Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-12-30 / 52. szám

Szabadidő 1998. december 30. 13 A sors kegyesebb volt a zenei tehetségekhez, mint a matematikai zsenikhez Csodagyerekek sorsa A csodagyerekek évszázadok óta ámulatba ejtik a világot te­hetségükkel. Különös adottsá­gaik érthetetlenek és megma- gyarázhatatlanok. A kivételes tehetségnek azon­ban sokszor nagy ára van. A leg­több csodagyerek rövid ideig sütkérezik a sikerben, hogy az­tán soha ne váltsa be a hozzá fű­zött reményeket. A sors általá­ban a zenei lángelmékhez a leg­kegyesebb, hiszen műveik sok­szor maradandónak bizonyul­nak. Közülük Mozart, minden idők talán legkiválóbb zene­szerzője a legnagyobb. Zenei oktatását az apjától, Leopoldtól kapta, aki maga is neves muzsikus volt. A kis lángelme már három­éves ko- rában siker legnagyobb szegénységben komponálta a legszebb műve­ket. Harmincöt éves korában bekövetkezett haláláig több mint hatszáz zenedarabot ha­gyott maga után. Egyszer egy barátja arra kérte, magyarázza el, hogyan kompo­nálja szonátáit és szimfóniáit. Mozart azt felelte, fogalma sincs róla. A sors kegyesebb volt a zenei te­hetségekhez, mint azokhoz, akik a matematika terén tűntek ki. A kis számolóművészek tün­döklése gyorsan véget ért, a vi­lág elfeledkezett róluk. Ampére, a francia fizikus és matematikus azonban több tekintet­ben kivétel volt. Viharos gyor- sasággal végzett az ösz­Wolfgang Amadeus Mozart zongorán kíséri hegedülő apját rel lépett fel Salzburgban. Négy­évesen képes volt fejben tartani azokat a darabokat, amelyek el­ső hallásra megtetszettek neki. Hiába volt azonban a bámulatos tehetség, apja nem tudott neki méltó kinevezést szerezni. Mo­zart ezért huszonöt évesen ma­ga próbált szerencsét. Otthagy­ta Salzburgot, Bécsbe ment, és itt feleségül vette Constanze Weber énekesnőt. A házasság még reménytelenebb anyagi helyzetbe taszította. Mégis, a könyvvel, amit az apja meg tu­dott szerezni neki, de legszíve­sebben egy huszonegy kötetes enciklopédiát bújt, s a szövegek nagy részét évek múlva is szó szerint idézte. 1786-ban, tizen­egy éves korában már felsőbb matematikával foglalkozott, hét éven belül elsajátította Lagrange mérföldkőnek számí­tó munkájának, a Mechanique Analytique-nak a legbonyolul­tabb levezetéseit is. Forradal­masította a matematikát, felfe­dezte az elektrodinamika alap­törvényeit, jelentős kémiai, köl- tészettani és lélektani tanulmá­nyokat írt. Gausst sem feledte el az utókor. Az 1777-ben szegény családban született matematikus huszon­négy évesen publikálta Dis- quisitiones Arithmetica című művét, melyet ma is a számel­mélet alapjának tartanak. Már kétéves korában kijavította azo­kat a hibákat, amiket apja a munkások bérének kiszámításában vég­zett. Egyszer az új számtantanár közöl­te vele, ne fárassza magát az órákra já­rással, mert úgysem tudna olyat mondani neki, amit ne tudna. De Ampére és Gauss sem ért fel azokhoz a kis zsenikhez, akik­nek sosem sikerült kivirágoztatni rend­kívüli tehetségüket. Az 1804-ben Vermontban szü­letett Zerah Colburn például tíz­éves korára összes fejszámoló képességét elveszítette. Másod­percek alatt fejben (papíron a legegyszerűbb szorzást sem tudta elvégezni) oldott meg hi­hetetlenül nehéz feladatokat. Híre gyorsan eljutott Európába is, és 1812-ben Angliába utazott az apjával, ahol a kor legna­gyobb matematikusai tették próbára. Colburn olyan gyorsan vágta a válaszokat, hogy az ír­nok, akinek le kellett jegyeznie a számokat, arra kérte, lassít­son. Amikor például azt kérdez­ték tőle, mennyi 106929 négy­zetgyöke, azonnal rávágta: 327, mielőtt a szerencsétlen írnok le­jegyezhette volna. Fejben kiszá­mította például, hogy a 4 294 967 297 nem prímszám (ami csak eggyel és önmagával oszt­ható) , mint addig hitték, hanem a szám egyenlő 641 x 6 700 417- tel. Öt másodpercen belül adta meg a 413 993 348 677 köb­gyökét (7453). Két év sem teltei azonban az elképesztő európai produkció után, amikor elveszí­tette minden képességét. Visz- szament Amerikába, és vándor­prédikátorként működött, majd nyelvtanár lett egy kisebb egy­házi iskolában. Fiatalon, har­mincöt évesen halt meg. Voltak csodagyerekek, akik sok­oldalú tehetségük volt. Chris­tian Heinecken, akit csak a „lü- becki gyermek” néven emleget­A csodagye­rek olyan gyorsan felelt, hogy az írnok arra kérte, lassítson. tek, néhány órával születése után elkezdett beszélni. Egy­éves sem volt, amikor fel tudta mondani az Ótestamentum első öt könyvének minden jelentős eseményét. Második születés­napjára pedig ismerte az összes történelmi eseményt a Bibliá­ban, tudott latinul és franciául. John Stuart Mill, a XIX. század nagy filozófusa és közgazdásza hároméves korában már olva­sott görögül, tízévesen folyéko­nyan fordította Pla­tón és Démoszt- henész összes műve­it. Az egyik legneveze­tesebb angol csoda­gyerek George Bid­der volt, aki 1805- ben született. A „fej­számoló fiú” csak hatévesen tanult meg tízig számolni, de már négyévesen csodájára jártak. Egy -olyan kérdés megválaszolása, hogy mennyi 4444 font kamatos kamata 4444 napra, évi 4,5 százalékos hozamnál, két másodpercig tar­tott neki (2434 font, 16 shilling és 5 1/4 penny). Bidder, aki alig járt iskolába, Anglia egyik legnagyobb mér­nöke lett. Jelentős része volt a londoni telefonrendszer kiala­kításában, ő tervezte a Victoria kikötőt, és a Kultúrmérnökök Kamarájának elnökévé válasz­tották. Egyike volt a kivételek­nek, akiket nem feledett el az utókor. Zerah Colburn már nyolcévesen tudta, hány másodperc van 48 évben. Uk - ■■ bziiveszteri rigmusok ■■■ Szópihék Z. Németh István Dunahuligán Ásatás Vízlépcsöves. Találtam cseh csecsebecsét, magyar agyart, hun bundát, Kis (k)éji zene tatár batárt, török könyököt, Míg odakinn Csongor ázott, lengyel kengyelt, ír irodal­addig Zombor zongorázott, mat. De hol keressem a a kis Flóra fuvolázott (kívül­Nagymorva Birodalmat?! ? ről fújta!). Demokratúra Szeresd a természetet! Most, hogy végre van mozije­A parkot, ha egyszer megéhe­gyem, zel, s itt ül a moziban a Rozi ve­legeld le, kedves! lem, Énekel majd az ereidben vetíthetnének már valami a Klorofill Kollinsz. szépet! (... de ellopták a vetítőgé­Politmjuzik pet...) Fals, buta, bamba nótát húz itt a banda. Robinson Körző A józan ész Ezen a járdaszigeten nem jó zenész? már tíz éve élek! Borzalom! De pirosra vált a lámpa min­Vakvágány dig, Ez a vonat többé ha alábbhagy a forgalom. nem fog már megállni, a tájat fékezd le, ha Ha... (Ha...) ki szeretnél szállni. Ha lennék, nem találnál, Ha hinnél, hívnálak oda. Kapcsolat Ha keresnél, megszületnék, Giziké IQ-ja nulla. Ha várnál, nem jönnék soha. Tudja ezt Ábel. Nem tudom, hogy Önök hi­Ha hívnál, tebenned hinnék. szik-e? Hajönnél, nem tudnád hova. De vastag Ábel ujja, Ha lennél, én meglelnélek. mint egy kábel. Kellesz, mint kőbe a kova. És ezért szereti Giziké. Noé gárdája Aladdin csodalánykája Az öreg megmentett Amióta jól megdörzsöltem, több részeges disznót minden kívánságomat és ostoba libát. teljesíti... így a férfiak és a nők is túlélték a vízözönt. Traccsra tesz az anyós Be nem áll a szája. (Egy be­Gondok szélő tehén!) Ha féreg lennék, fába lőném Harminckét nyelve van a fog­magam. sora helyén. Patkányként másik csatorná­ra kapcsolnék. Közmondásokk Talán majomként sem lennék Amit ma megtehetsz, boldogtalan, ne halaszd Tornaija. de így emberbőrben ki tudja, Aki másnak vermet ás, mi jön még... dőljön rá az Ermitázs. Kínos rímek Dénes György Alkalmi barátnő feltétele Feleség vegyész férjének Ha az ágyad Meglásd, féregtelen, egyszer hálni hozzád megöl a térek, felem! vegyszer. Szabadság Öngyilkos komorna Foltozzuk a A mocsárban szabadságot, komor nád mint néne a rejti már a szakadt zsákot. komomád. A mosoly szépít Dupla vagy semmi A többszörös milliomos anyósa eltűnik. Három napig hírét sem hallják, a negyediken megszólal a telefon:- Uram, az anyósa a fogságunk­ban van! - jelentik az emberrab­lók. - Egymillióért visszaadjuk. A válasz kapásból:-Tudják mit, megadom a duplá­ját, csak tartsák fogva. Valamit valamiért- Ha jól értettem, maga az én ve- jem szeretne lenni! - mondja a mama a kérőnek.- Hát nem nagyon szeretnék, de ha elveszem a lányát, kénytelen leszek az lenni! Nem érdemes- Miért nem érdemes az anyós­sal bújócskát játszani?-???- Mert ki az a barom, aki elkezdi keresni? Mindegy- Kérek egy üveg bort!- Milyet? - kérdezi a kocsmáros.- Mindegy, verekedéshez lesz! Ez semmi Két férfi odamegy egy légkala­páccsal dolgozó munkáshoz:- Hogy búja elviselni ezt a zajt?- Ez semmi! Pár éve egy általá­nos iskolában voltam gondnok. Na, azt hallották volna! Élvezetek titka Egy öreg macska így szól a fiá­hoz:- Ma bevezetlek a szexuális él­vezetek titkaiba! Elindulnak a háztetőn cirmi fe­lé, amikor elkezd zuhogni az eső. Az öreg macska ötméteres zuhanás és csúszás után, utolsó esélyként az esőcsatornába ka­paszkodik. A fiatal csak nézi a mutatványt, majd óvatosan le­ereszkedik, és ő is elkezd lógni. Félóra elteltével fáradtan meg­szólal a kismacska:-Apám, én még öt percig élve­zek, aztán hazamegyek! Tévedés Egy boldogságtól viruló párocs­ka ül az étteremben. Jókat esz­nek, isznak, kellemesen szóra­koznak. Egyszer csak odalép a pincér az asztalukhoz, és így szól:- Bocsánat, asszonyom, de a fér­je becsúszott az asztal alá...- Ön téved! A férjem éppen most lépett be az étterembe... Jó hely A városi klub vendégei a nyitó bulin versenyre hívják egymást. A vetélkedés „tárgya” nem más, mint a férfiasság bizonyítéká­nak nagysága. A résztvevők, nadrágjukat letolva az asztalra teszik Jancsijukat”. Ekkor a hátsó sorokból megszó­lal egy homokos:- Ez egyjó hely! Svédasztal! Az én anyósom- Az én anyósom nagyon sze­rény asszony, soha nincs semmi kívánsága.- Akárcsak az én anyósom, az is folyton csak parancsol. Cím nélkül Két gyerek beszélget:- Te csak ne tegezd a tanár né­nit! - mondja az egyik, majd a tanár nénihez fordul:-Te meg miért hagyod? *- Mi a hajléktalanok jelmonda­ta?-???- Kukából nem lesz szalonna! ★ A paraszt berendeli mind a hat fiát, hogy megtudja, melyikük döntötte be a budit az árokba.- Emlékezzetek George Wa­shington és a cseresznyefa ese­tére - mondja az apa példa­ként. - Amikor a kis George ki­vágta a fát, és bevallotta tettét, apja büszke volt a fia őszintesé­gére. Erre kilép a legkisebb fiú, és be­vallja, hogy ő a tettes. Az apja lekever neki egy hatalmas po­font.- De apa! Te mondtad, hogy Washington büszke volt a fiára, amikor az bevallotta a tettét!- Igen, de ő nem ült a fán, ami­kor a fia kivágta... * Kovács rettentően összeveszik a barátjával. A felesége azt ta­nácsolja, hogy kérjen tőle bo­csánatot.- Telefonon is lehet? - kérdezi Kovács.-Igen! Kovács feltárcsázza a barátja számát:- Halló, Szabó-lakás?-Nem!-Akkor bocsánat!

Next

/
Thumbnails
Contents