Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-29 / 23. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 29. KOMMENTÁR A kormány értéke VRABEC MÁRIA Bizonyára nemcsak én vagyok annyira rosszmájú, hogy némi célzatosságot sejtek, valahányszor egy-egy újabb áremelésről vagy megszorító intézkedésről számolnak be a kormány tag­jai, de második mondatukban felhívják a figyelmet, ők meny­nyire takarékoskodnak. Egy egész évre lemondtak a fizetés­emelésről, egy egész százalékkal csökkentik a hivatalnokok számát. Sőt még új bútorokat sem vesznek az irodákba, pedig korántsem biztos, hogy mindegyiküknek tetszik az előd bőrfotele. Nem mondom, jó érzés tudni, hogy szinte szinkron­ban húzzuk össze azt a bizonyos nadrágszíjat, az ember vala­hogy derűsebben viseli a megpróbáltatásokat, ha látja, ho­gyan nélkülöznek a kiválasztottak is. Aztán jön egy negyven­ezer koronás jutalom, és oda az illúzió a szolidaritásról meg a közös teherviselőről. Tévedés ne essék, nem sajnálom tőlük, még csak azt sem gondolom, hogy a miniszter társadalmi rangjának megfelel a havi 36 ezer. Nézőpont kérdése persze, mi a sok vagy a kevés, mert egy bankár vagy menedzser en­nek a többszörösét keresi, és ugyanennyit egy kisvárosi ügy­véd is zsebre tesz havonta. Nem csoda tehát, hogy a jó szak­emberek nem tolakodnak az állam szolgálatába. Ezért kellene megbecsülni azokat, akik ott vannak, és értenek is ahhoz, amit csinálnak. De legalább annyit elvárhatnánk tőlük cseré­be, hogy a prémiumok megindoklásakor ne elődjeik gátlásta­lan rablásaira hivatkozzanak. Mert attól, hogy Slavkovská 80 ezret kapott, sőt porcelán fogsort is csináltatott állami pén­zen, még nem gondolom, hogy most már minden kormány­tagnak kijár ugyanez. Mint ahogy attól sem hatódtam meg, amikor Kukán szóvivője elpanaszolta, hogy ők bizony nem 400, hanem csak 200 dolláros szállodában laktak New York­ban. Talán a polgár nem tudta igazán átérezni a dolog mély és tragikus voltát, mert ő még 200 dolláros szállodában sem fog aludni soha. Attól meg pláne nem fakad könnyekre az em­ber, hogy Kukán 200 dolláros szobájában még hűtő sem volt. Hát istenem, biztos nem vitte hazulról, szlovák turista módjá­ra a májpástétomot meg a rántott csirkét, a NATO-csatlakozá­si kérvényünk meg, úgy tűnik, mélyhűtés nélkül is eláll. Az előző kormány valahol ott kezdte elrontani, hogy túlságosan magabiztosan pazarolt, fittyet hányva a közvéleményre. A mostani viszont mintha mindenáron tetszeni akarna, akár úgy is, hogy közben nevetségessé válik, és a legbuzgóbban azt magyarázza, amit egyáltalán nem kellene. Mintha nem volna meggyőződve arról, mennyit is ér. JEGYZET Visszautasította azokat a híre­ket, melyek szerint megren­dült a Vladimír Mečiar egész­ségi állapotába vetett bizalma. Azaz, azt minősítette valóüan állításnak, ami saját szájából származott. „Vladimír Mečiar egészségi problémákkal küsz­ködik, ezért másképp is hatá­rozhat újbóli jelöletéséről. Ne­kem is tudomásom van róla, hogy súlyos egészségi problé­mái voltak, amelyeket gyó­gyíttatnia kellett volna, de el­hanyagolta magát, és ez bi­zonyára hatással van lelkiál­lapotára is." Ezek Peter Baco múlt csütörtökön elhangzott szavai. A hétfői fejmosáson bizonyára háromszoros adag vizet „használtak" a DSZM emberei, hogy Baco ennyire „megváltoztatta" vélemé­nyét. A vezér és a mozgalom időszerű szótárát ismerve sejthető, mit kaphatott Vladi­mír Mečiartól és leghűsége­sebb alattvalóitól. Valamire azért jó volt az egykori föld­művelési miniszter elszólása. Kiderült: a DSZM elnöke nem távozik a volt kormány­zó mozgalom éléről. Ez pedig azt jelenti, hogy nem és nem tud beletörődni a szeptembe­ri választásokon elszenvedett kudarcba. Sajnos. Ü iÉ'M lift $ Wm Wimfwm IP i Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika-(58238338), SidóH. Zoltán-gazdaság ­(58238310), -kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenet­rögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Kül­földi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újság­küldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. decem­ber 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÜJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Peter Baco tengelye MADI GÉZA Néhány napon belül 180 fokot fordult saját tengelye körül Peter Baco, ugyanis a DSZM hétfői vezetőségi üléséről már nem köntörfalazva tájékozta­tott, és a legnagyobb határo­zottsággal kijelentette, hogy az áprilisi közgyűlés után is Vladimír Mečiar marad a moz­galom elnöke. Valószínűleg alaposan megmoshatták a fe­jét, amiért a múlt héten ködö­sen nyilatkozott a volt minisz­terelnök egészségi állapotáról. Akkor meg találta jegyezni, hogy lelki bajok gyötrik Vladi­mír Mečiart, és az utóbbi tíz nehéz esztendőben „nagyon elhasználódott". Szóval a hét eleji vezetőségi tanácskozás után Baco mentette a menthe­tőt, mondván: a DSZM elnö­kével régóta együttműködik, bízik benne, köszönetét fejezi ki mindenért, amit a politikai életben az ő segítségével elért, ezért elismerését tolmácsolja neki. Sőt továbbment, és a dicshimnuszt megtetézve cá­folta múlt heti nyilatkozatát. TALLÓZÓ SME A gazdasági minisztérium hűden kezelés gyanúja miatt feljelentést kíván tenni Július Tóth, a trencséni DMD Holding elnöke és a társaság igazgatótanácsának többi tagja ellen. A tárca fontol­gatja, hogy ugyanezt teszi a mi­nisztérium korábbi vezetői eseté­ben is, mert nyilván összejátszot­tak a DMD Holding embereivel. A minisztérium jelenlegi irányítói szerint a végrehajtott vagyonjogi változások súlyosan megkárosí­tották az államot, valamint a DMD Holding és a DMD Group részvényeseit is. A feljelentéseket egyelőre még nem tették meg, ám a tárca érdeke a gyors fellé­pés. A legnagyobb kérdőjel a DMD Holdinggal kapcsolatban ma az, hogy ld birtokolja a több gépipari vállalatot tömörítő cé­get. Az állam érdekeit képviselő részvényesek- a részvénycsomag több mint 60 százalékát birtokol­ják -január 5-én az rt. vezetőinek leváltásáról döntött. Ezt Tóthék nem ismerik el, mondván: a rend­kívüli közgyűlés érvénytelen volt. A francia Nemzeti Fronton belüli ellentétek bizonyos mértékben jellemzőek minden szélsőjobb pártra Zajos „liliputik" acsarlcodásai kelet-európai szélsőjobb soraiban is. Bár az etnikai gyűlölködés úgy fogja össze őket, mint a csiriz, mit ér mindez, ha csak szűk körben hat. A kitörési kísérleteket azon­ban a pártalapító atyák szigorúan büntetik: mennie kell annak, aki a szent elveket felhígítva próbálja elfogadtatni. Mennie kellett Csurka seregéből Szabó Lukács­nak, s minden takargatás ellenére kitudódott: Ján Slota és Anna Malíková között könyörtelen a verseny a vezérürü kolompjáért. Az igaz szlovákok elnöke a nyers szókimondás híve, alelnöke bájo­logva, szavait gondosan megvá­logatva szítja a gyűlöletet. Máris sokkal népszerűbb, lassan-lassan médiasztár lesz belőle. S ez a nagy veszély, nem Slota ostora. - Nagyon okos kutya ez a Bodri. Mindig egy hordó rummal jelenik meg, amikor a fiunk hazahozza is­kolai bizonyítványát. (Peter Gossányi rajza) Öt-tíz százalék - általában ennyi az európai szélső­jobboldali pártok „érté­ke". Van, amire kevés, van, amire még sok is. ' GÖRFÖL ZSUZSA Választási rendszertől, a parla­menti küszöb magasságától füg­gően ez a támogatottság rendsze­rint csak arra elég, hogy a na­gyobb, parlamenten kívüli pártok egyikeként „bekiabáljanak" vagy a törvényhozás jelentéktelenebb tagjaként hangerővel kompenzál­ják, amit voksban nem kaptak meg. Vannak persze olyan helyze­tek, amikor neves pártok gazsulál­nak a nemszeretem „törpéknek", mert a mérleg nyelvének kényel­mes pozíciójába jutnak. Mivel a francia választási rendszer a nagy pártokat preferálja, a Nemzeti Front (FN), a kontinens legna­gyobb szélsőjobb ereje 15 száza­lékos támogatottsága ellenére ál­talában kimarad a nemzetgyűlés­ből. Jean-Marie Le Pen pártja azonban egyes régiókban annyira erős, hogy a parlamenti jobboldal helyi vezérei szívesen szövetkez­nének vele - ha mernének, ha nem kellene kizárástól tartaniuk. Bruno Mégret, az FN eddigi má­sodik embere azonban felismer­te, micsoda lehetőségek rejlenek ebben a skizofrén helyzetben, s magához ragadta a kezdeménye­zést. A 49 éves politikus valójá­ban ugyanazokat a Chirac állam­fő által rasszistának és xenofób­nak minősített elveket vallja, mint Le Pen, de stílusa kétségkí­vül civilizáltabb. Nem akar min­denáron provokálni, ellenkező­leg, igyekszik közelíteni a hagyo­mányos jobboldalhoz, tudván: befogadják, ha elég szavazatot visz magával. És éppen itt kere­sendő a lopakodó taktika mérhe­tetlen veszélye: a klasszikus fran­ciajobboldal Mégret-vei nemcsak a voksait fogadná el, hanem az el­veit is. Egyelőre azonban úgy tű­nüt, hogy az új vezér csak az ap­parátus és a regisztrált párttagok döntő többségét tudta maga mel­lé állítani, a szavazótábor 2:1 arányban Le Pen mellett áll, vagy­is a pártszakadás tény. Hasonló, de - egyelőre - nem ennyire erő­teljes széthúzás figyelhető meg a Beíratások: megrendítő tragédia, hogy magyar fiatalok ezrei cserélnek szemünk láttára nemzetiséget Szellemi honvédelem - anyanyelven DR. FÓTHY JÁNOS Szomorú, hogy Dél-Szlovákiá­ban minden harmadik, sőt nyu­gati részében pedig már minden második magyar fiatal nem anyanyelvén tanul. Mennyire ér­zékeli veszélyeztetettségét az itt élő magyarság? Mennyire ismeri fel saját érdekeit? Hiszen kisebb­ségi szinten az anyanyelvű okta­tás szellemi honvédelem! Rög­tön szeretném tisztázni: nem azt propagálom, hogy csak az anya­nyelvét sajátítsa el a gyermek. Természetesen a többség nyel­vét is tanulja meg, és tudjon be­szélni legalább egy világnyelven is. Ez azonban csak akkor lesz valóra váltható, ha anyanyelvén tanul, mert csak így teremtődhet olyan alap, amelyre biztonságo­san lehet építkezni. A megté­vesztett szülők nem tudatosít­ják, hogy az iskolában nem nyel­vet kell tanulni, hanem ismere­teket kell elsajátítani, ehhez pe­dig legjobb eszköz az anyanyelv (ez Comenius óta köztúdott). Megrendítő tragédia, hogy ma­gyar fiatalok ezrei cserélnek sze­münk láttára nyelvet és nemzeti­séget. Az ellenünk irányuló kö­zel nyolc évtizedes politikai, gaz­dasági, kulturális és lélektani hadviselésnek megvannak a kö­vetkezményei. Számos vonatko­zásban önbizalmát vesztett, em­beri méltóságában megalázott, magyarságtudatában meggyen­gült kisebbségünk - bár megsza­badulva a diktatórikus rendszer szorításától - még mindig nem él kellőképpen a jogállam adta le­hetőségekkel. Csak a cselekvő magatartás segíthet. El kell már végre választani a búzát az ocsú­tól. Illyés Gyula ószövetségi szi­gorral fogalmazza meg a tétova emberi magatartást: „Ez vagy az, de megalkuvás nincsen, mert a langyosat kiköpi az Isten." Éve­ken át néhány szülő azzal a ha­mis tudattal adta idegen nyelvű iskolába gyermekét, hogy így akár miniszter is lehet belőle. Mára csattanós választ kaptak erre, mert az élet az ellenkezőjét bizonyította. Édes anyanyelvünk legdrágább kincsünk, csak vele, benne és általa lehetünk magya­rok. Közismert, hogy íróink, köl­tőink, képző- és előadóművésze­ink kiemelkedő szellemi érté­kekkel gazdagították az emberi­ség egyetemes kultúráját. Gyer­mekeink lelke a tét. Ezt a csodá­latos szellemet, az ősök génjei­ben kódolt és általuk közvetített üzenetét öljük meg, ha gyerme­künket nem anyanyelvén tanít­tatjuk. Márai Sándor írja: „Szá­momra az életem nagy misztéri­uma - és hálás vagyok a sorsnak -, hogy anyanyelvem a gyönyö­rű magyar! Az egyetlen nyelv, amelyen mindent el tudok mon­dani, ami érthető és érthetetlen az életben, és hallgatni is csak magyarul tudok arról, ami szá­momra becses." Ehhez nincs mit hozzátenni. A szerző vállalkozó. OLVASÓI LEVELEK Melyik iskolába? Számtalan írás jelenik meg az Új Szóban arról, milyen iskolába írassuk a gyermekeket. Ez így van rendjén, a tém,áról beszélni, írni kell. Komenský már évszá­zadokkal ezelőtt megmondta, hogy az ember csak az anya­nyelvén tudja a legtöbb tüdást megszerezni. Tudatában van-e annak az a szülő, aid idegen nyelvű iskolába adja gyermekét, hogy ezzel mit tagad meg tőle? A gyermek, aki otthon magyarul beszél szüleivel, az iskolában pedig szlovákul, nehezen fogja fel, hogy ő most valójában hova is tartozik. Számára a honfogla­lás idegen fogalom marad, nem ismeri meg Petőfi János vitézét, Arany Toldiját. Szent István ki­rályról, őseink győztes és vesz­tes csatáiról is csak a magyar is­kolában tanulhat. Nem vagyok ellenzője annak, hogy az itt élő, magát magyar nemzetiségűnek valló állampolgár ne sajátítsa el a többségi nemzet nyelvét, sőt saját érdekében tanuljon meg mindenki szlovákul, de ne feled­je el gyökereit. Benyovszky László Léva Megdöbbentő valóság A Bódva menti községekben a század első felében még virág­zott, élt a kultúra. Fontos szere­pe volt a vidék zártságának, az egynyelvűségnek s ezen belül a tájnyelveknek. Ezek az értékek, sajnos, ma már csak az időseb­bek emlékeiben élnek. Megren­düléssel érzékeljük azt a válto­zást, amely végbement. Példa­ként a tájegység peremén fekvő községet, Ajt említeném. A falu­ban az ötvenes-hatvanas évek­ben még két tanerővel műkö­dött a magyar iskola, ma az el­öregedés, a teljes pusztulás ve­szélye fenyeget. Az elmúlt év­ben a községben tizenketten haltak meg, s egyetlen gyermek sem született. Ez történik egy színmagyar faluban, amely egy­koron gyerekzsivalytól volt han­gos, ahol nóta, dal szólt, mesék, mondák születtek, ahol népdal­gyűjtő körútján még Kodály Zoltán is megállt, és eredeti népdalt tudott feljegyezni. Ma már csak az elcsendesült határ, az üres házak a tanúi a gazdag múltnak. A fiatalok elhagyták a falut, idegen közegbe kerültek, gyökértelenné válnak. Demeter Ferenc Szepsi

Next

/
Thumbnails
Contents