Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-07 / 4. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 9. KULTÚRA 7 Kulcsár Tibor élete utolsó éveiben, a gyógyíthatatlan betegség árnyékában írta legmegrendítőbb verseit Akivel a Bodrogköz üzent Kevesen vannak a szlová­kiai magyar irodalomban, akikkel mostohábban bánt volna a sors, mint vele. GÖNCZI IVOR 1958-ban indult a Turczel Lajos szerkesztette Fiatal költők anto­lógiájában, s két évre rá jelent meg első kötete Pogány imádság címmel. Fábry Zoltán levélben üdvözli az elsőkötetes költőt: „beteg voltam és beteg vagyok, különben már régebben és rész­letesebben írtam volna. Most csak néhány sorban: Pogány imádságodat megdöbbent örömmel olvastam. És első pil­lantásra el se hittem: ezt írta volna az antológia Kulcsár Ti­borja?! Ennyire és ilyen ugrás­szerűen fejlődött volna?!" Kulcsár Tibor a bodrogközi Hardicsáról indult, s Pozsony­ban telepedett le, ahol „kultúrmunkási" és tanári mun­kássága mellett egyre kevesebb ideje maradt a költészet művelé­sére. Nemzedékek nőttek fel a Duna utcai gimnázium Forrás Irodalmi Színpadán, amelyet ő hozott létre, s amely nélkül nem lehetett volna Jókai Napokat rendezni, ahol zsűritagként is megoszthatta tapasztalatait amatőr színjátszóinkkal. Több mint húsz évig vezette az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Tánc­együttest, amely az ő igazgatása alatt lett identitástudatunk megőrzésének egyik bástyája. Különös figyelemmel követte az őt felkaroló Fábry Zoltán pályá­ját, s tanulmányban dolgozta fel Fábry pályakezdő éveit. Ez a ta­nulmány évekig lappangott a Madách kiadóban, majd vissza­dobták, mint közölhetetlent. Ké­sőbb szinte a teljes szöveget vi­szontláthatta egy más által jegy­zett monográfiában. Az eredeti Már nincs, aki a kezdő költőknek bíztató útmutatást, tanácsokat adna.. (Archív felvétel) mű már csak halála után jelent meg ugyanabban a kiadóban, de nem érhette meg a Csehszlová­kiai Magyar Irodalom Lexikoné­nak megjelenését sem, amely­nek szócikkein haláláig dolgo­zott. 1986-ban jelent meg második, egyben utolsó verseskötete (Arcképünk tükörben), amely­nek komor hangú lírája korai számadás az élettel. A kötetet a szlovákiai magyar irodalomkri­tika teljes elutasítással fogadja, s erre a hidegségre mi sem jel­lemzőbb, mint az általa is szer­kesztett lexikonban megjelent szócikk durva és méltánytalanul bántó hangvétele: „Két kötete egy érzékeny lelkű, artisztikus szemléletű, az élet apró-cseprő és nagy problémái iránt egy­aránt fogékony, halkan és ritkán szóló költő jelentősebb távlato­kat és mélységeket nélkülöző lí­rai reflexióit, életművét jelenti." Utolsó éveiben a súlyos és gyó­gyíthatatlan betegség árnyéká­ban írja legszebb s legmegren­dítőbb verseit. Szerkeszti az Új Ifjúság Új Hajtások rovatát és az Új Szó idősekhez szóló rova­tát. Halála óta mindkét műfaj kiveszett a szlovákiai magyar újságírásból. Reménykedik, fé­lelmek és hitek között vergő­dik, új kötet kiadásáról álmo­dik. Kulcsár Tibor immár öt éve ha­lott. Megjelentek az ilyenkor szokásos nekrológok, s 1994 februárjában Batta György és Venczel Vera jóvoltából Buda­pesten volt egy emlékest is, amely Pozsonyba már nem jut­hatott el. Távoztával megszűnt a Forrás irodalmi színpad, nehezen küzd az Ifjú Szívek, nemigen van, aki kezdő, szárnyaikat próbálgató költőinknek bölcs tanácsokat adjon, s kihalt költészetünkből az a kosztolányis szomorúság, amely Tőzsér Árpád nekrológjá­ból idézve, az elvegyülni nem tudók, az örök magányosok sze­méből árad. Befejezésül idézzük azóta is igen gyakran szavalt versét, amely Kulcsár Tibor létének, költészetének egyik legfőbb üzenete is: „ezt a tájat minde­nestül magadba zártad // ez lé­legzik a pórusaidból / benne munkál a sejtjeidben // benne lüktet vérköreidben // változá­sait szemedben hordod // ide köt // minden vágyakozásod és keserved // egyedül itt van az otthon-. /// a lelked // egyedül csak itt lehetsz boldog // min­den // ami körötted // benned // itt gyökeredzett // itt élned kell // ezt add tovább // a gyer­mekednek." Ötszázötven éve született Firenzében az olasz reneszánsz nagy festője, Michelangelo mestere Ghirlandaio, a halhatatlan élhetetlen VOJTEK KATALIN Ha az olasz reneszánsz 550 éve született nagy mestere, Domenico Ghirlandaio életmű­véből csupán az Öregember uno­kájával című festménye maradt volna ránk, az is elegendő lenne ahhoz, hogy alkotóját kora leg­nagyobb művészei között tart­suk számon. A párizsi Louvre­ban látható kép a legremekebb pszichológiai tanulmány két em­ber - az életből már távozó­félben lévő, sokat tapasztalt öreg és az élettel csak ismerkedő kis­gyermek - lelki kapcsolatáról. Gyengédség, odaadás, ragaszko­dás, szeretetteljes egymásra fi­gyelés, feltétel nélküli, teljes el­fogadás - erről beszél a két alak egymásba kapaszkodó tekintete. Ez a szemkontaktus adja a kép megindító érzelmi töltését és pszichológiai mélységét. A leg­bámulatosabb, hogy olyan kor­ban készült, amikor az egymásra tekintés még a legszorosabb ér­zelmi kötelék, az anya-gyermek kapcsolat ábrázolásaiból is hi­ányzott. Gondoljunk csak a számtalan reneszánsz Madonná­ra; úgy ül Mária, ölében a gyer­mek Jézussal, mintha egy fény­képésznek pózolna, a meghitt gyengédség gesztusait az ottho­ni együttlét perceire tartogatva. Aki ezt a torz orrú aggastyánt és unokáját megörökítésre méltó­nak tartotta, és eldcora empátiá­val örökítette meg, minden lehe­tett, csak rossz ember nem. Hogy valóban így volt, több fennma­radt történet tanúsítja. Ghirlandaio huszonhat évvel volt idősebb leghíresebb tanítvá­nyánál, Michelangelónál, s egyik rajzát nézegetve nem habozott a körülötte álló növendékek előtt kijelenteni: „Ez a gyerek többet tud, mint én." A rivalizálás, a te­kintélyféltés a reneszánsz meste­reitől sem állt távol, erre gondol­va csak kalapot emelhetünk Ghirlandaio előtt, aki még azt sem vette zokon, ha a siheder Michelangelo erős, határozott tollvonásokkal belejavított egyik kartonjába. Egy másik jellemző tulajdonságáról Vasari írt; nem is annyira a honorárium volt szá­mára fontos, mint a festés. Saját bevallása szerint legszívesebben szülővárosa, Firenze minden fal­felületét telefestette volna. Vasari írta róla: „Olyan öröme telt a munkában, és abban, hogy minden megrendelőjének eleget Ghirlandaio j óbban szerette a munkát, mint a pénzt. tegyen, hogy tanítványainak megparancsolta, fogadjanak el minden munkát, ha még kosa­rakra való abroncsról is van szó: ha ők nem akarják befesteni, megteszi ő." A firenzei Santa Maria Novella főkápolnájának freskóira egy dúsgazdag keres­kedőtől kapott megbízást, azzal, hogy amennyiben elégedett lesz a munkájával, a kialkudott áron felül kétszáz tallérral jutalmaz­za. Giovanni Tornabuoni elége­dett is volt nagyon az eredmény­nyel, mégis arra kérte a festőt, ha teheti, tekintsen el a megígért kétszáz tallértól. Ghirlandaio el­'WEH -m : m i ­Bmm &M mm engedte neki a többletet, sőt biz­tosította; számára nagyobb örö­metjelentett, hogy kedvére fest­hetett, mint a kétszáz tallér. Ma­napság ezt inkább élhetetlenség­nek neveznék. Igaz, hogy nem volt ráutalva a fukar kereskedő jutalmára. Rengeteg megrende­lést kapott, egész népes családja - két testvére és fiai - meg a sok tanítvány reggeltől sötétedésig dolgozott, hogy eleget tudjon tenni a megbízóknak. Képein a korabeli Firenze elevenedik meg a legaprólékosabb részletesség­gel. Egyes vélemények szerint a vallásos témák - mint Mária szü­letése vagy a három királyok imádása - is csak ürügyül szol­gált számára a firenzei előkelő világ bemutatására. De minden alakja mesteri tökéllyel ábrázolt hús-vér ember, autonóm szemé­lyiség, külön karakter. A háttér­ben az elbűvölő toszkán táj a ter­mészet szerelmeséről árulkodik, olyan emberről, aki magafeled­ten tudta élvezni mindazt a szép­séget, amely körülvette. Ha akad szerencsés, akinek megadatik, hogy a párizsi Louvre-ban ne csak galoppban fussa át a terme­ket, időzzön el Ghirlandaio remekműve, az unokáját szemé­vel simogató öregember előtt. Nem bánja meg. A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 52. számában feltett kérdésre a héten 616 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kovács Ilona, a HANG-KÉP szerkesztője sorsolta ki a szerencsés nyertesek ne­vét. E héten az 500-500 koronát Tokár Tünde, rimaszombati; Antos Ferenc, komáromi és Gátasi Irén, érsekújvári olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Doktor Faust-ot. (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremé­nyek összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben 19 KIS SZÍNPAD: Yo város honfiúil9 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Dr. Dolittle (am.) 14, 16, 18 Joe Black (am.) 19.30 OBZOR: Egyiptom hercege (am.) 16,18 Az angol beteg (am.) 20 CHARLIE CENTRUM: Mulan (am.) 14,15.30, 16.30,18.30 Tö­kéletes gyilkosság (am.) 18.30,20.30 Nincs alku (am.) 16,18 20 KASS A DRUŽBA: A kígyó szeme (am.) 15.30,17.45,20 TATRA: Egér­tanya (am.) 15.30,17.45, CAPITOL: Zsoldos katona (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Egyiptom hercege (am.) 18, 20 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Egyiptom hercege (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Egyiptom hercege (am.) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Ryan közlegény megmentése (am.) 16.30,19.30 SLOVAN: Diktátor (am.) 19 Örvendetes hírről is tudósít a prágai magyarok lapja Mit ír a Prágai Tükör? ÚJ SZÓ-I N FORMÁCIÓ Az 1998. év legutolsó száma be­számol a prágai és brünni Ma­gyar Napokról, bemutatja Eda Kriseová cseh írónőt, prágai kiál­lítása kapcsán beszélgetést közöl Lőrincz Zsuzsa képzőművésszel, megemlékezik a prágai Károly Egyetem alapításának 650. év­fordulójáról és a száz éve szüle­tett František Béhounek fizikus­ról, Marie Curie legjelesebb cseh tanítványáról. Térségünk nem­zetiségi viszonyainak rendezési esélyeit latolgató írásában Kokes János a múltból indul ki, mint a hosszabb lélegzetű cikk címe is tanúsítja: 1848: Nemzetek és nemzetiségek - elvek és valóság. Szabó G. László magyar írók vé­leményét közvetíti Jiri Menzelről, magyar fordításban PR AGAI TÜKÖR 1998/5 wMfáiíj »> uitMi it p fcjoyfnjL [ mm fvovud megjelent kötete kapcsán. Egy örvendetes hírről is tudósít a lap: tavaly szeptember óta heti két alkalommal magyar óvoda várja az apróságokat a Prágai Magyar Kulturális Központ épületében. Kiegészítő doktoranduszképzés Budapesten Még lehet jelentkezni! 1 ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kiegészítő doktorandusz­képzésre vár jelentkezőket Szlo­vákiából a budapesti Közép-Eu­rópai Egyetem (CEU). Az Open Society Foundation olyan sze­mélyekjelentkezését várja, akik valamelyik közgazdasági vagy társadalomtudományi szakon már felvételt nyertek doktoran­duszképzésre Szlovákiában. A program egy- kétéves kutató­munkát tesz lehetővé az 1999/2000 akadémiai évben. A felvételi követelmények között szerepel a jó angoltudás. Köze­lebbi tájékoztatás és jelentkezés a következő címen: Open Society Foundation, Staromest­ská 6/d, Bratislava. A jelentke­zési határidő január 12. Követelmény az angol nyelv jó ismerete Diplomataképzés Budapesten ÚJ SZÓ-I N FORMÁCIÓ A Magyar Koalíció Pártja fiatalok jelentkezését váija az idén febru­ár végén Budapesten kezdődő, angol nyelvű tanfolyamra, mely­nek része egy háromhetes belgiu­mi tanulmányút. Pályázati felté­telek: felsőfokú végzettség (a diploma másolata), felsőfokú angol nyelvvizsga (a bizonyít­vány másolata), személyi adatok (jelentkezési korhatár 32 év), cím, telefonszám, életrajz angol nyelven, két angol nyelvű aján­lólevél (munkahelytől, oktatási intézménytől stb.), két oldalas esszé angol nyelven („My Ideas about the external contacts of my country on the edge of the 21 th century"). Az érdeklődők január 14-ig jelentkezhetnek le­vélben vagy faxon a köv. címen: Magyar Koalíció Pártja, Csáky Pál, Žabotova 2, 811 04 Brati­slava. Tel./fax: 07/395 264. (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents