Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-30 / 24. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 30. SporT/Tévé és Rádió - szombAt ggl HIRDETÉS A komáromi Révbe mindenki beleálmodott valamit, mindenki hozzátett egy kicsit - s hamarosan révbe érnek „Épül" a Magyar Kultúra Háza Az ötlet másfél évvel ez­előtt született. Azóta egy­folytában gyarapodott, nö­vekedett. Most már hama­rosan „Révbe" ér. - Októ­berben hivatalosan is be­jegyzik a komáromi szék­helyű Rév polgári társu­lást. KÓSIK ANDREA Egy kis csapat, amely nem bírt belenyugodni, hogy holmi hatal­masok béklyóba akarják kötni a kultúrát. Nem akarták elfogadni, hogy erre sem, arra sem jut pénz. Ráadásul még a Csemadok sem tud segíteni - mert pénze neki sincs. Aztán gondoltak egyet és megalapították a Rév polgári tár­sulást. A kis csapat tagjai Farkas József, Fekete Gábor, Ferdics Bé­la, Hégli Dusán és Keszeg István. Hamarosan mások is jelentkez­tek: tudásukkal, tapasztalataik­kal ők is segíthetik a csapat mun­káját. Agócs Gergő, Badin Ádám, Batta György, Furik Rita, Gágyor Péter, Győri Attila, Lakatos Ró­bert, Nagy János és Richtarcsík Mihály neve kinek-kinek ismerő­sen csenghet, s egyben garanciát jelenthet a Magyar Kultúra Háza sikeres működéséhez. Merthogy olyan ötletük támadt a fiatal mű­vészeknek és művészetpártolók­nak, hogy létrehoznak egy kultu­rális, információs, módszertani és koordinációs központot, amely a szlovákiai magyar társa­dalmi és kulturális élet sokrétű megnyilvánulásának adna ott­hont. Hogy mit is értenek ezen valójában a Rév megálmodói? Az elképzelések palettája nagyon színes. A képzőművészettől kezdve, a színházon, irodalmon, zeneművészeten át egészen a népművészetig minden kulturá­lis megnyilvánulás teret kap az intézmény keretein belül. Ezért ismerhetett fel bárki a Rév körül csoportosulok között egy-egy színházi embert, zenészt, kore­ográfust, képzőművészt, írót vagy olyanokat, akik eddig is so­kat tettek különféle fesztiválok megvalósulásáért. Mindenki be­leálmodott valamit, mindenki hozzátett egy kicsit, s mára ki­kristályosodott, hogyan fog mű­ködni a Magyar Kultúra Háza. A tervek szerint az intézmény tevé­kenysége három területre irá­nyul. A Bemutatóterem képző­művészen kiállításoknak, színhá­zi kamaraelőadásoknak, szakmai esteknek, könyvbemutatóknak, A Tiszti Pavilon ad majd otthont a Magyar Kultúra Házának előadásoknak, koncerteknek, le­mezbemutatóknak és szakmai tanfolyamoknak ad otthont. A Szervező-, információs és mód­szertani központ mindezt meg­szervezi, s ezenfelül információs magazin és katalógusok készíté­sét és terjesztését, színházi mű­hely létrehozását, alkotótáborok, táncházak, helyi és országos mé­retű fesztiválok, seregszemlék, kutatások és gyűjtések megszer­vezését vagy társrendezését vég­zi, valamint hangszeres és voká­lis népzeneoktatást biztosít. E központ vállalja magára a művé­szeti csoportok és művészek ér­dekképviseletét és népszerűsíté­sét. A Magyar Kultúra Házában könyvtár és archívum is helyet kap, ahol könyvek, publikációk, hang- és videokazetták, valamint CD-k formájában találhatók majd meg a szlovákiai magyar A központ vállalja a művészeti csoportok érdekképviseletét. kulturális értékeket tartalmazó kiadványok. Ezek összegyűjté­sén, terjesztésén, népszerűsíté­sén és megőrzésén kívül a részleg feladata lesz a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség (SZMF) és az MTA felvidéki hang- és videoarchívumának feldolgozá­sa és terjesztése is. Mindebből ki­derül: a Rév nem csupán regio­nális, hanem országos méretű in­tézmény kíván lenni, mely a Ko­máromtól távolabb lévő városok­ban, községekben élő magyarok­nak is segítő kezet nyújt kulturá­lis életük szervezésében. S me­lyik helyi kulturális intézmé­nyünk nem szorul most segítség­re? Mindenképpen nagy dolog az, amit a Rév születésénél bábásko­dók elkezdtek, hisz már régóta szükség lett volna ilyen merész terveket felvállaló és megvalósí­tó intézményre, mely összefogja a hazai magyar kultúrát. A mesés elképzeléseket a kegyetlen való­ság hívta életre: a Mečiar­hatalom által praktizált pénzbeli támogatás megvonása. Elég csak a Csemadok keretében működő folklórszövetség esetét említeni. Számos országos verseny, sereg­szemle és fesztivál szervezésében vagy társszervezésében vett részt - gondoljunk csak a gombaszögi fesztiválra, a gyermek- és felnőtt néptáncosok országos versenyé­re, a komáromi táncháztalál­kozóra vagy a néptánc- és népze­nei táborokra. Mivel azonban a Csemadok sem kapta meg a neki járó pénzt, 1996 februárjában kénytelen volt egyebek mellett az SZMF-től is megvonni a támo­gatást, mellyel megkérdőjelező­dött a folklórszövetség további tevékenysége. Létét azzal próbál­ja megmenteni, hogy a Rév pol­gári társuláshoz csatlakozik. Mi­előtt valaki is azzal vádolná a „ré­veseket", hogy a Csemadok he­lyét akarják átvenni, érdemes el­gondolkodni afölött, hogyan va­lósultak meg a Csemadok égisze alatt létrehozandó rendezvé­nyek. Ezeket nem lehetett volna tető alá hozni, ha a szervezést nem vállalja magára az illető ré­. (Somogyi Tibor felvétele) gió. Mindebből az a közhelynek számító kitétel a tanulság, hogy összefogással többet lehet elérni. Nem a Csemadok ellen születik meg tehát a Magyar Kultúra Há­za, hanem az együttműködésért. Ilyen közös munkának tekinthe­tő a Rév és Komárom városának önkormányzata közötti jó kap­csolat is, melynek köszönhetően az önkormányzat a Tiszti Pavilon Nem a Csemadok ellen születik, hanem az együttműködésért. épületrészeiben biztosított he­lyet az intézménynek, előnyös, hosszú távú bérleti szerződés alapján. S ha már pénzről esett szó, ideje elárulni, miből tartja fenn magát a Rév. Az alapítók el­sősorban alapítványi és egyéb in­tézményi támogatással számol­nak. A legtöbb pozitív visszajel­zést ez ügyben Magyarországról kapták. Ők maguk ingyen dol­goznak a központ kialakításán ­ahogy az egyik alapító, Hégli Du­sán fogalmazott: „a Rév társadal­mi munkában szerveződik". S miért éppen Komáromban? A Duna-parti város eddig is csak­nem tíz országos rendezvénynek adott otthont. Az utóbbi időben pedig egyre több magyar értelmi­ségi költözik Komáromba, mely lassan a hazai magyarság legfon­tosabb szellemi és kulturális köz­pontjává válik. Ez lehet a biztosí­ték arra, hogy ami most még pa­píron, a fejekben és a szívekben van, valósággá válik. Ő volt az utolsó sarlós, aki elhagyott bennünket Ott volt szinte minden néprajzi megmozduláson Dobossy László halála Elment Görcsös Mihály E. FEHER PAL Dobossy László egyik fő művét, az 1960-ban megjelent kétköte­tes cseh-magyar szótárt mind­annyian használjuk. Könyvritka­ság ma már e mű, holott borzasz­tó nagy szükség lenne rá, s éppen mostanában, amikor - reménye­ink szerint - mégiscsak újjáéled a visegrádi államoknak nevezett közösség is. Dobossy László azon­ban nemcsak szótárt alkotott. Alapvető monográfiákat írt olyan cseh klasszikusokról, mint Ko­menský, Jaroslav Hašek, Karel Čapek, és nélkülözhetetlenek Masarykról írott tanulmányai is. Ezekről a tájakról származott. If­júságában, Balogh Edgárral, Lő­rincz Gyulával együtt, a Sarló alapítói közé tartozott. Prágában és Párizsban végezte az egyete­met, francia szakos volt, s éppen csak elkezdte pedagógiai tevé­kenységét Kassán, menekülnie kellett baloldali meggyőződése okán. Párizsig meg sem állt. A háború alatt a francia antifasisz­ta ellenállásban vállalt komoly szerepet ez a csöndes ember, aki­ről senki fel sem tudta volna téte­lezni, hogy akár fegyverrel a kéz­ben is képes harcolni meggyőző­déséért. Erről azonban már Ma­gyarországra történt visszatérése után nem nagyon beszélt. Inkább megírta két kötetben a francia irodalom történetét, közzétett egy alapos monográfiát Romáin Rollandról. Aztán oktatott a Sor­bonne-on, vezette a párizsi ma­gyar kulturális intézetet. E sorok írója egyszer-kétszer szem- és fültanúja lehetett annak, hogy a cseh „haškológusok", például Jirí Hájek vagy Radko Pytlík milyen figyelemmel hallgatták a véle­ményét a Švejk rejtelmeiről. Dobossy László 89 éves korában meghalt. Azt hiszem, ő volt az utolsó sarlós, aki elhagyott ben­nünket. Négy hazában élt. Ottho­nának érezte a cseh és a francia szellemiséget, nemzedékeket ne­velt a budapesti egyetemen, és soha nem feledkezett el szülő­földjéről, Vágfarkasdról. Igaz szí­vű, tiszta ember volt. Tudós, aki ismerte a humánum törvényeit, és ezeket minden körülmények között igyekezett betartani. LISZKA JÓZSEF Könyörtelenül koppan a hír: az örökmozgónak hitt Görcsös Mi­hály meghalt! Nemrég még itt ült az irodám­ban, s arról beszélt, hogy új lak­helyén, a Balatonhoz közeli Ta­polcán, ahová családegyesítés révén tavaly került, hogyan kap­csolódik be a helyi kulturális életbe. S hogy milyen jó, hogy ilyen közelre került hozzánk, hi­szen ezentúl könnyebben részt vehet majd komáromi rendezvé­nyeinken. Ezt megelőzően is ott volt persze szinte minden szlovákiai ma­gyar kulturális, elsősorban nép­rajzi megmozduláson: a hatva­nas évek végén ő fogalmazta meg a szlovákiai magyarság nép­rajzi kutatásának első koncepci­óját, kidolgozott egy felderítő kérdőívet, és 1969-ben ott volt az első Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság alakulásánál is. Ennek megszüntetése után csendben dolgozott (közben doktorált néprajzból), majd ami­kor 1989-ben ismét lehetőség nyílott egy néprajzi társaság lét­rehozására, az örökifjú Miska bácsi szintén jelen volt. Mindvégig aktív részese volt tu­dományos konferenciáinknak, néprajzi kutatótáborainknak. Néprajzi-honismereti könyvtá­rának jó része ma is a Fórum Tár­sadalomtudományi Intézet ko­Ő fogalmazta meg néprajzi kutatásunk el­ső koncepcióját. máromi Etnológiai Központjá­nak könyvtárát gazdagítja. Kü­lönben tipikus közép-európai sors az övé: anélkül, hogy 1998­ig kimozdult volna szülőföldjé­ről (Debrődön született 1923­ban, és mindvégig Kassán élt), volt ő csehszlovák, magyar, majd szlovák állampolgár. S most, éppen csak Magyarország­ra áttelepülve, ismét - immár véglegesen - hazatért. A debrődi temetőben, szülei mellett helyezték örök nyuga­lomra. SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Utazás az éjszakába 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Közellenség (am.) 15.30, 18, 20.30 Mulan (am.) 13.30 OBZOR: Psycho (am.) 16, 20.30 A remény kikötője 18 MLADOSŤ: Kundun (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENT­RUM: Sekal urat meg kell ölni (cseh) 16.30, 18.30, 20.30 Scream 17.30, 20 Chipkatonák (cseh) DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY-LUX: Angyalok városa (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A remény kikötője (am.) 17,19 LÉ­VA - JUNIOR Bean 16.30, Titanic (am.) 19 SLOVAN: Halálos fegyver 4 (am.) 19 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: Bosszúállók (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Egértanya (am.) 18 GALÁNTA - VMK: Egyiptom hercege 15, 17 NAGYMEGYER - VMK: Vö­rös sarok (am.) 19 Ľ ART POUR Ľ ART A BESENYŐ CSALÁD ÉLETE február 14. VASÁRNAP 18** óra ÉRSEKÚJVÁR VMK (Nábrežná 24) február 15. HÉTFŐ 19** óra GALÁNTA VMK TAN-GO TOURS D.S. s.r.o. Obchodná 18, 929 01 Dunajská Streda TEL./FAX: 0709/552 99 68. Mamu 5Ä a mkmv Horvátország Törökország Írország Olaszország ­Ciprus Norvégia Szardínia, Elba Málta Finnország Spanyolország ­Portugália-Madeira Island Ibiza, Menorca, Franciaország ­USA Mallorca Korzika Közép- és Dél­Görögország ­Kanári-szigetek Amerika bármely Korfu, Rhodos, Kréta Anglia pontja. További ajánlataink: Társasutazások Prágába, repülőjegyek a világ bármely pontjára, szakmai utak megszervezése vállalkozóknak. Nyitvatartás hétköznap: 8-től 17 óráig. VNX-113 Magyarországi székhelyű, olasz tulajdonban levő, Európa egyik legnagyobb bőrdíszműipari vállalata IH-iilillH'ü* alkalmazna a kelet-európai beszállítókkal történő kapcsolattar­tás, minőség-ellenőrzés és gyártás-indítási feladatkörökben Elvárásaink: * szlovák, magyar nyelvismeret (a olasz vagy angol nyelv ismerete előny), * többéves termelési tapasztalat a bőrdíszműipar­ban, cipő- vagy ruhaiparban, * fogékonyság az új dolgok iránt, * dinamizmus, £ * hajlandóság sok utazásra. > Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődé­sét, kérjük jelentkezzen a következő telefonszá­mon: 0036/95/320 050.

Next

/
Thumbnails
Contents