Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-10-28 / 43. szám
Modern élet 1998. október 28. 5 Az emberiséget sújtó járványok közül a pestis avatkozott be leginkább a történelembe Baktériumok és birodalmak Az 1656-ban készült grafikán egy Schnabel, azaz Csőr névre hallgató doktor legendás alakja látható. Nálunk már most kezdődik a karácsony Lehet, hogy éppen Önnek nem lesz majd gondja a karácsonyi ajándékozással. Bizonyára felragasztotta már a játéktervre lapunk október 14-i és 21-i számában, illetve az Új Szóban október 9. óta naponta közölt szelvényeket. E heti számunkban a Vasárnap első jokerszelvényét közöljük. Már most biztosítsa a lapokat újságárusánál! Gálaműsorunkat a KOM-ART művészeti ügynökség, Héger Rudolf, Komárom szervezi. Rendkívüli, huszonnégy oldalas melléklettel Ajándék az ünnepre Játsszon velünk a Születésnapi Ajándékszóróban! Hunyadi János a halálán volt, amikor a magyar sereg a Nándorfehérvárnál aratott győzelmet ünnepelte. Minden idők legrettegettebb betegsége, a pestis, más néven feketehalál, dögvész végzett a nagy hadvezérrel. A krónikák följegyezték, hogy a járványok gyakran beleszóltak a történelem menetébe. Időszámításunk előtt 429-ben járvány gyorsította meg a görög városállamok hanyatlását. Periklész, a kiváló államférfi is az egyik járvány áldozata lett fiaival együtt. A görög hajósok ugyanis egyszerre négyjárványt hurcoltak be, s akit a fekete himlő megkímélt, azt elvitte a hastífusz, a vérhas vagy a kiütéses tífusz. Ezek a betegségek több áldozatot szedtek, mint a peloponnészoszi háborúk. Rómát az előrelátó egészségügyi intézkedéseknek köszönhetően sokáig megkímélték a nagy járványok. A császárság idején azonban a nagy vízfogyasztás miatt a szennyvíz elöntötte Róma környékét, elmocsarasította a vidéket, s az elszaporodó szúnyogok gyilkos kórt - maláriát - terjesztettek. A birodalom fővárosa fokozatosan elnéptelenedett. Természetesen a hódítókat sem kímélte a járvány: időszámításunk előtt 410-ben a nyugati gótok, 452-ben a hunok, 455-ben a vandálok voltak kénytelenek amiatt visszavonulni. Alarik, a nyugati gótok királya is itt halt meg, maláriában. A XIV. századra az egykor milliós város lakóinak száma húszezer alá csökkent. Az emberiséget sújtó járványok közül a pestis avatkozott be legészrevehetőbben a történelembe. Az egyik leghatalmasabb járvány 1348-ban tört ki, s két év alatt húszmillió ember - Európa akkori lakosságának egyharmada - halt meg benne. Párizsban a lakosság fele (ötvenezer személy), Hamburgban és Brémában a lakosság kétharmada, Velencében négyötöde vesztette életét. Lübeck teljesen kihalt, s a pestis néhány hónap alatt tíz város közül kilencben ritkította a lakosság sorait. A pestis elsősorban a patkányok betegsége. Baktériumát a döglött állatot elhagyó bolhák viszik át az emberre. A középkori városok hiányos egészségügyi viszonyai kedveztek a pestisjárvány terjedésének, hiszen a szeméttel borított keskeny utcák valóságos patkánytenyészetek voltak. A fertőzött rágcsálók elsősorban hajókon jutottak el más országokba. Hajósok hurcolták be a pestist a bizánci birodalomba: a genynyes tályogokkal borított, magas lázban szenvedő lakosság a felére csökkent, ezért a meggyengült állam nem tudott ellenállni a törökök támadásainak. A nagy pestisjárványok a XVIII. században megszűntek, de a betegség azért még beleszólt Napóleon egyiptomi hadjáratába is. Más járványok, így a tetű terjesztette kiütéses tífusz, szintén beavatkoztak a históriába. A 30 éves háborúban részt vevő országok egyes területein, például Württem- bergben a lakosság kilenctizedé halt meg tífuszban. Ez a betegség - amely egyebek között magas lázzal és hidegrázással jár, s a beteg testét kiütések lepik el - közrejátszott Napóleon oroszországi hadjáratának kudarcában is. Rettegett fertőző betegség volt a himlő, amely egyéb gyötrő tüneteken kívül kemény, elgennyedő hólyagokat okoz a a test egész felszínén, továbbá a szájban és a torokban. Újra és újra végiglátogatta az európai országokat. Minthogy Amerikában ismeretlen volt ez a vírusos betegség, az ottani őslakosságnak nem alakulhatott ki védettsége ellene, következésképpen a himlőjárvány megtizedelte az észak-amerikai indián törzseket. A himlővel függ össze a világtörténelem első biológiai háborúja is. Az indiánok kiirtására törekvő amerikaiak himlőben meghaltak ruhadarabjait és takaróit ajándékozták a bennszülötteknek, hogy megfertőzzék őket. A fejlett országok többesztendős összehangolt erőfeszítéseinek eredményeként a himlő a közelmúltban az egész földön megszűnt. Az utolsó beteg, egy Szomáliái szakács 1978-ban gyógyult meg. A gyorsan terjedő fertőző betegségeket parányi kórokozók - baktériumok és vírusok - okozzák. Egy részük cseppfertőzéssel vagy használati tárgyakkal terjed emberről emberre. A kolerának és a vérhasnak a kórokozójukkal szennyezett élelmiszer és folyóvíz a forrása, de olyan betegségek is ismeretesek, amelyeket rovarok - bolhák, tetvek, kullancsok, szúnyogok vagy legyek - terjesztenek. Az említett Űasz- szikus járványok és az újabb fertőző betegségek ellen jobbára vannak gyógyszereink (ilyenek például az antibiotikumok), és készítettek védőoltásokat is. A váratlanul elharapódzó, rendszerint az állatokról az emberre átterjedő új betegségek eleinte azért veszélyesek, mert a gyógymódjuk kidolgozásához idő kell. Például az első világháború után pusztító, úgynevezett spanyol- nátha- járvány több áldozatot szedett, mint maga a világháború. Dr. Horváth Sándor munkája nyomán Ötven év nemcsak az emberéletben érdemel tiszteletet, egy lap életében is jelentős. Mérföldkőnek talán nem nevezhető, hiszen a történelmi események nem a lap korához igazodnak, legföljebb jó vagy rossz irányba befolyásolják létét. Hetilapként indult 1948-ban az Új Szó, s hála Istennek és a szlovákiai magyar olvasók igényének, dacolva a politika viharaival, napilappá alakult. Az ötven év során érték támadások, fenyegette megszűnés - egyelőre azonban azoknak lett igazuk, akik munkatársként, olvasóként hűek maradtak hozzá. Az ötven év visszatekintésre készteti az embert - hogy kiszűrje a múltból a szépet és jót, s ezt hasznosítsa életében, munkájában, de azért is, hogy megjegyezze, a salaktól egyszer s mindenkorra meg kell szabadulni. Az Új Szó születésnapi száma természetesen, az ünnephez méltó módon rendhagyó lesz. Huszonnégy oldalas melléklettel bővítjük, melyben visszapillantásokat olvashatunk egykori munkatársaitól, bemutatjuk jelenlegi szerkesztőit, s mindazokat, akik a lap megjelenéséért dolgoznak. Idézünk régi, ötven évvel ezelőtti számainkból. Aki kötődik az Új Szó-hoz, megrendelheti rendkívüli, 24 oldalas melléklettel bővített számunkat, amely december 15-én jelenik meg, természetesen változatlan áron. Megrendelhető címünkön: VOX NOVA, Prievozská 14/A, P.O.BOX 49, 820 06 Bratislava. faxon (07/52 38 331) vagy telefonon is (07/52 38 327).-§cMegrendelem Az ÚJ SZÓ december 15. ünnepi számát Példányszám A lapot az alábbi címre kérem: Név, vezetéknév, a szervezet címe Telefon Utca, házszám Község Posta Előfizetési inkasszószám Dátum, az előfizető aláírása, illetve pecsétje A fertőzött rágcsálók elsősorban hajókon jutottak el más országokba. A himlővel függ össze a vi- lágtörténe- lem első biológiai háborúja is. Mozaik Hizlal a mobil A legújabb kutatások kiderítették, hogy a rádiótelefon hizlal. Az ok roppant egyszerű, a mobilosok ugyanis évente átlag tizenhat kilométerrel kevesebbet gyalogolnak, mint azok, akik az utcán keresgélnek nyilvános telefon- fülkét. Másutt is divat Nemcsak mifelénk divat a szexvideózás. A németországi Ingolstadtban egy körorvos az állítólagos kezelés alatt gyógyszerekkel alkalmasint elaltatta női pácienseit (ezért 1000 márkát kért), és szexuálisan zaklatta őket. A 24 áldozat között vannak olyanok, akik többször is „sorra kerültek”. A kamera jelenlétét a doktor úr szakmai dokumentáció készítésével magyarázta. A tettes végül lebukott, és mindent bevallott a rendőrségen, sőt már kártérítést (200 ezer márka) is fizetett a betegeknek. A per azonban még folyamatban van. ' Popeye tévedett Popeye, a tengerész roppant kemény életet élt: állandóan spenótot kellett falnia. A spenót is tartalmaz vasat, de nem többet, mint más zöldségféle. A tengerész egy hivatalos dokumentumban megesett nyomtatási hibának „köszönheti” balsorsát: egyetlen helyi értékkel véletlenül arrébb került a tizedesvessző. A 20-as években az amerikai kormányzat, látva a sok vérszegény gyereket, kampányba kezdett, és megterveztette Popeye figuráját, aki - az elírás miatt - mindig spenótból merített erőt. Mire a hibát észrevették, a rajzfilm már elkészült, a gépezetet nem lehetett leállítani. A spenótot gyűlölő gyerekek nagy bánatára.
