Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-11 / 7. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 11 TANÁCSADÓ Megfelelő munka H. K.: November 30-án szűnt meg a munkaviszonyom. Egy korábbi tanácsadásukat követve igyekeztem minél hamarabb jelentkezni a munkaügyi hivatalban, ami igencsak jó volt, mert a hivatalnoknő először azt vette észre, hogy a személyi igazolványom már érvénytelen, és nem volt hajlandó foglalkozni velem, míg érvényes személyi igazolványt nem mutatok fel. Két napig intéztem az új személyit, és még időben ahhoz, hogy elismerjék, december elsejétől vesznek nyilvántartásba, folyósítják az átlagkeresetem hatvan százalékát. Amikor ezt a határozatot átadták, valamiféle ajánlólevéllel elküldtek egy cégbe, hogy ott megfelelő állást kaphatok. Az igaz, hogy a végzettségemnek megfelelő állást kínáltak fel, de a minimálbérnél alig magasabb fizetésért. Ezt az állást nem fogadtam el. A munkaügyi hivatal aláíratott velem egy nyilatkozatot, hogy visszautasítottam ezt az állást, és ma megkaptam a határozatot, hogy eljárást indítanak velem szemben a 18. és a 41. § alapján. Én nem tudom, mit jelent ez, ezért kérem a tanácsukat. FEKETE MARIAN Az egyik rendelkezés az államigazgatási eljárás megkezdését szabályozza, a másik rendelkezés pedig azt, hogy a munkanélküli milyen esetekben törölhető a nyilvántartásból. A foglalkoztatási törvény 41. §-ának második és harmadik bekezdése szerint a munkanélkülit akkor is törlik a munkanélküliek nyüvántartásából (és ezzel elveszti a segélyre való jogosultságát), ha nem fogadja el a megfelelő munkát. Mivel Ön a munkabér miatt utasította el a felkínált állást, említést kell tennünk a foglalkoztatási törvény 32. §-ának hatodik bekezdéséről, amely szerint a kereset szempontjából megfelelő állásnak tekindiető az, ahol a havi munkabér vagy fizetés eléri legalább az utolsó munkahelyén, az utolsó három évben elért átlagos havi bruttó keresete 80 százalékát. Az első teendője tehát az lesz, hogy a korábbi munkahelyéről beszerez egy részletes kimutatást a munkaviszonya megszűnését megelőző három évben elért havi bruttó kereseteiről, kiszámítja az átíagos havi bruttó keresetet, és ha a visszautasított állásban felkínált fizetés nem érte el ennek 80 százalékát, akkor az államigazgatási eljárásban a korábbi munkahelyéről kapott részletes kimutatással igazolja, hogy a felkínált, illetve Ön által visszautasított állás nem volt a törvény szempontjából megfelelő, és ezzel megakadályozza, hogy Önt töröljék a nyilvántartásból, illetve megvonják Öntől a segélyt. Pénzügyi egyeztetés Tokió. Ázsia és Európa országainak pénzügyminiszterei e héten értekezletet tartanak a világ főbb árfolyammozgásairól, valamint a pénzügyi válságért felelőssé tett befektetői alapok működésével összefüggő kérdésekről-jelentette be pénteken Mijadzava Kiicsi japán pénzügyminiszter. A 10 ázsiai és 15 európai ország, az ÁzsiaEurópa Fórum tagországai, Frankfurtban fognak tanácskozni. (MTI) Megszűnhet a Realbank Budapest. Nem hajlandó további tőkét invesztálni a Realbankba az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). A tavaly nyáron bajba került pénzintézet többségi tulajdonát 3,1 milliárd forintért szerezte meg az OBA, s már akkor felvetődött a további tőkeinjekció szükségessége. Elméletben a kisrészvényeseknek is lehetőségük van az alaptőke felemelésére, ennek valószínűsége azonban meglehetősen csekély. A kötvényesek holnapra demonstrációt terveznek. A bank 9 milliárdos betétállomány felett rendelkezik most is, a tavaly nyáron indult betétkivonás havonta 300-500 millió forinttal csökkentette a betétállományt. (MH) Lauda Boeinget rendelt Bécs. A Lauda Air osztrák légitársaság hét új repülőgépet rendelt a seattle-i Boeing cégnél. Pénteki bejelentés szerint a hat Boeing 737-es és egy további 767-300ER típusú repülő összesen 519 millió dollárba kerül. A Niki Lauda, visszavonult autóversenyző vezette osztrák légitársaság, amelyben Lauda maga 40 százalékos tulajdonos, további négy gép megvásárlására kötött le opciót. (MTI) V ALU T A AR FOLYAMOK Érvényben 1999. január 11-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euro 42,533 Magyar forint (100) 16,993 Angol font 59,958 Német márka 21,747 Cseh korona 1,220 Olasz líra (1000) 21,966 Francia frank 6,484 Osztrák schilling 3,091 Japán jen (100) 32,710 Spanyol peseta (100) 25,563 Kanadai dollár 24,119 Svájci frank 26,356 Lengyel zloty 10,543 USA-dollár 36,485 LIMAGRAIN ^ Ul ^ ^ kukorica, mely hasznot hoz Önnek ^fi Tel.: 0903 724 891, 0901 728 270 Keresse a vetőmag-forgalmazóknál! A kormánypénzek eltékozlása és a hitelek felelőtlen felvétele óriási hiányt eredményezett Eredmény nélküli növekedés Pozsony. Szombati számunkban a kormány gazdasági alelnöke tanácsadója átfogó tanulmányának első részét ismertettük, a második részben a közpénzek, a megbillent külkereskedelmi egyensúly és a munkanélküliség kérdését járjuk körül. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Az állami költségvetés hiánya 1997-ben mintegy 37 milliárd korona volt, miközben a fiskális hiány 12 milliárdra rúgott. 1998. szeptember 30-ig 8,4 milliárd koronás fiskális hiány halmozódott fel, ami több, mint az egész évre tervezett állami költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium illetékesei szerint 1998 végére a fiskális hiány 19,2 milliárd korona is lehet (a GDP kb. 2,7 százaléka). A hiány fokozódását főleg az okozza, hogy a bevételek - főleg az adókiesések miatt - elmaradnak a tervezettől. Az adóhátralék 1998. október végére elérte a 37,7 milliárd koronát, ami 10,4 milliárddal több az egy évvel korábbinál. A kormánypénzek fiskális hiánya 1998-ban összességében elérheti a GDP 6 százalékát, vagyis meghaladja a 42 milliárd koronát. Az autópályák építése, az új kerületi, járási hivatalok felállítása, az állami garanciák átgondolatlan felvállalása, mind-mind hozzájárult a hiány felhalmozódásához. Az 1995-96-ban tapasztalható aránytalanul szabad pénzpolitika a hazai kereslet növekedéséhez és ebből eredően a gazdaság túlfűtöttségéhez vezetett. Az 1993-ban megállapított árfolyam megtartása a szlovák kivitel drágulását hozta magával. A behozatal növekedésével egyidejűleg a kivitel alacsony szinten maradt, mivel a privatizáció módja nem tette lehetővé a külföldi tőke beáramlását, a vállalatok átalakítását és az ezt feltételező konkurenciaképesség javítását. E negatív irányzat jelentős külkereskedelmi hiányhoz és fizetési mérleghiányhoz vezetett, amely 1996-97-ben meghaladta a GDP 10 százalékát (a szakértők véleménye szerint 5-7 százalék az a maximális határérték, amit hosszútávon még el lehet viselni). A folyó fizetési mérleghiányt a már ismert privatizációs praktikák miatt nem sikerült közvetlen külföldi befektetésekkel mérsékelni; ezért a hiány finanszírozása mindenekelőtt a vállalkozói és bankszféra további eladósodása árán valósult meg. Míg 1994-ben a gazdaság bruttó eladósodottságának mértéke a GDP-hez viszonyítva 34,7 százalékos (4,3 milliárd dollár) volt, addig 1998 végére ez az arány túllépi a 60 százalékot. Szlovákia bruttó külföldi adóssága ez évvégére meghaladja a 12,3 milliárd dollárt, vagyis minden egyes lakosra több mint 85 ezer korona jut. Kedvezőtlen az adósságállomány öszszetétele is: több mint 40 százalékát rövid lejáratú hitelek alkotják. A jelenlegi aránylag stabil koronaárfolyam és gazdasági stabilitás csupán annak köszönhető, hogy a külföldi intézmények és befektetők bíznak benne, az új kormány mielőbb bevezeti a gazdasági egyensúly megteremtéséhez szükséges megszorító intézkedéseket. Míg 1994-ben a munkanélküliek aránya átlagosan 14,6 százaA munkanélküliek számának alakulása Az elmúlt két évben lényegesen nem csökkent a munkanélküliek száma, éppen ellenkezőleg, ismét nőtt. (TA SR-grafikon) lék volt, 1998 novemberében 15,5 százalék (igaz, az újfajta számítási mód alapján 14,5 százalék ,jött ki"). 1994 és 1998 között összességében mintegy 34 százalékkal növekedett hazánkban a GDP, ezért megdöbbentő, hogy ez nem vezetett a munkanélküliség csökkenéséhez. Lengyelországban például hasonló ütemű GDP-növekedés mellett 16,4 százalékról (1993) 10,5 százalékra (1997) csökkent a munkanélküliek aránya. Nagy eltérést mutatnak Szlovákia egyes régiói, Kelet-, Délkelet-Szlovákiában például eléri a 25-30 százalékot is a munkanélküliek aránya. Mivel az előző kormány nem mutatott hajlandóságot a lakáspiac deregulációjára, ezzel még inkább gátat vetett a munkaerő áramlásának. A havi átlagbér 1998. júniusában 9444 korona volt, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,2 százalékos reálbér növekedést jelent, ám még mindig 7,4 százalékkal elmarad az 1989-es szinttől. A környező országokhoz viszonyítva lehangoló a kép: Szlovákiában az átlagkereset 1998-ban 256 dollár volt, Szlovéniában 638, Lengyelországban 328, Csehországban pedig 356 dollár. Ugyanazokért a fogyasztási cikkekért a szlovákiai dolgozónak 196 órát kell dolgoznia, a csehországinak 181-et, a magyarországinak 158-at, a lengyelországinak pedig'93-at. Szlovákia lakossága 1998-ban bevétele 41 százalékát költötte élelmiszerekre; a fejlett országokban ez az arány 20 százalék alatti. Mindenekelőtt a privatizáció, valamint a gazdasági és politikai vezetők zavaros ténykedésének következtében kialakult a gazdagok és szegények rétege és csaknem teljesen eltűnt a középréteg. (A későbbiekben a mikroökonómiai mutatókat taglaljuk.) (-nica) Ha a helyi vállalkozók rugalmasan reagálnak, akkor jó esély van új munkahelyek teremtésére Önerőre támaszkodnak Nemesócsán KRASCSENICS GÉZA Nemesócsa. Nemesócsa egyike azon községeknek, ahol a munkanélküliség a környékhez viszonyítva átlagon aluli. Főként a múlt év utolsó negyedében csökkent az állástalanok száma. Szkukaiek László polgármester szavai szerint legkritikusabb volt a helyzet, amikor a partizánskéi cipőgyár helyi részlege fokozatosan elbocsátotta itteni embereit. A vállalkozók kezdeményezésével azonban csakhamar stabilizálódott a helyzet. A múlt év őszén az iparban és a kereskedelemben új munkahelyek létesültek. A Jednota volt üzletét cipőfelsőrészeket készítő varróműhellyé alakították át. Ez 30 személynek, főként nőknek biztosít munkalehetőséget. Az egykori cipőgyár épületét sem hagyták teljesen kihasználatlanul. A DAMESZYS Kft. 100 dolgozóval a lábbeli készítését újította fel. Az év utolsó harmadában a kereskedelmi vállalkozás is fellendült. Családi alapon egy cukrászda, két virágüzlet, egy kazettakölcsönző, egy élelmiszerüzlet és konyhával, bárral ellátott vendéglátóüzem létesült. Az utóbbi 7-8 korábban állástalan személynek biztosít megélhetést. A cipőgyártás felújításán kívül mintegy 50 ember kapott munkát az utóbbi néhány hónapban. Ez a szám csupán elenyésző az elbocsátottak arányához képest, mivel a korábbi cipőgyár 650 embernek biztosított stabil munkalehetőséget. A közhasznú munka területén viszont drasztikusan romlott és romlik az álláskeresők helyzete. A járási munkaügyi hivatalnak nincs lehetősége a közhasznú munka bővítésére, mert a kormány jelentősen csökkentette a munkapiac fejlesztésére szánt összeg nagyságát. Míg a korábbi években 50, majd 25, addig tavaly mindössze 5 személyt alkalmazhattak közhasznú munkára, azokat is 2 hónapos idényjellegű munkában. A polgármester azt is elmondta, a jelenlegi 13 százalékos munkanélküliséget tovább lehetne csökkenteni, ha a volt Zelenina zöldségfelvásárló újraszerveződne és a Jednota félbemaradt épületkomplexumát nagyraktárrá alakítanák át. Ezek az ingatlanok kihasználatlanok, pedig életképes vállalkozással enyhíthetnének az állástalanok mindennapi gondjain. Szlovákiában a reálbérek az 1989-es szint 80%-át sem érik el, a lakosság az életszínvonal csökkenésére számít Rosszabbodnak az életkörülmények HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A lakosság életszínvonalának az emelése kéne hogy legyen a piacgazdaság egyik legfontosabb célkitűzése. Ennek ellenére a statisztikai adatok és a közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a piacgazdaságra való áttérés időszakában jelentős mértékben romlottak a lakosság életkörülményei - vonták le következtetéseiket a Gazdasági és Szociális Kutatóközpont, a M.E.S.A. 10 munkatársai. A reálbérek 1997-ben is csak az 1989-es bérek 79,1 százalékát érték el. Az ádagbér 1997-ben eiérte ugyan a 9226 koronát, a reálértéke ugyanakkor 10,6%-kal csökkent 1989hez viszonyítva. A kormány rossz gazdasági és szociális politikája eredményeként a lakosság bevételei 37,5%-kal csökkentek, amihez jelentős mértékben hozzájárult a növekvő infláció is. Főleg a fiatalabb családoknál okozott gondot a katasztrofális lakáshelyzet. Az 1990 óta befejezett 100 ezer lakás csak az igénylők felét elégítette ki. Az elmúlt rendszer bukása óta eltelt csaknem tíz évben a lakosság szociális összetételében is jelentős változásokra került sor, így a lakosság 20%-át kitevő leggazdagabb réteg a jövedelmek 34%-át kapja. A polgárok 33%-a szerint az ezredfordulóig nem változik majd az életszínvonala, több mint negyede az életszínvonal romlását várja az elkövetkező évektől. Éledrörülményeinek jelentős javulásában csupán a lakosság 23%-a bízik. A M.E.S.A. 10 szerint a problémák nagy része az előző kormány rossz gazdaságpolitikájáÁtlagbérek dollárban Ország 1996 1997 1998 Szlovénia 605,6 569,8 637,9 Lengyelország 341,9 331,8 328,2 Csehország 356,3 275,2 355,5 Szlovákia 265,5 275,2 256,0 Magyarország 198,3 203,7 247,5 Oroszország 157,2 166,8 166,3 Románia 103,8 86,9 96,8 A posztkommunista térségben a legnagyobb átlagbérrel Szlovénia büszkélkedhet, ott több mint 600 dollár a havi átlagfizetés. Ennek csaknem a felét vihetik haza Csehország és Lengyelország polgárai. A sort Románia zárja, ahol az átlagbér a havi 100 dollárt sem éri el. (Forrás: Standard and Poor's) nak köszönhető, amikor meg- privatizációból a külföldi befeknőtt a korrupció és kizárták a tetőket. (Az NO alapján) VK-1282