Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-22 / 17. szám, péntek

D l Politika új szó 1999. január 22. Pol Pot öngyilkos lett Phnompen/Tokió. Hun Sen kambodzsai miniszter­elnök tegnap hivatalosan kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy indítson átfogó vizsgálatot a kambo­dzsai emberiség elleni bűn­tettek elkövetőivel szem­ben. Közben a Far Eastern Economic Review című lap tegnap tette közzé azt az információt, mely szerint Pol Pot, a vörös khmerek volt vezére öngyilkosságot követett el, amikor meg­tudta, hogy társai át akar­ják adni az amerikai ható­ságoknak. Pol Pot múlt év áprilisában bekövetkezett halálát az akkori bejelentés szerint szívszélhűdés okoz­ta, de anélkül hamvasztot­ták el, hogy halálának kö­rülményeit kivizsgálták volna. (MTI) Zemanék vezetnek Prága. Ha Csehországban most lennének a parlamen­ti választások, akkor a Miloš Zeman miniszterel­nök vezette Cseh Szociál­demokrata Párt (ČSSD) a szavazatok 34 százalékát kapná, ami nyolc százalék­kal több, mint december­ben - derült ki egy január­ban készített országos fel­mérésből. A Václav Klaus vezette Polgári Demokrati­kus Pártot (ODS) 23 száza­léka támogatná, ez három százalékos visszaesés. Megerősödött a Keresz­ténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) is, amelyre most az emberek 12,5 szá­zaléka szavazna. (MTI) Václav Klaus magabiztossá­gát már nem erősíti egy népszerű párt. (Archívum) Indonéziai zavargások Jakarta. Tizenhétre emel­kedett az indonéziai Maluku tartomány szék­helyén, a muzulmán böjti hónapot lezáró ünnepek nyomán kedden kirobbant keresztény-muzulmán összecsapás áldozatainak a száma - tájékoztattak tegnap. A rendőrség sze­rint több áldozatot agyon­lőttek, és egy templomot, illetve egy mecsetet le­romboltak. (MTI) Pokolgépek robbantak Athén. Két pokolgép rob­bant szerdán Athénban, az egyik a rendőrség ká­bítószerellenes egysége egyik tisztjének háza előtt, a másik pedig a par­lament elnökének irodájá­ban. A robbanások követ­keztében senki sem sérült meg, viszont jelentős károk keletkeztek mind­két helyszínen. A merény­letek elkövetését eddig egyetlen szervezet sem vállalalta magára. (MTI) Izrael úgy döntött, hogy nem folytatja a csapatkivonást. Sáron viszont a rendezési erőfeszítésekről beszélt Moszkvában Felrúgott szerződés HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jeruzsálem/Moszkva. Benja­min Netanjahu izraeli kormány­fő szerdán este kijelentette, hogy Izrael akkor sem folytatja a Wye Plantation-i békemegálla­podásban rögzített csapatkivo­nást Ciszjordániából, ha Jasszer Arafat palesztin vezető elha­lasztja a független palesztin ál­lam kikiáltását. Arafat több alkalommal hangoz­tatta, hogy május 4-én egyolda­lúan kikiáltja a független palesz­tin államot. Nemrégiben azon­ban különbüző forrásokból olyan értesülések láttak napvilágot, amelyek szerint Arafat az év vé­géig elhalasztja a kikiáltást. A Háárec című izraeli napilap tud­ni vélte, hogy a kikiáltást esedeg összekötik a betlehemi mille­niumi ünnepségekkel. Maguk a palesztinok is megosz­tottak a kérdésben. Egy múlt he­ti ciszjordániai felmérés szerint a megkérdezettek 50,4 százalé­ka támogatta a május 4-i idő­pontot, 35,4 százalékuk ellenez­te, míg 14,2 százalékuknak nem volt véleménye. A közel-keleti rendezés kérdései­ről folytatott tegnap eszmecserét Moszkvában Jevgenyij Primakov orosz kormányfő és Ariel Sáron izraeli külügyminiszter is. Az orosz kormány sajtóhivatalának közlése szerint a találkozón az orosz kormányfő azt hangoztat­ta, hogy Moszkva - mint a közel­keleti rendezés egyik védnöke ­cselekvően közre akar működni az arab-izraeli megbékélés elő­mozdításában, a tárgyalási folya­mat ösztönzésében. Az izraeli külügyminiszter arról tájékoztat­ta vendéglátóját, hogy országa milyen erőfeszítéseket tesz a palesztin-izraeli megállapodá­sok teljesítéséért, illetve ismer­tette a Szíriával és Libanonnal kapcsolatos izraeli álláspontot. Ugyanakkor jelezte, hogy kormá­nya megítélése szerint Oroszor­szág fontos szerepet játszik a kö­zel-keleti békefolyamat előmoz­dításában. A szerdai orosz-izraeli külügy­miniszteri tárgyalásokon Sáron felvetette az orosz-iráni együtt­működés Izraelt nyugtalanító kérdéseit is. Kitért arra is, hogy Izraelt nyugtalanítják az utóbbi időszakban Oroszországban ta­pasztalt antiszemita megnyilvá­nulások, amelyek nem csak a kétoldalú kapcsolatokra, de Moszkva egész külpolitikájára káros hatással vannak. Bár csak május 17-én lesznek az előrehozott parlamenti választások, Benjamin Netanjahu már javában kampányok A jeruzsálemi Mahane Jehuda piacon tett látogatása során amúgy póriasan ette a falafelt, a zsidó konyha egyik specialitását. (ČTK/AP) Lemondott tegnap a román belügyminiszter A rendőrök kudarca Zsirinovszkij jó pénzért kész elárulni a kurd politikus tartózkodási helyét Öcalan rejtőzködik MTI-TUDOSITAS Moszkva/Róma. Vlagyi­mir Rahmanyin külügyi szóvivő tegnap leszögez­te: az orosz külügymi­nisztérium nem rendelke­zik olyan adatokkal, ame­lyek azt támasztanák alá, hogy Abdullah Öcalan, a Kurd Munkáspárt vezetője orosz területre érkezett volna. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Rahmanyin azt állította, hogy az orosz hatóságok ellenőrzik a különböző sajtójelentéseket, de eddig nem nyert megerősítést az a híresztelés, hogy Öcalan Oroszországban lenne. Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz szélsőjobboldal vezető politikusa viszont azt állítja, hogy ismeri Abdullah Öcalan MTI-TUDÓSÍTÁS Ungvár. Ukrajnai magyar ér­dekvédelmi szervezetek, ame­lyek a Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetséggel párhuzamo­san működnek, értedenül fo­gadták Németh Zsoltnak, a ma­gyar külügyminisztérium politi­kai államtitkárának szerdai kije­lentését, miszerint az intézmé­nyesített magyar-magyar kap­csolattartás szempontjából csak MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Rossz jelnek tartaná Petre Roman volt román minisz­terelnök az önálló kolozsvári magyar egyetem megteremté­sét. A politikus a La Libre Bel­gique című belga lap tegnapi számának adott interjúban vála­szolt az egyetemmel kapcsolatos kérdésre. Úgy vélekedett: nincs kurd gerillavezér rejtekhelyét és pénzért el is árulná azt a tö­rököknek - közölték tegnap olasz lapok egy hírügynökségi jelentést átvéve. „Ha fizettek érte, megmondha­tom nektek, hogy hol rejtőzkö­dik, beleértve az utcát és a ház­számot is, legyen akár Oroszor­szágban, Minszkben (Fehéro­roszország) vagy Jerevánban (Örményországban)" - közölte az Anadolu török hírügynök­séggel Moszkvából a szélsősé­ges orosz politikus, aki amúgy az Öcalan vezette Kurd Mun­káspárt (PKK) szimpatizánsá­nak számít. Vlagyimir Zsirinovszkij nem zárta ki, hogy Olaszországból Moszkvába érkezve a török ha­tóságok által terrorcselekmé­nyek címén körözött kurd ve­zető első éjjel az ő egyik házá­ban szállt meg, miként azt a tö­a parlamenti képviselettel ren­delkező határon túli magyar szervezetek - így Kárpátaljáról a KMKSZ - jönnek számításba. Tóth Mihály, az Ukrajnai Ma­gyar Demokrata Szövetség, az egyetlen országosan bejegyzett ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet elnöke, 1994 és 1998 között a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselője, a kül­ügyi államtitkár kijelentése kap­csán elmondta: „nem lepett meg szó valamiféle jog megtagadásá­ról, az egyetem rossz jel lenne. Roman szerint elkülönülésnek minősülne az önálló felsőoktatá­si intézet, amikor ugyanebben a városban már működik egy „többkultúrájú" egyetem. Petre Roman a beszélgetés so­rán emlékeztetett arra, hogy Románia barátsági szerződést kötött Magyarországgal, amely rök sajtó egy része híresztelte. „Elképzelhető a dolog, mivel sok lakásom van, és gyakran előfordul, hogy pártom tagjai a tudtom nélkül fogadnak ott személyeket" - mondta Zsiri' novszkij. A Hürriyet című török lap szer­dai számában azt állította, hogy az Olaszországból távo­zásra bírt Abdullah Öcalan az oroszországi Nyizsnyij Novgo­rod repülőterére érkezett egy további úticél, talán Fehéro­roszország, Líbia vagy Észak­Korea felé tartva. Abdullah Öcalan Olaszország­ból kívánt politikai kezdemé­nyezést tenni a kurd kérdés tárgyalásos rendezésére, de a török megtorlástól tartó olasz hatóságok nem adták meg neki a politikai menedékjogot, sőt nyomást gyakoroltak rá az „ön­kéntes" távozás érdekében. Németh Zsolt ungvári nyilatko­zata, mivel az abban foglaltak beleillenek az új magyar kor­mány vonalvezetésébe". Tóth mindazonáltal úgy véli: „a min­denkori magyar kormánynak jo­ga van saját belátása szerint ala­kítani kapcsolatait a határon tú­li magyarsággal, ám ha a magyar-magyar kapcsolattartás állami intézmény, akkor nem ár­tana kikérni a kérdésben az el­lenzék véleményét sem. működik. Romániában megte­remtették az együttélés helyi modelljét is, amikor a magyar kisebbség politikai pártját be­vonták a kormányzásba. Úgy vélte, Bukarest óriási áldozato­kat hozott az Ukrajnával kötött alapszerződésben, amikor olyan területekkel kapcsolatos vitát zárt le, melyeket folyamatosan románok laknak. Bukarest. A Bukarestbe tartó Zsil-völgyi bányászok Cotesti te­lepülés közelében összecsaptak az útjukat elálló rendfenntartó erőkkel. A bányászok kora dél­után elutasították a kormány tárgyalási javaslatát, és vezérük, Miron Cozma parancsára Hore­zu településről gyalogszerrel in­dultak el Ramnicu Valcea irá­nyában. A településről kivezető úton - Cotesti közelében - emel­ték az első úttorlaszt a rend­fenntartó erők. A bányászok megrohanták a tor­laszt. A rohamrendőrök könny­gázgránátokkal próbálták visz­szaszorítani őket, de ez csak ide­iglenesen sikerült: az első ro­ham után újabb és újabb táma­dásra indultak a bányászok, s végül túl is jutottak a torlaszon. Cotesti lakosai az összecsapások hírére a bányászok oldalára áll­tak, és rátámadtak a rendőrök­re, illetve a faluban összegyűlt újságírókra. A tömeg haragja „a fővárosból érkezettekre" irá­nyul: megtámadtak és megron­gáltak minden útjukba kerülő bukaresti rendszámmal ellátott személygépkocsit. Rendkívül feszült volt a helyzet Ramnicu Valeceában is, ahol a lakosság egy része már korábban rokonszenvtüntetésbe kezdett a bányászok mellett a prefektúra épületénél. Néhány száz tüntető MTI-HÍR Prága. A cseh alkotmánybíróság érvénytelenné nyilvánított egy birtokkisajátítást, amely közvet­lenül a második világháború után, a Beneš-féle dekrétumok­ra hivatkozva történt Csehszlo­vákiában. A jogeset így fest a Mladá frontá Dnes című prágai lapban közölt leírás szerint: egy parasztgazda unokája visszaperelte a családi földtulajdont, amelytől a Beneš­dekrétumokra hivatkozva fosz­tották meg nagyapját a háború után. A felperes felmenője né­metnek vallotta magát egy 1938-as összeírásban, amikor Németország annektálta a Szu­összecsapott a rendőrökkel is. Bukarestben bejelentették, hogy bár a bányászok elutasították a tárgyalásokat, a kormány kül­döttsége megérkezett Ramnicu Valceába - egyidőben azzal, hogy a bányászok rohamra indultak. Gavril Dejeu belügyminiszter benyújtotta lemondását. Ennek pontos okát nem hozták nyilvá­nosságra. Ion Diaconescu, a ko­alíció fő erejét alkotó Keresz­ténydemokrata Nemzeti Pa­rasztpárt (PNTCD) elnöke kö­zölte, hogy a jelenlegi körülmé­Súlyos sérültek Délután folyamatosan ér­keztek a sebesülteket szállí­tó mentőautók Ramnicu Valcea kórházába. Az ösz­szecsapásokban megsérül­tek számáról az oldal zárá­sáig csak annyit lehet tud­ni, hogy a bányászok táma­dását követő első két órán belül 28 ember került kriti­kus állapotban kórházba. nyek között szó sem lehet a pa­rasztpárti belügyminiszter le­mondásának elfogadásáról. Egyes források szerint Dejeu he­lyére Constantin Dudu Ionescu kerülne. A fiatal politikus a kö­zelmúltban került a PNTCD csúcsvezetésébe. déta-vidéket, ezért büntették a háború után földtulajdonának elvételével. Az unoka azzal érvelt e birtok­perben, hogy nagyatyja a nem­zetiszocialista nyomás hatására vallotta németnek magát. A ta­láros testület elfogadta a felpe­res érvelését, és megállapította, hogy ebben az esetben a korabe­li csehszlovák hatóságok vissza­éltek a Beneš-dekrétumokkal, vagy legalábbis hibásan alkal­mazták őket. Az alkotmánybíróság aláhúzza állásfoglalásában: ez a mostani döntés nem jelenti azt, hogy minden hasonló jogigénynek automatikusan helyt kell adni, hanem ki kell vizsgálni. Kárpátalja magyar szervezetei nehezményezik a budapesti döntést Magyar-magyar értetlenség Petre Roman nyilatkozata a kolozsvári magyar egyetem létrehozásáról Rossz jel, elkülönülés lenne • Cseh alkotmánybíróság - Beneš-dekrétumok Visszaélés történt

Next

/
Thumbnails
Contents