Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-08 / 5. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 2. POLITIKA 5 RÖVIDEN Megérkezett a DSZM beadványa Kassa. Mivel a postai úton elküldött beadvány még nem érkezett meg, tegnap két óra előtt faxon juttatták el a DSZM parlamenti képviselői keresetüket az alkotmánybírósághoz - erősítette meg tegnap Marianna Mochnáčová, az alkotmánybíróság elnöki hiva­talának igazgatója. Mint ismeretes, a DSZM beadvánnyal fordult a taláros testülethez: vizsgálja felül Mikuláš Dzurinda december 8-án hozott rendeletét, amellyel eltörölte Vladimír Mečiar am­nesztiarendeletének egyes pontjait. (TA SR) A PEP tárgyalási tervei Pozsony. A Polgári Egyetértés Pártja mindenekelőtt a koalíci­ós szerződés teljesítését szeretné megtárgyalni a kormány, va­lamint a koalíciós parlamenti klubok képviselőinek találkozó­ján, melyre hétfőn és kedden kerül sor Castá-Papierničkán ­közölte Marián Mesiarik. A PEP frakcióvezetője szerint a par­lamenti együttműködés formáiról is tárgyalnak, mert - mint megjegyezte -: „Többször megesik a nemzeti tanácsban, hogy csupán néhány szavazattal haladjuk meg az abszolút többsé­get." (SITA) Törvény a külföldi szlovákokról Pozsony. Milan Kňažko tegnap fogadta Peter Virsíket, a Szlo­vákok Világkongresszusa Európai Tanácsának elnökét. Meg­beszélésükön a kulturális miniszter leszögezte: szorgalmazni fogja egyrészt a külföldi szlovákokról szóló törvény módosítá­sát, s egy új törvény elfogadását is, amely egyszerűsítené töb­bek között az állampolgárság megszerzését, valamint a külföl­di szlovákok ingatlanvásárlását. (TA SR) Javuló párbeszéd a szakszervezetekkel Pozsony. Jozef Migaš házelnök és a Szakszervezeti Szövet­ségek Konföderációjának vezetősége tegnap tárgyalt a mindkét fél szerint elsődleges törvénymódosításokról, me­lyeknek még az idén a parlament elé kellene kerülniük. Szó volt a kollektív egyeztetésről, a szociális és érdekegyeztető tanácsról, a bérekről, a garanciaalapról szóló jogszabályról. Ivan Saktor szakszervezeti vezető sikeresnek minősítette a találkozót. (SITA) Egyenrangú iskolákat! Pozsony. A Demokrata Párt üdvözli azokat a részleges tör­vénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik a kétnyelvű bi­zonyítványok újbóli megjelenését - mondta René Bilik. A DP oktatási szakértője szerint biztosítani kell az iskolai önkor­mányzatok döntéshozó jogkörétt. Bírálta egyben, hogy az állam előnyben részesítti iskoláit az egyházi és magánisko­lák rovására, s ezzel korlátozza a szülőket az iskolaválasz­tásban. (SITA) Slota és Čič feltételei Pozsony. Ján Slota nem zárja ki annak lehetőségét, hogy meg­pályázza az államfői tisztséget. A Twist Rádiónak adott nyilat­kozatában a Szlovák Nemzeti Párt elnöke kijelentette: bízik a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom támogatásában. A tény­legesjelölésről azonban csak a párt január 16-i országos taná­csa dönt majd - fűzte hozzá Slota. Milan Čič, az alkotmánybí­róság elnöke is indulna a közvetlen elnökválasztáson, de csak megfelelő párttámogatással, (ú) Van elég magáncég Pozsony. Április elsejével megszűnik a Statisztikai Hivatal Közvélemény-kutató Intézete. A hivatal elnöke döntött így a pénzügyminisztérium takarékossági intézkedéseire hivatkoz­va. A másik indok: van elég közvélemény-kutató magáncég az országban. (SITA) Hollandia: mindenben pontosak, mindennek van gazdája, ragaszkodnak évszázados hagyományaikhoz A megtervezett ország A nemrég Hollandiában járt, nagyrészt polgármes­terekből álló MKP­küldöttség a saját szemé­vel láthatta: a szélmalmok országában jól élnek az emberek. KÓSIK ANDREA „Hollandiában mindenütt a pon­tosságot éreztem, mind a köz­igazgatásban, mind a vállalkozá­sok területén és általában az or­szág szervezettségében. Minden négyzetméternek gazdája van, ami azt is jelenti, hogy minden­nel törődnek. A demokráciának Hollandiában több száz éves ha­gyományai vannak, s a folyto­nosság a vállalkozásoknál is megvan: a társadalom nem új­gazdagokat termel, hanem a régi hagyományokra és a családi vál­lalkozási formákra építi a jövő­jét" - fogalmazta meg benyomá­sait hazafelé jövet Drapák Kár­oly, Muzsla polgármestere. Hogyan is néz ki Hollandia köz­igazgatása felülről lefelé? Az al­kotmányos monarchia kétkama­rás parlamenttel rendelkezik. A felsőház 75, az alsóház 150 tagú. Ez utóbbiba közvetlenül választ­ják a képviselőket, tulajdonkép­pen ők alkotják a törvényhozó testületet, a felsőháznak nincs joga törvényeket eltörölni vagy módosítani, csupán javasolhat változtatásokat, figyelmeztethet a hibákra, véleményezi az alsó­ház törvénytervezeteit. Mégis A tervezésben az ön­kormányzatok szerepe a legfontosabb. fontos a szerepe, hiszen a rossz törvények nem az alkotmánybí­róságon kötnek ki - mint pl. ná­lunk-, hanem a jóváhagyás előtt még a parlamenten belül átmen­nek egy utolsó szűrőn. A szená­tusba közvetett módon kerülnek be a felsőházi képviselők: a 12 provincia képviselőit a tartomá­nyi választások eredményekép­pen juttatják be a parlamentbe. A tervezésnél maradva említsük meg, hogy a parlament öt-tíz évenként országos tervet fogad el, mely meghatározza a 12 tar­tomány működését, profilját az elkövetkező időszakra. Ennek nagymúltú történelmi hagyomá­nyai vannak Hollandiában, sajá­tos tervezési rendszer alakult ki a kormány, a provinciák és az önkormányzatok között. Orszá­gos kérdésekről 1960 óta készí­tenek tervezeteket, s az idei volt az ötödik országos terv, mely megváltoztatta a tartományok arculatát. A tervezés alapját a vá­Nyilatkozatok az SZDK és a koalíció belügyeiről Csáky: nem zsaroltak HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Demokrati­kus Koalíció parlamenti klubjá­ban nincsenek problémák, ezért nem feltételezhető a klub felbom­lása - válaszolta Roman Kováč ar­ra a kérdésre, hatással lesz-e a klub stabilitására az SZDK átala­kítása. Az SZDK parlamenti klub­jának vezetője szerint a kormány stabilitásának nem tesznek jót a Ľubomír Fogaš DBP alelnökéhez hasonló kijelentések, hogy az SZDK transzformációja esetén a baloldaliak kormányszinten kö­vetelnek személycseréket. Fogaš­sal szemben Peter Weiss azt állí­totta: „A DBP nem kíván személy­cseréket végrehajtani a kormány­ban, ha sor kerül az SZDK átalakí­tására." A DBP alelnöke úgy véli, az lenne a legelfogadhatóbb, ha az SZDK egységes politikai szub­jektum maradna. A Magyar Koa­líció Pártja aggodalommal figyeli azokat a vitákat, melyek az SZDK belügyeit, illetve a koalíciós egyezségeket illetik - nyilatkozta Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes. Az MKP alelnöke szerint azok a módszerek, melyeket egyes SZDK-képviselők alkalmaznak, kétségeket ébreszthetnek a nyil­vánosságban, ezért károsak. Csáky elfogadhatatlannak tartja a koalíciós szerződés bármely ré­szének kétségbe vonását, s mint a koalíciós tárgyalások résztvevője, elutasítja azokat a vádakat, me­lyek szerint a PEP, illetve Rudolf Schuster zsarolta volna koalíciós partnereit. Bugár Béla természe­tesnek tartja, hogy a Keresztény­demokrata Mozgalom meg akar­ja őrizni önazonosságát, ugyan­akkor az MKP elnöke szerint nem lenne jó, ha az SZDK transzfor­mációja a párt parlamenti klubjá­nak felbomlásához vezetne. Karácsonyi díszben a legkisebb holland önkormányzat székhelye, a 15 ezer lakosú Sassenheim. (A szerző felvétele) A kabinet mindenképpen törvényesen akar eljárni Fizessenek a felelősök rosok és községek rendezéséről szóló törvény képezi, mely előír­ja, hogy a munkák előkészítésé­be a lakosságot is be kell vonni. A döntést az alsóház hozza meg, mert a tervet országos szinten a parlamentnek kell elfogadnia. Ugyanakkor a tervezésben az önkormányzatok szerepe a leg­fontosabb, mert ők is előterjesz­tik saját terveiket. Fontos, hogy ezek az önkormányzati elképze­lések szervesen illeszkedjenek a tartományi projektekbe, mert a provinciáknak is el kell fogadni­uk. Ha a tartományi és önkor­mányzati tervek merőben ellen­tétesek, illetve ha az önkor­mányzat nem ért egyet a tarto­mányi szinten kidolgozott vál­toztatásokkal, akkor az ún. köz­igazgatási bíróság dönt, amely teljesen független szervként mű­ködik. Magáról a tervezésről annyit, hogy tulajdonképpen az ipari és lakott területek fejleszté­sétjelenti, igazodást a gazdasági növekedésből fakadó igények­hez: nemcsak egyre több gyár épül, hanem az éves bevándorlás is magas - némely tartományban évente tízezer külföldivel nő a lakosság száma. Mindinkább az urbanizációs tendencia érvénye­sül: a sok kis településből na­gyobbak alakulnak. Ugyanakkor a tartományon belül meghatá­rozzák, melyek azok a települé­sek, ahol csupán egy százalékkal nőhet a lakóházak száma, s me­lyek azok, amelyek korlátlanul terjeszkedhetnek. A tervezésnél egyidejűleg két fontos alapelvet vesznek figyelembe: a koncent­rációt (minél kisebb felületen összezsúfolni a lakott területe­ket) és a megőrzést (a természe­ti övezetek bővítését). Arra is na­gyon ügyelnek, hogy a tarto­mány ne veszítse el eredeti jelle­gét. „A Hollandiában jól működő tervezéshez hasonló koncepció, amikor előre gondolkoznak öt­tíz évre, s amihez az állam bizto­sítja a fedezetet, Szlovákiában nem létezik. Hogy a községben van-e gáz- és vízvezeték, csak azon múlik, sikerül-e a polgár­mesternek utánajárnia, sikerül-e beruházót találnia, megszerezni a pénzt és kiviteleztetni a tervet" - jegyezte meg Kis Róbert, Kisújfalu polgármestere. Hollan­diai látogatásunk során szóba került az oktatásügy is. „Jó len­Ügyeinek, hogy a tar­tomány ne veszítse el eredeti jellegét. ne, ha nálunk is megvalósulna a holland modell, amely szerint a helyi iskolák és óvodák az önkor­mányzat hatáskörébe tartozná­nak, mert így a lakosok megha­tározhatnák, kik tanítsák gyer­mekeiket, s mi az, amit elvárnak a pedagógusoktól és az iskolától. Nálunk a tanítók állami alkalma­zottak, így nagy a szakadék az önkormányzat és a pedagógusok között, akiknek gyakran semmi­lyen konkrét kapcsolatuk, kötő­désük nincs magához a község­hez" - mondta Szigeti János, Búcs polgármestere. Merőben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány is azt sze­retné, ha a most elfogadott gaz­dasági megszorító intézkedések nemcsak a lakosságot érintenék hátrányosan, hanem azokat is, akik a jelenlegi áldatlan állapo­tokért felélősek - mondta Ivan Mikloš, a kabinet gazdasági ügyekért felelős alelnöke a cso­magtervvel kapcsolatban. Az al­elnök szerint azonban ezt a célt nem lesz könnyű elérni. A jelen­legi hatalom ugyanis minden­képpen törvényesen akar eljár­ni, márpedig a mai jogrend sze­rint csak azokat a privatizőröket büntethetik meg, akik bizonyít­hatóan törvénysértést követtek el. Ahhoz, hogy az előző kor­mány idején végrehajtott priva­tizációt felülvizsgálhassák, to­vábbi jogszabályok is szüksége­sek. Mint Mikloš elmondta, a ka­binet ezen is dolgozik, de a munka sokáig tart és nagyon bo­nyolult. Brigita Schmögnerová pénzügy­miszter szerint már történtek konkrét lépések. Jelenleg azokat a vállalatokat vizsgálják, melyek nyereségessége a privatizáció után látványosan csökkent. Pél­daként a kassai vasmű és a Nafta Gbely esetét említette. Mint a miniszterasszony elmondta, a gazdaság helyreállítását hivatott segíteni az a törvény is, mely le­hetővé tenné az előző kormány által kötött előnytelen szerződé­sek felmondását. A választási ígéretekkel kapcso­latban Mikloš úgy nyilatkozott, a kormány továbbra is kitart amellett, hogy növelni kell az életszínvonalat, ám ahhoz előbb talpra kell állítania a gazdasá- Tegnapra esett a pravoszláv karácsony. Moszkva legnagyobb got. Ezért van szükség a mostam székesegyházában négy órán át tartott az ünnepi liturgia. (ČTK/AP) csomagtervre, (sóti) más magának a polgármester­nek a szerepe is. Míg Hollandiá­ban inkább koordináló szerepet tölt be, Szlovákiában túl nagy súly nehezedik a polgármester vállára. Szabó Edit, bátorkeszi polgármestere: „Szlovákiában a polgármester nem bólogató­jános, aki mások kezdeményezé­sét jóváhagyja, illetve korlátoz­za, hanem ő maga minden ötlet­nek, elképzelésnek a gazdája. A testületi üléseken jóváhagyatja a terveket, aztán minden energiá­ját felemésztő munkával meg is kell őket valósítania. Nálunk, amikor egy új utca kiépül, a cé­gek nem versengenek az infrast­ruktúra kivitelezéséért, hanem a polgármesternek kell kitalálnia, kivel csináltassa meg, hogyan és miből. Az önkormányzat meg­csináltatja a gáz- és a vízvezeté­ket, minden célirányos támoga­tás nélkül, aztán mindez nem a község tulajdona lesz, hanem visszakerül az állami vagyonba, hisz az állam szedi a gázdíjat." A polgármesterek munkáját még az önkormányzati alkalmazot­tak sem segíthetik olyan mérték­ben, mint Hollandiában, hiszen összehasonlíthatatlanul keve­sebb a számuk. A legkisebb hol­land önkormányzatban, ahol jár­tunk - a 15 ezer lakosú Sassen­heimben - körülbelül száz alkal­mazottja van a városházának. Az 1359 lelket számláló Búcs pol­gármestere: „Nálunk a munka dandárját a polgármesterek vég­zik. Községünkben rajtam kívül mindössze másfél munkaerő van alkalmazásban."

Next

/
Thumbnails
Contents