Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-11 / 7. szám, hétfő

POLITIKA UJ SZO 1999. JANUAR 11. Szélvihar, havazás Santa Cruz de Tenerife. Szélvihar, esőzés és havazás bénította meg a hét végén a Kanári-szigetek életét. Az Afrika nyugat-szaharai partjai előtt fekvő, de spanyol fennhatóság alá tartozó szigeteken óránkénti 90-110 kilométeres sebességű szélvihar söpört végig. La Palma szigetén a rövid idő alatt lezúdult csapadék mennyisége elérte a négyzetméterenkénti 190 litert, Tenerife szigetén a hó formájában lehullott csapadék magassága meghaladta a fél métert. Az anyagi kár jelentős. (MTI) Voroncov az ENSZ-be Washington. Julij Voroncov, Oroszország washingtoni nagykövete hamarosan távozik posztjáról. A 69 éves diplomata az orosz külügyi szolgálatot otthagyja ugyan, de még nem vonul nyugalomba, hanem ENSZ-főtitkárhelyettesi rangban a világszervezet válsághelyzetekkel foglalkozó különleges megbízatású tisztségviselője, Kofi Annan főtitkár tanácsadója lesz. Az ENSZben közölték, Voroncov csupán jelképes, évi egydolláros díjazást kap majd. Voroncov a közelmúltban sokat szerepelt a hírekben, Moszkva - tiltakozásul az Irak elleni Sivatagi Róka hadművelet miatt - egy időre konzultációra hazarendelte őt. (MTI) Schröder-Jospin találkozó Quedlinburg. Kötetlen, az alaposabb kölcsönös megismerést célzó találkozót tartott Gerhard Schroder német kancellár és Lionel Jospin francia miniszterelnök. Bár hivatalosan már többször is tárgyaltak, ez volt az első kötetlen találkozójuk azóta, hogy Gerhard Schroder szociáldemokrata pártja tavaly szeptemberben megnyerte a németországi választásokat. A két politikus Hamburgból érkezett helikopteren a világörökség részeként számon tartott középkori városkába, mindketten feleségüket is magukkal vitték. (MTI) Schroder a két ország együttmüködésének bővítését szorgalmazta. (Archív) Kolumbia: újabb gyilkosságok Bogota. Szélsőjobboldali fegyveresek közel 50 földművest gyilkoltak meg az utóbbi két napban - közölték a kolumbiai hatóságok. Az önmagukat Kolumbiai Önvédelmi Erőknek (AUC) nevező, az egész országban mintegy ötezer fegyverest számláló jobboldali szervezet alakulatai azokat a falvakat támadják meg, amelyek lakói az AUC szerint a baloldali - jelenleg az ország déli részén épp a kormány képviselőivel béketárgyalásokat folytató - gerillákat támogatják. (MTI) Clinton-ügy: kompromisszumos megállapodás Eljárási szabályzat Stari Trg mellett hat jugoszláv harckocsi, négy páncélozott szállító harcjármű és nagyszámú rendőr vonult fel. (ČTK/AP-felvétel) Az EBESZ elnöke megpróbálja rábírni a feleket a tárgyalások folytatására Törékeny tűzszünet Belgrád/Pristina. Ismét komoly veszélybe került a törékeny tűzszünet Koszovóban. A jugoszláv hadsereg szombaton reggel nagy erőkkel vonult fel a tartomány északi részén az albán gerillák által előző nap foglyul ejtett katonák kiszabadítására. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS A főként albánok lakta szerbiai tartomány elszakadásáért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) fegyveresei még pénteken, Stari Trg közelében ejtették foglyul a nyolc katonát. Az EBESZ-megfigyelők tárgyalásokat kezdtek a túszok szabadon bocsátásáról, az UCK megígérte, hogy szombat reggelig elengedi foglyait, de ez nem történt meg. A jugoszláv hadsereg alakulatai ezért megindultak Kosovska Mitrovica felé. A gerillák pénteken nemcsak túszokat ejtettek, de három szerb rendőrt meg is öltek Suva Reka közelében. Megfigyelők attól tartanak, hogy Belgrád „elveszíti türelmét", s a szórványos öszszetűzések a harcok általános kiújulásához vezethetnek. A Koha ditore című pristinai albán lap úgy értesült, hogy az UCK „akkor engedi majd el foglyait, ha a szerb belbiztonsági erők megtartják a Milosevics-Holbrooke egyezményt". Az EBESZ-misszió viszont nyilatkozatban ítélte el az UCK akcióit. Knut Vollebak norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke is azzal a céllal kezdett többnapos Koszovó több pontján is összecsapások robbantak ki. körutat a térségben, hogy rábírja a feleket a tárgyalások folytatására. Szombaton Tiranában Paskal Milo külügyminiszterrel tárgyalt, aki a múlt héten jelezte: Albánia nagyobb szerepet kíván vállalni a Koszovóban lassan egy éve dúló válság rendezését célzó erőfeszítésekben. Albánia ugyanakkor az UCK hátországaként is szolgál: kiképzőtáborokat tart itt fenn, s a harcok folytatására készül arra az esetre, ha nem vezetnének eredményre a közvetett szerb-albán rendezési tárgyalások. Vollebak tegnap Belgrádba érkezett, ahol ma találkozik Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökkel. Innen Koszovóba utazik, hogy személyes tapasztalakatokat szerezzen a tartományban uralkodó helyzetről. Az EBESZ-megfigyelők szombaton este és tegnap délelőtt is folytatták a közvetítő tárgyalásokat, miután a Pristinában tartózkodó Nikola Szainovics jugoszláv kormányfőhelyettes szavatolta, hogy a hadsereg nem indít túszmentő akciót. Ennek ellenére Koszovó több pontján is összecsapások robbantak ki, így pl. a tartomány nyugati részén fekvő Decani közelében megtámadták a járőröző szerb rendőröket, a tűzpárbajban három UCK-egyenruhát viselő fegyveres életét vesztette. Az EBESZ-megfigyelők kivonultak a helyszínre; a gerillák rájuk is lőttek, de sérültekről nem érkezett jelentés. Zavargások Focában: francia katonák (SFOR) lelőttek egy szerb háborús bűnöst Muzulmán nőket kínzott MTI-HÍREK Szarajevó/Zágráb. A boszniai békét ellenőrző SFOR nemzetközi erő francia katonái szombaton Foca városában megkísérelték letartóztatni a feltételezett háborús bűnösök listáján szereplő boszniai szerb Dragan Gagovicot, majd amikor a 39 éves férfi - gépkocsiját feléjük irányítva és így őket is veszélyeztetve - megpróbált egérutat nyerni, lelőtték. Mire Gagoviccsal beértek a kórházba, már halott volt - jelentette be szombaton Szarajevóban a NATO szóvivője, Sheena Thompson asszony. Hangsúlyozta, hogy a háborús bűnösök letartóztatása egyike az SFOR feladatainak, és a francia katonák önvédelemből nyitottak tüzet. A 39 éves Gagovic, aki a háború befejezése óta karateedzőként tevékenykedett, éppen egy Montenegróban rendezett versenyről tért haza, amikor a NATO által létrehozott stabilizációs erő katonái megpróbálták őrizetbe venni. Gagovic és hét másik boszniai szerb ellen 1996. júniusában emelt vádat a hágai nemzetközi törvényszék. Emberiség elleni és háborús bűnök elkövetésével vádolták őket. Gagovic legkevesebb öt muzulmán nőt kínzott és erőszakolt meg a város fogolytáborrá átalakított sportcsarnokában. Gagovic halálhírére nagy tömeg gyűlt össze, és a légkör fészültté vált. Tegnap pedig Frederike Seidel, az ENSZ helyi szóvivője arról tájékoztatott, hogy SFORkatonáknak kellett kimenteniük az ENSZ-rendőröket Focából, a szerb tömeg ostromgyűrűjéből. Bagdad ismét megkérdőjelezi az iraki-kuvaiti határvonalat rögzítő határozatot Irak szítja a feszültséget MTI-JELENTÉS Bagdad/Kuvait. Az iraki parlament szombati rendkívüli ülésén több képviselő kétségbe vonta azt az Irak és Kuvait közötti határvonalat, amelyet az ENSZ BT 883-as számú, 1993 évi határozata ír le. „Az iraki-kuvaiti határ kijelölésére vontakozó ENSZ-határozat példa nélküli, igazságtalan és önhatalmú" - szögezte le az egyik iraki honatya, aki szerint a BT a brit térképeknek megfelelően erősítette meg a két ország közötti (korábbi) határt, és ezt Irak soha nem fogadta el. Irak, mint ismeretes, kezdettől fogva igényt formált Kuvaitra, amely brit protektorátusból 1961-ben vált független országgá. 1990-ben Irak saját tartományává nyilvánította és elfoglalta Kuvaitot. Az USA vezette koalíció 1991-es Sivatagi Vihar hadművelete felszabadította Kuvaitot, Irakot azóta sújtják szankciók. Egy iraki parlamenti képviselő az AFP-nek nyilatkozva élesen bírálta Tony Blair brit kormányfő kuvaiti tárgyalásait, mondván: „Blair kuvaiti útjának tulajdonképpeni célja az, hogy kieszközölje: Kuvait és SzaúdArábia pénzelje az Irak elleni újabb amerikai-brit agressziót". Blair szombaton tárgyalt Kuvait vezetőivel, és meglátogatta az ott állomásozó brit katonákat. MTI-JELENTES Washington. Az amerikai szenátus - közép-európai idő szerint pénteken késő éjszaka - elfogadta a két párt kompromisszumos megállapodásán alapuló eljárási szabályzatot Bili Clinton ügyének tárgyalásához, így a tényleges eljárás csütörtökön megkezdődhet. A szenátusnak két vádpontban kell döntenie: az elnök elkövettee a hamis tanúzást és akadályozta-e az igazságszolgáltatást. Ha a szenátorok kétharmada (67 szenátor) Clintont akár csak az egyikben bűnösnek találja, elmozdíthatja hivatalából. Az ellenzéki republikánusok 55:45 arányú, csupán egyszerű többséget élveznek a szenátusban. Az eljárási kompromisszum lényege: nem zárták ki eleve a tanúk beidézésének lehetőségét (amit a demokraták szerettek volna elérni), de korlátok közé szorították (a korlátozást a republütánusok többsége eredetileg nem akarta élfogadni). Az elnöknek a tárgyaláson sem kötelessége személyesen megjelennie, elég, ha jogi képviselőit küldi oda. A szabályzat értelmében a képviselőház megbízásából a vád, illetve a védelem megbízottai 24-24 tárgyalási órát kapnak álláspontjuk kifejtésére. Ezután a szenátorok 16 munkaórán keresztül tehetnek fel kérdéseket. Mikor ez a szakasz lezárul, lehetőség nyílik kétféle indítvány megtételére: az egyik az ügy elejtésére, a másika tanúkbeidézésére vonatkozhat. Ha történetesen egyiket sem fogadják el, akkor a bizonyítási szakasz lezárult, következhetnek a perbeszédek és a végszavazás az elnök sorsáról. De ha csak az utóbbi indítványt fogadják el egyszerű többséggel (ami valószínűnek tűnik), akkor megkezdődhet a tanúmeghallgatás, amire reálisan január végén kerülhet sor. A republikánusok a tanúbeidézés lehetővé tétele fejében jelentős engedményt tettek azzal, hogy belementek: az érvek első felsorakoztatásakor csak a már a képviselőházi eljárás során ismertté vált tényekre lehet hivatkozni. Minden esetleges új elem bizonyítékként való előterjesztéséhez arra van szükség, hogy azt egyszerű többséggel a szenátus elfogadja. Amerikai kommentátorok szerint a Fehér Háznak az a legfontosabb, hogy a tanúvallomások ne tegyék kiszámíthatatlanná a tárgyalás menetét, ne tartalmazzanak új, eddig nyilvánosság elé nem került elemeket. Követelik az izraeli csapatkivonás folytatását Palesztin körlevél MTI-HIR Jeruzsálem. A palesztin vezetés szombaton levelet küldött az USA-nak és 94 más országnak, követelve, hogy Izrael hajtsa végre a palesztin területekről esedékes csapatkivonást, amelyet a Wye Plantation-i megállapodás decemberre írt elő. Izrael arra hivatkozva fújta le a csapatkivonást, hogy a palesztinok megsértették a békemegállapodást. A palesztin hatóság Dennis Rossnak, az USA közelkeleti békemegbízottjának küldte el a levelet, amelynek célja - mint az AP írja - növelni a nyomást az izraeli kormányra. A levél többek között utal arra, hogy a Wye Plantation-i egyezményt január végéig kellene végrehajtani, és felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy vállalja a felelősséget, amely a békefolyamat folytatását illetően hárul rá, s vessen véget a folyamat befagyasztásának. Jemen: most nem lesz túszmentő akció Újabb emberrablás MTI-HIR Szanaa. Újabb emberrablás történt Jemenben: ismeretlen fegyveresek szombaton délben elhurcolták John Brooke brit állampolgárt, az amerikai Haliburton olajtársaság alkalmazottját a jemeni fővárostól mintegy 170 kilométerre keletre, Marib tartományban fekvő munkahelyéről jelentette be vasárnap a jemeni biztonsági szolgálat. Brooke, egy 60 munkásból álló fúróbrigád vezetője, 12 éve dolgozik a jemeni olajmezőkön. December 29-én három brit és egy ausztrál turista életét vesztette, amikor a jemeni biztonsági erők megpróbáltak kiszabadítani mohamedán szélsőségesek fogságából 16 túszt. A szombati emberrablás időpontjában még Jemenben tartózkodtak a Scotland Yard nyomozói, akik az említett túszszabadítási kísérlet körülményeinek kivizsgálására érkeztek az arab országba. Kétszázötven méter mélységű szakadékba zuhant egy autóbusz Grúzia hegyei között. A busz vezetője és utasai (összesen 38-an) életüket vesztették. A szerencsétlenség egy 2500 méteres magasságban húzódó hegyi úton történt. A jármű állítólag kőomlás miatt sodródott le az útról. (CTK/AP-felvétel)