Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-09-23 / 38. szám
2 1998. szeptember 23. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin 66 sor Menjünk el szavazni! Szűcs Béla ____________ Né hány nap, és 17 pártprogramjára szavazhat az ország népe. A sok politikai tömörülés közül csupán hatra érdemes odafigyelni, mivel a többieknek egy-két százalékukkal nincs esélyük bekerülni a parlamentbe. A hirtelen ösz- szeállt pártocskákra pedig halálos vétek szavazatokat pazarolni, hiszen ennek semmi gyakorlati értelme. Marad a hat befutónak tekintett párt, amelyek közül számunkra a négy évig ba- sáskodó kormánykoalíció pártjai nem jöhetnek számításba; hiszen minden józan ember arra vár, hogy pont kerüljön a hatalmuk végére. A további három ellenzéki szlovák párt; a Szlovák Demokratikus Koalíció, Polgári Egyetértés Pártja és a Demokratikus Baloldal Pártja programjával alapjában egyetérthetünk, azonban mindegyikből hiányzik a kisebbségi politika világos megfogalmazása. Nem magyarellenesek, de óvatosan tartózkodóak, a választások előtt nem mernek nyíltan magyarbarátok lenni. Ezek után felvetődik a kérdés: kire szavazzunk? Minden logika, minden érzelmi kötődés, reményeink valóra váltása a Magyar Koalíció Pártját diktálja. Sokan nem merik bevallani, kire szavaznak. Ez mindenkinek a magánügye. Mi, magyarok azonban tudatosítjuk, hogy csak egy erős magyar parlamenti frakció szolgálhatja kisebbségünk érdekeit, miközben jó partnere lehet a demokratikus szlovák pártoknak. Mert vajon ki védelmezte jogainkat az elmúlt négy évben a támadásokkal szemben? Ki törekedett arra, hogy megőrizzük lojalitásunkat és a szlovák néppel évtizedek során kialakult baráti viszonyunkat? Ezért kell elmenni minden szlovákiai magyarnak választani, hogy voksával erősítse azokat, akiknek reális lehetőségük van egy új, demokratikus kormányba kerülni. Tekintsük hát állam- polgári kötelességünknek, magyarságunkat őrző tettnek a szavazást. Vendégkommentár Jól megy a sorunk Martin Krno Az az állítás, hogy nálunk nem emelkedik az életszínvonal, az ellenzék szemen- szedett hazugsága. Hiszen hasonlítsuk csak össze például a legfelsőbb politikai vezetés 1989 előtti és mostani autóparkját. Az SZLKP KB főtitkára, az SZNT elnöke, az SZSZK miniszterelnöke és belügyminisztere fejenként két-két darab T-613-as special long limuzinnal rendelkezett (kb. 500 000 koronába kerültek), hozzá két sofőrrel, akik egyben a Közjogi Méltóságok Védelmi Hivatalának (KMVH) alkalmazottai is voltak. A parlament, a kormány alelnökeinek és a többi miniszternek egy-egy 613-as Tatra járt, darabonként 450 000 korona értékben, egy sofőrrel. Ezenkívül egy-egy referensi Zsiguli, 85 ezerért. A mostani kormányelnöknek - s amennyiben valaha lesz elnökünk, akkor neki is - két darab 750-es BMW (long, páncél) dukál, darabja 7 millióért, két BMW 735-ös kísérőkocsi 2,7 millióért, két sofőr és két KMVH-s védelmi ember, valamint két sofőr, ezenkívül két védelmis és két sofőr a kísérőkocsihoz. A feleségük szintén sofőrrel és védelemmel ellátott 735-ös BMW-re jogosult. A parlament elnöke két darab 750- es speciális, 3,8 millió koronát érő BMW-t használ, hozzá két sofőrt és két KMVH-s védelmi embert. A három miniszterelnök-helyettesnek fejenként van két-két 735-ös BMW-je, sofőröstül, káemvé- hástul. A parlament négy al- elnöke a nap huszonnégy órájában két 735-ös BMW-n furikázhat, sofőrrel. Hasonlóképpen a miniszterek, akiknek káemvéhások a gépkocsivezetőik. A belügyi és a védelmi tárca vezetőinek ráadásként káemvéhás védelmi ember, illetve katonai védelem is jár. S még mondja valaki, hogy nem élünk jobban! Vagy talán csak ők? A szerző a Pravda jegyzetírója. Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Fotó: Dömötör Ede Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava -Poslta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Azt mondják, uraim, hogy a szerelemhez a gyomron keresztül vezet az út. Most bebizonyíthatjuk, hogy Szlovákiában a szabadsághoz is. Rajz: MS-Rencín Még nem ismerjük a választások eredményét, de már... Oszd meg és uralkodj! Kövesdi Károly A kormánykoalíció által kierőszakolt új választójogi törvény meglehetősen átrajzolta a pártok térképét. A kényszer hatására az Együttélés, az MKDM és az MPP is kénytelen volt egy pártba tömörülni. A békát le kellett nyelni, bár sokan azt állítják, régi óhaj teljesült a fúzióval: a szlovákiai magyar politika végre egységes, hatékonyabb erőként léphet fel Lipcsey György szobrász: © Remélem, hogy egyben marad a Magyar Koalíció Pártja, sőt kifejezetten szeretném, ha egyben maradna, mert így tudná a legjobban képviselni érdekeinket. Az az érzésem, hogy, sajnos, erre még sokáig a majdani demokratikus parlamentben. A legmértékadóbb szlovák vélemények szerint is így vált a Magyar Koalíció PártO Maradjon egyben O Váljon szét ja a legstabilabb szlovákiai ellenzéki párttá. A vélemények persze megoszlottak és megoszszükség lesz, abban az esetben is, ha az ellenzék kerül ki győztesen a választásokból. Ez felelne meg leginkább az itt élő magyarságnak. A párton belül megmaradtak a platformok, és így is érvényesíteni lehet a nézetek különbözőségét. Mács József író: a Akármilyen furcsán is ^ hangzik, a választójogi törvénynek ez a része, hogy a koalícióba tömörült pártokat kényszerűen egy párttá alakították, pozitív hozadék a magyar politika számára. Régen és sokan állítottuk: a három magyar párt háromféle lehetőség volt mindig is az adott szlovák pártok számára, hogy bizonyos, a közösség számára alapvető kérdésekben megosz- szák, szembefordítsák és ve- télytársakká tegyék őket, hogy rivalizáljanak a mindenkori hatalom vagy a mindenkori ellenzék kegyeiért. Ha mi következetesen, céltudatosan akalanak a tekintetben, hogy a választások után is megmarad-e ez a helyzet. Ján Camogursky például nem is rejtette véka alá véleményét: a győztes választások után arra fognak törekedni, hogy az MKP széthulljon alapító pártjaira. Az alábbiakban magyar értelmiségieket kérdeztünk: véleményük szerint szerencsés volna-e, ha visszaállna a régi helyzet, vagy maradjon meg egy pártnak a Magyar Koalíció Pártja? runk magyar közösségi politikát csinálni, akkor maradjon meg a három magyar párt most már egy magyar pártnak, és a jövő igazolja majd, hogy a platformok nézetekként az egy pártban jelen lehetnek, de platformként sem hasznosak, inkább ártalmasak. A platformok ismét kifelé, a többségi politika irányában adhatnak olyan jelzéseket, amelyeket azok meglovagolva nagyon kihasználhatnak az érdekeink ellen. Örüljünk annak, hogy a magyar tömegek által régóta vágyott egy pártot sikerült elérni. A magyar tömegek nagy óhaja és a magyarok nagy megnyugvása, hogy ez létrejött. Szeretném hinni, hogy ez a pár nap múlva zajló választásokon úgy is kifejezésre jut majd, hogy megtartjuk 17 parlamenti képviselőnket, esetleg eggyel, kettővel megnövelhetjük a parlamenti képviselőink számát. Huszár László Csemadok-titkár: Természetesen jónak tartom, hogy a három magyar párt egy párttá egyesült. Remélem s hiszem, hogy ez nemcsak átmeneti állapot, és a szlovákiai magyar társadalom eljutott oda, hogy nem csak a kényszerítő körülmények, de a felismerés vezette oda, hogy egy pártban kell tovább politizálnia. Ez az egység csak erősödni fog, s így könnyebb lesz valamit elérni nemcsak kisebbségi téren, hanem más, például gazdasági szempontból is. Tapasztalataim szerint ez az egység már korábban is jelen volt helyi szinten, s nem hinném, hogy a parlamenti képviselőink ez ellen az úgymond „alulról jövő kezdeményezés ellen” fognak munkálkodni. Lanstyák István egyetemi oktató: a Azért szurkolok, hogy az ” MKP egyben maradjon. Véleményem szerint olyan feszült a helyzet ebben az országban, és a szlovák politikai pártok olyan egységesen tudnak fellépni a magyar követelésekkel szemben (autonómia, oktatásügy stb.), hogy sokáig szükség lesz az egységre. Azonkívül az sem mindegy, hogy az ilyen (feltételezésem szerint) szegény pártok hogyan használják ki a gazdasági lehetőségeiket. Olvasói lévé Talán a fele sem...? így, választások előtt, annyi minden jut az ember eszébe! Például az is, hogy még egy komolynak és objektívnek is mondható szlovák ellenzéki napilap szerint is talán feleany- nyian sem vagyunk mi, szlovákiai magyarok, mint azt a statisztikai adatok mutatják. Ezt a kifacsart logikát, amelynek, ha van is csekély igazságmagja, alkalmazni szokták a magyar pártok elért választási eredményeinek boncolgatásakor is egyesek. Merthogy mandátumaik jelentős részéhez a magyar ajkú roma polgárok szavazatai alapján jutottak volna. Persze nem mindjárt a választások után, amikor önmagáért beszél a szlovákiai magyarok példás összetartása, hanem később, amikor már úgy érezhetik, hogy lehet összevissza beszélni. Mit lehet ehhez szólni? Olyan hatalmas csúsztatás ez, mintha valaki az ország egészére értve azt állítaná, hogy annak talán a fele sem szlovák származású... Másrészt pedig, Dél-Szlovákia nem színmagyar vidék, hiszen a nagyobb városok túlnyomó része szlovák túlsúlyú. A matematikában egyébként sincs helyük ábrándoknak, a kétszer kettő mindig négy, ezért ha az efféle elképzelés valós tényeken alapulna, a magyarság száma Szlovákiában a népszámlálás adatai szerint nem 557 ezer, hanem akár 700 ezer is lehetne. Eszembe jut még az is, hogyan zárult az elmúlt tanév. Mennyire botrányos hangulatban, főként a magyar szülői közösség körében. Magyar tannyelvű iskoláinkat megszüntető törvényt akartak megszavaztatni a nemzetiek. De hát senki sem firtatja annak igazságát, hogy az államnyelvet a világ bármely országában minden polgárnak illene jól beszélnie. Akinek igazán szüksége van rá, az általában előbb-utóbb beszéli is. Az is igaz azonban, hogy kivétel nélkül mindenki úgysem fogja tudni, mert olyan még nem történt, hogy mindenki mindent egyforma jól tudjon. Ha ez vidékeinken bekövetkezne egyszer, akkor itt már nem magyarok fognak élni, mert elvették anyanyelvűket. Az a törvényjavaslat is valami ilyen célokat szolgált volna, nem pedig a szlovák nyelv hatékonyabb tanítását az iskoláinkban. Ahhoz tökéletesebb metódusokat kell alkalmazni a tanításban, aminek az eredménye is meglesz. A kis diáklány esete is eszembe jutott, aki szlovák iskolába kerülve egy idő után megnémult, és a magyar iskolában is alig tudták újra szóra bírni. Nemsokára választunk, egy régi ismert és egy új magyar párt közül. A jó döntést se roma, se szlovák barátaink nem fogják meghozni! - helyettünk. Korcsog József Ipolynyék
