Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-07-08 / 27. szám
Politika 1998. július 8. 3 Hét nap a belpolitikában: június 25. - július 1. A balos riszálás veszélyei Múlt szerdától fél évig Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, elsőként az EU-ba legutóbb bebocsátást nyert három ország- Ausztria mellett még Svédországot és Finnországot vettékfel - közül. Az eseményt a Bécs utcáin lezajlott népünnepéllyel színesítették, miközben vezető politikusok élő adásban nyilatkoztak. Viktor Kiima kancellár kiemelte, hogy az Unió keleti irányú bővítése Ausztria biztonsági érdekeit szolgálja. CTK/AP-felvétel Dömötör Ede felvételei Eduard Kukán szerint a bizonyítványügy megoldásához csak egy kis politikai jó szándék szükséges „Vállaljuk az együttműködést az MKP-val” Malinak István____________ A kurtán-furcsán előrehozott idei tanévzáró és bizonyítványosztás általános tapasztalata az lehet, hogy bizony kifulladni látszik a szlovákiai magyarság tiltakozó kedve. Általános tapasztalatról beszélhetünk, mert szerencsére ellenpéldák is akadtak, elég, ha a nagyfödé- mesi magyar iskolába járó gyerekek szüleit említjük, akik karakánul a szemtelenül provokáló miniszter asszony tudomására hozták: nem kérnek a mélynemzetiek uralta tárca oktatási politikájából. Lehetne tovább is példálózni, a lényeg mégis az, hogy a búcsiak és bátorkesziek komáromi tiltakozó akciói, a galántai és a szepsi nagygyűlés állásfoglalása, fogadkozásai után még a tavalyinál is lagymatagabbra sikeredett a kétnyelvű bizonyítványok visszaállításáért szervezett tiltakozás. Pontosabban: alig szervezett tiltakozás volt csak- . Kérdés, milyen mértékben játszott ebben közre a félelem, az apátia meg a kényelem, és milyen mértékben a választások előtti légkör, az a remény, hogy P. Vonyik Erzsébet Budapesten kormányváltás történt. Exkülügyminiszterként milyennek látja a kétoldalú viszony fejlődésének lehetőségét? Enyhén fogalmazva: a kapcsolatok stagnálnak. Megítélésem szerint most semmi drámai nem történik e viszonyban, Budapesten is várnak a szeptemberi szlovákiai választások eredményére. Nem túl kecsegtetőek a kilátások, hiszen a szlovák külügyi szóvivő hevesen reagált a leendő magyar külügyminiszternek, Martonyi Jánosnak arra a kijelentésére, hogy Szlovákiát figyelmeztetni, kellene teljesítse nemzetközi kötelezettségeit. Ez is jelzi, hogy a két fél másként értelmezi a kötelezettségeket, pedig mindketten aláírták őket. Már három éve aláírtuk az alap- szerződést, mégis elhúzódik a megállapodás arról, hogyan és milyen összetételű bizottság ellenőrizze a teljesítését. Ilyen összefüggésben a szlovák térfélen bizonyos aggodalmat váltottak ki Orbán Viktor első kijelentései, miszerint a magyar korszeptemberben úgyis harangoznak ennek a hatalomnak, és minden jobbra fordul. Egyik változat sem szerencsés, az elsőnél nem kell magyarázni az okot. A másodikat illetően: a politikai erőviszonyok jelenlegi alakulását tekintve egyáltalán nem biztos, hogy egy ellenzéki győzelem esetén a Magyar Koalíció Pártja kormánypozícióba kerül. Ezért üthet vissza hosz- szabb távon a jogainkért foggalA demokrácia letéteményesei nem a baloldalon találhatók. körömmel küzdeni kell elvnek a feladása. Sajnos, az a tény, hogy a baloldaliakjúnius 27-én ismét ízléstelenül riszálni kezdték magukat a DSZM előtt, felkínálva a Meciar és Gasparovic kizárásán alapuló együttműködést plusz a PEP- pel való közös kormányalakítás lehetőségét, Szlovákiában - ugyancsak hosszú távon - a demány törődni fog a magyarsággal, attól függetlenül, hogy a határon belül vagy kívül él-e. Az aggodalmat az a félelem szülte, hogy vajon ez a retorika nem fog-e keményedni. Orbán Viktort dinamikus és pragmatikus politikusnak ismerem. Tudom azt is: mindig más a retorika, amikor valaki már egy kormány élén áll. Feltételezem, hogy a kapcsolatok normálisan fognak alakulni, és felülkerekedik a józan ész. S van egy új mozzanat is: mindkét ország integrálódni akarNyugat-Európához. Külföldi partnereink szerződéses kötelezettségeink vállalására, vitás kérdéseink megoldására késztemek majd bennünket. A magyar parlamentbe szélsőséges erők is bejutottak. Bizonyos fokig aggódom emiatt, de szeretném hinni, hogy a magyar politikai erők képesek e nézetek kiszorítására. Minden országban vannak szélsőségesek, de a politikában nem sok vizet zavarnak. Magyarországnak sem tenne jót, ha túlságosan hallatszana a hangjuk. Magyarország már voksolt, nálunk küszöbön állnak a válaszmokrácia befagyasztását okozhatja. Rudolf Schusterék vehemens cáfolatai sem nyugtathatnak meg, elég, ha megfigyeljük, hogy a legnézettebb elektronikus híreszköz, a Markíza kiket futtat úgy istenigazából. Természetesen a DBP és a PÉP frontembereit. Ebben a körvonalazódó bal-balkö- zép hatalomváltásban a jobboldal számára nem teremne sok babér. Szándékosan nem SZDK-t írtam a jobboldal helyett, mert az értékrendek az ötpártiakon belül túlságosan keverednek. Az eddigi szlovákiai politikai gyakorlatot tekintve ki kell végre mondani, hogy a demokrácia letéteményesei nem a baloldalon találhatók, és ez duplán érvényes a kisebbségi politikára. Visszatekintve az elmúlt évekre: a DBP a parlamentben még minden olyan törvényt nagy örömmel megszavazott, amelynek elutasítása az itteni magyarok számára létfontosságú lett volna. Tették pedig mindezt a bársonyos éra utáni időszakra átmentett internacionalizmus szellemében. Arról nem is beszélve, hogy a DBP álszent módon továbbra is szeretne matások. Mi az ellenzék legfontosabb feladata a kampányidőszakban? A legfontosabb az lesz, hogy az ellenzéki demokratikus erők egységes fellépését megőrizzük. Nagy jelentőségűek az ellenzéki kerékasztalok, amelyek az SZDK, az MKP, a DBP és a PÉP részvételével zajlanak. Ezek célja a párbeszéd, hogy sikert érhessünk el a választásokon, s ezek a demokratikus erők alakíthassanak kormányt is. Az SZDK csakis az olyan arányú ellenzéki győzelmet tartja jelentősnek, amely alkotmányos többséget, 90 mandátumot jelent. Csakis így korrigálhatóak a múltban hozott törvények és biztosítható a demokratikus fejlődés. Ez nem vágyálom, hanem elérhető cél. De csak akkor történhet meg, ha az ellenzék együttesen lép fel. Hogyan látja a magyar pártok egyesülését, könnyíti-e ez az együttműködést az SZDK-val? Közös nyilatkozatban rögzítettük az együttműködést. Meggyőződésem: jó, hogy így tettünk. Nyilvánosan valljuk, hogy együtt kívánunk működni magyar kollégáinkkal. A magyar politikusok nemrég ugyanazt gyár szavazatokat szerezni úgynevezett magyar szekciója révén, amelyről az utóbbi egy-két évben szinte semmit nem lehetett hallani. Arra sem árt emlékeztetni, hogy a DBP egyik politikusa egy parlamenti bizottsági ülésen támogatta a Szlovák Nemzeti Pártnak azt az oktatá- sitörvény-javaslatát, amelyet még Meciar is alkotmányellenesnek nevezett. Mindeddig az önkormányzatok voltak a demokrácia utolsó bástyái, hiszen az eddig hatályos törvények olyan jogköröket biztosítottak számukra, amelyek jelentős, a központi hatalomtól független cselekvési szabadságot biztosítottak nekik. Az önkormányzatiság elvének szempontjából fekete napként könyvelhetjük el július elsejét: a parlament elfogadta a községi rendezésről, valamint a helyhatósági választásokról szóló törvényt. Csak remélhető, hogy az alkotmánybíróság kimondja: ellentétes az alaptörvénnyel, hiszen a polgári elv helyett az etnikait vezeti be. Nyilvánvaló célja a magyarlakta területeken a képviseleti arányok megváltoztatása. hajtották végre, amit mi az elmúlt hét végén, hogy egy pártba tömörültünk. Tettük ezt azért, mert az értelmetlen választási törvény a koalíción belüli viszonyok módosítására késztetett bennünket, hogy a választásokon sikeresen szerepelhessünk. Tanulsággal szolgáltak nekünk a magyar pártegyesülés körüli bonyodalmak, s némi aggodalommal figyeltük, hogy a vártnál több problémát kellett magyar kollégáinknak megoldaniuk. De a döntő a végeredmény, az egyesülés létrejötte, s reméljük, hogy az egyesült pártok tartják magukat a létrejött megállapodáshoz. Hiszen a koalíción belül felmerülő problémák mindig gyengítik kifelé a adott pártformációt. Örülünk, hogy áthidalták ezeket a problémákat, s most már egységesen léphetnek fel. Drámai fordulatot az SZDK és az MKP együttműködésében az egyesülés után sem várok. Fontos, hogy konzultáljunk, ám tartózkodjunk a negatív megnyilvánulásoktól, amelyeket felhasználhatnak ellenünk. Maximális politikai felelősségérzetre van szükség. Számolni kell azzal, hogy a kampányban kijátsszák ellenünk a magyar kártyát. Nem szabad, hogy mi adjuk fel a labdát. Ne adjunk muníciót, hogy ránk lőhessenek. A jó választási szereplésért olykor taktikai engedményekre, lépésekre is szükség van. Milyennek látja az oktatási törvényjavaslatot? Szeretnék bízni abban - habár az eddigi tapasztalatok alapján nehéz -, hogy érvényesek a miniszterelnöktől a kerékasztalon hallottak, hiszen az SZNP-s képviselők csoportjának törvényjavaslatát jog- és alkotmányellenesnek nevezte. De az első szavazáson Meciar képviselői mégsem szavaztak ellene. Úgy vélem, ez rossz törvény, amelyet el kell utasítani, ellenkező esetben rendkívül negatív visszhangot váltana ki. Ügyanígy feleslegesnek tartom a kétnyelvű bizonyítványok kapcsán szított feszültséget, amelyet szándékosan, politikai célzattal teremtettek. A kétnyelvű bizonyítványok évtizedek óta bevált gyakorlata senkit sem veszélyeztetett. Egy kis nagyvonalúsággal és politikai jó szándékkal a botrány elsimítható lenne, nehogy a feszültség gyűlöletté fajuljon. Der Tagesspiegel Bécs kulcsszerepben Az Európai Uniónak jelenlegi helyzetében egy ifjú tagország lendületére, valamint egy sokat megélt diplomata tapasztalatára van szüksége, s a soros elnökséget most betöltő Ausztria mindkettővel szolgál - írta a Der Tagesspiegel című berlini napüap az osztrák elnökséggel kapcsolatos várakozásokat taglaló cikkében. Bécs első nagy feladata az lesz, hogy megfelelően előkészítse azt a rendkívüli csúcstalálkozót, amelyen a német és a francia kívánságoknak eleget téve egy, a polgárokhoz közel álló unióról tárgyalnak. Az osztrákokon múlik, hogy születik-e érdemi eredmény, vagy csak semmitmondó kinyilatkoztatások hangzanak el. Ennél is nagyobb erőfeszítést követel majd Bécstől az Agenda 2000 reformprogrammal kapcsolatos teljesen kusza érdekviszonyok tisztázása. Az agrárreform, a strukturális fejlesztési segélyek, az uniós pénzügyek, valamint az intézményi átalakítások ügyében komoly érdekellentétek tapasztalhatók, és jelentős hatalmi ellentétek alakultak ki. Ha a reformok ügye zátonyra fut, az EU nem tudja beváltani a csatlakozni kívánó országoknak tett ígéretét, és nagyszerű érveket szolgáltat az 1999júniusi európai parlamenti választásokra az integráció ellenfeleinek. Süddeutsche Zeitung Feladathalmaz Feladatok óriási halmaza vár az osztrák elnökségre. A külpolitikában a koszovói válság megoldása lesz a legnagyobb nehézség, míg az uniós belső ügyek közül a tagállamok pénzügyi hozzájárulása vár a legsürgősebb tisztázásra. A cardiffi csúcson Bonn egyértelművé tette, hogy nem hajlandó tovább a dúsgazdag nagybácsi szerepét vállalni. Bármilyen ügyes közvetítők lesznek is az osztrákok, nem várható eredmény, mert a szeptemberi német választások mindent blokkolnak.
