Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)
1999-01-14 / 10. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 14. KOMMENTÁR Vasgyári szerepcsere SIDÓ H. ZOLTÁN A kassai vasmű háza tájáról ismét érdekes hírek érkeztek. A napokban a Pricewaterhouse Coopers nemzetközi könyvvizsgáló cég közölte, a nehézipari óriás adóssága még a vártnál is legalább 100 millió dollárral magasabb, kedden pedig az Értékpapírközpont információja szerint gazdát cserélt a vasmű részvényeinek mintegy 10 százaléka. Á világ vezető könyvvizsgálójának szakemberei felkérésre tüzetes belső ellenőrzést tartanak a vállalatnál, s bár még korántsem végeztek a munkával, máris érdekes, pontosabban riasztó tényeket hoztak felszínre. Igen, riasztó az a tény, hogy a nagyvállalaton belüli viszonyok milyen kaotikusak, hogy a Pricewaterhouse Coopers dokumentumok hiányában vagy egyéb okoknál fogva nem kap meg minden szükséges információt, végül az is riasztó, milyen hatalmas adóssághegyet görget maga előtt a korábban szebb napokat látott vasmű. Az eddig kiszivárgott részeredmények szerint 1998 utolsó hónapjaiban 470-520 millió dollár adósság nyomta Rezešék vállát. Apropó, Alexander Rezes! Lehet, hogy már nem is ő a vasmű első számú embere, ugyanis a keddi részvénycsere alaposan átrendezheti a tulajdonosi erőviszonyokat. Á 240 millió koronás üzlet révén állítólag az Alexander Rezešhez közel álló tulajdonosoktól a Szlovák Takarékpénztár szerezte meg a cégrészvények egytizedét. A takarékpénztár pedig az állam kezében van, vagyis valóra válhat a Dzurinda-kormány szándéka. A kabinet ugyanis már novemberbenjelezte: nagyobb beleszólást szeretne a kassai óriás ügyeibe. A pénzintézet már korábban is 3 százalékkal rendelkezett, ráadásul az Iparbank 10 százaléknyi részvényével szintén számolhat, mert az említett kisbank a takarékpénztár befolyása alatt áll. Összességében tehát a kormány a vasmű egynegyedének közvetett tulajdonosa. így már vetekedik Rezes és holdudvarának részesedésével. Ügy tűnik, fokozatosan, a látványos külsőségeket mellőzve a pozíciók átrendeződése folyik a kulisszák mögött, és akkor még nem is említettük az időközben jelentős tulajdonhányadhoz jutó külföldi befektetőket. A hatalmi átrendeződés fontos dolog, ám ennél is lényegesebb, hogy a kassai vasmű talpon maradjon, ne veszítse el piacait, hiszen akár tetszik, akár nem, az ország gazdasági teljesítményének 10 százaléka tőle függ. JEGYZET Váltságdíj a seregnek? GAÁL LÁSZLÓ Franciaországban a katonai szolgálatról szóló új törvény szerint a fiataloknak nem állampolgári kötelességük letölteni a tényleges katonai szolgálatot - ez alól pénzzel is kiválthatják magukat. Állítólag 350 ezer frankot kell letenniük, és a fegyverektől - vagy csak a fegyelemtől - irtózó csemetét békén hagyják. Pavol Kanis védelmi miniszter szerint nem ez az igazán jó megoldás, de nálunk is ki kellene valami hasonlót találni. Mert már mintegy harmincezerre rúg azoknak a fiatalembereknek száma, akik „benne vannak a korban", és szeretnének mielőbb túlesni a tényleges szolgálaton - vagy az azt helyettesítő alternatív katonai szolgálaton -, de a hadseregnek nincs pénze arra, hogy angyalbőrbe bújtassa a besorozottakat, illetve nincs elegendő munkahely, ahol a „civil szolgálatosakat" foglalkoztatnák. A francia példa azonban valóban nem az igazi. Nem tudom, Franciaországban mennyit ér 350 ezer frank, de durván átszámítva ez nálunk kétmillió korona körüli összeget tenne ki. Ezt pedig egy áüagállampolgár nem igazán tudná megfizetni, legfeljebb néhány volt állampárti magánosító vagy maffiózó menthetné meg így csemetéjét a seregtől. A miniszter elképzelése szerint a szlovákiai ifjak nem egyszeri „váltságdíj" kifizetésével, hanem bizonyos adóterhek vállalásával válthatnák meg magukat. A hadkötelezettség megszüntetésének másik útja a hadsereg professzionalizálása. De ez megint csak pénzkérdés. Mert ki hajlandó manapság havi hétezer koronáért a hivatásos katona mundérjába bújni? Még ha nem is kell mindjárt vásárra vinnie a bőrét, a seregben nem méznyalás az élet. És manapság már állami lakásokat sem osztogatnak azért, hogy valaki elkötelezte magát a seregnek, ahogyan az annak idején a szocialista néphadsereg tisztjeinek dukált. Persze a magas rangú katonatisztek ma is ennek többszörösét kapják, de a hivatásos szolgálatba lépő „zöldfülűeket" körülbelül ennyire taksálnák. Ám manapság a havi hétezer korona nem csáberő. Munkanélküliként egykor a semmittevésért kaptam négyezret, a további hármat meg vígan összefusiztam. Hát kinek érné meg ehelyett angyalbőrbe bújni? Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel SÍezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetóiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-maü: voxnova@isternet.sk Válságban az egészségügy. - Sajnos, uram, csak akkor tudjuk kórházba szállítani, ha vesz egy mentőautót. (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ SME „Gyakran felteszem a kérdést, miért olyan nagy a gyűlölet a KDM-ben, ahol a toleranciának kellene képeznie a meghatározó erőt. Soha nem tagadtam, hogy tagja voltam a kommunista pártnak, nem értem azonban, miért zavarja őket ez, hiszen a kassaiak számára, akik munkám alapján ítélnek meg, ez teljesen lényegtelen. Jelenleg a már megjelent Ultimátum című könyvem folytatásán dolgozom. Ebben részletesen írok a koalíciós tárgyalásokról is. A könyv valószínűleg februárban jelenik meg" - nyilatkozta Rudolf Schuster, a PEP elnöke. PRAVDA A Nemzeti Vagyonalap tavaly 1,43 milliárd koronás hiánnyal zárt. Idén a deficit további, 523 milliós növekedésével számol. Az alap rossz gazdasági helyzetét a várt bevételek elmaradása, illetve az előnytelen kölcsönökkel kapcsolatos, „nem tervezett" 604 milliós többletkiadás idézte elő. Folynak a szerződéskötések a feldolgozók és a tenyésztők között - sertéshús-behozatalra szorulunk? Megegyezés kérdése az új ár A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarának a Húsfeldolgozók Szövetségével folytatott múlt heti tanácskozásán nem született megegyezés az idei évre vonatkozó szerződéseket illetően. V. KRASZNICA MELITTA Ennek fő oka a felvásárlási ár: ugyanis a termelők egy kilogramm standard (R minőségi osztályú) sertéshús esetében 42 korona kilónkénti felvásárlási árat javasoltak, viszont a feldolgozók 40 koronát - azzal a kitétellel, hogy az Ü, E, S minőségű hús esetében pótlékot fizetnének. Edita Ohrablová, a Húsfeldolgozók Szövetségének ügyvezető elnöke szerint az, hogy nem jutottak egyezségre, nem jelenti azt, hogy az egyes húsüzemek és termelők nem kötnék folyamatosan a szerződéseket. „Folyik a szerződések aláírása, az ár pedig a két fél közti megállapodáson múlikmondta. - Információim szerint a standard minőségű sertéshús kilójáért 42-42,50 koronát kínálnak a húsüzemek, az E osztályúért pedig 45-46 koronát." Emil Dúfala, az agrárkamara vezetője is úgy tudja, általában 42-44 koronában állapodnak meg a felek, de van olyan feldolgozó üzem is, amely 40 korona alatti árat kínál. Elmondta: január 25-éig felmérik, mely termelők és húsüzemek írtak alá már szerződést. A kamara azt szeretné, ha az állami dotációról szóló rendelkezésbe olyan álta... általában 42-44 koronában állapodnak meg a felek... lános érvépyű feltétel is belekerülne, amely kimondja: csupán azok részesülhetnek támogatásban, akik érvényes szerződést tudnak felmutatni. Emil Dufalától megtudtuk azt is, tárgyalásokat kezdeményeztek a csehországi mezőgazdasági kamara képviselőivel - az Európai Unió országaiból származó sertéshús behozataláról folytatnak megbeszéléseket; a Húsfeldolgozók Szövetségével pedig a hónap végén ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. Jelenleg az állatállomány felmérése folyik - azzal a céllal, hogy megállapítsák, mennyi sertéshúst képesek biztosítani a hazai tenyésztők és mennyit kell behozni. Ezzel kapcsolatban Edita Ohrablová megjegyezte: az volna a legelfogadhatóbb megoldás, ha azok a feldolgozók bonyolíthatnák le az importot, amelyek szerződést kötöttek a gazdálkodókkal. Tíz évvel 1989 után a vadon törvényei érvényesülnek - aki kapja, marja, aki nem védekezik, azt felfalják Felemás helyzetben a szakszervezetek SÓKI TIBOR Mindig a szakszervezetek híve voltam. Persze nem arra az „izé"-re gondolok, ami az átkosban létezett, hanem a valódi érdekvédelmi szövetségekre. Most érezzük csak igazán, milyen fontosak lennének... Ha lennének. Az állami vállalatoknál, a nagyüzemekben vannak és talán működnek is, de a kisvállalkozói szférából hiányoznak. Márpedig a lakosság nagy részét kisvállalkozók foglalkoztatják. A „maszekok" többsége viszont személyes sértésnek veszi, ha alkalmazottai szóba merik hozni a szakszervezetet, de olyan helyek is szép számmal akadnak, ahol a beosztottak elő sem mernek állni az érdekvédelem gondolatával. Talán a félelem, talán valami más miatt VISSZHANG Sántító felsorolás Jarábik Balázs Fogy a magyar szavazó című cikkére (Új Szó, 1999. január 2.) szeretnék néhány mondatban reagálni. Több olyan dél-szlovákiai várost sorol fel a szerző, ahol nincs MKP-s polgármester. Ide, ebbe a csoportba sorolja Nagykürtöst is. Ez a város valamivel több mint 14 ezer lakosú, a magyarok aránya 7,76 képtelenek az összefogásra és a cselekvésre, elvégre aki nem hunyászkodik meg, az könnyen az utcán találhatja magát. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy akkor mindent fel kell adni. Kockázat nélkül nincs győzelem. Ha szükség van rá, akkor meg kell tanulnunk védekezni. Márpedig Egészen más a helyzet a szakszervezeti konföderációval. szükség van rá. Tíz évvel a rendszerváltás után nálunk a kapitalizmus tizenkilencedik századi változata fejlődött ki; a vadon törvényei érvényesülnek: aki kapja, marja, és aki nem védekezik, azt felfalják. Sokan dolgoznak nevetséges fizetésért, sok százalék (1103) lakos. A Magyar Koalíció Pártja a parlamenti választásokon 276 szavazatot kapott a városban. A szerző logikáját követve - tehát - hiányolhatnánk az MKP-s polgármestert Privigyén és Turócszentmártonban is. Villant József Nagykürtös Egy koncert ürügyén Az Új Szó január 4-én számolt be a Csemadok kassai szervezemunkaadó kötelezi alkalmazottait fizetetlen túlórákra, és rengetegen manipulálnak a bérekkel úgy, hogy itt is, ott is lecsippentenek belőlük. És mindez még mindig nem elég, ugyanis egyes előrejelzések szerint a sokat emlegetett gazdasági csomag negatív hatását is a magánszférában dolgozók érzik meg jobban. Talán érdemes volna odafigyelni rájuk. Persze az első lépést nekik kell megtenniük. Rá kellene jönniük, hogy nem is olyan rossz dolog az összefogás. Egészen más a helyzet a szakszervezeti konföderációval. Igaz, hű de milyen nagy eredményekkel az sem dicsekedhet, hiszen Mečiar kormánya gyakorlatilag szóba sem állt vele. Dzurindáék most hajlandók a párbeszédre, ám a szakszervete által rendezett magas színvonalú koncertről, amely a Csermely kórus negyedszázados fennállása alkalmából zajlott. A rendezvény valóban megérdemli, hogy szóljanak róla, mivel minden várakozást felülmúlt. Juhász Katalin egy megjegyzésével azonban nem tudok mit kezdeni, illetve nem értem. Szerinte az évfordulóját ünneplő kórus és a jótékonysági hangverseny „egyben a »kassaizmus« újbóli megerősítését is szolgálta". Érdekes, ha Ipolyságon, vagy Komáromban, netán Dunaszerdahelyen zeti szövetségnek megfontoltan kell cselekednie. Elvégre a lakosság érdekeit védi, és mindannyiunk közös érdeke, hogy az új kabinet négy évig kitartson. Ha most Saktorék a népszerűtlen intézkedések miatt nekirontanának, nem sokat érnének el vele. Pedig idén lesz mit nyelni. Derékszíj-szorongatós év vár ránk, a konföderációnak mégsincs más választása: partnerként kell viselkednie. El kell fogadnia, hogy a kormány is kényszerpályán mozog, és a kemény intézkedések elkerülhetetlenek. Legfőbb feladatáról azonban nem mondhat le. Ha az országos szövetség kompromisszumokra kényszerül is, a helyi szakszervezeteknek gondoskodniuk kellene arról, hogy a gazdasági helyzet javításának ne a kisember igya meg a levét. arat teljes sikert egy nívós produkció, akkor sajtónk miért nem ír „ipolyságizmus"-ról, „komáromizmus"-ról vagy „szerdahelyizmus"-ról? Ez ugyanis éppen azért bántó, mert egy olyan városban sikerült ismét a helyi magyar kultúrának felmutatnia életrevalóságát, mely az elmúlt évtizedekben a leginkább ki volt szolgáltatva az asszimiláció nyomásának. Ilyen helyzetben bátorításra van szükség, nem jelzők fabrikálására. Balassa Zoltán Kassa