Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-12 / 8. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 12. Schmögnerová az adóigazgatóság vezetőivel tárgyalt A korrupció általánosan elfogadott módszerré, az érvényesülés nélkülözhetetlen eszközévé vált Közelítünk az uniós jogszabályokhoz Csődök sorozata várható ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az eredeti tervekkel ellentétben a pénzügyminisztérium vezetősége nem zárta le pénteken az állami költségvetés alapelveit. A tárcának már e héten át kellett volna adnia a költségvetés súlypontjait, ezzel azonban valószínűleg csak a kormány január 20-ai ülésén foglalkoznak. Idén a bevételek és kiadások jelentős csökkenésével számol a kormány. A bevételek 175 milliárd korona körül mozognak, a kiadások elérik a 190 milliárd koronát, az állami költségvetés hiánya 15 milliárd korona lenne. A bevételkieséshez jelentős mértékben hozzájárul a behozatali vámpótlék megszüntetése, ami a múlt évben 6,28 milliárd koronát hozott az államkasszába. A jövedelemadóról szóló törvény módosítása - amely szélesíti az adósávokat - a természetes személyek adójának csökkenését eredményezheti. Többletkiadást jelent a Befektetési és Fejlesztési Bank, valamint a Szlovák Takarékpénztár kamatveszteségeinek a finanszírozása. Erre a kormány, a törvénnyel ellentétben, tavaly nem adott pénzt. Jelentős többletkiadás az állami garanciavállalások fizetése. Január 15-éig a kormány kénytelen visszafizetni a Szlovák Villamosművek csaknem 1 milliárd koronás tartozását is, de mindent elkövet annak érdekében, hogy a fiskális deficit ne haladja meg a már bejelentett 15 milliárd koronát. A pénzügyminiszter tegnap a vámigazgatóságon is járt, és felmérte annak helyzetét. Brigita Schmögnerová szerint szükség van a vámigazgatóság, a hivatalok és a minisztérium szoros együttműködésére egyes törvények előkészítésénél. Európai Unió-beli tagságunk szempontjából több fontos törvényt és jogszabályt teijesztenek a parlament elé idén. Uj vámkódex elfogadását tervezik, amely kompatibilis lesz az uniós jogszabályokkal, a vámhatóságokról szóló törvénymódosítás pedig szélesítené az intézmény jogköreit. Az új törvények szerint a vámhatóság nagyobb jogkörökkel rendelkezne a nyomozás területén. Hatékonyabb törvényekre lenne szükség a gyermekpornográfia és a pénzmosás leleplezésére is. A vám- és adóbevételek, amelyek a vámigazgatóságon keresztül folytak be az államkasszába az elmúlt évben elérték a 91,9 milliárd koronát. Ebből 5,2 müliárd korona a vámokból folyt be. A legjelentősebb öszszeget, 72,1 milliárd koronát a hozzáadottérték-adóból befolyt összegek képezték. Fontos változások várhatók az adóbefizetésben, a hatályos törvény módosításával ugyanis a fogyasztói adó beszedése a vámigazgatóság hatáskörébe tartozna. Jaromír Kaličiak, a vámigazgatóság megbízott igazgatója szerint a járfalui osztrák-szlovák határátkelő január elsejére tervezett megnyitása a szlovák fél kérésére maradt el, mivel egyes munkálatokat nem tudtak időben elvégezni. A módosított tervek szerint július elsején nyitják meg a határátkelőt, (mi) Fizetésképtelen orosz bankok Moszkva. A tíz legnagyobb orosz bank fele fizetésképtelen. Az Inkombank, az SBS-Agro, az Uneximbank, a Rosszijszkij Kredit és a Menatep a gazdasági válság következtében rendültek meg és ma már képtelenek teljesíteni ügyfeleik és hitelezőik követeléseit. Az említett bankokat október l-jén még a legnagyobb betétállománnyal rendelkező orosz pénzintézetek közé sorolták. (MTI) A Nokia terjeszkedik Komárom. A Nokia 25 milliárd forintért a magyarországi Komáromban építi fel harmadik európai mobiltelefongyárát . Az építkezés márciusban indul, a gyár 1999 végén 200 alkalmazottal dolgozik, a foglalkoztatottak számát folyamatosan növelik. (MTI) 9 milliárd korona az agrártárcának Pozsony. Az idén az állami költségvetésből várhatóan 9 milliárd koronát kap a földművelésügy - nyilatkozta Pavel Koncoš miniszter. A kormány ezen döntését, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetet figyelembe véve, pozitívumként értékelte. A minisztérium a jövőben felelősséget vállal a vidékfejlesztésért is. Ez lehetővé teszi a kabinet számára, hogy a csatlakozási szerződés értelmében újabb támogatást kérjen az Európai Unió pénzügyi alapjaitól. (RN) Sikeres év Pozsony. A Volkswagen Slovakia Rt. az idén 112 ezer gépkocsi gyártását tervezi, ami az előző évhez viszonyítva 13 ezerrel kevesebb A csökkenés elsősorban annak tudható be, hogy a cég idén jelentős fejlesztéseket tervez, többek közt egy új autótípust is bemutatnak. (SITA) Környezetvédelmi együttműködés Pozsony. Miklós László, környezetvédelmi miniszter és Štefan Luby, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke tegnap együttműködési szerződést írtak alá, amely a két intézmény tevékenységét hangolja össze a környezetvédelmi tanulmányok területén. (ú) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. január 11-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euro 42,542 Magyar forint (100) 17,033 Angol font 60,213 Német márka 21,755 Cseh korona 1,211 Olasz líra (1000) 21,971 Francia frank 6,485 Osztrák schilling 3,092 Japán jen (100) 33,570 Spanyol peseta (100) 25,868 Kanadai dollár 24,255 Svájci frank 25,568 Lengyel zloty 10,534 USA-dollár 36,685 Pozsony. Vladimír Zlacký, a kormány alelnökének tanácsadója átfogó tanulmányt dolgozott ki, amelyben az ország gazdasági helyzetét és annak okait elemzi. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A makroökonómiai mutatók taglalásával korábbi számainkban foglalkoztunk, ezúttal a mikroökonómiái mutatókat elemezzük. Zlacký leszögezi, az előző kormány tudatosan elhanyagolta a hatékony jogi és bírósági rendszer működéséhez szükséges intézmények kiépítését, amelyek a törvényesség megtartását felügyelték volna. Ezek hiányában deformálódott a vállalkozói környezet, arra ösztönözve a vállalkozókat, a hivatalnokokat és a lakosságot, hogy a törvényesség határát súroló módszerekkel tegyenek szert jövedelemre. Példa erre a kormányszintű megrendelések körül kialakult megvesztegetési hullám, az igazságtalan privatizáció, a vállalkozók zsarolása, a vállalati vagyonátmentés stb. A volt kormányhoz közel álló körök szorosan összefonódtak a vállalkozói réteggel, ami kliensrendszeren alapuló társadalom kialakulásához vezetett Éppen az ilyen kapcsolatok jellemezte társadalom az oka a mikroszférában felhalmozódott problémák túlnyomó részének. A Mečiar-kormány ténykedésének utóbbi két-három évében a korrupció általánosan elfogadott módszerré, az érvényesülés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Becslések szerint az egészségügyben, az iskolaügyben, a rendőrségen, a bíróságokon stb. kifizetett csúszópénzek összege az 1996-os 1,8 milliárd koronáról. 1998-ra 2,75 milliárd koronára emelkedett. Rohamosan nőtt az adócsalások és a vámtarifák kijátszása okozta károk nagysága. Míg 1995-ben az így keletkezett károk összege a becslések szerint 3,7 milliárd korona volt, 1996ban 11,4 mid, 1997-ben 14,9 mid, addig 1998 első félévében már 53,4 milliárd. A vállalkozói szférában tapasztalható kritikus állapotok az előző kormány privatizációs módszereiben gyökereznek. A Mečiarkabinet átíáthatadan módon, a külföldi tőke kizárásával hajtotta végre a magánosítást, miközben a szlovák tőkések rétegének kialakítását hangsúlyozta. A privatizációs tervezetek elbírálása során nem azok minősége és a felkínált vételár volt a meghatározó, hanem az adott egyén, társaság összefonódása a politikai elittel. Szlovákiában a magánosításra kijelölt vagyon nagysága 427 milliárd koronára tehető. 1997 végéig 223,7 milliárd koronányit magáA korrupció általánosan elfogadott módszerré vált... nosítottak, ebből 80 milliárdot a vagyonjegyes privatizáció keretében, a többit standard módszerekkel, főleg közvetíen eladás útján. A privatizáció jellegét bizonyítja a vételár és a mérlegérték arányának alakulása 1995 és 1998 között. 1992-ben ez az érték még 105,9% volt, 1994-ben már csak 83,9 és 1995-ben 74,7%. Az állami vagyon tényleges szétrablása 1996-ban következett be, amikor is az említett arány 28,2%-ra csökkent, a mélypontját pedig a hihetetlen 18,0%kal 1997-ben érte el. Különböző forrásokból származó elemzések azt bizonyítják, hogy 1996 és 1998 között romlott a vállalkozói szféra hatékonysága, nyereségessége, és exportteljesítménye. A statisztikai hivatal szerint a húsznál több személyt foglalkoztató vállalatok 1995-ben összesen 33 milliárd korona nyereséget mutattak fel, 1996-ban 39,2%-kal, 1997-ben pedig további 23,3%kal kevesebbet. Igaz ugyan, hogy 1998 első félévében enyhe emelkedés volt tapasztalható (9,3 milliárd korona volt a nyereség), figyelembe véve az objektív körülmények rosszabbodását, nem valószínű, hogy az egész évet tekintve növekedne a nyereség. A magas beruházások, az alacsony nyereségképzés és a tőkehiány következtében 1994 óta egyre inkább eladósodott a vállalkozói szféra. A száz legnagyobb hazai vállalat eladósodottságának mértéke (idegen forrás/saját tőke) az 1995-ös 36,2%-ról 1997-re 45,3%-ra emelkedett. Ugyancsak kedvezőtlenül alakulnak az állami kézben lévő vállalatok pénzügyi mutatói. A Szlovák Villamosművek (SZVM) adósságállománya 1994-ben 15,8 milliárd korona volt, 1998. október 31-én viszont már 46,1 milliárd korona. A múlt évet a cég várhatóan 2 milliárd korona veszteséggel záija. A már említett eladósodás eredményeként a villamosművek képtelen visszafizetni hiteleit - sőt jelenleg még a hitelkamatokat sem -, amelyekre állami garancia vonatkozik. Az előző kormány nagymértékben hozzájárult e helyzet kialakulásához, mégpedig azzal, hogy nem volt hajlandó az energia szabályozott árának emelésére. Napjainkban tehát elkerülhetetlen az elektromos energia árának emelése, ellenkező esetben a villamosművek nem lenne képes fizetni hiteleit, s 1998-ban 2,75 milliárd koronát fizettek ki csúszópénzként. az államnak kellene azt megtenni helyette, ami végső soron az adófizetőket sújtaná. Hasonló a helyzet a Szlovák Gázművekben is, adósságállománya 1,3 milliárdról (1994-ben) 10,2 milliárd koronára (1998. november 30.) emelkedett. Annak ellenére, hogy 1995 és 1998 között enyhén növekedett az ipari termelés, szerkezeti öszszetétele nem változott a magas hozzáadott értékkel bíró termelés felé. A kivitel terén is túlsúlyban vannak az alacsony feldolgozási szinten lévő termékek, amelyek versenyképességüket a külföldi piacokon elsősorban áraiknak köszönhetik. A vállalkozói szféra tehát válsághelyzetben van, a közeljövőben várhatóan csődök sorozatának lehetünk tanúi. Átgondolt makroés mikropolitikával azonban a lehető legalacsonyabb szintre lehet szorítani a szerkezetátalakítás költségeit és enyhíteni a munkanélküliségre gyakorolt hatását. Újabb bonyodalmak a kassai vasmű háza táján Plusz százmillió Pénzügyminisztériumi ellenőrzés a biztosítóban Szórták a pénzt JUHASZ KATALIN Kassa. Az elmúlt hónapokban, a hitelezők megbízásából egy nemzetközi könyvvizsgáló cég, a Pricewaterhouse Coopers szakemberei vették górcső alá a vasmű anyagi helyzetét, hogy megállapítsák, mennyi pénzre van szüksége a vállalatnak a zavartalan termelés biztosításához, magyarul a túléléshez. A vizsgálat során kiderült, a vasmű adósságai mintegy 100 millió dollárral magasabbak a vártnál. A defaultot figyelmen kívül hagyva ez az összeg november végén 523 millió dollár volt. A 100 millió dollár a vasmű külföldi üzleteit bonyolító Barkós cég tartozásaiból gyűlt össze, amely gyakorlatilag maga szabta az eladási árakat. Érdekes módon a vasmű a mai napig együttműködik a Kajmán-szigeteken bejegyzett titokzatos céggel, bár jóval kisebb mértékben, mint korábban. A Pricewaterhouse Coopers szakemberei szerint csak januárban 60 millió dollár szükséges a vasmű működtetéséhez, a kalkuláció során számításba vették, hogy a Barkós rendezi adósságainak legalább egy részét. A jelentésből kiderül az is, hogy a kassai óriásvállalat egy idő óta nem tud fizetni a nyersanyagokat szállító Trade Trans Import (TTI) cégnek, az adósság tavaly júniusban még csak 14 millió dollárt tett ki, a határidő lejártával azonban jelentősen megugrott, decemberben már 70 millió dollár volt. Lapértesülések szerint a vasmű tartozásai miatt a TTI fizetésképtelen lett, ezzel veszélybe került a nyersanyagellátás, mivel a cég a vasmű első számú szállítója. Mindez csak egy része a Pricewaterhouse Coopers bizalmasan kezelt jelentésének, melyet véglegés formájában január végén adnak át a hitelező bankoknak. A cég munkáját állítólag nagyban nehezíti, hogy a vasműben nem biztosítják a hozzáférést a szükséges adatokhoz. UJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szombati számunkban már hírt adtunk a Mečiarkormányhoz közeli pénzintézet vezetőinek furcsa, több millió koronás biztosítási szerződéseiről, amellyel ki akarták védeni, hogy menesztésük esetén anyagi kárt szenvedjenek. A legfelháborítóbb azonban az, hogy miközben a bankvezérek, illetve az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai bebiztosították magukat, finoman fogalmazva nem hozzáértőén bántak az általuk irányított intézet vagyonával. így volt ez például a Szlovák Biztosító esetében is. A PRÁCA tegnapi számában nagy terjedelmet szentelt a minap befejeződött pénzügyminisztériumi ellenőrzésnek. Az átfogó felmérés nyomán ugyanis kiderült, a biztosító vezetői finoman fogalmazva szórták a pénzt, az intézet érdekeit tekintve hátrányos pénzügyi tranzakciókat kötöttek és előnytelen szerződéseket hagytak jóvá. Kiderült: a biztosító közel 2 milliárd koronát olyan részvényekbe fektetett, amelyek nem minősülnek likvidnek, eladásuk nem hoz hasznot a biztosítónak. Ugyanakkor a biztosító eladta a biztos jövedelmet garantáló államkötvényeit, s a pénzt kevésbé biztos, sőt lényegesen kockázatosabb értékpapírokba fektette. A tartalékalap-kezelést illetően is bizonyosságot nyert, hogy megszegték az érvényes pénzügyminisztériumi rendeleteket. Meglehetősen nagyvonalúan viszonyult a biztosító a kassai vasműhöz és a hozzá közel álló társaságokhoz. A biztosító furcsa módon nem szorgalmazta pénze visszaadását, annak ellenére, hogy például az ARDS nem arra a célra használta azt fel, amire kapta. Összesen 446,8 millió koronát veszített a biztosító különböző részvényeladásokkal. Csak a VUB Kupón részvényeinek repoügyletein 212,-1 milliót veszített. (A Práca alapján: g) A munkanélküliség alakulása Szlovákiában - előreláthatólag 16,4 százalékos rátával zártuk az elmúlt évet Az iskolákból kikerült, elhelyezkedni nem tudók száma A hosszú ideje munka nékül maradt állampolgárok száma Mint ahogy a grafikon is mutatja, júniustól szeptemberig növekvő tendenciát mutat az iskolapadokból kikerült, elhelyezkedni nem tudók száma, ám az ezt követő hónapokban a diákból munkanélkülivé vált fiatalok csaknem fele munkát talált. Egyre többen vannak olyanok, akik hiába keresnek számukra megfelelő munkát. A grafikonon ábrázolt folyamatos növekedéshez valószínűleg az is hozzájárult, hogy nagyon sok állástalannak megéri otthon maradni, ha a segély néhány esetben eléri az 5000 koronát.