Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-05 / 3. szám, kedd

8 TÁRSADALOMRAJZ HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 5. A kisebbségi magyar közösségek természetes fogyása jóval nagyobb, mint a magyarországiaké, a különbséget növelik az áttelepülő vajdaságiak, kárpátaljaiak és erdélyiek A kisebbségi magyarság társadalom-földrajza ETHNIC GEOGRAPHY OF THE HUNGARIAN MINORITIES IN THE CARPATHIAN BASIN by KAROLY KOCSIS and ESZTER KOCSIS-HOOOSI A múlt év tavaszán a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének döntése alapján az akadémiai nemzeti stratégiai programjában hároméves kutatási terv készült a kelet-középeurópai kisebbségek legfontosabb kérdéseit elemző interdiszciplináris vizsgálatok elvégzésére. SZARKA LÁSZLÓ Az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely által irányított kutatások részeként magyarországi és szomszéd országbeli kutatók vizsgálják a Kárpát-medencei magyar, illetve a magyarországi nem magyar kisebbségek nyelvhasználatát, kétnyelvűségét, a 20. század asszimilációs folyamatainak okait és következményeit. Külön elemzik a kisebbségpolitikai modelleket, a magyarországi kisebbségi önkormányzatiság első négy évének tapasztalatait, a nemzeti, regionális és lokális identitásformák kialakulását, párhuzamosságát. Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke vezeti a kisebbségi konfliktusok kezelését elemző kutatást. Valamennyi magyar kisebbség részt vesz a magyar-magyar kapcsolatrendszer történeti és jelenlegi alakulásának vizsgálatában. Az 1990-1991. évi hivatalos népszámlálási adatok szerint a Magyarországgal szomszédos hét országban 2 703 176 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 2 773 994 fő jelölte meg anyanyelveként a magyart. Visszafogott becslések szerint 2,8-3,2 milliónyi kelet-középeurópai kisebbségi magyar él a Kárpát-medencében. Nyolc évtizede él a magyar nemzeti közösség ebben a politikai-gazdasági határok által megosztott állapotában. A térség országainak különböző adatgyűjtése és adatközlése, a folyamatos tudományos feltáró munka elemi hiányai miatt sok nehézségbe ütközik, aki a hét magyar kisebbségi közösségről összefoglaló képet akar nyújtani. Nemcsak azért nehéz együtt láttatni az évtizedek óta külön fejlődő népcsoportokat, mert eltérő körülmények között élnek, hanem azért is, mert kevés a tudományosság Fájdalommal tudatjuk, kívánalmainak megfelelően feltárt és ellenőrzött ismeret a magyar kisebbségi társadalmak belső viszonyairól, tulajdonságairól. Az elmúlt évtizedben fokozatosan alakulnak ki azok az intézményi, kutatásszervezési feltételek, amelyekre építve fokozatosan meg kell próbálni megismertetni a térség jellegadó magyar népcsoportjainak helyzetét nemzetközi tudományossággal, és felszámolni a Kárpát-medencei magyarság nemzeti önismeretét jellemző kollektív amnézia és szellemi öncsonkítás nyomait. Kocsis Károly, az MTA Földrajztudományi Intézetének munkatársa és felesége, Kocsisné Hodosi Eszter Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin címmel jelentette meg a Magyarok a határainkon túl - a Kárpát-medencében című könyvük legutolsó népszámlálási adatok alapján átdolgozott és bővített, táblázatokkal és térképekkel illusztrált angol változatát. A hét magyar kisebbségi közösségről készült fejezetet egy átfogó ismertetés vezeti be, amely Kocsis a világban élő magyarok számát 14,1 millióra becsüli. összehasonlító, összefoglaló adataival, kommentárjaival felvázolja a hét magyar kisebbségről készült csoportkép hátterét. A népszámlálások és nyelvismereti adatok alapján Kocsis a világban élő magyarok számát 14,1 millióra becsüli; 10,1 millió él Magyarországon, 2 millió 840 ezer a szomszédos országokban (Erdélyben 1 millió 640 ezer, Szlovákiában 608, Szerbiában 350, a Kárpátalján 180, Horvátországban 20, Szlovéniában 9, Ausztriában 33 ezer). A többi európai országban hozzávetőleg 320 ezer, a tengeren túli diaszpóra magyarságának becsült összlétszáma 740 ezer. Fontos feladata lehetne a térség demográfusainak, hogy az egy év múlva esedékes népszámlálások előkészítésének zárószakaszában megpróbálják legalább minimális mértékben egyeztetni a nemzetiségi, anyanyelvi adatgyűjtés módszereit, s az adatok feldolgozásának, közzétételének kötelező szabályait. A kisebbségi magyarság helyzetét, lehetőségeit alapvetően befolyásolják településszerkezeti sajátosságai. A magyar kisebbségek fennmaradása, fejlődése szempontjából fontos, hogy a szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai magyarok 70-77 százaléka, az erdélyi és vajdasági magyarok 56,9, illetve 56 százaléka lakóhelyén többségben él. Magyarország határain kívül 19901991-ben 1410 magyar többségű település létezett. A horvátországi és burgenlandi magyarok már szülőföldjükön is többen élnek kisebbségben, mint többségben. A kisebbségi magyarok 27,3 százaléka olyan, az államhatárokhoz tapadó kompakt magyar tömbterületeken, mint pl. a csallóközi-mátyusföldi, a barsi, honti, gömöri vagy a bodrogközi és Ung-vidéki. A legnépesebb kisebbségi magyar tömbterület a Székelyföld, 723 ezer fős magyar közösségével, ami a kárpát-medencei kisebbségi magyarságnak közel 27 százaléka. A legnagyobb fogyást a Pozsony-Losonc-Ungvár-Szatmárnémeti-Nagyvárad-Szabadka között közel 24 településből álló városláncolat magyar népessége mutatja. A nyelvhatár peremén elhelyezkedő külső városláncolatban ma már csak 350 ezer a magyar nemzetiségű, ennek fele három városban Nagyváradon (74 ezer), Szatmárnémetiben (54 ezer) és Szabadkán (40 ezer) - él. A belső migráció, a kivándorlás, a természetes szaporulat egyre kedvezőtlenebb mutatói, az asszimilációsjelenségek együttes következményeit legdrasztikusabban a szórványosodás felerősödése jelzi. Minden harmadik, kisebbségben élő magyar (858 ezer) nyelvszigetekhez vagy nyelvi szórványokhoz tartozik. Az elmúlt egy-két évtizedben rövid átmeneti javulás után a kisebbségi magyar nemzeti közösségek majd minden etnodemográfiai jellemzője negatív változásokat jelez. A katasztrofális magyarországi mutatók szintjét kezdi megközelíteni a kisebbségi magyarok átlagos halálozási aránya (14,3 ezrelék), a születéMUNKÁT KERES-KÍNÁL • A Triangel leasing üzletkötőket keres - háztartási eszközök vásárlása részletre, kamatmentesen, kezes nélkül. Tel.: 0709/552 95 43, 0903/470 309. DS-1778 • Ügynököket keresek főállásba is. Tel.: 0903/437 923, 10-től 19 óráig. VS-1290 • Cégünk bővítése céljából ügyes embereket keresünk - 12 -25 000 Sk/havonta. Tel.: 07/444 537 67. VS-1291 ADÁSVÉTEL • Eladó Felicia LX 50 kW, 1996 augusztusi. Tel.: 0709/552 03 74. DS-1771 • Eladó Škoda 105 L, gyártási év 1986. kitűnő állapotban. Ára 43 000 korona. Tel.: 0905/607 063. DS-1779 si arány 1991-92-ben az egyre kritikusabb vajdasági helyzet miatt a magyarországinál (12,2 ezrelék) is mélyebbre (10,2 ezrelékre) zuhant. A kisebbségi magyar közösségek természetes fogyása (4,1 ezrelék) is jóval nagyobb, mint a magyarországiaké (1,9 ezrelék), s ezt a különbséget növelik a Magyarországra áttelepülő vajdaságiak, kárpátaljaiak és erdélyiek. A magyar közösségek közül a kárpátaljai és a szlovákiai viszonylag jelentős (6,6, illetve 4 ezrelékes) természetes szaporulattal rendelkezett, de a szlovákiai magyarság körében már akkor is több kisrégióban (Párkány, Zseliz, Léva, Ipolyság, Nagykürtös, Losonc vidékén) a természetes fogyás volt a jellemző. Lássuk, miként értékeli Kocsis Károly a Kárpát-medencei magyarok 4,4 százalékát, a kisebbségi magyaroknak pedig 22,3 százalékát kitevő szlovákiai magyar közösséget. A szlovákiai magyar nyelvterület általános földrajzi bemutatása után az 1918 előtti felvidéki, illetve az 1918 utáni szlovákiai magyarság körében lezajlott társadalomföldrajzi és etnikai folyamatokat, illetve az ezek nyomán mára kialakult helyzetet elemzi. Térképek, grafikonok, jól adatolt, átfogó táblázatok segítségével meggyőzően mutatja be a Trianon előtti és utáni asszimilációs folyamatokat, jelzi azoknak főként a városok és a nyelvhatár menti területek etnikai Meggyőzően mutatja be a Trianon előtti és utáni asszimilációt. szerkezetét átalakító, a városok esetében radikálisan megfordító hatásait. Ha a mai dél-szlovákiai nagy-, illetve nagyobb városok 1880. évi nemzetiségi arányszámait hasonlítjuk össze a mostaniakkal, mindenütt az 1918 utáni szlovákosodás jóval nagyobb térhódítását tapasztalhatjuk. A magyarosodás eredményeképpen ötven-hatvan esztendő alatt a magyarok száma a városok többségében legfeljebb megkettőződött, 1930-1990 között a pozsonyi szlovákság száma közel 500, • Eladó DACIA 1310 TX 53 000 km-rel, gyártási év 1989. TK 2000-ig. Cím: Benko Tibor, Mužla 577. KN-795 • Olcsón eladó hízósertés 110 kg-tól. Tel.: 07/459 585 19, 16 órától. S-86 VEGYES JIM SANDERS gyógyít Komáromban (Zdravcentrum) január 8-án, 17 órakor. KNk-798 Címünk: VOX NOVA Rt. Prievozská 14/A 820 06 Bratislava P.O. Box 49 tel.: 07/ 58238 262 58238 332 a kassaiaké, galántaiaké, lévaiaké, rozsnyóiaké 400-nál több, az érsekújváriaké, rimaszombatiaké pedig 300 százaléknál nagyobb mértékben növekedett; a magyarok száma az említett hatvan évben a két nagyvárosban és Léván, abszolút számban is csökkent, a többiben pedig Rimaszombat kivételével - meg sem közelítette a százszázalékos növekedést. A könyv 13-14. (felcserélt, ezért téves) számozású térképlapjai a történelem etnikai térformáló hatását is híven tükrözik. Az első bécsi döntést követően Magyarországhoz visszakerült délszlovákiai terület magyar településszerkezete az 1945-48 közötti tudatos deportálások, kitelepítések hatására a mátyusföldi, Léva-vidéki, Kassa környéki magyar nyelvhatárszakaszokat átrajzolták, elmosták. A Nyitra-, Léva- és Rozsnyó-vidéki magyar többségű kistelepüléseken a dél-erdélyi és dél-bácskai szórványosodási folyamathoz hasonló jelenségek figyelhetők meg. Az viszont már a (csehszlovákiai nemzetiségi adatgyűjtés következetlenségét bizonyítja, hogy az asszimüációs folyamatok mérhetősége szempontjából fontos nyelvismereti kérdések nem szerepelnek a népszámlálási kérdőíven. így Kocsis Károly az 1941. évi magyar népszámlálási adatok alapján állította össze a dél-szlovákiai magyar nyelvterületen élő népesség kétnyelvűség-térképet, amely jórészt a nyelvhatár menti természetes kétnyelvűség állapotait tükrözte. A fenti néhány adat, összefüggés felvillantása legfeljebb arra elég, hogy jelezzük a munka elemzési szempontjait, s a magyar kisebbségek néhány fontos etnodemográfiai sajátosságát. Az Akadémia kisebbségkutató programjának keretében Kocsis Károly jelenleg a mai Szlovákia 15-20. századi etnikai változásainak térképre vitelén dolgozik, s részt vállalt a magyar nyelvhatárok néhány kiválasztott szakaszának ez évben beinduló komplex vizsgálatában is. A szerző magyarországi történész. APRÓHIRDETÉS Slovenská pobočka medzinárodného koncernu hľadá OBCHODNÝCH REPREZENTANTOV pre regióny Malacky - Senica - Skalica Zlaté Moravce - Levice - Vráble Očakávame: • VŠ, alebo SS vzdelanie • vek od 25 do 40 rokov • silné sebavedomie a priebojnosť • samostatnosť a komunikatívnmosť • vlastný automobil (finančne kompenzované) Ponúkame: • prácu v regióne bydliska • individuálny tréning a školenia • možnosť prefesionálneho rastu • motivujúce ohodnotenie (podiel z obratu) Pisomné prihlášky doplnené životopisom, fotografiou a telefonickým kontaktom posielajte na adresu: Chemsearch, Horská ul. 12, 821 09 Bratislava Fax: 07/5541 0869 info: www.chemsearch. com VK-1283 HALALOZAS hogy CSICSAYNÉ AMBRUS ILONKA (Felbár) életének 71. évében elhunyt. Hamvasztása 1999. január 8-án, 13.15 órakor lesz a pozsonyi krematóriumban. Q

2 MEGEMLEKEZES Emlékezünk halálának első évfordulóján kedves halottunkra, KRISTÓF ISTVÁNRA (Alistál), aki 47 éves korában távozott szerettei köréből. A gyászoló család DS-1732 Fájó szívvel emlékezünk halálának első évfordulóján SIDÓ TITUSZRA (Baka). Emlékét örökké őrző felesége és családja Ub-l /bo Hirdessen Ön is nálunk!