Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-10 / 33. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 10. Több pénz jut az egészségügynek Kész a költségvetés ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A pénzügyi tárca ki­dolgozta az idei évre szóló költ­ségvetés tervezetét, amelyről a kormány a jövő heti ülésén tár­gyal. A Szociális Biztosítónak, vala­mint a városoknak és falvaknak juttatott költségvetési támoga­tások a tavalyi év szintjén ma­radnak. Változás történt az ere­deti tervekhez viszonyítva az egészségügynek juttatott támo­gatásokat illetően - az egészség­biztosítók 500 millió koronával kapnak többet a tervezettnél. Az egészségügy további forrásokra is számíthat, így az első félév nem lesz annyira kiélezett, mint azt eredetileg tervezték. A me­zőgazdaságnak juttatott támo­gatások az idén 200 millió koro­nával nőnek. A költségvetés ki­adási oldalának egyik kényes té­tele az állami garanciavállalás, az ezzel kapcsolatos kiadások térítésére hozták létre azt a pénzügyi alapot, amely 4 milli­árd koronával rendelkezik. A minisztérium mellett létrehoz­tak egy hitelbizottságot is, amely felülbírálja majd a garan­ciavállalási kérelmeket. A bi­zottságban helyet foglalnak majd a gazdasági, a közlekedési és a pénzügyi tárcák államtitká­rai. (csí) TANACSADO Létminimum Cs. E.: Munkanélküli let­tem, 3089 korona munka­nélküli segélyt állapítottak meg számomra azzal, hogy három hónap eltelte után már csak 2574 koronát fi­zetnek. A fiam 15 éves múlt, ő is a munkaügyi hi­vatal nyilvántartásában van, mert nem tanul to­vább. 880 korona gyerekse­gélyt és 500 korona tartás­díjat kapok rá. Ez nagyon kevés, főleg ha számba vesszük azt is, hogy havon­ta legalább ezer korona a lakás, 260 korona a villany és a gáz és emellett még ha­vi 800 koronával kölcsönt is törlesztek. Azt olvastam, hogy egy ilyen korú gyer­mekre 1770 koronát kelle­ne számítani, a hivatal pe­dig csak 1350 koronát szá­mított rá. Mennyi a létmini­mum összege a közös ház­tartásban élő két személy esetében? FEKETE MARIAN Itt most nem akarunk részle­tesen kitérni arra, hogy a havi 1350 koronát a lakásért, illet­ve a használatával járó szol­gáltatásokért, és a havi 800 korona összegű kölcsöntör­lesztést nem lehet levonni a létminimumból, illetve a lét­minimum összege sem növel­hető ezekkel az összegekkel. Ezt tényként kell elfogadni. Az Ön által felvetett problé­mát két törvény szabályozza. Sajnos azt kell mondani, hogy a létminimumról szóló 125/1998. Tt. számú törvény és a szociális segítségről szóló 195/1998. Tt. törvény elég zavaros. Megtévesztően hat, hogy ez a mindössze nyolc paragrafust számláló törvény látszólag két különböző para­grafusban (a 2. és 5. §) és egymástól eltérő módon ha­tározza meg a létminimum összegét. Illetve, hogy egé­szen pontosak legyünk, a lét­minimumról szóló törvény második paragrafusa hatá­rozza meg a létminimum ki­számításához szükséges ösz­szegeket (itt szerepel az 1350 korona az ellátatlan gyer­mekre), az 5. § pedig az álla­mi szociális juttatások meg­ítéléséhez szükséges jövedel­mi minimumokról rendelke­zik (itt említik a havi 1770 koronát a tizenöt évesnél idő­sebb ellátatlan gyermekre). Ha abból indulunk ki, hogy a szociális segély állami szociá­lis juttatás, akkor a létmini­mumról szóló törvény 5. pa­ragrafusában említett össze­geket kellene alapul venni. A szociális segítségről szóló tör­vény vonatkozó rendelkezé­sei értelmében azonban a lét­minimum összegéig jár a szo­ciális segély, és a törvény ki­fejezetten utal a 125/1998. Tt. számú törvény 2. §-ára. Azaz a gyermekre valóban 1350 koronát kell számítani. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK ISzőlészeti konferencia Nyitra. Szőlészeti és borásza­ti konferenciát tartanak feb­ruár 25-én Nyitrán az Agroinštitút kongresszusi ter­mében, amelyen a módosított szőlő- és bortörvény egyes fe­jezeteit boncolgatják majd a szakemberek. A rendezvény­re elsősorban szőlőtermelő­ket, borászokat, kereskedő­ket,. a kutatóintézetek és mi­nőségvizsgáló intézet munka­társait, egyetemi tanárokat várnak a szervezők, vagyis a földművelésügyi minisztéri­um és a Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézet. (TA SR) nflációs előrejelzések Pozsony. Ha az ország gaz­dasági növekedése az idén eléri a 3-4,4%-ot, akkor az infláció 1999-ben 7-8,5% kö­zött alakul - jelentette az SZTA gazdasági előrejelző intézete. Becslése szerint a versenyszféra fogyasztói ár­színvonala 5,4-5,9%-kal emelkedik az idén, megha­ladva a tavalyi 5,4-5,9 száza­lékos emelkedést. Az infláció többi részét az ellenőrzött energia-, egészségügyi és szállítási-közlekedési árak emelésének folytatása okozza majd. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. február 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,675 Magyar forint (100) 17,065 Angol font 61,825 Német márka 21,820 Cseh korona 1,112 Olasz líra (1000) 22,040 Francia frank 6,506 Osztrák schilling 3,101 Japán jen (100) 32,850 Spanyol peseta (100) 25,648 Kanadai dollár 25,303 Svájci frank 26,640 Lengyel zloty 10,010 USA-dollár 37,689 A múlt évben 724 millió koronás hiányt halmoztak fel a környezetvédelmi alapban Nem a szakmaiság volt a döntő Pozsony. Párthovatartozás alapján nevezték ki az el­múlt választási időszak­ban többek közt a galán­tai, a komáromi, a rima­szombati, a nagykürtösi, a rozsnyói és a tőketerebesi járási környezetvédelmi hivatalok elöljáróit - tud­hatjuk meg a környezetvé­delmi tárca jelenlegi veze­tése által kiadott Fekete könyvből, amelyben a tár­ca elmúlt négyéves mun­káját elemzik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Sok vezető beosztású, tapasztalt szakembert váltottak le 1995 óta, helyükre pedig legtöbbször kellő szakmai ismeretekkel nem rendelkező embereket ültettek. A szakmai felkészültséget sem­milyen vizsgához nem kötötték, így a legtöbb helyen szakmailag hozzá nem értő emberek dönt­hettek fontos környezetvédelmi kérdésekről, egyedüli szem­pontként a párthovatartozást tartva szem előtt. Mindez oda vezetett, hogy az állami intéz­ményeken belül politikai tevé­kenység folyt, a vezetők jelentős mértékben visszaéltek törvény­adta jogköreikkel és gazdaság­talanul kezelték az állam vagyo­nát. A környezetvédelmi hivatalok elnézőek voltak a párttársaik ál­tal privatizált vállalatokkal szemben. Egyik következménye ennek az egyre csökkenő, kör­nyezetszennyezésért kirótt bün­tetések száma. Ráadásul a már kirótt büntetéseket sem hajtot­ták be megfelelő mértékben. Míg 1994-ben a környezetvédel­mi felügyelőség 37,5 millió ko­rona értékben rótt ki büntetést a környezetvédelmi normák meg­szegéséért, 1997-ben már csak 21,5 millió koronát ért el a bün­tetések összege, vagyis 43 szá­zalékkal csökkent. Folyamato­san nőtt a behajtatlan követelé­sek száma, 1995-ben még csak Az állami intézménye­ken belül politikai te­vékenység folyt... 32 százalékot, 1997-ben már 55 százalékot tettek Id a behajtat­lan büntetések. A minisztérium előző vezetése jelentős mértékben visszaélt jogköreivel, így a miniszter pár­talapon osztogatta a környezet­védelmi alap pénzeit, politikai támogatást várva a DSZM pol­gármestereitől. Tavaly az alap tartalékait meghaladó szerződé­seket kötöttek, a hiány így elérte az idei évre tervezett költségve­tés 75 százalékát. Több építke­zésbe is belekezdtek, amivel megakadályozták a környe­zetvédelmi dotációk hatékony felhasználását. A tárca vagyoná­nak elherdálása súlyos öröksé­get hagyott az új vezetésre, hi­szen a pénzhiány idén lehetet­lenné teszi a hatékony támoga­tást. A környezetvédelmi alap tavalyi bevételei elérték az 1,13 milli­árd koronát, ebből 315 millió koronát az előző évi hiány ki­egyenlítésére fordítottak, támo­gatásra pedig összesen 1,5 milli­árd koronát fordítottak. A tava­lyi hiány így elérte a 724 millió koronát, ami az idei 967 millió koronára tervezett bevételek 75 százalékát teszi ki. A minisztérium 1995 és 1998 között több mint 2 millió koro­nát fizetett a kormányhoz közel álló lapoknak hirdetéseik meg­jelentetéséért. Olyan lapok ju­tottak így támogatáshoz, mint a Slovenská Republika, a Zmena és a Roľnícke noviny. Az összes többi újságnál megrendelt hir­detés össszege csupán 308 ezer korona volt. A tárca vagyonának felelőtlen szétosztása mellet kevés idő ma­radt a valódi környezetvédelem­re, így a már beindított progra­mok is idővel leálltak. Legjobb példája ennek a légszennyezett­séget mérő 33 állomásból álló monitorhálózat. Erre 1991 óta 145 millió koronát fordítottak, az elmúlt három évben azonbn nem végeztek rendszeres kar­bantartást. A rendszer fokozato­Az előző tárcavezetés visszaélt jogkörével... san leépült, az állomásokat egy­más után állítják le, miközben felújításuk gyakorlatilag lehe­tetlen. Uniós csatlakozásunk egyik leg­fontosabb feltétele a környezet­védelmi normák meghonosítá­sa. Az unió normáinak a beveze­tése a legnagyobb kiadásokat je­lenti a csatlakozás során, össze­ge elérheti az 5,4 milliárd eurót. Rendkívül fontos tehát, hogy a kömyzetvédelmi minisztérium jól működjön. Az előző tárca csatlakozási terveinek komoly­ságát jelzi, hogy a környezetvé­delmi minisztérium integrációs részlege 1998 novemberéig csak papíron létezett. Az Európai Bi­zottság jelentése szerint az elő­ző vezetés rendkívül keveset tett az unió környezetvédelmi nor­máinak meghonosításáért, (mi) Varjú János szerint fontos lenne az állatösszeírás Ezentúl a cukorrépa termesztők kapják a kvótát Megegyeztek az árban Dotációs változások ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Komárom. Január folyamán a húsüzemek többsége igyekezett minél inkább elodázni a szerző­déskötést - tájékoztatott Papp István, az Agrárkamara duna­szerdahelyi regionális részlegé­nek elnöke. - Csupán január vé­gén, február elején tapasztal­tunk némi élénkülést, természe­tesen ekkor már február elsejei dátummal köttettek a szerződé­sek. A nagyobb húsüzemekkel általában sikerült megegyezni a 42 koronás kilónkénti árban az élősertés esetében, ám tudomá­som szerint a kisebb vágóhidak jóval kevesebbet ígérnek és nem szerződött, hanem piaci árakat foglalnak a szerződésbe. Varjú János, a földművelésügyi minisztérium hivatalvezetője megerősítette, az állami támo­gatásból ki kívánják rekeszteni azokat, akik nem rendelkeznek érvényes adásvételi szerződé­sekkel. Ugyanakkor arra is ügyelni kell, mondta, hogy be is tartsák ezeket a szerződéseket. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nem működik a piacszabá­lyozás úgy, mint például a tej esetében. Ezért még ebben az évben át kívánják dolgozni a pi­acszabályozás rendszerét. A húsbehozatallal kapcsolatban megjegyezte, hogy az első ne­gyedévre szóló licenceket még az előző kormány ténykedése idején adták ki. Ám ennél is na­gyobb problémát jelent az a hús­mennyiség, amely a vámunió keretén belül Csehországon ke­resztül érkezik hazánkba. Mivel a vámunión belül nincs össz­hangban a két ország dotációs politikája, termelőink hátrányos helyzetbe kerültek cseh kollégá­ikkal szemben. Varjú János tájékoztatott arról is, hogy a minisztérium regioná­lis osztályai fokozatosan meg­próbálják felmérni a háztájiban tenyésztett állatállomány nagy­ságát, ám ez egyelőre nem ad teljes képet a valós helyzetről. Véleménye szerint az jelentene megoldást, ha a statisztikai hi­vatal megbízásából a községi hi­vatalok a nyolcvanas évek gya­korlatát követve évente elvégez­nék az állatösszeírást. Ehhez azonban új jogszabály elfogadá­sára is szükség van, a statisztikai törvény ugyanis jelenleg nem kötelez ilyen felmérés végzésé­re. Elmondta, ebben a kérdés­ben tárgyalni kívánnak a Szlo­vákiai Városok és Falvak Társu­lásával is. Ez az összeírás termé­szetesen nem az adóhivatal szá­mára készülne, viszont az ága­zatvezetés számára nagyon hasznos információk forrása lenne és nem elhanyagolhatóak az állategészségügyi szempont­ok sem. (-nica) HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Ebben az évben a tava­lyihoz képest várhatóan 1,3 mil­liárd koronával kevesebb jut az állami költségvetésből az agrár­tárca támogatására. Ebből kifo­lyólag kevesebb jut a dotációkra is. Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter szerint a tárca támo­gatni kívánja a szarvasmarha-, sertés- és juhistállók rekonstruk­cióját és a felsorolt haszonállatok tenyésztését. A rétek és legelők kihasználásától is függővé teszik a támogatást: az ott gazdálkodók csak akkor tarthatnak igényt a teljes összegű támogatásra, ha a 100 hektárra 30 számosállat jut. Amennyiben a számosállat 20­nál kisebb, az adott gazdálkodót kirekesztik a rendszerjellegű tá­mogatásból. Ezt figyelembe vé­ve, a támogatásból várhatóan a mezőgazdasági terület 9%-át művelő gazdálkodók kimarad­nak. A műtrágyákra, vegyszerek­re, vetőmagolo:a nyújtott támo­gatás összege a megművelt ter­mőföld kiterjedésétől és minősé­gétől függ (hektáronként 300 és 1200 korona között mozog), mi­közben a legrosszabb földekre adnák a legkisebb összeget. A speciális növények esetében, mint a zöldség-, a gyümölcs- és burgonyatermesztés, hektárra számítják át a támogatás nagysá­gát. Módosul a tejre nyújtott tá­mogatás is, míg eddig a leadott tejmennyiséget vették alapul, ezentúl a tehénre számított nor­matíva alapján számítják ki a do­táció nagyságát. Változás várha­tó a cukorrépa-rendtartásban is: a kvótákat a jövőben nem a cu­korgyárak, hanem a cukorrépa­termesztők kapják, s a kvóta megállapításánál hazai cukorfo­gyasztásból indulnak ki. Koncoš szerint a támogatási irányelvek­be nem lehet közvetlenül bele­foglalni az önkormányzat azon javaslatát, miszerint csupán azok a szubjektumok részesüljenek tá­mogatásban, akik szerződést kö­töttek a felvásárlókkal. A támo­gatás odaítélésének feltételei ugyanis nem léphetik túl a mező­gazdasági törvényben megsza­bott kereteket. A szerződéskötés csak közvetett feltétel lehet. A napokban folynak a tárgyalások a Szlovák Nemzeti Bank, a pénz­ügyminisztérium valamint a földművelésügyi minisztérium között a váltókkal folyatatott ke­reskedésről. A jegybank 3 milli­árd koronát különít el erre a cél­ra, ám enek csupán felét merítik ki, mivel az Általános Hitelbank (VÚB) az alapkamathoz hozzá­adott 4,4%-os kamatot kevésnek találja, (km) A munka- és szociális ügyi tárca száz napja Személycserék lesznek 40 Áremelések januárban (%-ban) Villanyáram [^Távfűtés Q Víz 38,4 ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Peter Magvaši munka és szociális ügyi miniszter a tár­ca eddigi legnagyobb eredmé­nyének a szociális párbeszéd fel­újítását tartja. Az első száz na­pot értékelő sajtótájékoztatón emlékeztetett: mind a szociális partnerek, mind a kormány elfo­gadta a tripartitásról szóló tör­vényt, s megszüntették a bérre­gulációt is. Bauer Edit államtit­kár hangoztatta: a tárca kulcs­fontosságúnak tartja a munka­nélküliség mértékének csökken­tését. A cél: új munkahelyek te­remtése. Ugyanakkor rámuta­tott arra, hogy a munkaügyi hi­vatalok ma nem aktív, hanem passzív foglalkoztatáspolitikát folytatnak. A helyzet megváltoz­tatása érdekében tett lépések­nek az idő rövidsége miatt még nem látni gyümölcsét. A munka­ügyi hivatalokra is az jellemző, hogy a döntéshozó posztokat politikai szempontok és nem szakmai hozzáértés alapján töl­tötték be. Bauer Edit megerősí­tette: a hivatalok igazgatóit ezekben a napokban szakmailag átvilágítják, s aki nem felel meg, azt lecserélik, (gyor) 20 21,2 20 Szilárd tüzelők Szemételhordás Lakbér Decemberhez viszonyítva januárban 3 százalékkal emelkedett a fo­gyasztói árindex. A januári havi inflációt a legnagyobb mértékben a lakbér, a víz- és az energiaárak 11,9 százalékos emelkedése befolyá­solta. Grafikonunk az egyes tételek árának módosulását ábrázolja százalékban. Forrás : Szlovák Statisztikai Hivatal

Next

/
Thumbnails
Contents