Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-08-19 / 33. szám

b 1998. augusztus 19. Villanófényben Martina Moravcová, aki Amerikában érett világklasszissá A szlovák úszókirálynő M. Nagy László felvételei J. Mészáros Károly _______ Ja nuárban Perthben tündökölt. Ő szerezte Szlovákia első érmeit (két ezüst és egy bronz) a világ- bajnokságon, s a vb-k történeté­ben Martina Moravcová az első nő, aki öt döntőben úszott. Min­den versenyszámában megdön­tötte az érvényes szlovák csú­csot. Ám azóta is többször halla­tott magáról: Európában és a tengerentúlon egyaránt. A Dal­lasban tanuló élsportoló lány idén szokatlanul sokáig tartóz­kodott hazájában. Egyik pöstyé- ni edzése után beszélgettünk. Hosszú idő után van itthon, és újra az Éva uszodában edz. Fel­fedezett valami újat a pöstyéni vízben? Nagyon öreg, maholnap hatvan éves ez a medence, s magam is tizenhét évet töltöttem benne. Semmi újat nem találtam, foly­ton egyforma. Csupán az arcok cserélődtek, a régiek helyébe új gyerekek érkeztek. Amikor hazajött Amerikából, itt­hon tartózkodása idejére egy va­donatúj Volkswagen Polo Clas­sic kocsit kapott. Igazán annyit kell autóznia, vagy ez csak a tá­mogató figyelmessége? Számomra ez nagy segítség, mert az autóra valóban szüksé­gem van. Közel két hét alatt két­ezer kilométert hajtottam le, nem beszélve az itthon töltött to­vábbi időszakról. Annyira telített a napi programom, hogy más­képp aligha jutnék el mindenho­va. Dallasban az idén végzett az ot­tani egyetemen, de tanulmánya­it tovább folytatja. Állítólag dip­lomamunkát nem kellett írnia, és nem is államvizsgázott. Ak­kor milyen mérce szerint érté­kelték az ismereteit? Év közben teszteket írtunk, hogy milyen gyakran, az tantárgyan­ként és tanáronként változott. De elárasztottak bennünket házi feladatokkal, kutatási munká­val, projektek készítésével, s nem utolsósorban a jelenlétet is figyelték. Ebből állt össze a végső érdemjegy, amely gyakor­latilag az egész szemeszterben végzett munkát tükrözi. Sehol sem bukkantam rá, hogy milyen szakon végzett. Mit tud tehát a nem úszónő Moravcová? Szakom pontos neve: informáci­ós rendszerek menedzselése, amely az amerikai munkaerőpi­acon manapság a legkeresettebb képesítések egyike. S nem a programkészítéssel foglalkozik, hanem az alkalmazott rendsze­rekkel. Az üzleti világ már auto­matizált, számítógépekkel irá­nyított, s olyan emberekre van szükség, akik ezt menedzselni is tudják. Ennek az alapjait sajátí­tottam el. Tudatosan készül a jövőjére. Azért tanul(t) Amerikában, mert csúcsteljesítményre vágyott az úszásban, vagy azért, mert egy­szerűen a tengerentúlon akart egyetemre járni? Tizennégy éves korom óta álmo­doztam arról, hogy egyszer vala­hol külföldön szeretnék tanulni, úszni. Vonzott egy-két csehszlo­vák úszó példája. Tudtam, hogy alapjában véve a kettő összehan­golható. S ha az indítékaimat ke­resem, könnyen rájövök, mind­kettő miatt döntöttem így, vagy­is hogy elvégezzem az egyete­met, s közben ússzak. Idehaza ezt nehezen vállalhattam volna, itt döntenem kellett volna, hogy melyiket választom. Mindkettő nem ment volna. Többször sikeresen szerepelt a dallasi egyetem színeiben. Mi­ben eltérő az amerikai tisztelet- adás attól, ami önnek Szlovákiá­ban mint az ország tán legnép­szerűbb sportolójának kijut? Idehaza közismert vagyok, míg Dallasban csupán az amerikai úszóvilágban tudnak rólam, ami nem elenyésző szám, akár ötmil­liós is lehet, s ez már egy Szlová­kiával felérő tömeg. Nálunk majdnem nemzeti hősként emle­getnek, Amerikában szívósságo­mat és eredményességemet cso­dálják. Miért volt fontos, hogy Ameriká­ban maradjon? Minden arra utal, hogy 2000-ig, vagyis a sydneyi olimpiáig lesz ott. Máshogy nem tudta elképzelni az ötkarikás já­tékokra való sikeres felkészü­lést? Csak nézzen itt körül az Évában! Hullámverés, gyerekzsibongás... Hiányoznak a felkészülés alap­vető feltételei, a megfelelő csa- I at, manapság kiváló edzőtársak nél.'ül nem sokra vinném. Hazaérkezésekor meglepődve hallottuk, hogy egy olyan képes­ségű sportolónőnek, mint ön, hi­ányzik a megfelelő anyagi hát­tér a gondtalan felkészüléshez. Mi akadályozza abban, hogy vonzó szponzori szerződéseket kössön? Szinte hihetetlen, hogy egy ország legsikeresebb ver­senyzőjének nincs elég pénze a sportolásra. Ha már neki nincs, akkor kinek van? Sok az olyan támogató, aki egyé­ni sportra nem ad pénzt, vagy nem köthet velem szerződést, csak klubon keresztül szponzo­rálhatna, ami még megvalósít­ható volna valahogy. De nálunk minden az ismeretségen alap­szik. A marketing ezen a terüle­ten egyelőre nemigen érvénye­sül. Helyzetemet nehezíti, hogy az év nagy részében nem vagyok itthon, ezért reklámcélokra csak alig használhatnak ki. Ugyanak­kor az egyetem minden hallga­tójának tiltja az egyéni szponzori szerződések aláírását. Ösztöndí­jat kapok, így nem lehet más jö­vedelmem. Kilencvenkilenc márciusában már megszabadu­lok ettől a tehertől. Szlovákia úszókirálynőjeként, de mondhatnánk azt is, hogy sportkirálynőjeként gyakran olyan társaságban is kénytelen megjelenni, amely bizonyos tár­sadalmi rangot jelent. Mennyire tud azonosulni ezzel a szerep­körrel? Olyan embernek tartom magam, aki valamit el szeretne érni, s va­lamiben ki akarna tűnni. Környe­zetem ragasztja rám a személyi­ség jelzőt, én nem érzem magam annak. Azt elárulhatom, hogy már megszoktam a különféle fel­lépéseket, a társadalmi ranglétra felsőbb fokain levőkkel való talál­kozásokat. Magamnak tapostam ki ezt az utat. Kénytelen vagyok folytatni, bár időnként legszíve­sebben a pihenést választanám. Javában ostromolja a világ úszósportjának csúcsait. Ezzel a sikerek egyetlen járható útját vetíti itthoni követői elé? Nem hinném, hogy ez az egye­düli. A titok nem az Amerikába járásban van. Minden az edzés­hez való viszonyulással kez­dődik. Ha hiányoznak a feltéte­lek, az még nem minden, csak egy fék a sok közül. Döntő a sportolók gondolkodásmódja, sokuknak nem tetszene Ameri­kában, mert ott sok munkát kö­vetelnének tőlük. Nem csak ab­ból áll az egész, hogy kimegyek, és csillag lesz belőlem. Az ottlét kemény és könyörtelen, s keve­sen hajlandók alárendelni ennek magukat. Még itthon is. Gondolom, atlantai kudarca már a múlté. Néhányszor centik hiányoztak a döntőbe jutáshoz. Két év múltán, mit szól: miért nem sikerült? A világ élmezőnyében ele- nyészőek, gyakran csak millimé­teresek a különbségek. Elég, ha valaki rosszabbul alussza ki ma­gát, éppen aznap történik vele valami, vagy a kelleténél kissé idegesebb. Ez még nem jelenti azt, hogy rosszul készült fel. A perthi vb-n szerencsém volt, könnyen előfordulhatott volna, hogy egyetlen érmet sem szer­zek. Atlantában hajszállal szo­rultam ki a döntőből, pedig egyéni képességeim határán úsztam. Nehéz a hibát keresni, kiszámíthatadan. Kifele a vízből Tavaly az Eb-n, majd januárban a perthi vb-n háromszor is a do­bogón állt. Megszámlálhatatlan mennyiségű szlovák csúcsot döntött meg. Mi készteti arra, hogy folytassa a mérhetetlenül kimerítő edzéseket? Csupán az, hogy világversenyen hosszú me­dencében még nem szerzett aranyérmet? Nem minden az aranyérem. Per­sze hogy szeretném megszerez­ni, de ahhoz némi szerencsére is szükségem lesz. Pillantsunk csak a világranglistára: egy másod­percen belüli idővel százan sora­koznak. Hihetetlenül szoros a mezőny, s ezt kevesen tudatosít­ják. A győzelem művészet is, sok mindennek kell egyszerre talál­koznia. Azért folytatom, mert még érdekel, s tudatában va­gyok, hogy úszással csak életem egy részét tölthetem. Tíz év múl­va már nem térhetek vissza. Mi­vel szeretném befejezni tanul­mányaimat, kénytelen vagyok az egyetem színeiben sportolni. Név: Martina Moravcová Született: 1976. január 16- án, Pöstyénben Családi állapota: hajadon Kedvenc Időtöltése: alvás, filmnézés, vásárlás Legnagyobb öröme: a leg­frissebb mindig feledteti az Egyelőre még anyagilag is előnyösebb úsznom, mint ha el­kezdenék dolgozni. Ameddig te­hetem, és megéri nekem, folytat­ni fogom. Gyakran ostromolják talán is­métlődő kérdésekkel az újság­írók. Miről feledkeznek meg? Mit szeretne minden interjújá­ban elmondani az embereknek? Szeretném elmondani a szülőknek, hogy a sport csodála­tos dolog, főleg manapság. A gyereket fegyelmezettségre ve­zeti, mert fáradsággal lehet csak feltörni. Megtanít a kemény munkára, a félelem leküzdésére, s elfoglalja a gyereket. Mögötte kell állnia a szülőnek, és irányí­tania kell őt, mert a tízéves fiú­lány még nem tudja, mit akar. Nem sajnálni kell, hanem lelke­síteni. Egyre több veszélyforrás leselkedik apróságainkra, kínál­junk nekik értelmes elfoglaltsá­got. A sportban biztosan megta­lálják. előzőt: jelenleg a perthi éremgyűjtemény Legnagyobb csalódása: nem szokta megkülönböztetni a kudarcokat, idővel elfelejti valamennyit Kedvenc politikusa: nincs Kedvenc sportolója: nincs Edző és tanítványa: Steve Collins és Martina Moravcová Névjegykártya *jr Kurlo/umkosnr Új tervező a Jordánnál Új vezető tervezőmérnököt szerződtetett az idén gyengél­kedő Forma-l-es csapat, a Jordan. Mike Gascoyne eddig a Tyrell-istálló helyettes tech­nikai igazgatója volt. A camb- ridge-i egyetemen nyolcvan­kilencben szerzett oklevelet, két évig a McLarennél dolgo­zott aerodinamikai szakértő­ként, és hamar a versenysoro­zat egyik legnagyobb tehetsé­gének kezdték tekinteni. Ké­sőbb a Tyrellnél ő építette meg az autókon légeltere­lőként oldalirányban felsze­relt úgynevezett X- szárnyakat, amelyeket azután a Forma-l-es csapatok leg­többje lemásolt. A technikai újdonságot végül biztonsági okokból betiltották. Balog Bosman nyomában Maga a bírósági döntés vala­hogy eltörpült a foci-vb kaval- kádja idején, a profi labdarú­gók jövőjét illetően azonban fontos a charleroi-i bíróság határozata, amely kimondja, hogy Balog Tibor, a belga Charleroi harminchétszeres magyar válogatott labdarúgó­ja megnyerte a klubja ellen in­dított perét. Balog ezentúl szabadon igazolható, átigazo­lásáért nem kell illetéket fizet­ni. Az ítélet példaértékű, mert a hasonló témában hozott Bosman-ítéletet terjesztette ki az Európai Unión kívüli lab­darúgóján. A harminckét éves futballista szerződése tavaly járt le az FC Charleroi-ban. A magyar játékos után több csa­pat érdeklődött, a klub azon­ban ötmilló belga frankos (mintegy harmincmillió forin­tos) lelépd díjat kért volna ér­te, amit Balog tisztességtelen­nek tartott, hiszen a Bosman- ügy óta szerződésük lejárta után a játékosok szabadon igazolhatók. A múlt év kéthar­madát csapat nélkül töltötte a magyar futballista, majd idén januártól áprilisig kölcsönjá- tékosként Izraelben szerepelt. Ő az első olyan labdarúgó, aki ez ügyben egy nem EU­tagország állampolgáraként fordult panasszal a bíróság­hoz. A keresetének való helyt adás egyben azt is jelenti, hogy a bosmani szabályok bármilyen nemzetiségű labda­rúgóra érvényesek. A testület ugyanakkor továbbterjesztet­te az ügyet az Európai Bíró­ságra, amelynek egy év múl­va általánosságban kellene nyilatkoznia arról, hogy a jö­vőben automatikusan vonakozik-e a díjmentesség az EU-n kívüli sportolókra. A per új korszakot nyitott az igazságszolgáltatásban, s a jo­gászok a luxemburgi döntésig minden hasonló esetnél a Balog-ítéletre hivatkozhat­nak. Szlovákiai vonatkozásai­ra még visszatérünk. A hét fotója, avagy vetődés Bélán módra. A homonnai kapusról rö­videsen külön olvashatnak lapunkban. M. Nagy László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents