Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-12-16 / 50-51. szám

1998. december 16. Nagyvilág Talán Jézus is taposta a szőlőt a borprésben, az éjszakákat pedig az őrtoronyban töltötte Hajdanán az Angyali üdvözlet temploma helyén egy barlang volt. A le­gendák szerint Gábriel arkangyal itt adta hírül Máriának, hogy Isten fi­ának anyja lesz. őrtornyok egyikén - egy magas kőalapzaton nyugvó kunyhó­ban - töltötte a falusiakkal együtt, akikkel történeteket meséltek, énekeltek és fuvoláz- tak, hogy agyoncsapják az időt. Az ilyen gyermekkori életképek bekerültek Jézus tanításaiba is. Példabeszédeiben több utalást tesz szőlőskertekre, vetőmag el­ültetésére és a gabona aratására. A terasz körvonalai 2000 éven át fennmaradtak, és ez az egyetlen ismert hely, amely megmenekült a lerombolástól. Miután befejeződik az ásatás, talán megépülhet a bibliai Ná- záret mása az öthektáros terü­leten, amelynek legnagyobb része most a skót misszionáriu­sok által működtetett kórház­hoz tartozik. A régészek min­denesetre szeretnék megőrizni azt, ami az ő szemükben fontos összekötő kapocs a történelem és az Újtestamentum között. Názáreti gyermekévek Szepphorisz, Galilea fővárosa, amelyet épp újjáépítettek a ró­maiak általi lerombolása után. Hozzá képest Názáret csöppnyi helység volt, mindössze két vagy három nemzetség élt a 2,5 hek­tárnyi területen elszórtan fekvő 35 lakóházban. A házakat ké­sőbb földig rombol­ták behatolók: mind­össze az a néhány pince, ciszterna és si­ló maradt fenn, ame­lyeket az 1950-es évek második felé­ben, az Angyali üd­vözlet-templom újjá­építésekor végzett ásatások hoztak a fel­színre. Amikor tavalyelőtt a Názáreti Kórház te­raszos lejtőin sétált, Pfann belebotlott egy ősi szőlőprésbe - egy mész­kőbe vájt, kb. ágy nagyságú, borpréselésre használt alkal­matosságba - és egy kádba, amelybe a kifolyó lét gyűjtötték. A kórház és helyi önkéntesek tá­mogatásával tavaly áprilisban megindult az ásatás, amely ed­dig két mezőgazdaságilag meg­művelt teraszt, öt mezei őrto­rony alapjait és egy, már kiszá­radt forrástól az alacsonyabban fekvő teraszokhoz vezető öntö­zőcsatornákat hozott a felszín­re. Egy feltárt kis kőbánya ket­tős célt szolgált: a kőfejtők pla­tókat vájtak ki, hogy szélesebb teraszokat nyerje­nek, miközben a kő­tömböket építkezé­sekhez használták fel a faluban. A kő­platókat aztán több rétegű talajjal töl­tötték fel, amelyet szamárháton vittek fel a völgyből. Noha Jézus és apja többnyire el volt foglalva az építke­zéseken, betakarí­táskor valószínűleg csatlakoztak a többi falusihoz - mondták az izraeli tudósok. „Amikor a termés be­érett, mindenki mindent félre­tett, akár ács volt, akár valami más. Ebben családjával együtt bizonyára Jézus is részt vett”. A többiekkel együtt talán Jézus is mezítláb taposta a szőlőt a bor­présben, az éjszakákat pedig az Talán meg- épülhet a bibliai Ná­záret mása az öthektá­ros terüle­ten... Az Angyali üdvözlet temploma MTI-AP-APA Jézus korában falubeli társai Ná- záretben abból éltek, hogy szőlőt, olajbogyót és gabonát termesz­tettek a mészkődombok oldalába vájt teraszokon. Aratáskor mind a háromszáz falusi a szőlőt tapos­ta, hogy kipréselje belőle a lét, éj­jelente pedig az őrtornyokban kuporogtak, hogy megvédjék a termést a tolvajoktól. Ezek az életképek tárulnak elénk azokból az ásatásokból, amelyek a Názáret - a ma nyüzsgő, 60 ezer lakosú város - központjában fennmaradt egyetlen érintetlen mezőgazdasági telken folynak. A leletek most megválaszolhatnak néhány kérdést Jézus gyermek­korát illetően, és talán elvezet­hetnek az idősebb férfi jobb meg­értéséhez - közölte az AP hírügy­nökséggel Stephen Pfann ameri­kai bibliatudós és régész. „Gyermekként e dombokon járt, és látta az állatokat, a növénye­ket és a földeken dolgozó embe­reket. Az itt elé táruló életképe­ket felhasználta későbbi példa­beszédeiben” - mondta a tudós, aki a korai kereszténység kutatá­sával foglalkozó jeruzsálemi központot vezeti. Noha Jézus élete java részét Ná- záretben töltötte - 3 éves korától 20-as évei végéig -, keveset tudni arról, hogy mit csinált itt - közöl­te Jerome Murphy O’Connor, a jeruzsálemi École Biblique tudó­sa. Úgy tartják, hogy Jézus folytatta apja, József mesterségét, ács volt. József választása azért es­hetett Názáretre, mert innen gyalogszerrel elérhető volt Egyiptomi papirusztekercs A gyermek Jézus pontosan három évig és tizenegy hó­napig élt Egyiptomban. Ez derül ki egy IV. századi egyiptomi papirusztekercs­ből, amelyet Gesa Schenke kölni ókorkutató tudomá­nyosan megvizsgált. A vizs­gálat eredményét a Kölner Papyri című tudományos fo­lyóirat közölte. Az ifjú ókor­kutató mindemellett nem tekinti történeti bizonyíték­nak a kopt nyelven íródott szöveget. A 31x8 cm-es te­kercs inkább Egyiptomhoz mint országhoz szóló miszti­kus ódának és az egyiptomi keresztények számára író­dott próféciának tekinthető - fejtette ki a hölgy. Az írás 1960 óta a kölni egyetem gazdag papiruszgyűjtemé­nyéhez tartozik, és most vizsgálták meg első ízben tudományosan. A kopt nyel­vű szöveg Egyiptomot a Föld legjelentősebb országának és az emberiség bölcsőjének nevezi. A papiruszban emlí­tés történik 3721 mártírról is, akik Jézusért ontották vé­rüket. A szövegben sehol nem szerepel a Jézus Krisz­tus elnevezés, hanem kizá­rólag az Isten fia. Názáret ma nyüzsgő, 60 ezer lakosú város Archívumi felvételek Azóta, hogy 1653-ban szembeszegültek Nyikon pátriárka reformjaival, brutális megtorlásokban volt részük a hatalom részéről Hogyan élnek ma az orosz óhitűek Szibériában Még a XVII. században szakítot­tak a hivatalos orosz ortodox egyházzal: az oroszországi óhi­tűek nem fogadták el a liturgi­kus szertartások akkor beveze­tett reformját. Az uralkodó egy­házhoz hasonlóan azonban a nők az óhitűeknél sem tölthet­nek be papi hivatást. Az orosz óhitűek közössége je­lentősen megfogyatkozott az ateista kommunizmus 70 éve alatt, mégis szinte az egész volt Szovjetunió területén megta­lálhatók, és változatlanul azok­hoz a hitelvekhez tartják magu­kat, amelyek lehetővé tették számukra az évszázados üldöz­tetés és száműzetés túlélését. Burjátiában él az orosz óhitűek legnagyobb közössége, a hívek száma itt mintegy 200 ezer. Ez az oroszországi autonóm köz­társaság Szibéria déli részén fekszik, a Bajkál-tó és a mongol határ között. Külső szemlélő Napjainkban az orosz óhitűek sza­badon gyakorolhat­ják vallásukat. számára csak nagyon kis kü­lönbségek vannak az óhitűek és a nagy túlsúlyban lévő ortodox keresztények elvei között, azonban ezek az eltérések vala­ha élet-halál kérdést jelentet­tek, és még ma is erős érzelme­ket korbácsolnak fel. Az óhitű­ek például két ujjal vetnek ke­resztet, nem pedig hárommal, mint a hivatalos orosz egyház tagjai. Ezenkívül az óhitűek másként írnak egyes bibliai sza­vakat, például Jézus nevét is, és szigorúbban tartják meg a böj­töt s más vallási előírásokat. Különbségnek mondható még az is, hogy az óhitűek miséi jó­val tovább tartanak, jóllehet ugyanazt a középkori, egyházi szláv nyelven íródott zsoltáros- könyvet használják, mint a hi­vatalos egyház tagjai. A kommunista időkben az egyik fő problémát az okozta, hogy az óhitűeket elmaradottaknak és megközelíthetetleneknek tar­tották. Most a fiatal óhitűek kö­zül szinte mindenki egyházi há­zasságot köt, és megtartja a val­lási előírásokat, egyebek között a szigorú böjtöt is. Azóta, hogy 1653-ban szembe­szegültek Nyikon pátriárka re­formjaival, az oroszországi óhi- tűeknek brutális megtorlásban volt részük mind a cárok, mind pedig később a komisszárok alatt. Egyesek külföldre mene­kültek, Nyugat-Európában, Dél-Amerikában és az Egyesült Államokban hoztak létre közös­ségeket, jóval többen azonban Szibéria és Közép-Ázsia legtá­volabbi vidékein telepedtek le. Napjainkban az orosz óhitűek szabadon gyakorolhatják vallá­sukat. Sokan foglalkoznak kö­zülük mezőgazdasággal, vi­szont többen Burjátiában fon­tos tisztségeket töltenek be a helyi közigazgatásban vagy az üzleti életben. A lakosság többi Keményen dolgoz­nak, tartózkodnak a dohányzástól és a szeszes italok fogyasztásától. részéhez hasonlóan alkalmaz­kodniuk kell a posztkommunis­ta gazdasági átmenet fájdalmas folyamatához, hagyományos rugalmasságuk azonban átsegí­ti őket a változás nehézségein. Híresek az orosz óhitűek arról, hogy áhítatosak, keményen dolgoznak, tartózkodnak a do­hányzástól és a szeszes italok fogyasztásától, s ez szokatlan dolog egy olyan országban, amely annyira a dohányzás és a vodka rabja. Pontosan nem lehet megállapí­tani az oroszországi óhitűek számát, kétségtelen azonban az, hogy a Szovjetunió össze­omlása óta eltelt időszakban a hívek száma növekedett. Sokat tanulhatnának Burjátia ősho­nos lakóitól is, mert a tibeti buddhizmüst követő burjátok a kommunizmus bukását sok templomuk és kolostoruk újjá­építésével tették emlékezetes­sé.

Next

/
Thumbnails
Contents