Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-14 / 10. szám, csütörtök

POLITIKA uJ szo 1999. JANUaR 14. Albright és Ivanov a koszovói válságról Amerika telefonhangja MTI-HÍR Moszkva/Bagdad. A koszovói politikai rendezés előmozdítása érdekében szükség van a többol­dalú nemzetközi erőfeszítések aktivizálására - egyezett meg Igor Ivanov orosz és Madeleine Albright amerikai külügyminisz­ter telefonon folytatott megbe­szélésükön. Ivanov az eszmecse­re során komoly nyugtalanságá­nak adott hangot a koszovói albá­nok hadserege, az UCK szélesedő „terrortevékenysége" és a térség­ben kialakult feszültség kapcsán. Az orosz külügyminiszter szor­galmazta azt is, hogy az iraki ren­dezést mielőbb a politikai meder­be kell visszaterelni, s e célból az ENSZ-főtitkár személyes közre­működését is szükségesnek ítélte. Ivanov és Albright megbeszélé­sén szó esett leszerelési és fegy­verzetellenőrzési kérdésekről is. Az amerikai külügyminiszter ja­nuár 25-én érkezik kétnapos láto­gatásra Moszkvába, s az orosz külügyminisztérium szerdai nyi­latkozatában jelezte azt is, hogy Oroszország a külügyminiszteri megbeszéléseken fel fogja vetni az orosz tudományos központok ellen - az iráni technológiaexport gyanúja miatt - hozott amerikai kereskedelmi büntetőintézkedé­sek problémáját is. Közben közeli tanácsadójának hét eleji meggyilkolása miatt Ib­rahim Rugova koszovói albán ve­zető gyásznapot hirdetett szerdá­ra a főként albánok lakta szerbiai tartományban. Enver Maljo­kuval, Rugova „elnök" közeli ta­nácsadójával és a Koszovói Tájé­koztatási Központ vezetőjével hétfőn, Pristina közelében vég­zett egy ismeretien merénylő. Az elmúlt rendszer frázisai új szövegkörnyezetben Munkáslázadás JUHASZ KATALIN Kassa. Hangsúlyozta, mind a parlamenti, mind a helyhatósági választást sikeresnek tartja a Kommunista Párt elnöke, Jozef Ševc. A kommunisták színeiben huszonnégy polgármester kezdi meg munkáját, bár néhányan kö­zülük igen apró falvakban. Jozef Ševc elhamarkodottnak tartja az új kormány megszorító intézke­déseit, szerinte ezek tovább ront­ják a legszegényebb munkásréteg helyzetét. Aktivistáik készek ki­vonulni a gyárak elé, főleg oda, ahol elbocsátások várhatók. Ševc nem tartja kizártnak a „munkás­osztály" íázadását sem a jelenlegi helyzet ellen. ,A termelőeszköz és a hatalom magánemberek ke­zében van, egyre kevesebb az ál­lami tulajdon, és mindig a mun­kásokon csattan az ostor" ­mondta a pártelnök. A párt hatá­rozottan ellenzi Szlovákia NATO­csatlakozását, mivel ezt a lépést afféle paraván mögé búj ásnak tartja, amellyel elfedhetőek az or­szág súlyos gondjai. Paula Jones megkapta Clintontól a 850 ezer dollárt A Lewinsky-történet egy másik figurája Linda Tripp, aki magnóra vette Monica Lewinsky telefonos ömlengéseit az elnökkel töltött pásztorórákról, „Mr. Blackwell", Hollywood szabómestere szerint „az év legszörnyüségesebben öltözködő hölgye". Szerinte Tripp úgy néz ki, mint egy „női ruhába bugyolált juhászkutya", és megjelené­se kimeríti az „ízlésgate" fogalmát. (ČTK/AP) Ügyvédek bére MTI-HIR Washington. Bili Clinton ame­rikai elnök személyes ügyvédje kedden kifizette a tavaly no­vemberben megkötött egyez­ség szerinti 850 ezer dollárt Pa­ula Jones egyik jogi képviselő­jének. Paula Jones Clinton el­len indított kártérítési pere vál­totta ki a Lewinsky-botrányt. Keresetében azt állította, hogy Clinton 1991-ben orális szexre akarta őt kényszeríteni. Clinton „életvezetésének feltérképezé­se" céljából vonták be a Jones­ügybe Monica Lewinsky volt fe­hér házi gyakornoknőt, és a Jo­nes-perben mind Clinton, mind Lewinsky tagadta, hogy viszo­nyuk lett volna. Később Lewinsky töredelmes vallomást tett, és ezzel indult meg a lavina. Paula Jones kere­setét a bíróság elutasította ugyan, de amikor a Lewinsky­botrány kibontakozott, az el­nök hasznosabbnak látta, ha a perújrafelvétel elkerülése ér­dekében egyezséget köt Paula Jones-szal. így egyeztek meg az ügy végleges elejtése fejé­ben a 850 ezer dolláros összeg­ben, amelyből Clintonnak „csak" 375 ezer dollár erejéig kellett saját pénztárcájába nyúlnia: 475 ezret a biztosító állt, felelősségbiztosítási szer­ződés alapján. Az arkansasi hölgy nem sokat örülhet a pénznek: jó, ha ki tudja belőle fizetni ügyvédeit. Két mozgatórugó Brüsszel/Strasbourg. Hat bizalmatlansági határozat­ról szavaz ma az Európai Parlament az Európai Bi­zottság egésze, illetve egyes tagjai ellen. MTI-HÍR A strasbourgi képviselő-testület plenáris ülésén dönt arról: le­mondásra kényszerítse-e a pénz­ügyi hanyagsággal, illetve sza­bálytalanságokkal vádolt brüsz­szeli.végrehajtó testületet. Az Eu­rópai Unió végrehajtó intézete el­leni képviselői hadjáratnak két mozgatórugója van: az egyik a sok apró mozaikból összeálló pénzügyi szabálytalanságok, a másik pedig a közelgő európai parlamenti választás, illetve az EU-ban ma jellemző baloldali uralom. Az Európai Bizottságot ért vádak szerint a testület nem ügyelt elégséges alapossággal az uniós kasszából kikerülő egyes pénzek útjára, nem akadályozta meg, hogy szabálytalanságok tör­ténjenek az utalásokkal, és nem lépett fel kellő eréllyel a kiderült problémák rendezése érdekében sem. A bizottság tagjai tagadják a vádakat, Jacques Santer elnök pedig szigorú reformokat jelen­tett be. Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja azután nyújtotta be bizalmatlan­sági indítványát, hogy a képvise­lők tavaly nem igazolták vissza a bizottság 1996-os költségvetési Jacques Santer kilátásba helyezte, hogy lemond. munkáját. A szavazás után azon­ban újabb szabálytalanságokra derült fény. A bizottság hivatalo­san csupán testületileg mondat­ható le. Ezt célozza a mai szava­zás két indítványa: a már említett szocialista dokumentum, illetve 70, vegyes pártállású képviselő beadványa. Három határozati ja­vaslatban a kereszténydemokra­ta, a liberális, illetve a zöld frakció a két leginkább szorításba került főbiztos, Edith Cresson volt fran­cia kormányfő és Manuel Marín alelnök távozását követeli. A ha­todik indítványt szintén a szocia­listák - Cresson és Marín párttár­sai - nyújtották be, és azt követe­lik, hogy amennyiben a parla­ment a szabályokkal ellentétesen, pártpolitikai alapon egyes főbiz­tosok menesztését kívánja elérni, akkor mondjon le Jacques Santer, a brüsszeli bizottság ke­reszténydemokrata elnöke is. A bizalmatlansági indítványok megszavazásához kétharmados többség és legalább 314 szavazat szükséges a 626 tagú parlament­ben, a határozatok egyszerű többséggel is elfogadhatók. Az Európai Bizottság elnöke kilá­tásba helyezte, hogy lemond, ha az Európai Parlament ragaszko­dik a testület két tagjának me­nesztéséről szóló határozathoz. Jacques Santer egy nem hivatalos találkozó során beszélt erről ke­reszténydemokrata képviselők­nek. Hivatalos forrásból a beje­lentést nem erősítették meg. Amerikai katonai gépek ismét támadást intéztek iraki állások ellen Menetrend szerinti konfliktus MTI-HÍREK Washington/Bagdad. Ameri­kai katonai gépek tegnap is tá­madást intéztek az Irak északi térségében kijelölt repülési tilal­mi övezetben iraki földi légvédel­mi állások radarberendezései el­len - közölte a Pentagon. Az inci­dens immár „menetrend szerint" ismétlődő forgatókönyv szerint zajlott: a repülési tilalom betartá­sát ellenőrző amerikai gépek légi őrjáratra indultak a törökországi Incirlik támaszpontról. Moszul város közelében az amerikai pi­lóták érzékelték, hogy iraki rada­rok bemérték őket, mire csapást mértek a földi célpontokra. Vala­mennyi amerikai gép sértetlenül visszatért támaszpontjára. Az el­múlt két hét leforgása alatt ez volt a hetedik incidens a repülési tilalom betartásának ellenőrzé­sével összefüggésben. Amerikai katonai illetékesek szerint Szaddám Húszéin kétségbeesett erőfeszítéseket tesz arra, hogy valamilyen sikert könyvelhessen el, amit felhasználhat propagan­dacélokra. Ezért szeretne Irak mindenáron lelőni egy nyugati repülőgépet. Közben Irak megpróbál változtat­ni politikáján, és párbeszédet kezdeményez, hogy kikerüljön abból a zsákutcából, amelybe az Egyesült Államokkal és Nagy-Bri­tanniával támadt katonai konf­rontációval került. „Irak jószán­dékú, kiegyensúlyozott párbeszé­det lát szükségesnek az arab nemzet égisze alatt a helyzet gya­korlati megoldása érdekében" ­közölte egy bagdadi szóvivő. Kárpátaljai áradások A brit külügy a Csecsenföldön kivégzett túszokról Kémkedés gyanúja MTI-HÍR London. A brit külügyminiszté­rium elismerte, hogy informáci­ókat kért a Csecsenföldön elra­bolt, majd decemberben kivég­zett három brit és egy új-zélandi mérnöktől, a brit Granger Tele­com cég munkatársaitól a kau­kázusi köztársaság politikai és gazdasági állapotáról. A Foreign Office illetékesei még egy hó­nappal ezelőtt is azt hangoztat­ták, hogy a brit távközlési cég a tárca határozott felhívása elle­nére, saját felelősségére küldte szakembereit Csecsenföldre, ahol a helyi távközlési vállalat megbízásából a mobiltelefon­hálózat és műholdrendszer ki­építését végezték. A The Independent brit napilap birto­kába jutott a Granger és a brit külügyminisztérium nyári levél­váltása, amelyből kiderül, hogy a külügyi illetékesek felkérték a céget, alkalmazottaik biztosítsa­nak információkat, adatokat a polgárháború sújtotta köztársa­ság politikai, gazdasági helyze­téről, a befektetési lehetőségek­ről, a befolyásosnak tartott cse­csen személyekről. A szóvivő szerint nincs szó kémkedésről. m' r ' Tíz evig árvízveszély Kijev. Ukrán szakértők figyel­meztetnek: a tavaly novemberi hatalmas kárpátaljai árvíz nyo­mán már a téli fölmelegedések idején újabb földcsuszamlások és hegyi áradások alakulhatnak ki. A tavaszi enyhüléskor várha­tó természeti katasztrófákra már korábban felhívták a figyel­met. Az árvíztragédia okairól készített szakértői jelentés meg­állapítja: Kárpátalja vízgyűjtő rendszerének telítettsége miatt még legalább 8-10 évig megma­rad az árvízveszély. (MTI) New York. Az UNITA ango­lai lázadó szervezet értesí­tette az ENSZ-t, hogy meg­találta annak a második ENSZ-repülőgépnek a ron­csait is, amelyet január 2-án lőttek le Angola polgárhá­ború dúlta középső része fe­lett, kilenc emberrel a fedél­zetén. A második repülő­gép-szerencsétlenségnek sincsenek túlélői. (MTI) Jörg Haider a bővítés ellen Bécs. Jörg Haider, az ellen­zéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke ismét az Eu­rópai Unió bővítése ellen agitált. Úgy vélte: az olcsó kelet-európai munkaerő a bővítés után elárasztja majd Ausztriát és elveszi az osztrákoktól a munkahe­lyeket. Haider álláspontja szerint Csehországot nem lehet addig felvenni az Eu­rópai Unióba', amíg nem ér­vényteleníti a Beneši­dekrétumokat. (MTI) Mindenki ellenség Washington. Oszama bin Laden, a nairobi és a Dar es­Salaam-i amerikai nagykö­vetségek ellen tavaly elkö­vetett, 224 halálos áldoza­tot követelő pokolgépes me­rényletek feltételezett szer­vezője szent háborúra szólí­tott az amerikaiak, a zsidók és a keresztények ellen. „Minden amerikai az ellen­ségünk, aki befizeti adóját" - hangoztatta az afganisztá­ni száműzetésben élő szaúdi milliárdos. (MTI) Tarthatatlan a romák helyzete Prága. Tarthatatlannak és elfogadhatatlannak minősí­tette a csehországi romák jelentős részének szociális helyzetét Mike O'Brien, brit belügyminiszter-helyettes. O'Brien azért látogatott Csehországba, mert 1998 nyara óta több mint kétezer csehországi roma kért poli­tikai menedékjogot a szi­getországban. A brit politi­kus szerint Prága európai integrációjához szükség van a roma-probléma meg­oldására. (MTI) Lemondott két miniszter Bern. Flavio Cotti svájci külügyminiszter és Arnold Koller, az igazságügyi és rendőrségi tárca vezetője bejelentette lemondását. Közölték, hogy április 30­ával lépnek ki a szövetségi tanácsból, amelynek 12 éve tagjai. Megfigyelők szerint lemondásuk a Sváj­ci Kereszténydemokrata Néppárt érzékelhető tér­vesztésével függ össze. Az országban októberben tör­vényhozási választások lesznek. (MTI) Cotti távozik tisztségéből (ČTK/AP) Megtalálták a második roncsot Megnyílt az első Ikea áruház Kínában. A hadsereg nem győz csodálkozni (ČTK/AP) Ma szavaz az Európai Parlament az Európai Bizottság elleni bizalmatlanságról

Next

/
Thumbnails
Contents