Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-20 / 15. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 20. KOMMENTÁR Schuster, az elsöprő JUHÁSZ KATALIN Kassa első embere lépten-nyomon hangoztatja, milyen sokat tett, és szándékozik tenni városáért. Ne feszegessük most, hogy a négy évből valószínűleg csak pár hónap lesz, hiszen egy jobb poszt is feltűnt a láthatáron, a másfél milliós adósságot se hozzuk elő, a legfontosabb, hogy a kassai polgárok elsöprő többsége bizalmat szavazott Schusternek. A régi-új főpolgármester dicséretes módon spórolósabb kíván lenni az elkövetkezőkben, a nadrágszíj-összehúzást - szintén dicséretes módon - saját háza táján kezdte, ahol eddig három alpolgármester ténykedett. Ez bizony nagy pazarlás volt, gondoljunk csak a helyettesi apparatúra, a szolgálati gépkocsi, sofőr, titkárnő stb. éves költségeire. Schuster szerint két alpolgármester untig elég, majd legfeljebb jobban csipkedik magukat. Csakhogy, mindketten a győztes PEP-DBP-SZDP koalíció tagjai, pontosabban Zdenko Trebuľa a PEP városi szervezetének elnöke volt, Jozef Filas pedig a DBP-é. A harmadik, a megspórolt alpolgármester-jelölt Emil Kočiš, aki a városi ellenzék, a KDM-DP-MKP koalíció színeiben indult, és Schuster legnagyobb riválisának bizonyult az önkormányzati választásokon. Erre mondják, hogy látványos tarolás, valódi Schuster-matt. De ne humán oldalról vizsgáljuk a dolgot, inkább matematikailag. A képviselő-testület 80 tagú, ebből 48 helyet a győztes koalíció szerzett meg, ami nem nevezhető elsöprő többségnek, legalábbis nem indokolja, hogy mindkét alpolgármestert ők adják. A maradék 32 képviselő joggal érezheti magát súlytalannak, hiszen nem igazán rúghatnak labdába. Ez fokozottan vonatkozik az állandóan kellemetlen kérdéseket feltevő, nyughatatlan KDM-re, amely egyébként tizennyolc helyet szerzett, élükön a megspórolt alpolgármester-jelölttel. Azaz tulajdonképpen 24 győztesre esik egy alpolgármester, a 32 vesztesre pedig egy jókora nulla. A demokrácia szabályainak annyi. Rudolf Schuster most úgy vezényel, ahogy akar. A helyzet kísértetiesen hasonlít a DSZM híres 1994-es „hosszú kések éjszakájára". JEGYZET Gyors vagy lassú? VOJTEK KATALIN Miroslav Pius, aki tanügyi igazgatóként úgy viszonyult a magyar iskolákhoz, mint győztes hadvezér a legyőzött ellenséghez, újabban siránkozik és sopánkodik, mint egy kárvallott vényasszony. Micsoda tarthatadan állapotok, mekkora antidemokratizmus; a tanügyi szervekben egymást érik a politikailag motivált leváltások, tisztogatások-panaszolja elkeseredetten a Slovenská Republika c. napilapban. Mintha megfeledkezett volna arról, hogy épp ő volt az, aki politikai okokból szemrebbenés nélkül váltott le iskolaigazgatókat, és a bizonyítványügy idején - ugyancsak a Slovenská Republika hasábjain, de akkor már nem tanügyi igazgatóként, hanem kulturális poszton - további leváltásokat sürgetett. Miroslav Piusszal ellentétben sokan az ellenkezőjét gondolják; nevezetesen azt, hogy az oktatásügyben ugyancsak lassan haladnak az ígért változások, ugyanazok az emberek irányítják az iskolákat, mint a Mečiarkormány idején. Ami a Pius nézeteit osztók tábora szerint gyorsan folyik, az átfogó reformot, a pozitív változásokat sürgetők tábora szerint nem más, mint egy helyben topogás. Minden attól függ, mihez viszonyítva nézzük a dolgokat. Mert elrontani, megszüntetni valamit könynyű, egyetlen tollvonással is megtehető, de rendbehozni már nehezebb és főleg időigényesebb. Ha figyelembe vesszük, hogy a parlament kisebbségi bizottsága többé nem hasonlít a 19. századi ausztráliai bennszülött bizottsághoz, amelynek csak nevében szerepeltek azok, akiknek sorsát oly végzetesen befolyásolta, azt mondhatjuk, van változás. S ugyanezt mondhatjuk, ha arra gondolunk, hogy az oktatási minisztériumban végre olyan nemzetiségi főosztály lesz, ahol valóban a nemzetiségek képviselői szabhatják meg a haladás irányát. S a fenti változások nem maradnak - nem maradhatnak visszhang nélkül kerületi, járási, helyi szinten sem. Előbb-utóbb távozni kényszerülnek azok a tanügyi vezetők, akik nem szakmai, hanem politikai szempontok alapján kerültek vezető beosztásba, és szakmai kérdésekben is politikai döntéseket hoztak. Távoznak, ha azok is úgy akarják, akiknek munkáját meghatározó módon befolyásolják döntéseik. Ha hallatják a hangjukat. Nem szólóban, hanem kórusban. HLa.l.i.i •>.,.. . . r i L. . Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijesztí a PNS, valamint a D. A. CZVEDLERKft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače. Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@istemet.sk '"gmtsmw ' ' ""/„','A'í(/ftiií(!! ••««.,!>.» !>•".. • <• • lí 'M«»/ÍII<| , / lit l lltlIMif ' ...• . •>rHnltl</' I (W(fii<mn<r tv.;.

1 ^j'; Wlli/tf ^JlUKlAhí^íV^ - ' ^fcl ITSzöveg nélkül (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ MLADÁ FRONTA DNES A „nem normális" szlovák-magyar kapcsolatok jelképe a párkányi Mária Valéria híd két csonkja. Most azonban minden remény megvan arra, hogy a vízből - ötven éve - csonkán kiemelkedő pilléreken újra híd kösse össze a Duna két partját. „Ez a híd jelkép: az új szlovák kormány hivatalba lépése óta a magyar-szlovák kapcsolatok végre normális mederbe terelődnek." - idéz a lap egy szlovák kormányzati tisztviselőt. Az előző kormány gyakran emlegetett indoka a híd újjáépítése ellen: „a magyarokat magyarokkal kötötte volna össze". „Ez egyszerűen őrültség, és ezt annak ellenére mondom, hogy szlovák vagyok" - jelentette ki egy párkányi lakos. Tehát nem tartanak a magyar befolyás növekedésétől, inkább örülnek, hiszen Párkány idegenforgalma most messze elmarad a szomszédos Esztergométól - az újjáépített Mária Valéria hídon azonban egyszerűbb lenne a város megközelítése a turisták számára. Az SZMPSZ határozottabban kíván részt venni az anyanyelvi oktatás fejlesztésében Egy közkincs védelmében Az SZMPSZ alapszabálya értelmében a szövetség egyik fő célkitűzése, hogy következetesen védi az anyanyelvi oktatást. Ettől a céltól a mai napig nem távolodott el. VARGA FRIGYES Célja megvalósításáért a rendszerváltás után a kormányzat mellé állt, hogy segítse az oktatásban bekövetkezett kaotikus helyzet megváltoztatását. Vezetői, tagsága kívánták, hogy a pedagógia mielőbb megújuljon, attól saját megújulását remélte. Szerény szakmai lehetőségeivel és szakembereivel részt vállalt az oktatásirányításban és az innovációban. Szervezte a pedagógusközösségeket, segített az oktatásirányításban, jelen volt az oktatási törvény és rendeletek módosító javaslatainak kidolgozásánál, végrehajtásánál. Hitt abban, hogy a változtatások az anyanyelvi oktatás minőségi fejlesztését eredményezik, hitt a kormányzat oktatáspolitikai kezdeményezéseinek. Az eufóriának azonban hamarosan vége szakadt. Az ország oktatásügyében a reformtörekvések megtorpanni, leállni Az SZMPSZ tiltakozott és kiállt anyenyelvi jogaink mellett. kényszerültek. Új „erő"-szak csoport került hatalomra. A reformátorok szakembereit félreállították, a nemzetiségi iskolaügy hamarosan (kizárólagosan) „nemzetiskola" üggyé vált. OLVASÓI LEVELEK Solcan várják a Huszárt Komáromnak, a nagymúltú történelmi városnak Újévtől egy kedves, az 1848/49-es forradalmi időket idéző figurája van, a Magyar Huszár, mely naponta kétszer, délelőtt 10 órakor és délután 4 órakor jelenik meg a Városháza tornyában a Klapka-induló hangjai mellett. Naponta nagyon sokan várnak arra a pillanatra, amikor megjelenik e kedves fiMindenki az „egy nemzetnyelviség" jármába lett kényszerítve akarva, akaratlanul. A szövetség ebben az időszakban sem adta fel célját, az anyanyelvi oktatás következetes védelmét. A „közös csajka" politikáját megvalósító nemzetiek az oktatási törvény éppen azon fejezeteit módosították, melyek a nemzetiségi oktatásügyet károsították. Megszűntek az iskolatanácsok, gyengült hatáskörük. Az oktatásügy kiszolgáltatottá vált. Hamarosan megjelent az államnyelvről szóló törvény, mely megpecsételte a nemzetiségi iskolák sorsát. Hamarosan következtek a végrehajtó intézkedések: az iskolai dokumentáció szlovák nyelven való vezetése, az egynyelvű bizonyítványok, a renitens pedagógusok jutalomés bérmegvonása, az iskolaigazgatók leváltása. Országos viszonylatban csak egy társadalmi szervezkedés nem fogadta el ezeket az intézkedéseket: a pedagógusszövetség. Szervezkedett, tiltakozott, tömeggyűléseken állt ki a hatalommal szemben az anyanyelvi oktatás megőrzéséért. A magyar pedagógusok zöme, a szövetség tagsága nem hagyta cserben a szövetség vezetőit. Petíciókat fogalmaztak meg és írtak alá, tiltakoztak, s ha kellett, a polgári engedetlenségtől sem riadtak vissza. A SZMPSZ szövetségeseket keresett harcához. A magyar politikai pártok kivételével más civilszervezetek csak ritkán álltak a szövetség oldalára. A szlovák pedagógustársulások közül csak a Pedagogické fórum tartotta szükségesnek és érdemesnek a részbeni kiállást. A szövetség akkor sem adta fel, amikor saját gura. A múltidézés Stubendek László alpolgármester ötlete nyomán jött létre. Maga az ötlet szorosan összefügg azzal, hogy a Városháza téren, azaz a Klapka téren áll Klapka Györgynek, a szabadságharc hős honvédtábornokának ércszobra. Egressy Béni, aki 1814-ben a Borsod megyei Lászlófalván született, 1848ban szintén beállt Klapka seregébe, és az együtt töltött „harci barátság" emlékére szerezte a Klapka-indulót. Az induló szerint „Híres Komárom be van véve, Klapká György a fővezére, Klapka kiáll a csatasoraiban is megjelentek a türelmetlenkedők, a hitetlenek. A legutóbbi választások óta a politikai helyzet (reméljük) a változás útjára lépett. A közhangulat is kezd emberibbé válni. Feltehetően a (magyar) pedagógusok élete, a közoktatás és közművelődés is jó irányba mozdulnak el. Úgy tűnik, ebből a folyamatból a szlovákiai magyar oktatásügy sem marad ki. A pedagógusszövetség mégsem állhat el az anyanyelvi Az oktatásügy megújítása mindenkinek az érdekében áll. oktatás védelmétől. Sok rendelet, törvény szorul még orvoslásra. Nem is olyan régen - a „hej" időszakban - gyakran azzal csábítgatták a magyar szülők gyermekeit szlovák iskolába, hogy gyerekük csak akkor kerülhet vezető állásba, vagy akkor lehet miniszter, ha szlovák oktatási nyelvű iskolában szerez műveltséget. Azóta kiderült, miniszteri posztokból, vezetői állásokból kirekedtek és kirekednek a szlovák iskolákat végzett magyar ajkú felnőttek. így értékes emberek hátrányos helyzetbe kerültek közülünk. Ezzel az ország társadalma is és a magyarság is veszített. A magyar iskolában* szerzett műveltséggel sok felnőtt a törvényhozásba került, a parlament és a kormány elnökhelyettese, miniszter, vagy államtitkár lett. A magyar iskolák képzésének ékes bizonyítéka ez. Lehet, hogy a jövőben kisebb erőbedobással kell fellépni anyanyelvi oktatásunk védelmében, de szövetségünk annál határozottabban részt kíván térre, büszkén kiáltja: Huszárok, előre!" Tehát ez az a huszár, aki feleleveníti e történelmi időket. Özv. Petőcz Kálmánné Komárom Tisztelettel beszélnek róla Családom, rokonságom körében még ma is nagy tisztelettel, szeretettel beszélnek dr. Masaryk G. Tamás köztársasági elnökről. Ő a szeretett „tatíček", azaz „apácska", aki megtanította nemzetét a hevenni az anyanyelvi oktatás fejlesztésében, az iskolaügy átalakításának előkészületeiben, az új oktatási rendszer kialakításában és beindításában. Segíti az új kormányzat közoktatási reformtörekvéseit. Lehetőségeit a művelődési folyamat szolgálatába állítja még hatékonyabban, mint korábban tette. Ennek csak az a feltétele, hogy az állam több megértése, erkölcsi és részbeni anyagi támogatása kísérje a szövetség aktivitásait. Az oktatási tárca partnerként fogadja a szövetséget, vele konzultáljon minden olyan kérdésben, melyek a magyar oktatásügyet érintik, hallgassa meg a közoktatás más területeiről kialakult véleményét is. A szövetség tudatában van annak, hogy az ország gazdasági hanyatlását meg kell állítani, teljesítőképességét lendületbe kell hozni, az iskolaügy újraszervezése ennek a függvénye. A pedagógusszövetség nem türelmetlen, de elvárja, hogy a polgárok nemzetiségi szembenállása ne kapjon teret. Az oktatásügy megújításának nem lehet érdeke az állandó súrlódások táplálása, a pedagógusok lekezelése, az iskolákban folyó művelődésfolyamat gátlása. A pedagógusszövetség programjában szereplő anyanyelvi oktatás védelme nem a megosztottságot, egymással való szembenállást akarja táplálni, hanem bármely anyanyelv védelmének fontosságát. Minden nemzetnek anyanyelve a legdrágább kincse, a miénk is az. Lesz-e eltökéltsége a társadalomnak, hogy ezt az erkölcsi értéket visszafogadja? Adná Isten, hogy legyen! A szerző az SZMPSZ elnökségének tagja lyes és jó életre. Az akkori, ma már megsárgult lapú tankönyvekben az ősszlávok élete mellett az ősmagyarok bejöveteléről is tanulhattak a gyerekek. Közeledik az elnökválasztás. Jó lenne, ha a választásokon induló, sokat vitatott személyiségek között ma is felbukkanna egy igazi jó „tatíček" vagy „mladíček", akire nyugodt szívvel szavazhatnánk, és aki bölcsességével átsegítené ezt a kilopott, megtépázott országot a nehézségeken. Hajtman Kornélia Nána i