállalkozók Házában Boráros Imre Határ-talan az élet című irodalmi estje. Bevezetőt mond Kulcsár Ferenc költő. Boráros Imre színművésszel Miklósi Péter publicista, a kormányhivatal szóvivője beszélget. (ú) Ifi a farsang jegyében Az Ifi februári száma kicsit a farsang jegyében, kicsit a Bálint-nap apropóján készült, telis-tele sztárokkal, mókával, mókás sztárokkal, szerelemmel. Olvashatnak a lapban Brad Pittről és legújabb filmjéről, Rex felügyelő származásáról, supermanekről, ufóhívő hírességekről, verekedős szerelmesekről. Hernádi Gyula író Jancsó Miklós új filmjéről, Benkő Géza színművész új szerepéről nyilatkozik az Ifiben. Kiderül még, miért nem lett sztár Angliában Zalatnay Sarolta, s hogyan éltek a szlovákok a 19. századi Pest-Budán. Ráadásnak még divat, rejtvények, humor és egy kivehető popmagazin a lap közepén, a Popmánia, (i) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás 19 KOMAROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Karnyóné 13 MOZI POZSONY HVIEZDA: Guru (am.) 15.30, 18 20.30 OBZOR: Közellenség (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: Eleven hús (spanyol) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 16.30,18.30, 20.30 Blade (am.) 20.30 Egyiptom hercege 15.30 17.15 Dr. Dolittle (am.) 17,19 Atúszszedő (olasz) 20 Építs házat, ültess fát (szlov.) 19.30 D E L-SZLO VAKI

A DUNASZERDAHELY-LUX: A katona (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Sekalnak meg kell halnia (cseh szlovák) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Dr. Dolittle (amerikai) 16.30, 19 SLOVAN: A maconi gyermek (ang.) 19 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: Angyalok városa (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Varázskard (am.) 18 Felsőoktatás, kisebbségek, Európa - konferencia Fejlesztési távlatok ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. A Selye János Kollégium és a Professzorok Klubja szervezésében február 13-án, szombaton kerül sor Komáromban, a Tiszti Pavilon dísztermében a Felsőoktatás, kisebbségek, Európa című konferenciára. A rendezvényre mintegy nyolcvan-száz egyetemi tanárt és felsőoktatással foglalkozó szakembert várnak. Előadást tart Jan Sadlak, az UNESCO felsőoktatási részlegének igazgatója Párizsból, Csáky Pál kormányalelnök, Kozma Tamás, az Oktatáskutató Intézet igazgatója Budapestről, Bauer Győző, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja, Rácz Olivér, a Kassai Šafárik Egyetem rektorhelyettese, valamint Alojz Pútala, az Oktatásügyi Információs és Prognosztikai Intézet felsőoktatási részlegének vezetője. Az előadásokat követő vitában a szlovákiai magyar felsőoktatás fejlesztési perspektíváit boncolgatják az érintettek. A konferencián a szlovák kormány, az oktatási minisztérium és a diplomáciai külképviseletek munkatársai is jelezték részvételüket. A konferenciát követően a Professzorok Klubjának tanácskozására is sor kerül, (-nica) A Simonyi Alapítvány pályázata az 1999-es évre Az oktatás segítésére Otis Laubert talált tárgyakból készített installációja egy korábbi kiállításról (Archív felvétel) A Simonja Alapítvány igazgatótanácsa pályázatot hirdet a szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődés- és oktatásügyét elősegíteni hivatott támogatások elnyerésére. Feltételek: • Kizárólag a szlovákiai magyarság egészét érintő pályázatokat fogadunk el. • Egyéni vagy kimondottan helyi jellegű pályázatokat sajnos nem áll módunkban támogatni. • Hazai természetes és jogi személyek egyaránt pályázhatnak. • Á részvételi díj 150 korona, amelyet a következő számlaszámra kérünk befizetni: Nadácia Simonyi Alapítvány, VÚB Rimavská Sobota 12331 392/ 0200. A befizetést igazoló csekkbizonylatot kérjük mellékelni a pályázathoz. 5. A pályázat beadásának (postázásának) határideje: 1999. 3. 29. 6. A pályázatokat egy példányban az alábbi címre kérjük küldeni: Nadácia Simonyi Alapítvány (Ing. Bán Zoltán), Veterná 61, 979 01 Rimavská Sobota, tel. 0866/5621857 Azon pályázatokat, amelyek nem felelnek meg a feltételeknek, nem áll módunkban figyelembe venni. Az elbírálás eredményéről az Alapítvány igazgatótanácsa írásban értesíti az érintetteket, illetve a sajtó útján tájékoztatja a közvéleményt.