Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-09-23 / 38. szám
4 1998. szeptember 23. Háttér Az 1989 utáni szlovákiai magyar politizálás eseménynaptára Az FMK-tól az MKP létrejöttéig Míg Duray Miklós a jövőbe tekint, Bugár Béla bepillant a „kártyáiba” Somogyi Tibor felvétele A hét végi szlovákiai parlamenti választások - immár a negyedikek a bársonyos forradalom óta, hiszen 1990-ben, 1992-ben majd 1994-ben is urnákhoz szólítottak a szavazópolgárokat - jó alkalmat kínálnak arra, hogy időrendben felsorakoztassuk az utóbbi kilenc év szlovákiai magyar politizálásának legfontosabb mozzanatait, amelyek így vagy úgy, de hozzájárultak ahhoz, hogy most ott tartsunk, ahol tartunk: a három magyar parlamenti párt nem önként és dalolva, hanem elsősorban az új választási törvény kényszere alatt, hosszadalmas viták után egyesült, és négyes rajtszámmal indul a hét végi parlamenti választásokon. De az igazság kedvéért hozzá kell fűzni azt is, hogy így végül is olyan helyzet teremtődött meg a szlovákiai magyar politizálásban, amelyet az Együttélés évek óta szorgalmazott. S talán nemcsak az emlékezet felfrissítésére jó az alábbi kronológia, hanem eligazítást nyújt ahhoz is, hogy a pénteken-szombaton remélhetőleg minél nagyobb számban az urnákhoz járuló szlovákiai magyar választópolgárok felelősen dönthessenek, karikázhassák fel, illetve le a törvényben megszabott legfeljebb négy jelöltet, akiknek nem az MKP által ajánlott helyet szánnák a jelöltlistán. 1989 novembere - megalakul a Független Magyar Kezdeményezés, a későbbi Magyar Polgári Párt elődje. 1990 februárja - létrejön az Együttélés Politikai Mozgalom. 1990 márciusa - megalakul a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Röviddel a három párt megalakulása után tárgyalások kezdődtek a hármas koalíció létrehozásáról, ám az FMK azt a nézetet vallotta, hogy a természetes szlovák szövetségessel, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalommal együtt kell indulni. Bugár Béla szerint a későbbi kettes koalíciót létrehozó MKDM és az Együttélés vezetősége már akkor felismerte, hogy „a szlovákiai magyarokat érintő kérdésekben csak együtt szabad fellépni”. 1990. március 30. - a Kereszténydemokrata Mozgalom gán- csoskodásai ellenére a MKDM és az Együttélés aláírja a koalíciós szerződést, amelynek értelmében közösen indulnak a nyári parlamenti választásokon. Egy héttel a szerződés aláírása előtt a Napban megjelent cikk azt állította, hogy a hármas magyar koalíció esetleges létrejötte sem jelentene garanciát az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére. 1990. június 8-án és 9ún parlamenti választásokra került sor, amelyek alaposan rácáfoltak a fentebbi állításra, hiszen a kettős koalíció 8,66 százalékos támogatottságot ért el, vagyis 292 636 szavazatot szerzett, s ezzel 14 képviselőt juttatott be a Szlovák Nemzeti Tanácsba, ötöt, illetve hetet pedig a Szövetségi Gyűlés két kamarájába. Tehát a magyar választók több mint nyolcvan százaléka a kettes koalícióra szavazott. Az FMK a választásokon győztes NYEE-vel indult koalícióban, és becslések szerint 30-60 ezer szavazatot érhetett el, ami hozzávetőleg 1,9-1,8 százalékos támogatottságnak felelt meg. A három magyar párt együttvéve 322-352 ezer szavazatot szerezhetett, ami a magyar voksok 87-95 százalékának felel meg, vagyis a magyarok mintegy kilencven százaléka voksával a magyar pártokat támogatta. A választások eredményeként az FMK kormánytényező lett, többek között alelnöki posztot, miniszterhelyettesi tisztségeket kapott, A. Nagy László a parlament alelnöke lett. Az 1990-es választásokon a szavazásra jogosultak 95,4 százaléka ment el szavazni. Az 1991-es év második felére, majd a következő évre rányomták bélyegüket az Együttélés által szorgalmazott egy párt létrehozásával kapcsolatos viták, a parlamenti munkára is negatívan hatottak az Együttélés és az FMK közötti vülongások; példa erre a nyitrai magyar kar körüli vita, amelynek létrehozása épp e polémiáknak esett áldozatul. 1992-ben maratoni tárgyalások után sem jött létre a hármas magyar koalíció, épp az említett késhegyre menő viták miatt. Az 1992-es választások előtt módosult a parlamenti bejutási küszöb, a korábbi 5 százalék helyett a kettes koalíció esetében 7 százalékot kellett elérni. Az Együttélés és az MKDM ismét együtt indult, majd csatlakozott hozzájuk a Magyar Néppárt, az MPP pedig külön vágott neki, de nem érte el az egy párt esetében megszabott 5 százalékot, 70 689 szavazattal 2,29 százalékot szerzett, míg a bejutáshoz kb. 154130 szavazatra lett volna szüksége. A kettes koalíció az ötödik legerősebb tömörülésként került be a parlamentbe, 228 885 szavazattal 7,42 százalékot ért el, ami összesen 26 mandátumot jelentett. így 14 képviselője jutott be a pozsonyi törvényhozásba, 7, illetve 5 pedig a Szövetségi Gyűlés két kamarájába. 1992-ben a választók 84,2 százaléka ment el szavazni. 1992 decemberében a lévai értelmiségi fórumon az MKDM felvetette, hogy a választási tapasztalatokból okulva meg kell teremteni a három magyar párt szorosabb együttműködését, ezt szolgálta a politikai egyeztető tanács létrehozása. A kettes koalíció egyébként 1994-ben kívülről támogatta Jozef Moravcík kormányát. 1994. februárjában Janics Kálmán, az MKDM tiszteletbeli elnöke először fogalmazta meg a magyar pártok választási koalíciója megkötésének szükségességét. 1994. július 21-én megszületett az áhított hármas koalíció az Együttélés, az MKDM és az MPP részvételével, amely az 1994 szeptemberében tartott választásokon 10,18 százalékkal, 292 936 szavazattal 17 magyar képviselőt juttatott a Szlovák Köztársaság parlamentjébe, közülük 8 az Együttélést, 7 az MKDM-et 1 pedig az MPP-t képviselte. Ezzel a Magyar Koalíció a harmadik legerősebb parlamenti képviselet lett. (A választási részvétel országosan csak 75,6 százalékos volt.) Ez az eredmény azt mutatta, hogy a magyar választók helyesnek tartják a közös fellépést, ennek ellenére négy éven át folyt a vita arról, hogy ez milyen formában történjen meg. Az új választási törvény ismeretében hamarosan pont került az elhúzódó és elfajult viták végére, hiszen a koalíció minden tagjának külön-kü- lön 5 százalékot kellett volna elérnie. 1998. június 21-én Dunaszer- dahelyen megalakult a Magyar Koalíció Pártja, elnökké Bugár Bélát, tiszteletbeli elnökké Duray Miklóst választották. Az új párton belül a volt MKDM és Együttélés közös keresztény- konzervatív-népi platformot hozott létre, a volt MPP pedig megalapította a liberális platformot. Összeállította: -pveA szlovákiai magyarságot érintő kérdések- ben együtt kell fellépni. Négy éve 10 % feletti volt a támogatottság. Mit kínál az MKP programja? A gazdaságpolitikai rész megállapítja: a kormánykoalíciót a gazdasági átalakulással kapcsolatban egyetlen dolog érdekelte: a privatizáció, kifosztotta az államot, és összeharácsolt, amit lehetett. Az MKP szükségesnek tartja a privatizálás során elkövetett törvény- sértések jogorvoslását. A stratégiai fontosságú cégekben az állam nem mondhat le arról, hogy privatizálás esetén is tulajdonosként befolyásolja működésüket. Az MKP célja egy dinamikusan fejlődő, környezetkímélő szociális piacgazdaságra épülő Szlovákia megteremtése, amely az Európai Unió majdani tagjaként tisztességes megélhetést és szociális biztonságot nyújt polgárainak. A program viszonylag magas, 5-7 százalékos gazdasági növekedéssel számol, továbbá fontosnak tartja az infláció kordában tartását. Ösztönözni kell az exportot és a külföldi tőke beáramlását. Kiemelt figyelmet kell szentelni a kis- és középvállalkozások támogatásának. Az adóterheket nem szabad tovább emelni, a közvetlen adókat mérsékelni kellene. Az állami támogatásokat export- orientált kis- és középvállalatoknak kellene nyújtani. Agrárpiaci szabályozással értékesítési biztonságot kell teremteni. A gazdaságpolitikának segítenie kell a középparaszti farmergazdaságok kialakítását. A mezőgazdaság fejlesztésének együtt kell járnia a vidék fejlesztésével, népességmegtartó erejének növelésével. Mivel a magyarság zöme falvakban él, mindent meg kell tenni a vidék fellendítéséért. Ajogállamiság fontosságát taglaló fejezet szerint a kormánykoalíció a választójogi törvény módosításával és a helyhatósági választási törvény elfogadásával támadást indított a pártok szabad versenye és az önkormányzatok ellen. Az MKP új alkotmány elfogadását szorgalmazza, amelyben a nemzetállam helyett a többnemzetiségű jelleg szerepelne. Az új alkotmánynak biztosítania kell a szerzett jogok védelmét, a jognak a polgárt kell szolgálnia, nem a hatalmat. Decentralizálni kell a közigazgatást, az 1996-ban bevezetett területi felosztást felül kell vizsgáim. Az MKP alkotmánytörvény elfogadását szorgalmazza a nemzeti és etnikai közösségek és kisebbségek jogállásáról. A szociálpolitikai rész hangsúlyozza, hogy mivel a kormány lerázta magáról a biztosítási rendszer működtetésének felelősségét, ez az összeomlás előtt van, amit meg kell akadályozni. Tömeges jelenség az elszegényedés, ezért törekedni kell a bérszínvonal emelésére. Hitelkonstrukciókkal lehetővé kell tenni a fiatalok lakásszerzését. A művelődéspolitikai rész fontosnak tartja a teljes körű anyanyelvi oktatást és ki- terjesztését az egyetemi képzésre is. A peremvidéken kezdeményezni kell a kisiskolák újraindítását. Az MKP szükségesnek tartja a magyar pedagógusképzés megoldását, továbbá önálló magyar tankönyv- kiadás biztosítását. A Csema- doknak állami támogatások híján a fennmaradás végett meg kell újulnia. A biztonságpolitikai rész hangsúlyozza a NATO- hoz való csatlakozás fontosságát, a külpolitikai pedig az EU- tagság előnyeit Törekedni kell a kárpát-medencei magyar politika egyeztetésére. Biztosítani kell, hogy a határon túli magyar közösség életét Magyar- ország folyamatosan figyelje, a negatívumokat közzé kell tenni a sajtóban. REJTELMES ÉLETÜNK ERTELME Hol ringott valóban az emberiség bölcsője? Miért népesítettük be a Földet? Honnan eredünk és hová igyekszünk? Mi van a születés előtt - és a halál után? Hogyan működik a sors, miért hányja-veti az embert? Számos mester és filozófia magyarázza az igazságot, ám hamarosan kiderül, hogy minden csak délibáb. Zlaty Ruzokríz P. O. Box 35 KOSICE 040 11 Bámulatos felfedezések és találmányok s a tudomány minden vívmánya ellenére az ember nem leli a helyét, nyughatatlanul kutatja a dolgok lényegét. Tartósnak sem béke, sem boldogság nem mutatkozik. Mi az igazság? L. Cherek Pod vinicou 8 ZILINA 010 04 Sejti, hogy nagy dolgokra lenne képes, és jobbra hivatott. Keblé- Lectorium ben egy szellemi szikra szunnyad, melynek ki kell bontakoznia, Rosicrucianum hogy emberi rendeltetésének eleget tehessen. Óriási lehetőségre bukkan, feltárja magának a transzfiguráció, a nagy átváltozás útját. A pompásan fényes, de meredek ösvény a Szellem bérceinek legmagasabb csúcsaira vezet. CH-1824 CAUX Svajéiarsko I«--------------------------------------------------------— Ké rem, küldjék el címemre ingyenes tájékoztató leveleiket. Név................................................................................... La khely............................................................................. Ut ca................................................................................... L. Korcsmáros LÜCKA 98 049 42 p. DRNAVA (okr. Roznava) cö Ezzel semmire sem ® kötelezem magam. >
