Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-14 / 10. szám, csütörtök

POLITIKA uJ szo 1999. JANUaR 14. Albright és Ivanov a koszovói válságról Amerika telefonhangja MTI-HÍR Moszkva/Bagdad. A koszovói politikai rendezés előmozdítása érdekében szükség van a többoldalú nemzetközi erőfeszítések aktivizálására - egyezett meg Igor Ivanov orosz és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter telefonon folytatott megbeszélésükön. Ivanov az eszmecsere során komoly nyugtalanságának adott hangot a koszovói albánok hadserege, az UCK szélesedő „terrortevékenysége" és a térségben kialakult feszültség kapcsán. Az orosz külügyminiszter szorgalmazta azt is, hogy az iraki rendezést mielőbb a politikai mederbe kell visszaterelni, s e célból az ENSZ-főtitkár személyes közreműködését is szükségesnek ítélte. Ivanov és Albright megbeszélésén szó esett leszerelési és fegyverzetellenőrzési kérdésekről is. Az amerikai külügyminiszter január 25-én érkezik kétnapos látogatásra Moszkvába, s az orosz külügyminisztérium szerdai nyilatkozatában jelezte azt is, hogy Oroszország a külügyminiszteri megbeszéléseken fel fogja vetni az orosz tudományos központok ellen - az iráni technológiaexport gyanúja miatt - hozott amerikai kereskedelmi büntetőintézkedések problémáját is. Közben közeli tanácsadójának hét eleji meggyilkolása miatt Ibrahim Rugova koszovói albán vezető gyásznapot hirdetett szerdára a főként albánok lakta szerbiai tartományban. Enver Maljokuval, Rugova „elnök" közeli tanácsadójával és a Koszovói Tájékoztatási Központ vezetőjével hétfőn, Pristina közelében végzett egy ismeretien merénylő. Az elmúlt rendszer frázisai új szövegkörnyezetben Munkáslázadás JUHASZ KATALIN Kassa. Hangsúlyozta, mind a parlamenti, mind a helyhatósági választást sikeresnek tartja a Kommunista Párt elnöke, Jozef Ševc. A kommunisták színeiben huszonnégy polgármester kezdi meg munkáját, bár néhányan közülük igen apró falvakban. Jozef Ševc elhamarkodottnak tartja az új kormány megszorító intézkedéseit, szerinte ezek tovább rontják a legszegényebb munkásréteg helyzetét. Aktivistáik készek kivonulni a gyárak elé, főleg oda, ahol elbocsátások várhatók. Ševc nem tartja kizártnak a „munkásosztály" íázadását sem a jelenlegi helyzet ellen. ,A termelőeszköz és a hatalom magánemberek kezében van, egyre kevesebb az állami tulajdon, és mindig a munkásokon csattan az ostor" mondta a pártelnök. A párt határozottan ellenzi Szlovákia NATOcsatlakozását, mivel ezt a lépést afféle paraván mögé búj ásnak tartja, amellyel elfedhetőek az ország súlyos gondjai. Paula Jones megkapta Clintontól a 850 ezer dollárt A Lewinsky-történet egy másik figurája Linda Tripp, aki magnóra vette Monica Lewinsky telefonos ömlengéseit az elnökkel töltött pásztorórákról, „Mr. Blackwell", Hollywood szabómestere szerint „az év legszörnyüségesebben öltözködő hölgye". Szerinte Tripp úgy néz ki, mint egy „női ruhába bugyolált juhászkutya", és megjelenése kimeríti az „ízlésgate" fogalmát. (ČTK/AP) Ügyvédek bére MTI-HIR Washington. Bili Clinton amerikai elnök személyes ügyvédje kedden kifizette a tavaly novemberben megkötött egyezség szerinti 850 ezer dollárt Paula Jones egyik jogi képviselőjének. Paula Jones Clinton ellen indított kártérítési pere váltotta ki a Lewinsky-botrányt. Keresetében azt állította, hogy Clinton 1991-ben orális szexre akarta őt kényszeríteni. Clinton „életvezetésének feltérképezése" céljából vonták be a Jonesügybe Monica Lewinsky volt fehér házi gyakornoknőt, és a Jones-perben mind Clinton, mind Lewinsky tagadta, hogy viszonyuk lett volna. Később Lewinsky töredelmes vallomást tett, és ezzel indult meg a lavina. Paula Jones keresetét a bíróság elutasította ugyan, de amikor a Lewinskybotrány kibontakozott, az elnök hasznosabbnak látta, ha a perújrafelvétel elkerülése érdekében egyezséget köt Paula Jones-szal. így egyeztek meg az ügy végleges elejtése fejében a 850 ezer dolláros összegben, amelyből Clintonnak „csak" 375 ezer dollár erejéig kellett saját pénztárcájába nyúlnia: 475 ezret a biztosító állt, felelősségbiztosítási szerződés alapján. Az arkansasi hölgy nem sokat örülhet a pénznek: jó, ha ki tudja belőle fizetni ügyvédeit. Két mozgatórugó Brüsszel/Strasbourg. Hat bizalmatlansági határozatról szavaz ma az Európai Parlament az Európai Bizottság egésze, illetve egyes tagjai ellen. MTI-HÍR A strasbourgi képviselő-testület plenáris ülésén dönt arról: lemondásra kényszerítse-e a pénzügyi hanyagsággal, illetve szabálytalanságokkal vádolt brüszszeli.végrehajtó testületet. Az Európai Unió végrehajtó intézete elleni képviselői hadjáratnak két mozgatórugója van: az egyik a sok apró mozaikból összeálló pénzügyi szabálytalanságok, a másik pedig a közelgő európai parlamenti választás, illetve az EU-ban ma jellemző baloldali uralom. Az Európai Bizottságot ért vádak szerint a testület nem ügyelt elégséges alapossággal az uniós kasszából kikerülő egyes pénzek útjára, nem akadályozta meg, hogy szabálytalanságok történjenek az utalásokkal, és nem lépett fel kellő eréllyel a kiderült problémák rendezése érdekében sem. A bizottság tagjai tagadják a vádakat, Jacques Santer elnök pedig szigorú reformokat jelentett be. Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja azután nyújtotta be bizalmatlansági indítványát, hogy a képviselők tavaly nem igazolták vissza a bizottság 1996-os költségvetési Jacques Santer kilátásba helyezte, hogy lemond. munkáját. A szavazás után azonban újabb szabálytalanságokra derült fény. A bizottság hivatalosan csupán testületileg mondatható le. Ezt célozza a mai szavazás két indítványa: a már említett szocialista dokumentum, illetve 70, vegyes pártállású képviselő beadványa. Három határozati javaslatban a kereszténydemokrata, a liberális, illetve a zöld frakció a két leginkább szorításba került főbiztos, Edith Cresson volt francia kormányfő és Manuel Marín alelnök távozását követeli. A hatodik indítványt szintén a szocialisták - Cresson és Marín párttársai - nyújtották be, és azt követelik, hogy amennyiben a parlament a szabályokkal ellentétesen, pártpolitikai alapon egyes főbiztosok menesztését kívánja elérni, akkor mondjon le Jacques Santer, a brüsszeli bizottság kereszténydemokrata elnöke is. A bizalmatlansági indítványok megszavazásához kétharmados többség és legalább 314 szavazat szükséges a 626 tagú parlamentben, a határozatok egyszerű többséggel is elfogadhatók. Az Európai Bizottság elnöke kilátásba helyezte, hogy lemond, ha az Európai Parlament ragaszkodik a testület két tagjának menesztéséről szóló határozathoz. Jacques Santer egy nem hivatalos találkozó során beszélt erről kereszténydemokrata képviselőknek. Hivatalos forrásból a bejelentést nem erősítették meg. Amerikai katonai gépek ismét támadást intéztek iraki állások ellen Menetrend szerinti konfliktus MTI-HÍREK Washington/Bagdad. Amerikai katonai gépek tegnap is támadást intéztek az Irak északi térségében kijelölt repülési tilalmi övezetben iraki földi légvédelmi állások radarberendezései ellen - közölte a Pentagon. Az incidens immár „menetrend szerint" ismétlődő forgatókönyv szerint zajlott: a repülési tilalom betartását ellenőrző amerikai gépek légi őrjáratra indultak a törökországi Incirlik támaszpontról. Moszul város közelében az amerikai pilóták érzékelték, hogy iraki radarok bemérték őket, mire csapást mértek a földi célpontokra. Valamennyi amerikai gép sértetlenül visszatért támaszpontjára. Az elmúlt két hét leforgása alatt ez volt a hetedik incidens a repülési tilalom betartásának ellenőrzésével összefüggésben. Amerikai katonai illetékesek szerint Szaddám Húszéin kétségbeesett erőfeszítéseket tesz arra, hogy valamilyen sikert könyvelhessen el, amit felhasználhat propagandacélokra. Ezért szeretne Irak mindenáron lelőni egy nyugati repülőgépet. Közben Irak megpróbál változtatni politikáján, és párbeszédet kezdeményez, hogy kikerüljön abból a zsákutcából, amelybe az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával támadt katonai konfrontációval került. „Irak jószándékú, kiegyensúlyozott párbeszédet lát szükségesnek az arab nemzet égisze alatt a helyzet gyakorlati megoldása érdekében" közölte egy bagdadi szóvivő. Kárpátaljai áradások A brit külügy a Csecsenföldön kivégzett túszokról Kémkedés gyanúja MTI-HÍR London. A brit külügyminisztérium elismerte, hogy információkat kért a Csecsenföldön elrabolt, majd decemberben kivégzett három brit és egy új-zélandi mérnöktől, a brit Granger Telecom cég munkatársaitól a kaukázusi köztársaság politikai és gazdasági állapotáról. A Foreign Office illetékesei még egy hónappal ezelőtt is azt hangoztatták, hogy a brit távközlési cég a tárca határozott felhívása ellenére, saját felelősségére küldte szakembereit Csecsenföldre, ahol a helyi távközlési vállalat megbízásából a mobiltelefonhálózat és műholdrendszer kiépítését végezték. A The Independent brit napilap birtokába jutott a Granger és a brit külügyminisztérium nyári levélváltása, amelyből kiderül, hogy a külügyi illetékesek felkérték a céget, alkalmazottaik biztosítsanak információkat, adatokat a polgárháború sújtotta köztársaság politikai, gazdasági helyzetéről, a befektetési lehetőségekről, a befolyásosnak tartott csecsen személyekről. A szóvivő szerint nincs szó kémkedésről. m' r ' Tíz evig árvízveszély Kijev. Ukrán szakértők figyelmeztetnek: a tavaly novemberi hatalmas kárpátaljai árvíz nyomán már a téli fölmelegedések idején újabb földcsuszamlások és hegyi áradások alakulhatnak ki. A tavaszi enyhüléskor várható természeti katasztrófákra már korábban felhívták a figyelmet. Az árvíztragédia okairól készített szakértői jelentés megállapítja: Kárpátalja vízgyűjtő rendszerének telítettsége miatt még legalább 8-10 évig megmarad az árvízveszély. (MTI) New York. Az UNITA angolai lázadó szervezet értesítette az ENSZ-t, hogy megtalálta annak a második ENSZ-repülőgépnek a roncsait is, amelyet január 2-án lőttek le Angola polgárháború dúlta középső része felett, kilenc emberrel a fedélzetén. A második repülőgép-szerencsétlenségnek sincsenek túlélői. (MTI) Jörg Haider a bővítés ellen Bécs. Jörg Haider, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke ismét az Európai Unió bővítése ellen agitált. Úgy vélte: az olcsó kelet-európai munkaerő a bővítés után elárasztja majd Ausztriát és elveszi az osztrákoktól a munkahelyeket. Haider álláspontja szerint Csehországot nem lehet addig felvenni az Európai Unióba', amíg nem érvényteleníti a Benešidekrétumokat. (MTI) Mindenki ellenség Washington. Oszama bin Laden, a nairobi és a Dar esSalaam-i amerikai nagykövetségek ellen tavaly elkövetett, 224 halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletek feltételezett szervezője szent háborúra szólított az amerikaiak, a zsidók és a keresztények ellen. „Minden amerikai az ellenségünk, aki befizeti adóját" - hangoztatta az afganisztáni száműzetésben élő szaúdi milliárdos. (MTI) Tarthatatlan a romák helyzete Prága. Tarthatatlannak és elfogadhatatlannak minősítette a csehországi romák jelentős részének szociális helyzetét Mike O'Brien, brit belügyminiszter-helyettes. O'Brien azért látogatott Csehországba, mert 1998 nyara óta több mint kétezer csehországi roma kért politikai menedékjogot a szigetországban. A brit politikus szerint Prága európai integrációjához szükség van a roma-probléma megoldására. (MTI) Lemondott két miniszter Bern. Flavio Cotti svájci külügyminiszter és Arnold Koller, az igazságügyi és rendőrségi tárca vezetője bejelentette lemondását. Közölték, hogy április 30ával lépnek ki a szövetségi tanácsból, amelynek 12 éve tagjai. Megfigyelők szerint lemondásuk a Svájci Kereszténydemokrata Néppárt érzékelhető térvesztésével függ össze. Az országban októberben törvényhozási választások lesznek. (MTI) Cotti távozik tisztségéből (ČTK/AP) Megtalálták a második roncsot Megnyílt az első Ikea áruház Kínában. A hadsereg nem győz csodálkozni (ČTK/AP) Ma szavaz az Európai Parlament az Európai Bizottság elleni bizalmatlanságról