Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-28 / 22. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 28. SporT/Tévé és Rádió - sz ombaT ggl Holnap este, hétkor O'Neill-bemutató Komáromban. Az előadást Csiszár Imre rendezte mint vendég Színpadi utazás az éjszakába Sűrű a programja. Remek­műre remekmű. Ősszel ^larlowe drámája, a Dok­tor Faustus Budapesten, az Új Színházban, majd az Othello Pécsett. Most Ko­máromban Eugene O'Neill, azután megint Shakespeare, A Szentiván­éji álom a Miskolci Nemze­ti Színházban. BÁRÁNY JÁNOS Az évad végén a Bűntény a kecs­keszigeten következik. Csiszár Imre rendező bírja a tempót. Olyan színdarabok érdeklik, melyek klasszikus értékeket hordoznak. Eugene O'Neill Uta­zás az éjszakába című színmű­vét a Komáromi Jókai Színház választotta. Örült a javaslatnak, az önéletrajzi drámát az író leg­nemesebb, legösszetettebb, szerkezetileg legtisztább alkotá­sának tartja. Ha jól számolom, két év híján hatvan esztendeje született ez a színmű. Mi lehet a titka, hogy a színházak újra és újra műsorra tűzik? Azok közé a klasszikus művek közé tartozik, melyek igazából sohasem veszítik érvényüket. A léndezőnek nem kell belema­gyaráznia, aktualizálást keres­nie. Ha kibontja az összefüggé­seket, melyek alatt emberi kap­csolatokat értek, hiszen egy négytagú család drámájáról van szó, ha körüljárja ezeket a kap­csolatokat, és megpróbál a dol­gok mélyére ásni, örök érvényű dolgokat talál. Valamiféle illúzi­ónak az elvesztéséről, az egész­ségnek betegséggé válásáról, környezetünk megmérgezéséről szól a darab. Úgy érzem, ezek a dolgok semmiféle aktuálszempontot nem tűrnek, csak jól kielemezendők. És min­denkinek le kell fordítania a sa­ját világára. Annak is, aki meg­nézi, annak is, aki játssza. utazást látunk valahonnan va­lahová. Mégis, a történet sze­Csiszár Imre rendező: „Nagyon szívesen és nagy örömmel jöttem Komáromba" (Saláth Richárd felvétele) rint ugyanabban az ördögi körben maradnak a Tyrone család tagjai. Mi ez az utazás, és mi ez az éjszaka? O'Neill nagyon gyakran használ különböző szimbólumrendsze­reket. Ilyen a darab címe is, hi­^ Azt sugallja, hogy ezt a világot, ha olyan, amilyen, meg kell változ­tatni. \\ szen az utazás valamilyen hala­dást jelent. A darab annyiban haladás, hogy reggel kezdődik, és éjszaka fejeződik be, végig­utazunk egy nap tortúráján. De ugyanilyen mértékben utazunk a múltba. Ahogy halad a nap, a szereplők egyre inkább visszafe­lé utaznak az időben. Tehát egy fordított időutazásról is szó van. Az éjszaka és a köd annak a fajta szimbólumnak a részei, ahogy a szereplők mindinkább elsüly­lyednek emlékeikben. Egyre ke­vésbé reális figurák. Az egyik szereplő azt mondja a darab­ban, hogy mi ködemberek va­gyunk. Mert lassan a köd részé­vé válnak ezek az emberek. Az író fő célja volt, hogy a szó­rakoztatóipari látványosság helyett valóban a művészet otthonává tegye a színházat. Lassan kétezret írunk. Kell-e még a dráma? Vagy inkább a szórakoztatás és a látvány a mérvadó a színházi életben? O'Neill jelszavát vallom maga­ménak. Szereti a drámát? Nyilván azért csinálom, mert sze­retem. Az elején elmondtam, mi­lyen darabokkal foglalkoztam mostanában, az jelzi, milyen stí­lusú színművek állnak közel hoz­zám. Olyan darabok érdekelnek, melyek klasszikusnak mondha­tó, újra felfedezhető gondolato­kat hordoznak magukban. A szó­rakoztatóiparnak más a funkció­ja, mint a színháznak. A színház­nak akkor látom értelmét, ha va­lamilyen módon egy képet ad a világról. Nem fotót, nem látíele­tet. Nyugtalanító képet inkább, ami azt sugallja a nézőnek, hogy ezt a világot, ha olyan, amilyen, meg kell változtatni. Nem recep­tet ad. Kényszert, hogy változtas­sunk. A szórakoztatóipar azt akarja, hogy a néző érezze jól magát ebben a világban, eszébe se jusson változtatni rajta. Mióta tervezi az előadásaihoz a díszletet is? Major és Várkonyi növendéke vagyok. Ők színházi emberek voltak. Nem állandó állapot, hogy magam tervezem a díszle­tet, de van, amikor úgy érzem, az adott tér megkomponálása nem igényli képzőművész köz­reműködését. Hányszor rendezett a határon túl? Mennyire elégedett az öt színész munkájával, akikkel ezekben a napokban fejezte be a próbákat Komáromban? Egy-egy produkció erejéig dol­goztam Újvidéken, a kolozsvári és a kassai színházban. Komá­romban most rendezek először. •Nagyon szívesen és nagy öröm­mel jöttem ide dolgozni. Jó munkakapcsolatom alakult ki a színészekkel. Úgy érzem, ők is jóleső fáradtsággal veszik tudo­másul ezt a több, mint egy hóna­pot, amely mögöttünk van. Holnap, a bemutatón hol ül majd? A premiereket mindig fent töl­töm a színészekkel a színpadon. Peter Salner és Eva Salnerová tanulmánya a zsidókérdésről a szlovákiai iskolákban Művelődés Békéscsabán Középpontba a toleranciát! LAKATOS KRISZTINA Az oktatásnak a toleranciát kell növelnie, s ez különösen fontos a szlovákiai zsidó kisebbség ese­tében, mert a holocaust borzal­mai után olyan kicsi közösség maradt fenn, hogy a szlovák la­kosság nagy részének nincs le­hetősége kapcsolatot kiépítenie a zsidó közösség képviselőivel ­emelte ki kedden David Singer, az Amerikai Zsidó Bizottság Ku­tatási Osztályának vezetője a pozsonyi Zichy-palotában tar­tott vitaesten. A bizottság a kommunista dikta­túrák bukása után fokozott fi­gyelmet szentelt a közép-kelet­európai zsidó kisebbségeknek, és néhány éve elindítottak egy programot, amelynek célja a ré­gió országaiban a tantervek elemzése a zsidótéma szem­pontjából. Szlovákia harmadik a sorban Lengyelország és Cseh­ország után. Az Amerikai Zsidó Bizottság Szlovákiában Eva Salnerová po­litológust és Peter Salner törté­nészt kérte fel az elemzés elké­' zítésére. A szerzők az alapisko­lai és gimnáziumi történelem-, irodalom-, földrajz- és polgári nevelés tankönyveket alapul vé­ve azt vizsgálták, milyen infor­mációkat kapnak a tanulók a zsidóság történelméről, a holo­caustról, a zsidó vallásról és Iz­rael államról. Meglátásuk sze­mmmm ŕtlu i\ "-h \ • M \ I 'f m tn i H sROiACü , fL rnšl^^^^^m m^ ŕťŕfr Sttner u t í, &«int*ttvi \Wtni(.)íí VVHOÄ rint a vizsgált tankönyvek né­hány kivételtől eltekintve (mint például Ďurica hírhedt történe­lemkönyve), nem antiszemiták, nem is filoszemiták, ennek elle­nére nem is objektívak. Legna­gyobb hiányosságuk a zsidó kér­dés gyakori elhallgatása. Tanulmányukból kitűnik, hogy a történelemtankönyvekből telje­sen hiányzik a középkori zsidó­ság bemutatása, pedig enélkül a tanulók számára értheteden, hogy hogyan kerültek a zsidók Európába, miért éltek a korabeli társadalom perifériáján, és fel­foghatalan a zsidó diaszpóra fo­galma. A holocaust elemzésekor az újabb kiadványok egyik nagy dilemmája a szlovák állam szere­pének a tárgyalása. Ahogy meg­fogalmazták, jelenkori történel­münk pikantériája, hogy miköz­ben augusztus 29. a Szlovák Köz­társaság nemzeti ünnepe, a volt kormánykoalíció egyik tagja, a Szlovák Nemzeti Párt a szlovák nemzeti felkelést mindmáig az önálló szlovák állam ellen indí­tott hazaáruló támadásként ér­telmezi. Az SZNP nézeteit az el­múlt években komolyan kellett venni, miután céltudatosan el­foglalta az oktatásügyi tárcát, és a saját elképzeléseit próbálta meg a tantervekben is egyedural­kodóvá tenni - olvasható a ta­nulmányban. Az újabb történe­lemtankönyvek szerzőinek jó ér­zékkel kellett megtalálniuk az arany középutat: úgy bemutatni a holocaust borzalmait, hogy közben ne rombolják le a szlovák állam jelentőségéről kialakult ké­pet. Az irodalom- és polgári ne­velés tankönyvek is sok esetben hiányosak, a tanulók nem kap­nak összefüggő képet a zsidóság kultúrájáról, szokásairól, a föld­rajztankönyvek pedig főleg az izraeli-arab ellentétekre és Izra­el terjeszkedő politikájára he­lyezik a hangsúlyt. Az elemzés szerzői szerint az említett példák arról tanúskod­nak, hogy a szlovákiai oktatás­ban nincs kellőképpen kiemelve az ország multikulturális jellege és etnikai sokrétűsége, nem szentel kellő teret az ország ha­tárain belül élő különböző ki­sebbségeknek. Száz év kultúrája Békéscsaba. Nemcsak a ma­gyarországi helytörténeti kuta­tás legújabb eredménye, fontos szerepe lehet a szlovák nemzet­kutatás fejlődésében is a Békés­csaba művelődéstörténetét föl­táró A művelődés évszázadai Békéscsabán című kötetnek. A viharsarki megyeszékhely mű­velődéstörténetét föltáró 24 ta­nulmányt tartalmazó könyv kü­lönlegessége, hogy bemutatja mind a magyar, mind a szlovák kulturális értékeket, egyházi s világi művelődési mozgalma­kat, a helyi magyar és szlovák szellemi élet jelentős egyénisé­geit. A Békéscsaba monográfia harmadik, művelődéstörténeti kötetéből a szakember és a sajá­tos helyi (kétnyelvű) művelődés iránt érdeklődő olvasó megis­merheti a „Lutheránus Rómá­nak" is nevezett település újra­népesítése utáni három évszá­zad kulturális értékeit, egyebek közt iskoláinak tevékenységét, az egyházak műveltségterjesztő szerepét, a polgárosodás száz évét s az azt követő legutóbbi negyven év törekvéseit. A csabai várostörténeti mono­gráfia harmadik kötete a Kner Nyomdában készült. Az első kö­tet a város történetét, a második pedig néprajzát dolgozta fel. A művelődéstörténeti kötetet a tervek szerint Budapesten és Po­zsonyban is bemutatják. (MTI) Ma este ismét Ghymes-klubest Pozsony. Ma este 19.30 órai kezdettel újra lesz Ghymes­klubest a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. A há­rom évvel ezelőtt kezdődött koncert- és klubestsorozat folyta­tódik. Minden hónap utolsó csütörtökén találkozhatnak az ér­deklődők a Ghymessel és vendégeikkel. A zenekar mai vendé­ge Szabó András előadóművész Budapestről, aki középkori verseket ad elő. (Cs. M.) Előadóművészek Stúdiójának műsora Dunaszerdahely. A városi művelődési központ és a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó műsoros estjén a Vállalkozók Házá­ban ma este 18 órai kezdettel a Magyar Versmondók Egyesüle­te győri Előadóművész Stúdiója bemutatja Rendületlenül című műsorát. Az est házigazdája Jarábik Gabriella, az SZK Minisz­tériuma nemzetiségi főosztályának főigazgatója, (ú) Pro Slovakia: határidő február 28. Tegnapi számunkban sajnálatos módon helytelenül jelent meg tájékoztatás a Pro Slovakia állami kulturális alap pályá­zatainak benyújtási határidejéről. A Pro Slovakia pályázati ha­tárideje: február 28. Január végéig a kulturális minisztérium által a kisebbségi kultúrákra elkülönített pénzösszegek igé­nyelhetők közvetlenül a kulturális minisztériumban. Erre a lap- és könyvkiadók, valamint a kulturális tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, társulások, szövetségek, alapítványok, csoportok nyújthatnak be pályázatokat. (Ü) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Spartacus 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve 19 KIS SZÍNPAD: Kényes egyensúly 19 KASS A BORODÁČ SZÍNHÁZ: Edith Piaf 19 THÁLIA SZÍNHÁZ Or­szágalma (vendégjáték Tornaiján) 11, 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Közellenség (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Psycho (am.) 16, 20.30 A remény kikötője 18 MLADOSŤ: Kundun (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Sekal urat meg kell ölni (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 16.30, 18.30, 20.30 Scream 17.30,20 Chipkatonák (cseh) 16,18 Fargo (amerikai) 20 KASS A DRUŽBA: Blade (am.) 15.30, 17,45, 20 TATRA: Közellenség (am.) 15.30,17.45,20 CAPITOL: Közellenség (am.) 15.45,18 20.15 ÚSMEV: Dr. Dolittle (am.) 16,18, 20 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY-LUX: Angyalok városa (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A remény kikötője (am.) 17,19 LÉ­VA - JUNIOR Z, a hangya (am.) 16.30, Ha megjön Joe Black (am.) 19 ZSELÍZ - SZPUTNYÍK: Tökéletes gyilkosság (am.) 19 Két magyar alkotás az idei Berlini Filmfesztiválon Az Úr lámpása világít MTI-HIR Budapest. Az arany és ezüst medvék elnyeréséért rendezen­dő negyvenkilencedik Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Tompa Gábor és Jancsó Miklós filmje képviseli Magyarorszá­got. A filmes mustrák sorát im­már hagyományosan nyitó ese­ményt ezúttal február 10. és 21. között tartják Berlinben. A Pa­noráma szekcióban vetítik Tom­pa Gábor Kínai védelem című al­kotását, amely a kolozsvári ma­gyar színház igazgatójának első nagyjátékfilmje. Jancsó Miklós Nekem lámpást adott a kezem­be az Úr Pesten című munkája a Fórum szekcióban szerepel. A Berlin '99 elnevezésű film­fesztivál eseménysorozatán részt vesz mindkét rendező, va­lamint Rózsa János, illetőleg Böjté József, az újdonságok pro­ducerei is. Jancsó Miklós rendező (kézépen) Sándor Pál és Makk Károly társa­ságában (Markovics Ferenc felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents