Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-12-09 / 49. szám
3 1998. december 9. Sok fajukat kipusztulás fenyegeti hazánkban és egész Európában A denevér nem támad az emberre Juhász Katalin _______________ Éj ijeli életmódja és előfordulási helye miatt a denevér, ez a szegény kicsi állat sosem örvendett túl nagy népszerűségnek, sőt különböző hiedelmek keringtek vele kapcsolatban. Ezeket szeretnénk eloszlatni a következőkben. Kezdjük azzal, hogy a denevér nem támadja meg az embert, hiszen legalább annyira fél tőle, mint mi a fejjel lefelé lógó bőregértől. A denevér továbbá nem embervérrel táplálkozik, és nem kapaszkodik bele a hajunkba, hogy bántson bennünket. Ez az állatfaj veszélyben van, kipusztulás fenyegeti, ezért egész Európában szigorúan védett. Egy-egy példány eszmei értéke 1000 és 2000 korona között mozog, fajtól és az egyedek számától függően. A természetvédők régóta fáradoznak megmentésükön. Hazánk „denevérvédelmi központja” Szepsiben található, vezetője Matis István, aki feleségével, Dittel Laurával közösen a Bambi nevű nonprofit környezetvédelmi csoport alapítója. A csoport előadásokat, továbbképző tanfolyamokat szervez óvónőknek, alsó tagozatos pedagógusoknak, mivel szerintük a környezetismereti nevelést minél hamarabb el kell kezdeni, a legjobb már óvodáskorban. Az érdeklődés nagy, Szepsiben, Kassán és Pozsonyban egyaránt. Védelemmel, neveléssel és kutatással foglalkoznak, a denevérprojekt természetesen az első csoportba tartozik. 1995-ben kezdték járni a Kassaimedence falvait, hogy felmérjék az ott található denevérállományt, illetve hogy tájékoztassák az ott élő embereket mindarról, ami a „békés együttéléshez” kell. Huszonnégy denevérfajt számoltak meg, ezek lakhelyük szerint is elkülöníthetők. Sok faj csupán barlangokban él, de vannak olyanok is, amelyek előszeretettel költöznek be az ember által épített objektumokba, főleg ódon templomtornyokba. És pont ebből származnak a gondok, mivel a használatban lévő templomok gondnokai, lelkészei, és a templomlátogató hívek sem mindig örülnek a betolakodóknak. Mivel védett állatok, elpusztításuk büntetendő cselekedet, ennek ellenére, sajnos, előfordul, hogy az intoleráns homo sapiens ily módon intézi el a problémát. „Egy-egy példány eszmei értéke fajtól függően ezer és kétezer korona között mozog, vannak végveszélyben levő fajok is. Több információs anyagot adtunk ki, melyekben az évszázadok során kialakult negatív előítéletektől akartuk megszabadítani az embereket. Különböző tévhitek táplálják ezt az ellenszenvet, melyek közül a legelterjedtebb az, hogy a denevérek emberi vérrel táplálkoznak. Nos, ez a világon mindössze három dél-amerikai fajra vonatkozik, ezek is csupán állatok vérét szívják. Én személy szerint többször tartózkodtam olyan helyeken, ahol ötszáz fős denevérkolónia élt, és semmi bajom nem történt.” Összesen egyébként mintegy ezer fajt tartanak számon a világon, akad, amelyikből csupán néhány példány él. Ezért a Bambi aktivistái jelenleg egy új projektet valósítanak meg Aktív denevérvédelem címmel. Felvették a kapcsolatot a „megszállt” templomok dolgozóival, és közösen próbálnak lépni az ügyben, nevezetesen maguk tisztítják meg Isten házait a denevérek végtermékétől, a guanótól. Ez jelenti ugyanis a legkellemetlenebb problémát. Eddig két faluban jártak sikerrel, a helyiek csodálkozva nézték a szorgosan munkálkodó természetvédőket; legtöbben azt hitték, valamelyik egyházi szervezet tagjaival van dolguk. „Azt sem értették, miért vállalkozunk a munkára ingyen - meséli Laura. Nálunk szokatlan ez a hozzáállás, az emberek általában idegenkednek a társadalmi munkától; sajnos, a gazdasági helyzet egyre inkább rákényszeríti őket, hogy első kérdésük egy munkával kapcsolatban az legyen: »Mennyit kapok én ezért?« A válasz egyszerű. Mi azt csináljuk a szabadidőnkben, amit szeretünk, ezért nem is érezzük ezt munkának.” Ezenkívül tudományos kutatással is foglalkoznak, a denevérek téli és nyári „szokásait” vizsgálják. Nyáron az emberek közelében élő fajokra összpontosítanak, amelyek a legérzékenyebbek és legveszélyeztetettebbek. Végigjárják a templomokat, kastélyokat és régi kúriákat, melyeknek nagy a padlásterük, és több száz tagú denevérkolóniákra lehet akadni. Eddig száztíz épületben körülbelül négyezer denevért számoltak meg Kelet-Szlovákiá- ban. Télen a denevérek téli álmukat alusszák a barlangok mélyén, ezért ebben az időszakban a kutatók is alászállnak a barlangokba. A Szlovák-karszt- hegységben több száz barlang és zsomboly található, tehát van dolguk bőven. „Nemrég kiadtunk egy brosúrát e témával kapcsolatban, melyet főleg természetvédelmi szerveknek szántunk, azaz nemzeti parkoknak, tájvédelmi körzeteknek, barlangászoknak. Ezek kapcsolatba kerülhetnek a denevérekkel munkájuk során. Különböző röplapokat is készítettünk; nyelvezetük, stílusuk egyszerűbb, közérthetőbb. Ezeket küldjük a denevérlakta épületek gondnokainak, és eddig nagyon kedvező visszhangra találtak kiadványaink” - mondja István. Mi az oka annak, hogy az emberek évszázadok óta viszo- lyognak ezektől az állatoktól? „A válasz a denevérek életmódjában keresendő. Eléggé kísérteties helyeken élnek, furcsa a kinézetük, fejjel lefelé lógva alszanak. Sajnos, a gyerekek többségének a tévé agymosó hatása miatt azonnal Batman jut eszébe róluk. Ezért nagyon fontosnak tartjuk az iskolai környezetismereti előadásokat, melyeket elég régóta szervezünk a környéken.” Nálunk szokatlan ez a hozzáállás, az emberek idegenkednek a társadalmi munkától. Egy-egy pél- dány eszmei értéke fajtól függően ezer és kétezer korona között mozog. A Bambi ökológiai ismeret- terjesztő központ denevérvédelmi csoportja nemrég kiadott egy brosúrát e témáról. Főleg természetvédelmi szerveknek szánta, azaz nemzeti parkoknak, tájvédelmi körzeteknek, barlangászoknak. Ezek kapcsolatba kerülhetnek a denevérekkel munkájuk során. Különböző röplapokat is készített, melyek nyelvezete, stílusa egyszerűbb, közérthetőbb. Ezerötsz „termeié egyik fal ból. A gi magas < azonbar mi. Ezér nak az ü li zsáko termész pen álljc berek tékesíté: végterm
